Marketing
Nemzetközi piacralépési lehetőséghez jutnak magyar tudományos technológiai vállalkozások
Magyar deep tech startupok jelentkezését is várja a párizsi Hello Tomorrow Global Challenge.
Tavaly összesen közel 18 milliárd dollárnyi (5310 milliárd forintnyi) magánbefektetés áramlott világszinten a tudományos technológiai, más szóval deep tech vállalkozásokba. A hosszas és költséges tudományos kutatáson és fejlesztésen alapuló, legtöbb esetben kimagasló társadalmi hatással bíró termékek és szolgáltatások iránt tehát egyre nagyobb az érdeklődés a globális piacok részéről. A Hello Tomorrow nevű non-profit szervezet magyar deep tech vállalkozásokat is nemzetközi piacra segítene, Global Challenge nevű programjukra 2019. szeptember 13-ig lehet jelentkezni.
A deep tech az új tech – mondhatnánk, hiszen az utóbbi néhány évben egyre inkább felértékelődnek azok az innovatív vállalkozások, melyek mögött jelentős tudományos kutatás-fejlesztési tevékenység áll. A nemzetközi piacok érdeklődésének élénkülését jól jelzi, hogy 2014 óta éves szinten átlagban több, mint 20%-kal nő a deep tech startupokba áramló magánbefektetések volumene, melynek összértéke tavaly már megközelítette a 18 milliárd dollárt (5310 milliárd forintot).
A világ legsúlyosabb környezetvédelmi, ipari és társadalmi kihívásaira keresik a választ
A Hello Tomorrow nevű nemzetközi non-profit szervezetet üzleti háttérrel rendelkező kutatók alapították 2011-ben Franciaországban. A szervezet célja, hogy megfelelő eszközökkel vértezze fel a vállalkozó szellemű innovátorokat és összekapcsolja őket az állami döntéshozókkal, inkubátorokkal, nagyvállalatokkal, befektetőkkel és véleményvezérekkel a 21. század legnagyobb kihívásaira megoldást nyújtó tudományos projektek globális piacra vezetésének érdekében.
 |
„A Hello Tomorrow jelenleg 8 országban, köztük hazánkban is közvetlen képviselettel rendelkezik, azonban kapcsolati rendszerünk több, mint 110 országra terjed ki. 200 neves egyetemi és inkubátor partnerünk bevonásával minden évben közel 5000 tudományos projektet toborzunk a globális deep tech startup versenyünkre” – hívta fel a figyelmet Dr. Csatári István a Hello Tomorrow Hungary vezetője.
A startup versenyre való jelentkezésre szeptember 13-ig magyar deep tech startupoknak is lehetősége van. 2018-ban két magyar innovatív vállalkozás, az AerinX és a TurbineAi világszinten 4.500 pályázóból jutott be kategóriájuk legjobb hat startupja közé a párizsi fináléban.
A Hello Tomorrow Hungary az alábbi 14 tudományos kategóriában várja a magyar startup projektek jelentkezését: mesterséges intelligencia, légiipar, kiberbiztonság és kommunikáció, egészségipar és orvosi eszközök, gyógyszerkutatás, energia, környezet, élelmiszer és mezőgazdaság, ipar 4.0, ipari biotechnológia, orvosi biotechnológia, mobilitás, okos városok, űrkutatás.
Eddig összesen 300 millió dollárnyi befektetés a Hello Tomorrow startupoknak
A Hello Tomorrow Global Challenge elmúlt öt évének győztesei, illetve a szervezet alumni hálózatába tartozó startupok közül további több mint 20 eddig összesen 300 millió dollárnyi (88,5 milliárd forintnyi) tőkebefektetésben részesültek.
 |
A deep tech startup versenynek is helyt adó Hello Tomorrow Global Summit csúcstalálkozó 2020. március 12-13-án kerül megrendezésre Párizsban. A nagyszabású eseményen a szervezők 1.100 nagyvállalati vezető, 1.000 deep tech vállalkozás alapító, közel 1.000 kutató és tudományos innovátor, 250 vezető befektető, illetve 150 nemzetközi újságíró részvételére számítanak.
