Kövess minket!

Marketing

Női történetek, melyek a jövőt formálják

Hány dimenziós 2018-ban a nőiség? Legalább négy: határokon átívelő, erős, tudatos és inspiráló. És végül, de nem utolsó sorban: teremtő. 22 előadó – köztük nők és férfiak – akinek története, ereje, hivatása megmozgat és inspirál – ez a TEDxLibertyBridgeWomen.

Pszichológus, társadalomkutató, részecskefizikus, színésznő, zenei mediátor, emberkereskedelmi aktivista – a hazai TEDxWomen előadói annak ellenére, hogy az élet legkülönbözőbb területein működnek, ugyanazt az üzenetet közvetítik: „Tegyük oda magunkat!” Hogy hogyan? November 30-án, a TEDxLibertyBridgeWomen konferencián 22 példaértékű történet adhat erre választ – írják.

A cél, hogy a gondolatébresztő előadások változást generáljanak: először a hallgatókban, majd kilépve kint, a nagyvilágban. A résztvevők korlátozott száma sem véletlen, a szervezők számítanak a közönség személyes, tevékeny részvételére és fontos, hogy a befogadás intim közege megteremtődjön.

A TEDxLibertyBridgeWomen kurátorai – a TED missziójának megfelelően – idén is megkeresték és színpadra hívták azokat az előadókat, akik valamely területen nagyot alkottak, hatással vannak, akikre érdemes figyelni. Saját szakterületük legjobbjai olyan gondolatokkal, melyek messze túlmutatnak a mindennapokon, és melyeket érdemes megosztani a (nagy)világgal. November 30-án, a Hatszín Teátrumban az egész napos konferencián 22 előadó egyedi, izgalmas, olykor provokatív előadását hallhatja a közel 200 fős közönség.

A rendezvényen előad többek között Spitzer Gyöngyi Soma Mamagésa, aki életfeladatának tekinti nőtársai segítését és az Új Nő eszméjének továbbadását. Európa legjobb színésznője, Borbély Alexandra a szlovák-magyar kettős identitás gondolatával fog a kultikus kör alakú vörös szőnyegre lépni, a TEDxLibertyBridgeWomen színpadán. Előadásában abba avatja be a nézőket, hogy ez a kettősség vajon előny-e vagy hátrány, és az erről való döntésünk hogyan befolyásolja életünket, tetteinket. Tisza Kata író, társadalomkutató azt mutatja be, hogy a saját élmények, az életútkutatás tudománya és a művészet hogyan egyesül az irodalomterápiában, és miként fejti ki segítő hatását egy-egy művészeti alkotás üzenete. Előadásában ötvözni fogja a tudományos eredményeket a sajátos hangvételű költészettel. A női előadók mellett a férfiak gondolatai is megjelennek majd a színpadon. Doffek Gábor, a Frontember megmondja blog szerzője férfiszemmel figyeli a nők együttműködését és kommunikációját, míg Bikás Zoltán, a Punkzdad bloggere az apaság pillanatképeiből ad ízelítőt. A konferencián az előadások mellett közvetítés lesz a TEDWomen globális eseményéről, Palm Springs-ből angol nyelven, szinkrontolmácsolással.

A nők a világ minden táján kezükbe veszik az ügyeiket, hogy a jövőt olyanná alakítsák, amilyet mind látni szeretnénk – mi Magyarországon is. Bármi is legyen az érdeklődésük és tehetségük fókuszában – a politika, a tudomány, a technológia, a művészet –, ezek az úttörő nők kérlelhetetlenül feszegetik és áttörik a határokat. Fontosnak tartjuk, hogy halljunk azokról a nőkről, beszéljünk történeteikről, melyek példaként állnak előttünk. Hiszünk abban, hogy az előadások által közvetített gondolatok motivációt adnak saját céljaink elérésében is, valamint további belső és társas párbeszédet indítanak el

– erősítették meg a rendezvény küldetését az ötletgazda alapítók, Bite Barbara és Szabados Andrea. A kezdeményezés mellé álltak és a rendezvény partnereiként jelennek meg olyan hazai és multinacionális vállalatok, melyek társadalmi felelősséget vállalnak a sokszínűség és a nők esélyegyenlősége iránt.

