Marketing
Mi történik a kereskedelemben?
A tavalyi év első feléhez képest 16,4%-os növekedési ütemet mutatva, idén nettó 207,5 milliárd forint volt az internetes kiskereskedelem féléves forgalma.
Bár az eddigi évekhez hasonlóan ez is rekordösszegnek számít, a 16,4%-os bővülés pedig magasnak tűnhet, összességében elmondható, hogy a szektor egyre lassabban növekszik. Az Árukereső.hu és a GKI Digital közös, Online Kiskereskedelmi Index kutatássorozatából kiderül, hogy a kereskedelemben végbe menő változások milyen új trendeket eredményeznek és ehhez miképp próbálnak alkalmazkodni a vásárlói bázisukat továbbra is bővíteni vágyó webáruházak.
Bár a hagyományos kiskereskedelem 5% körüli növekedéshez képest több, mint háromszoros az online szektor bővülése, a tavalyi és főként a 2017-es arányhoz képest feltűnően lassult az ütem. Továbbra is átlagon felüli növekedést mutat azonban az online kereskedelemben leginkább meghatározó termékkategória, a fél év alatt 50 milliárd forintos forgalmat generáló műszaki cikk-szektor.
Érdekesség, hogy hasonlóan magas a növekedési üteme az otthon, kert kategóriának is, de átlagon felül teljesít az FMCG, a divat, sport és a szépség, egészség egyaránt. Jóval lassabban, átlagon aluli ütemben növekszik azonban a játék, kultúra, és a számítástechnikai termékek online piaca. Az átlagos kosárérték továbbra is emelkedik, a tavalyi 11 000 forint idén már 11 333 forintra nőtt.
Az online kiskereskedelmi index az előző negyedévhez képest minimális csökkenést mutat, amely a pozitív jelen melletti lényegesen borúsabb jövőképpel magyarázható. Az online kiskereskedelem lassuló bővülését is magyarázza a várható gazdasági visszaesés, ugyanis az elmúlt évek dinamikus növekedésének fő indikátorai a folyamatosan emelkedő bérek voltak.
Az elmúlt 1,5 évben a külföldről vásárló magyarok aránya harmadával nőtt, így a hazai webáruházak egyre inkább kénytelenek tartani a lépést a nemzetközi trendekkel, amelyek magasabbra húzzák a magyar fogyasztók elvárásait is. Ezen elvárások és igények megismerése, elemzése így minden eddiginél fontosabbá vált.
A közeljövő egyik legfontosabb (e-)kereskedelmi trendje a hazánkba is egyre inkább begyűrűző omnichannel modell, mely az online és a hagyományos (offline) csatornák összefonódásaként létrejövő új értékesítési filozófia elnevezése. Lényege, hogy a korábban külön – esetleg cégen belül is egymás konkurenciájaként működő – hagyományos és online értékesítési csatornáknak együtt kell működniük, egységes márkaképet nyújtva átjárhatónak kell lenniük, hogy közösen tudják kiszolgálni a vásárlók egyre több rugalmasságot kívánó igényeit. Az ominchannel értékesítési modellben működő kereskedőknél a vásárlók azonos profillal, egyazon entitásként jelennek meg, így a kereskedő értékesítési ponttól függetlenül ugyanazt a kiszolgálást, és személyre szabott ügyfélélményt tudja nyújtani – írják.
A dráguló munkaerő és a vásárlók részéről érkező gyors és hatékony információszerzési igény miatt rohamtempóban terjednek a chatbotok. A chatbot használat nem csak innovatív és olcsó, de praktikus megoldás is, mivel a vásárlók az okostelefonok elterjedésével egyre szívesebben kommunikálnak rövid, szöveges üzenetekben. A magyar webáruházak körében is megfigyelhető az a trend, hogy egyre inkább az okostelefon válik az online rendelés – és az azt megelőző döntéstámogatás – legfontosabb platformjává: a GKI Digital és az Árukereső.hu közös kutatásában részt vett webáruházak látogatóinak 52%-a már valamilyen mobil eszközről böngészik.
Bár Magyarországon az online rendelések kapcsán továbbra is a készpénz a legmeghatározóbb fizetési eszköz (a rendelések 55%-a ilyen), az online vásárlók között az átlagosnál magasabb a digitálisan affinis felhasználók köre. Szintén nagy hatással lehet az online vásárlásokra az egyre népszerűbbé váló online áruhitel , a márciusban induló Azonnali Fizetési Rendszer, valamint a szeptember 14-én bevezetésre kerülő erős ügyfélhitelesítési rendszer.