„Hiszünk abban, hogy a magyarországi egyetemek és kutatóintézetek laboratóriumaiban ott rejtőznek azok a technológiák, amelyek globális piaci bevezetésével emberek millióinak jövőjét tehetjük szebbé. A Hello Tomorrow Hungary célja, hogy felkarolja a magyar tudományos technológiai vállalkozásokat. Deep tech ökoszisztémát építünk, melyhez keressük az együttműködő partnereket mind a nagyvállalati, mind a non-profit, mind a felsőoktatási szférából” – tette hozzá Dr. Csatári István.
A Hello Tomorrow Global Summit partnerei között olyan vezető nemzetközi nagyvállalatokat találunk, mint a BNP Paribas, a Boston Consulting Group, a L’Oréal, a Bayer, vagy az Air France-KLM.
Marketing
Kevesebbet költenek a cégek reklámra
Elértéktelenedett a magyarországi média reklámárazása, kevesebbet költenek a cégek reklámra a Mindshare, Magyarország egyik vezető médiatervező- és vásárló ügynökségének legfrissebb elemzése szerint, amely közel száz, a legnagyobb hirdető reklámköltési- és pénzügyi adatait vizsgálta, kiegészítve a Kantar Media Adex és a Nielsen közönségméréseinek adataival – közölte az ügynökség az MTI-vel.
A közlemény szerint az elemzés kiemeli, hogy
a legnagyobb vállalatok forgalmuk alig 0,5 százalékát költik médiavásárlásra a magyar reklámpiacon, sőt 2022-ben ez alig 0,4 százalék volt, miközben 2021-ben még 0,7 százalékot, 2006-ban 1,6 százalékot tett ki.
Az elmúlt másfél évtized alatt a magyarországi legnagyobb hirdetők az árbevételükhöz viszonyított médiavásárlási kiadásaikat harmadára csökkentették – tették hozzá.
Ezt a jelenséget a Mindshare elemzése részben azzal magyarázza, hogy csökkent az eredményesség: az adózás előtti árbevételarányos nyereség (EBIT) a 2006-os 10,2 százalékáról 2021-ben 8,9 százalékra, majd 2022-ben 7,3 százalékra esett vissza. Ugyanakkor azt is mutatja, hogy túl olcsó a magyar média, így az árbevétel egyre kisebb részét kell erre fordítaniuk a vállalatoknak.
Míg az elmúlt 16 évben a vizsgált cégek jelentősen, 2,2-szeresére növelték belföldi értékesítésből származó árbevételüket, illetve a szintén üzleti sikerességet jelző mutatójuk, az adózás előtti eredmény közel duplájára emelkedett (1,9-szeresére), addig a médiaköltésük mindössze 1,2-szeresére nőtt. Mindez rámutat arra, hogy
a hazai reklámszolgáltatások és a médiaköltések árazása jelentősen elmaradt más vállalati szolgáltatásokétól, és magasabb árak mellett is lenne kereslet a hirdetési szolgáltatásokra. Ezek alapján kijelenthető, hogy a médiaköltés az a terület, amin a nagyvállalatok az egyik legtöbbet takaríthatták meg az elmúlt másfél évtizedben
– írták.
A közleményben Somlói Zsolt, a Mindshare nemzetközi médiaügynökség magyarországi ügyvezetője kiemelte: “ezt a trendet régiónkban szinte egyedüliként tapasztalhatjuk”, Csehországban és Szlovéniában sem mutatkozik.
Borítókép: illusztráció
Marketing
Íme az idei Marketing Summit témái
Szakmai és üzleti témák széles tárháza és több ezer szakember várja az érdeklődőket szeptember 19-én a budapesti Művészetek Palotájában.