A 2018-as TEDxLibertyBridgeWomen előadói:

Benkő Fruzsina – szociális munkás, emberi jogi aktivista, programvezető

Bikás Zoltán – informatikai vezető, a Punkzdad instagrammere

Borbély Alexandra – Jászai Mari-díjas színművész

Bratka Borbála – szaxofonművész

Brezina Kinga – fekete öves Nia tanár

Csömör Hermina – a Fényszínház alapítója

De Coll Ágnes – emberkereskedelmi szakértő

Doffek Gábor – kommunikációs és gasztronómiai tanácsadó, rendezvényszervező, blogger

Dr. Balázsi Katalin – tudományos kutató

Dr. Fekete Andrea – kutatóorvos, cégvezető

Fürjes Júlia – tanuló

Guba Boglárka – óvodapedagógus, konduktor

Horogh Petra – építészmérnök, közösségi lakhatási szakértő

Kocsis Zoltán és Glotz Mária – táncművészek

Koszti Zsuzso – filmrendező

Laposa Julcsi – Aranypáva Nagydíjas, Junior Príma Díjas népzenész, zenei mediátor

Matisz Viki – táncos, sejtedző

Mester Dóra Djamila – szexuális nevelő, kertész

Spitzer Gyöngyi „Soma Mamagésa” – spirituális tanító, író, előadóművész

Sződy Judit – pszichológus, laktációs tanácsadó

Tisza Kata – író, társadalomkutató

Marketing

Kevesebbet költenek a cégek reklámra

Elértéktelenedett a magyarországi média reklámárazása, kevesebbet költenek a cégek reklámra a Mindshare, Magyarország egyik vezető médiatervező- és vásárló ügynökségének legfrissebb elemzése szerint, amely közel száz, a legnagyobb hirdető reklámköltési- és pénzügyi adatait vizsgálta, kiegészítve a Kantar Media Adex és a Nielsen közönségméréseinek adataival – közölte az ügynökség az MTI-vel.

Közzétéve:

Pixabay

A közlemény szerint az elemzés kiemeli, hogy

a legnagyobb vállalatok forgalmuk alig 0,5 százalékát költik médiavásárlásra a magyar reklámpiacon, sőt 2022-ben ez alig 0,4 százalék volt, miközben 2021-ben még 0,7 százalékot, 2006-ban 1,6 százalékot tett ki.

Az elmúlt másfél évtized alatt a magyarországi legnagyobb hirdetők az árbevételükhöz viszonyított médiavásárlási kiadásaikat harmadára csökkentették – tették hozzá.

Ezt a jelenséget a Mindshare elemzése részben azzal magyarázza, hogy csökkent az eredményesség: az adózás előtti árbevételarányos nyereség (EBIT) a 2006-os 10,2 százalékáról 2021-ben 8,9 százalékra, majd 2022-ben 7,3 százalékra esett vissza. Ugyanakkor azt is mutatja, hogy túl olcsó a magyar média, így az árbevétel egyre kisebb részét kell erre fordítaniuk a vállalatoknak.

Míg az elmúlt 16 évben a vizsgált cégek jelentősen, 2,2-szeresére növelték belföldi értékesítésből származó árbevételüket, illetve a szintén üzleti sikerességet jelző mutatójuk, az adózás előtti eredmény közel duplájára emelkedett (1,9-szeresére), addig a médiaköltésük mindössze 1,2-szeresére nőtt. Mindez rámutat arra, hogy

a hazai reklámszolgáltatások és a médiaköltések árazása jelentősen elmaradt más vállalati szolgáltatásokétól, és magasabb árak mellett is lenne kereslet a hirdetési szolgáltatásokra. Ezek alapján kijelenthető, hogy a médiaköltés az a terület, amin a nagyvállalatok az egyik legtöbbet takaríthatták meg az elmúlt másfél évtizedben

– írták.

A közleményben Somlói Zsolt, a Mindshare nemzetközi médiaügynökség magyarországi ügyvezetője kiemelte: “ezt a trendet régiónkban szinte egyedüliként tapasztalhatjuk”, Csehországban és Szlovéniában sem mutatkozik.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Marketing

Íme az idei Marketing Summit témái

Szakmai és üzleti témák széles tárháza és több ezer szakember várja az érdeklődőket szeptember 19-én a budapesti Művészetek Palotájában.