A vásárló legtöbbször nem azt dönti el, hogy hol szeretne vásárolni, hanem azt, hogy mit, és ehhez keresi meg a legmegfelelőbb kereskedőt. Ebből következik, hogy egyre fontosabb a közösség véleménye, mások tapasztalatai és visszajelzései, online vásárláskor a fogyasztók a tökéletes terméket keresve akár több száz értékelést is elolvasnak. Egyre inkább jellemző, hogy a vásárlók egy-egy beszerzés előtt több felületen is tájékozódnak, a cégeknek így folyamatosan minden csatornában jelen kell lenni, figyelni kell a vásárlói értékeléseket, miközben fontos az innováció és a márkaépítés is – teszik hozzá.
A GKI Digital mérései szerint a hazai 6 millió aktív felnőtt internetező 84%-a jelen van saját profillal a legnagyobb közösségi oldalon, közülük pedig egyre többen „élik digitális életüket” szinte teljes egészében csak a közösségi oldalon belül. Ezt a hatalmas potenciált jelentő, hirdetésekkel jól célozható tömeget a kereskedők is szeretnék megszólítani, az Online Kiskereskedelmi Index kutatás eredményei alapján a hazai webáruházak 95%-a rendelkezik profillal valamelyik közösségi média oldalon. A Facebook mellett fontos szerepet kap a YouTube és az Instagram is a termékekkel kapcsolatos vélemények, információk bemutatásában.
Az uralkodó marketing trendek fényében a kutatás vizsgálta a hazai webáruházak folyamatban lévő marketingtevékenységét is. A kutatásból kiderül, hogy a TOP3 szempont a célzott marketing kampányok, hirdetések megjelenítéseinél a vásárlói bázis növelése, az értékesítés növelése, valamint a vásárlói bázis megtartása.
Az ezekhez használt leggyakoribb marketingeszközök az ár-összehasonlító oldalon való jelenlét, a keresőoptimalizálás (SEO) és a Facebook hirdetések. Érdekesség, hogy míg az előbbiek használati aránya a tavalyihoz képest csak minimálisan változott, az Instagram hirdetéseké 20, a nyereményjátékok, promóciók száma pedig 26 százalékkal nőtt. A legnépszerűbb promóciós eszköz az árcsökkenés, amelynél a webáruházak jellemzően 15%-os kedvezményt nyújtanak.
Marketing
Kevesebbet költenek a cégek reklámra
Elértéktelenedett a magyarországi média reklámárazása, kevesebbet költenek a cégek reklámra a Mindshare, Magyarország egyik vezető médiatervező- és vásárló ügynökségének legfrissebb elemzése szerint, amely közel száz, a legnagyobb hirdető reklámköltési- és pénzügyi adatait vizsgálta, kiegészítve a Kantar Media Adex és a Nielsen közönségméréseinek adataival – közölte az ügynökség az MTI-vel.
A közlemény szerint az elemzés kiemeli, hogy
a legnagyobb vállalatok forgalmuk alig 0,5 százalékát költik médiavásárlásra a magyar reklámpiacon, sőt 2022-ben ez alig 0,4 százalék volt, miközben 2021-ben még 0,7 százalékot, 2006-ban 1,6 százalékot tett ki.
Az elmúlt másfél évtized alatt a magyarországi legnagyobb hirdetők az árbevételükhöz viszonyított médiavásárlási kiadásaikat harmadára csökkentették – tették hozzá.
Ezt a jelenséget a Mindshare elemzése részben azzal magyarázza, hogy csökkent az eredményesség: az adózás előtti árbevételarányos nyereség (EBIT) a 2006-os 10,2 százalékáról 2021-ben 8,9 százalékra, majd 2022-ben 7,3 százalékra esett vissza. Ugyanakkor azt is mutatja, hogy túl olcsó a magyar média, így az árbevétel egyre kisebb részét kell erre fordítaniuk a vállalatoknak.
Míg az elmúlt 16 évben a vizsgált cégek jelentősen, 2,2-szeresére növelték belföldi értékesítésből származó árbevételüket, illetve a szintén üzleti sikerességet jelző mutatójuk, az adózás előtti eredmény közel duplájára emelkedett (1,9-szeresére), addig a médiaköltésük mindössze 1,2-szeresére nőtt. Mindez rámutat arra, hogy
a hazai reklámszolgáltatások és a médiaköltések árazása jelentősen elmaradt más vállalati szolgáltatásokétól, és magasabb árak mellett is lenne kereslet a hirdetési szolgáltatásokra. Ezek alapján kijelenthető, hogy a médiaköltés az a terület, amin a nagyvállalatok az egyik legtöbbet takaríthatták meg az elmúlt másfél évtizedben
– írták.
