Marketing
Szabad rablás van a kreatív iparban
Mátyás Kitti a Republic Csoporthoz tartozó 2Republic ügynökség frissen igazolt client service directora fog elődást tartani a Médiapiac és a HR Portál közös rendezvényén, az Employer Trending konferencián. Az esemény előtt a hazai kreatív piac HR helyzetéről kérdeztük.
Hogyan látja, milyen helyzetben van jelenleg a hazai kreatív ipar?
Úgy gondolom, érdemes több szemszögből megvizsgálni a kérdést. Ügynökségi oldalról, mint vezető azt mondhatom, hogy nagy baj van a szakmában, a munkáltatóknak sokkal nehezebb dolguk van, mint azelőtt, hogy az embereiket megtartsák, megfelelő szakmai tudással rendelkező embereket toborozzanak. Míg a másik oldalon, a munkavállalóknál megfigyelhető, hogy eljött az aranykor, az accountoknak, kreatívoknak sokkal nagyobb választásuk és szabadságuk van, kimondhatjuk, hogy ma ők vannak lépéselőnyben. Egy tehetséges, kiváló önéletrajzzal rendelkező accountért több ügynökség is versenyez és a végén ő választ. De még mindig szerencsésebb a helyzet velük, többen jelentkeznek accountok közül álláshirdetésre, mint kreatívokból. Egy szövegíró vagy art director már megteheti azt, hogy nem kötelezi el magát egy ügynökségnél sem, hanem free lancerként folytatja tovább, megtartva szabadságát. A kialakult helyzet miatt az ügynökségek egymástól próbálják elcsábítani a legjobb embereket, vagy fejvadászt felbérelve vadásszák le őket LinkedIn-en. Szabad rablás van a kreatív iparban. Az a cég, aki ezt nem ismeri fel, és sürgősen nem változtat, az ráfázhat.
Kinek a felelőssége egy kreatív ügynökségnél ezt a változtatást megtenni?
Egy HR-es felvétele önmagában nem megoldás a problémára. Rengeteg szempont játszik közre annál, hogy minek kell teljesülnie, ahhoz, hogy csökkentsük a fluktuációt. A vezetők szerepe megkérdőjelezhetetlen, az EQ (érzelmi intelligencia) az új szupererő, amit fel kell ismerni és el kell sajátítani egy menedzsernek. De ez csak az egyik a sok közül, mert egy szociálisan érzékeny, figyelmes és támogató vezetőtől még éhen halhat a munkavállaló. Nagyon fontos szempont a fizetés, illetve a különböző juttatások, mint továbbképzések, nyelvtanfolyam, vagy szakmai konferenciákon, különböző versenyeken való részvétel biztosítása. És persze az ügyfelek, hogy mennyire vonzó márkák vannak egy kreatív ügynökségnél. A társaságról, hangulatról, környezetről sem feledkezhetünk meg, belvárosi open office, kutyabarát iroda. Igyekszünk a 2Republicnál is megtenni a megfelelő lépéseket. Egyszóval bővíteni azon, hogy milyen csomagot tudunk ajánlani nekik.
Mi a helyzet a lojalitással?
Egyre inkább azt tapasztalom, hogy a lojalitás, mint fogalom megváltozott. Nagyon sok munkavállalónak nem célja kötődni az ügynökséghez, nem érdekli, hogy büszkén menjen vele a csatába, természetesen tisztelet a kivételeknek. Ezen azok a HR-es cikkek sem segítenek, amik azt mondják, hogy nem egészséges több évet eltölteni egy helyen, megvan az a minimum év, ami után szerintük váltani kell. Teszem fel a kérdést, ugyan miért? Miért nem lehet az, hogy valaki egy cégen belül akár 10 évet is eltöltsön, és ott fejlődjön, ha az perspektívát nyújt számára, megfelelő fizetést, jó munkakörülményeket. Számomra a lojalitás a munkámban olyan, mint a sportban, a Republic előtt 8 évig voltam egy csapat tagja, soha nem terveztem évente váltogatni a mezem. Anno accountként és most vezetőként is nálam elsődleges szempont, hogy tudok-e hinni, tudok-e képviselni egy céget, én ilyen Pál utcai fiúk típus vagyok. A 2Republicos működésemet is ez határozza meg, hiszek a csapatban és bízom benne, hogy közösen véghez visszük missziónkat.
A külső szemlélő számára ebből mi látszik?
Külső szemlélő számára a tömérdek mennyiségű álláshirdetésből látszik, hogy az ügynökségek folyamatosan keresnek új embereket. Ez is több tényező miatt lehet, vagy egy tendernyerés esetén bővíteni kell a csapatot és azonnal szükségük van accountra, kreatív szakemberre vagy a folyamatos fluktuáció miatt emberhiányban szenvednek.
Mennyire képes a magyar oktatási rendszer megfelelő szakembereket képezni?