Közzétéve:

A márkamenedzsment, a marketingtaktika, a digitalizáció, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásának fő kérdései kerülnek napirendre az idei Marketing Summiton, amelyet szeptember 19-én tartanak meg Budapesten, a Művészetek Palotájában. A programot ezúttal nagyrészt az európai nemzeti marketingszövetségeket tömörítő European Marketing Confederation által összeállított European Marketing Agenda pilléreire építették fel – tájékoztatott az esemény szervezője, a Magyar Marketing Szövetség, hozzátéve, hogy az európai szintű felmérésen túl egy több mint harminc meghatározó hazai marketinges és kommunikációs szakemberből álló programalkotó grémium véleménye is hozzájárult ehhez.

A Marketing Summit idén összesen négy teremben dolgozza fel az aktuális szakmai, üzleti és technológiai kihívásokat és fogalmaz meg azokra válaszokat. 

  1. Marketing Agenda teremben a szakma trendszerű kihívásaival, a digitalizáció és az AI marketingre gyakorolt hatásaival, az adatok szakmánk mindennapjaiban betöltött szerepével, az üzlet fenntarthatósági kihívásokra adott érdemi válaszaival, a média új adottságaival és lehetőségeivel, valamint a marketing és a marketingesek jövőjével foglalkozunk. A színpad előadásainak és kerekasztal-beszélgetéseinek fókuszában a 2025-ös esztendő marketing, üzleti, illetve szakmai kihívásai állnak.  
  2. Az esemény külön termet szentel az üzlet és a fenntartható üzletfejlesztés legjobb gyakorlatainak is. A Business Agenda teremben a körforgásos gazdasággal és a kiberbiztonsággal mint új üzleti lehetőségekkel foglalkozunk, és terítékre kerülnek a marketing és kommunikáció üzlettámogató funkciói, sikeres hazai márkák, vállalkozások inspiráló üzletfejlesztési megközelítései, sőt az üzlet innovatív finanszírozási kérdései is.  
  3. Professional Agenda terem workshop-jellegű, gyakorlatias előadások segítségével a marketingtevékenység mindennapos támogatását szolgálja majd. E teremben szó lesz az agilis projektmenedzsmentről, az ügyfélút és ügyfélélmény tervezésének konkrét lépéseiről, terítékre kerül az integrált kampánytervezés és az abban használható digitális és AI megoldások, valamint foglalkozunk egyedi közterületi megjelenést biztosító kampánytervezéssel, és mesterséges intelligenciával támogatott tartalommarketing, illetve SEO megoldásokkal is. 
  4. A Summit negyedik termében, amely a Brands Agenda nevet viseli, ismert hazai márkákat képviselő brand-, trade-, és tartalommenedzserek gyakorlatfókuszú esettanulmányokat, sikeres márka-együttműködéseket, valamint hatékony promóciós és PR gyakorlatokat mutatnak be. 

Az idei Marketing Summiton számos külföldi előadó és több mint száz hazai szakember áll majd színpadra. A folyamatosan bővülő előadói lista a marketingsummit.hu oldalon kísérhető figyelemmel.

Régi és új elismerések

Ugyanakkor nem csak a szakmai programok, hanem az esemény estéje is különleges meglepetéseket tartogat majd. Immár hagyományosan a Summit Díjátadó Est keretében ismerik el és mutatják be a legsikeresebb marketingvezetőket, a legkiválóbb PR szakembereket, a legtehetségesebb brandmenedzsereket, a Tonk Emil életműdíjjal pedig egy kiteljesedett, eredményes szakmai életutat koronáznak meg a szervezők. Az MMSZ által idén megalapított Hungarian Marketer of the Year díj elismeréseit is a Díjátadó Est keretén belül adják majd át, azzal, hogy a díj első helyezettje lesz Magyarország jelöltje a következő évi European Marketer of the Year kiírásban, amelyet az EMC hirdet meg. 

A Marketing Summit Hungary főszervezője a Magyar Marketing Szövetség, társszervezői a Positive Adamsky reklámügynökségi csoport, valamint a Marketing & Media szaklap.

A Marketing Summit programjáról bővebben IDE KATTINTVA olvashat.

Tovább olvasom

Marketing

Újra magyar kézbe kerül a Boci

Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.

Közzétéve:

A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.

Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:

a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.

Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.

A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.

A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.

Tovább olvasom