A közleményben Somlói Zsolt, a Mindshare nemzetközi médiaügynökség magyarországi ügyvezetője kiemelte: “ezt a trendet régiónkban szinte egyedüliként tapasztalhatjuk”, Csehországban és Szlovéniában sem mutatkozik.
Borítókép: illusztráció
Marketing
Íme az idei Marketing Summit témái
Szakmai és üzleti témák széles tárháza és több ezer szakember várja az érdeklődőket szeptember 19-én a budapesti Művészetek Palotájában.
A márkamenedzsment, a marketingtaktika, a digitalizáció, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásának fő kérdései kerülnek napirendre az idei Marketing Summiton, amelyet szeptember 19-én tartanak meg Budapesten, a Művészetek Palotájában. A programot ezúttal nagyrészt az európai nemzeti marketingszövetségeket tömörítő European Marketing Confederation által összeállított European Marketing Agenda pilléreire építették fel – tájékoztatott az esemény szervezője, a Magyar Marketing Szövetség, hozzátéve, hogy az európai szintű felmérésen túl egy több mint harminc meghatározó hazai marketinges és kommunikációs szakemberből álló programalkotó grémium véleménye is hozzájárult ehhez.
A Marketing Summit idén összesen négy teremben dolgozza fel az aktuális szakmai, üzleti és technológiai kihívásokat és fogalmaz meg azokra válaszokat.
- A Marketing Agenda teremben a szakma trendszerű kihívásaival, a digitalizáció és az AI marketingre gyakorolt hatásaival, az adatok szakmánk mindennapjaiban betöltött szerepével, az üzlet fenntarthatósági kihívásokra adott érdemi válaszaival, a média új adottságaival és lehetőségeivel, valamint a marketing és a marketingesek jövőjével foglalkozunk. A színpad előadásainak és kerekasztal-beszélgetéseinek fókuszában a 2025-ös esztendő marketing, üzleti, illetve szakmai kihívásai állnak.
- Az esemény külön termet szentel az üzlet és a fenntartható üzletfejlesztés legjobb gyakorlatainak is. A Business Agenda teremben a körforgásos gazdasággal és a kiberbiztonsággal mint új üzleti lehetőségekkel foglalkozunk, és terítékre kerülnek a marketing és kommunikáció üzlettámogató funkciói, sikeres hazai márkák, vállalkozások inspiráló üzletfejlesztési megközelítései, sőt az üzlet innovatív finanszírozási kérdései is.
- A Professional Agenda terem workshop-jellegű, gyakorlatias előadások segítségével a marketingtevékenység mindennapos támogatását szolgálja majd. E teremben szó lesz az agilis projektmenedzsmentről, az ügyfélút és ügyfélélmény tervezésének konkrét lépéseiről, terítékre kerül az integrált kampánytervezés és az abban használható digitális és AI megoldások, valamint foglalkozunk egyedi közterületi megjelenést biztosító kampánytervezéssel, és mesterséges intelligenciával támogatott tartalommarketing, illetve SEO megoldásokkal is.
- A Summit negyedik termében, amely a Brands Agenda nevet viseli, ismert hazai márkákat képviselő brand-, trade-, és tartalommenedzserek gyakorlatfókuszú esettanulmányokat, sikeres márka-együttműködéseket, valamint hatékony promóciós és PR gyakorlatokat mutatnak be.
Az idei Marketing Summiton számos külföldi előadó és több mint száz hazai szakember áll majd színpadra. A folyamatosan bővülő előadói lista a marketingsummit.hu oldalon kísérhető figyelemmel.
Régi és új elismerések
Ugyanakkor nem csak a szakmai programok, hanem az esemény estéje is különleges meglepetéseket tartogat majd. Immár hagyományosan a Summit Díjátadó Est keretében ismerik el és mutatják be a legsikeresebb marketingvezetőket, a legkiválóbb PR szakembereket, a legtehetségesebb brandmenedzsereket, a Tonk Emil életműdíjjal pedig egy kiteljesedett, eredményes szakmai életutat koronáznak meg a szervezők. Az MMSZ által idén megalapított Hungarian Marketer of the Year díj elismeréseit is a Díjátadó Est keretén belül adják majd át, azzal, hogy a díj első helyezettje lesz Magyarország jelöltje a következő évi European Marketer of the Year kiírásban, amelyet az EMC hirdet meg.
A Marketing Summit Hungary főszervezője a Magyar Marketing Szövetség, társszervezői a Positive Adamsky reklámügynökségi csoport, valamint a Marketing & Media szaklap.
A Marketing Summit programjáról bővebben IDE KATTINTVA olvashat.
Marketing
Újra magyar kézbe kerül a Boci
Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.
A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.
Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:
a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.
Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.
A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.
A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.