Ritka, hogy egy PR-eseményről az ügyfél és az ügynökség is nyilatkozik. Most mindkét oldal őszintén mesélt egy sikeres kommunikációs történetről. Először ügyfél részről az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. kommunikációs igazgatója, dr. Kovács Antal beszélt arról, hogyan jött az ötlet, hogy az HBO Csernobil című sorozata kapcsána paksi erőmű sajtóbejárást szervezzen.

A sorozat – érthető módon – óriási érdeklődést generált az atomenergia, az atomerőművek iránt. A szörnyű tragédia „életre keltése” olyanok figyelmét is magára vonta, akik egyébként nem foglalkoznak sem az energetikával, sem ezen belül a nukleáris alapú villamosenergia-termeléssel. Az atomenergia soha nem volt ennyire központi téma. Kommunikációs szempontból adta magát a helyzet, hiszen legtöbbször érdektelenséggel szembesülünk, amikor ezt az izgalmas világot szeretnénk közelebb hozni az emberekhez.

Mennyire éreztek kommunikációs kockázatot abban, hogy egy televíziós sorozat kapcsán sajtóeseményt rendeznek, főleg, hogy egy súlyos tragédiárólvan szó?

Az atomerőmű biztonságának témája elsődleges, ezzel kapcsolatban sem takargatni-, sem félnivalónk nincs és nem is volt. Ezen a téren a nyílt és őszinte kommunikációban hiszünk, és ebben nem látunk veszélyt. Kockázatot éppen a véleményünknek hangot nem adó, félinformációkból, saját prekoncepciókból építkező híradások jelentenek.

Mi volt a sajtóbejárás célja?

Nem akartuk „megúszni” vagy „elsunnyogni” a dolgot. Ami Csernobilban történt, az igazi katasztrófa volt, amelyet semmiképpen sem szerettünk volna elbagatellizálni, inkább a helyére kívántuk tenni. A már említettek alapján a cél az volt, hogy a médiumok legszélesebb körén keresztül, az ő beszámolóik segítségével a lehető legtöbb embernek elmondjuk: az atomenergia biztonságos, olcsó, káros anyagok kibocsátásától mentes energiatermelő, amely nem zárja ki a megújuló energiát.

A lapot kezében tartó olvasót is az érdekli valószínűleg legjobban, ami a sajtóbejárás résztvevőit: a paksi atomerőműben előfordulhat-e olyan tragédia, amely 1986-ban történt Csernobilban?

A két blokktípus tervezése teljesen más. Pakson aktív és passzív, azaz emberi beavatkozást nem igénylő rendszerek garantálják a biztonságos működést. Minden biztonsági rendszerből három van, a szakembergárdát pedig elkötelezett, motivált, számottevő biztonsági kultúrával rendelkező munkatársak alkotják. A paksi atomerőműben olyan biztonsági rendszerek vannak, amelyek az esetleges emberi hibákat kiküszöbölik. A csernobili és a paksi blokktípus (RBMK és VVER) közötti alapvető különbség, hogy míg az elsőben grafittal lassítják a reakciót, a másikban ezt a feladatot víz látja el. Utóbbi esetében a reaktor gyakorlatilag önszabályozó, belső, fizikai tulajdonságai miatt lehetetlen, hogy a csernobilihoz hasonló helyzet alakuljon ki. Emellett a grafitos megoldással ellentétben a mi reaktorunkban éghető anyag sincs.

Azért egy atomerőmű sosem maximálisan kockázatmentes vállalkozás. Minden forgatókönyvre van biztonsági megoldásuk?

A paksi atomerőmű működését szigorú szabályok, előírások határozzák meg, amelyeknek a létesítmény minden esetben megfelel. Azerőmű minden forgatókönyvre felkészült, olyan esetekre is, amelyeknek előfordulására gyakorlatilag esély sincs Magyarországon. Jó példa erre, hogy ugyan nem jellemzőek itthon a nagyobb földrengések, de már a 2011-es fukusimai katasztrófa előtt olyan fejlesztéseket hajtottunk végre, amelyek eredményeképpen a paksi blokkok képesek ellenállni egy fukusimai méretű rengésnek is.