A márkamenedzsment, a marketingtaktika, a digitalizáció, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásának fő kérdései kerülnek napirendre az idei Marketing Summiton, amelyet szeptember 19-én tartanak meg Budapesten, a Művészetek Palotájában. A programot ezúttal nagyrészt az európai nemzeti marketingszövetségeket tömörítő European Marketing Confederation által összeállított European Marketing Agenda pilléreire építették fel – tájékoztatott az esemény szervezője, a Magyar Marketing Szövetség, hozzátéve, hogy az európai szintű felmérésen túl egy több mint harminc meghatározó hazai marketinges és kommunikációs szakemberből álló programalkotó grémium véleménye is hozzájárult ehhez.
A Marketing Summit idén összesen négy teremben dolgozza fel az aktuális szakmai, üzleti és technológiai kihívásokat és fogalmaz meg azokra válaszokat.
- A Marketing Agenda teremben a szakma trendszerű kihívásaival, a digitalizáció és az AI marketingre gyakorolt hatásaival, az adatok szakmánk mindennapjaiban betöltött szerepével, az üzlet fenntarthatósági kihívásokra adott érdemi válaszaival, a média új adottságaival és lehetőségeivel, valamint a marketing és a marketingesek jövőjével foglalkozunk. A színpad előadásainak és kerekasztal-beszélgetéseinek fókuszában a 2025-ös esztendő marketing, üzleti, illetve szakmai kihívásai állnak.
- Az esemény külön termet szentel az üzlet és a fenntartható üzletfejlesztés legjobb gyakorlatainak is. A Business Agenda teremben a körforgásos gazdasággal és a kiberbiztonsággal mint új üzleti lehetőségekkel foglalkozunk, és terítékre kerülnek a marketing és kommunikáció üzlettámogató funkciói, sikeres hazai márkák, vállalkozások inspiráló üzletfejlesztési megközelítései, sőt az üzlet innovatív finanszírozási kérdései is.
- A Professional Agenda terem workshop-jellegű, gyakorlatias előadások segítségével a marketingtevékenység mindennapos támogatását szolgálja majd. E teremben szó lesz az agilis projektmenedzsmentről, az ügyfélút és ügyfélélmény tervezésének konkrét lépéseiről, terítékre kerül az integrált kampánytervezés és az abban használható digitális és AI megoldások, valamint foglalkozunk egyedi közterületi megjelenést biztosító kampánytervezéssel, és mesterséges intelligenciával támogatott tartalommarketing, illetve SEO megoldásokkal is.
- A Summit negyedik termében, amely a Brands Agenda nevet viseli, ismert hazai márkákat képviselő brand-, trade-, és tartalommenedzserek gyakorlatfókuszú esettanulmányokat, sikeres márka-együttműködéseket, valamint hatékony promóciós és PR gyakorlatokat mutatnak be.
Az idei Marketing Summiton számos külföldi előadó és több mint száz hazai szakember áll majd színpadra. A folyamatosan bővülő előadói lista a marketingsummit.hu oldalon kísérhető figyelemmel.
Régi és új elismerések
Ugyanakkor nem csak a szakmai programok, hanem az esemény estéje is különleges meglepetéseket tartogat majd. Immár hagyományosan a Summit Díjátadó Est keretében ismerik el és mutatják be a legsikeresebb marketingvezetőket, a legkiválóbb PR szakembereket, a legtehetségesebb brandmenedzsereket, a Tonk Emil életműdíjjal pedig egy kiteljesedett, eredményes szakmai életutat koronáznak meg a szervezők. Az MMSZ által idén megalapított Hungarian Marketer of the Year díj elismeréseit is a Díjátadó Est keretén belül adják majd át, azzal, hogy a díj első helyezettje lesz Magyarország jelöltje a következő évi European Marketer of the Year kiírásban, amelyet az EMC hirdet meg.
A Marketing Summit Hungary főszervezője a Magyar Marketing Szövetség, társszervezői a Positive Adamsky reklámügynökségi csoport, valamint a Marketing & Media szaklap.
A Marketing Summit programjáról bővebben IDE KATTINTVA olvashat.
Marketing
Újra magyar kézbe kerül a Boci
Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.
A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.
Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:
a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.
Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.
A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.
A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.