A magyar oktatási rendszer úgy gondolom, hogy próbál felzárkózni, a frissen végzett kommunikáció és média vagy marketing szakon végzett kollégáktól tudjuk, hogy egyre inkább a gyakorlati órákat helyezik fókuszba. Több szakmabeli meghívott vendéget hívnak el oktatónak. Vannak egyetemek, akik szorosan együttműködnek reklámügynökségekkel és saját órákat tartanak. Illetve fontos megemlítenünk az önképzést is, mivel a kreatív szakmában ez ugyanolyan fontos, mint az iskolai (ha nem fontosabb), mivel a digitális, gazdasági, vállalati trendek gyorsabban változnak mielőtt bekerülnének a tananyagba.
Hogyan lehet biztosítani a megfelelő utánpótlást?
Idén indult el az első Republic Group Adscool több hónapos, a kommunikációs szektor minden területére kiterjedő képzési program accountok részére Szilágyi Fiorella kolléganőm vezetésével. Úgy gondolom, hogy ez egyedülálló áttörés a szakmában.
De szeretnénk nem csak a meglévő munkatársaknak, hanem a most egyetemet végző fiatalok felé is nyitni és felhelyezni nekik a térképre a reklámügynökséget. A Republic csoport által szervezett BrandFestivalnak – mely Közép-Európa egyik legjelentősebb stratégiai konferenciája – idén megszületett a kistestvére, a YOUTH, amit külön a fiatalok számára szervezünk a Corvinus és a Metropolitan egyetemmel közösen. Lehetősége nyílik azoknak az egyetemistáknak, akiknek nincs arra keretük, hogy több tízezret fizessenek a „felnőtt” konferenciáért eljöjjenek a YOUTH-ra és ott találkozzanak, networkingeljenek velünk. Célunk, egy olyan értékteremtő rendezvénysorozat létrehozása, mely a kritikus gondolkodásra inspirálja a fiatal generáció tagjait. Egy platform, ahol olyan aktuális égető témákat boncolgatunk, melyek rengeteg társadalmi kérdést vetnek fel. Egy interaktív fórum, ami a szabad véleménynyilvánítást támogatja. Szeretnénk, ha az este végén minden résztvevő egy saját megfejtéssel távozna, mindenki egy saját üzenettel menjen haza. Az október 18-án este 19:00-kor megszervezésre kerülő BrandFestival Youth témája a technológiai fejlődés társadalomra gyakorolt hatása, többek között Sebestyén Balázzsal, Szirmai Gergővel azt boncolgatjuk majd, hogy a népszerű Black Mirror sorozat részeinek jóslata még csak egy disztópikus jövő vagy már a valóság?
Marketing
Kevesebbet költenek a cégek reklámra
Elértéktelenedett a magyarországi média reklámárazása, kevesebbet költenek a cégek reklámra a Mindshare, Magyarország egyik vezető médiatervező- és vásárló ügynökségének legfrissebb elemzése szerint, amely közel száz, a legnagyobb hirdető reklámköltési- és pénzügyi adatait vizsgálta, kiegészítve a Kantar Media Adex és a Nielsen közönségméréseinek adataival – közölte az ügynökség az MTI-vel.
A közlemény szerint az elemzés kiemeli, hogy
a legnagyobb vállalatok forgalmuk alig 0,5 százalékát költik médiavásárlásra a magyar reklámpiacon, sőt 2022-ben ez alig 0,4 százalék volt, miközben 2021-ben még 0,7 százalékot, 2006-ban 1,6 százalékot tett ki.
Az elmúlt másfél évtized alatt a magyarországi legnagyobb hirdetők az árbevételükhöz viszonyított médiavásárlási kiadásaikat harmadára csökkentették – tették hozzá.
Ezt a jelenséget a Mindshare elemzése részben azzal magyarázza, hogy csökkent az eredményesség: az adózás előtti árbevételarányos nyereség (EBIT) a 2006-os 10,2 százalékáról 2021-ben 8,9 százalékra, majd 2022-ben 7,3 százalékra esett vissza. Ugyanakkor azt is mutatja, hogy túl olcsó a magyar média, így az árbevétel egyre kisebb részét kell erre fordítaniuk a vállalatoknak.
Míg az elmúlt 16 évben a vizsgált cégek jelentősen, 2,2-szeresére növelték belföldi értékesítésből származó árbevételüket, illetve a szintén üzleti sikerességet jelző mutatójuk, az adózás előtti eredmény közel duplájára emelkedett (1,9-szeresére), addig a médiaköltésük mindössze 1,2-szeresére nőtt. Mindez rámutat arra, hogy
a hazai reklámszolgáltatások és a médiaköltések árazása jelentősen elmaradt más vállalati szolgáltatásokétól, és magasabb árak mellett is lenne kereslet a hirdetési szolgáltatásokra. Ezek alapján kijelenthető, hogy a médiaköltés az a terület, amin a nagyvállalatok az egyik legtöbbet takaríthatták meg az elmúlt másfél évtizedben
– írták.