Azt azért el kell mondanom, hogy nagyon korrekt beszámolók születtek, még olyan médiumok részéről is, amelyek finoman szólva nem atomenergia-rajongók. Az atomerőműben alapelvünk: érdemes venni a fáradságot, hogy nyíltan és őszintén beszéljünk akár kényes kérdésekről is, ami ezúttal is visszaigazolódott. Azt hiszem, az újságírók is megérezték, hogy valóban komolyan gondoljuk a nyíltságot, igyekszünk mindent megmutatni és minden kérdésre egyenesen válaszolni.

A Lounge Group PR-divíziója, a LoungeCommunication részéről Leszák Tamás account director beszélt arról, mekkora kihívás volt számukra a feladat.

Kommunikációs szempontból a potenciális kockázatokat is figyelembe vettük, hiszen ez a terület gyakran szembesül félinformációkon alapuló, egyoldalú híradásokkal, az atomenergia érzelmi alapú elutasításával. Végső soron azonban úgy ítéltük meg, hogy az atomerőmű nyílt kommunikációja, a létesítmény és a szakértők felkészültsége, illetve a tények maguk jóval nagyobb pozitív kommunikációs hatást ígérnek a mérleg másik serpenyőjében.

Pontosan mi zajlott a sajtóbejáráson?

Az esemény egyik legkülönlegesebb része az volt, hogy a kívülállók számára eddig sohasem bemutatott, föld alatti, gyakorlatilag atombunkernek megfelelő, úgynevezett védett vezetési pontot is megtekinthették a résztvevők. Emellett az atomerőmű karbantartó és gyakorlóközpontjában a szakértők ismertették a nyomottvizes atomerőművek működését. Itt az „élesben” használtaknak megfelelő, de gyakorlási célokat szolgáló berendezéseken, üzemanyagkazettákon, reaktortéren szemléltették a folyamatokat. Ezenkívül a reaktorcsarnokot, illetve a blokkvezénylőtis meglátogattuk.

A végeredmény közel száz sajtómegjelenés. Ekkora számra számítottatok?

Az igazán nagy eredmény nem is a kiemelkedő megjelenésszám, hanem a résztvevő médiumok száma és sokfélesége volt, illetve az, hogy potenciálisan sikerült elérnünk a magyar médiafogyasztók nagy részét. Mintegy harmincan vettek részt a bejáráson, és gyakorlatilag teljesen egészében pozitív hangvételű cikkek születtek minden felületen. A téma a legnagyobb televíziók, rádiók, meghatározó online portálok és országos lapok újságíróinak érdeklődését is felkeltette.

Sokakat érdekelt a téma, ez jól látszik. Téged személy szerint mi ragadott meg legjobban a teljes projekt során?

Egy PR-es számára az egyik legizgalmasabb feladat, amikor egy negatív téma eluralta környezetben kívánunk pozitív hatást elérni, itt éppen ez történt. Már egy évtizede foglalkozom energetikával – újságíróként, majd kommunikációs tanácsadóként –, így azt is tudom, hogy sokszor nem egyszerű az iparág pozitív témáit és üzeneteit hitelesen „átvinni” a média és a közvélemény felé:felkelteni az érdeklődést, letörni az előítéleteket és objektív, illetve pozitív megjelenéseket elérni az ügyfél számára. A paksi sajtóbejárás mindezekre jelentenek kiváló példát.

A jövőben terveztek hasonló, a médiát aktuálisan foglalkoztató témára kommunikációs eseményt/stratégiát építeni?

Alapelvünk, hogy minden ügyfelünk számára releváns, hírértékű kommunikációt valósítsunk meg. Ennek része természetesen az aktuális témák kreatív feldolgozása is. A paksi sajtóbejárás bizonyította, hogy a hiteles, nyílt kommunikációpozitív hangvételű és objektív megjelenéseket eredményez, ezért mindenképpen tervezünk hasonló aktivitásokkal a jövőben.