A közleményben Somlói Zsolt, a Mindshare nemzetközi médiaügynökség magyarországi ügyvezetője kiemelte: “ezt a trendet régiónkban szinte egyedüliként tapasztalhatjuk”, Csehországban és Szlovéniában sem mutatkozik.
Borítókép: illusztráció
Marketing
Íme az idei Marketing Summit témái
Szakmai és üzleti témák széles tárháza és több ezer szakember várja az érdeklődőket szeptember 19-én a budapesti Művészetek Palotájában.
A márkamenedzsment, a marketingtaktika, a digitalizáció, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásának fő kérdései kerülnek napirendre az idei Marketing Summiton, amelyet szeptember 19-én tartanak meg Budapesten, a Művészetek Palotájában. A programot ezúttal nagyrészt az európai nemzeti marketingszövetségeket tömörítő European Marketing Confederation által összeállított European Marketing Agenda pilléreire építették fel – tájékoztatott az esemény szervezője, a Magyar Marketing Szövetség, hozzátéve, hogy az európai szintű felmérésen túl egy több mint harminc meghatározó hazai marketinges és kommunikációs szakemberből álló programalkotó grémium véleménye is hozzájárult ehhez.
A Marketing Summit idén összesen négy teremben dolgozza fel az aktuális szakmai, üzleti és technológiai kihívásokat és fogalmaz meg azokra válaszokat.
- A Marketing Agenda teremben a szakma trendszerű kihívásaival, a digitalizáció és az AI marketingre gyakorolt hatásaival, az adatok szakmánk mindennapjaiban betöltött szerepével, az üzlet fenntarthatósági kihívásokra adott érdemi válaszaival, a média új adottságaival és lehetőségeivel, valamint a marketing és a marketingesek jövőjével foglalkozunk. A színpad előadásainak és kerekasztal-beszélgetéseinek fókuszában a 2025-ös esztendő marketing, üzleti, illetve szakmai kihívásai állnak.
- Az esemény külön termet szentel az üzlet és a fenntartható üzletfejlesztés legjobb gyakorlatainak is. A Business Agenda teremben a körforgásos gazdasággal és a kiberbiztonsággal mint új üzleti lehetőségekkel foglalkozunk, és terítékre kerülnek a marketing és kommunikáció üzlettámogató funkciói, sikeres hazai márkák, vállalkozások inspiráló üzletfejlesztési megközelítései, sőt az üzlet innovatív finanszírozási kérdései is.
- A Professional Agenda terem workshop-jellegű, gyakorlatias előadások segítségével a marketingtevékenység mindennapos támogatását szolgálja majd. E teremben szó lesz az agilis projektmenedzsmentről, az ügyfélút és ügyfélélmény tervezésének konkrét lépéseiről, terítékre kerül az integrált kampánytervezés és az abban használható digitális és AI megoldások, valamint foglalkozunk egyedi közterületi megjelenést biztosító kampánytervezéssel, és mesterséges intelligenciával támogatott tartalommarketing, illetve SEO megoldásokkal is.
- A Summit negyedik termében, amely a Brands Agenda nevet viseli, ismert hazai márkákat képviselő brand-, trade-, és tartalommenedzserek gyakorlatfókuszú esettanulmányokat, sikeres márka-együttműködéseket, valamint hatékony promóciós és PR gyakorlatokat mutatnak be.
Az idei Marketing Summiton számos külföldi előadó és több mint száz hazai szakember áll majd színpadra. A folyamatosan bővülő előadói lista a marketingsummit.hu oldalon kísérhető figyelemmel.
Régi és új elismerések
Ugyanakkor nem csak a szakmai programok, hanem az esemény estéje is különleges meglepetéseket tartogat majd. Immár hagyományosan a Summit Díjátadó Est keretében ismerik el és mutatják be a legsikeresebb marketingvezetőket, a legkiválóbb PR szakembereket, a legtehetségesebb brandmenedzsereket, a Tonk Emil életműdíjjal pedig egy kiteljesedett, eredményes szakmai életutat koronáznak meg a szervezők. Az MMSZ által idén megalapított Hungarian Marketer of the Year díj elismeréseit is a Díjátadó Est keretén belül adják majd át, azzal, hogy a díj első helyezettje lesz Magyarország jelöltje a következő évi European Marketer of the Year kiírásban, amelyet az EMC hirdet meg.
A Marketing Summit Hungary főszervezője a Magyar Marketing Szövetség, társszervezői a Positive Adamsky reklámügynökségi csoport, valamint a Marketing & Media szaklap.
A Marketing Summit programjáról bővebben IDE KATTINTVA olvashat.
Marketing
Újra magyar kézbe kerül a Boci
Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.
A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.
Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:
a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.
Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.
A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.
A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.