Marketing
Szelfik vs. ételfotók
Az elmúlt évek során mobiltelefonunk egyre többet kínál, és az új funkciók sora mellett néha háttérbe szorul, hogy eredetileg mire is találták ki a készüléket. Az LG legújabb felmérése szerint a mobil eredeti funkciói hivatalosan is háttérbe szorultak: többet használjuk fotózásra, mint telefonálásra a készüléket.
Az LG saját felmérésben vizsgálta az amerikai és koreai okostelefon-használók szokásait: a gyártót az érdekelte, milyen témákat osztanak meg, mi zavarja őket és mik az elvárásaik egy okostelefonos kamerával szemben.
A válaszadók 61 százaléka szívesebben küld képeket a szöveges üzenetek helyett, ha valamilyen információt szeretne megosztani. Míg Amerikában a gyerekfotók és a szelfik a legnépszerűbbek, Koreában az utazási és ételfotók uralják a közösségi médiát. Az amerikai válaszadók 81 százaléka rendszeresen tölt fel szelfit valamelyik közösségimédia-felületre. A fotók gyors elkészítése és azonnali megosztása olyan trend, amire a gyártók is felfigyeltek: a tavaly divatba jött 2:1 kijelzőarányú telefonokkal már ez is gyorsabb, hiszen a képernyőt két részre osztva, a felső ablakban megörökített képet egyből közzé is tehetjük az alsó ablakban.
A mobilos videózás is egyre népszerűbb: a válaszadók 74 százaléka vett már fel azért videót, mert egy élmény megörökítéséhez nem volt elég egy állókép, és 68 százaléka készített inkább videókat az érdekes helyszínekről és tájakról a fotózás helyett.
 |
A válaszadók szerint a három legzavaróbb probléma mobilos fotózás esetén az elmosódó kép, a zoomoláskor fellépő pixelesedés és az, hogy a legtöbb telefon kamerájával szinte lehetetlen megörökíteni egy táj valódi szépségét. A megkérdezettek 54 százaléka érezte már rosszul magát mobilozás közben a gyenge fotós készségei miatt, 63 százaléka pedig nem elégedett a fotók kompozíciójával vagy színtónusával. A húszas és harmincas éveikben járó nők egyharmadának a mozgó háziállatok lefényképezése okoz gondot, míg összességében a nők 74 százaléka a kedvezőtlen fényviszonyok mellett készített fotókkal elégedetlen. Utóbbi problémára jó megoldást jelent, ha zajcsökkentés funkcióval felvértezett készüléket választunk, és odafigyelünk arra, hogy a kamera minél alacsonyabb rekeszértékű legyen – ezek biztosítják ugyanis, hogy félhomályban is megfelelő képet készíthessünk. Egyes okostelefonok már arra is képesek, hogy automatikusan beállítsák az ideális fotómódot a környezeti tényezők és a fényviszonyok alapján.
Azért fotózunk, hogy megosszuk
A válaszadók 50 százaléka azért keresi a tökéletes fotótémát, hogy az elkészült képet feltöltse valamelyik közösségimédia-felületre. A megkérdezettek 56 százaléka válaszolta azt, hogy nem tudja egyetlen képen megörökíteni a fénykép témáját és hátterét – vagy a kép tárgya lesz pixeles a nagyításkor, vagy a környezet nem fér rá a fotóra. Erre jó megoldást kínálnak azok a kamerák, melyekkel többféle látószögben rögzíthetjük a valóságot. A felmérés során megkérdezettek 83 százaléka mondta azt, hogy örömmel fogadna egy olyan telefont, amely többféle látószögű képek elkészítésére képes.
Az ideális kamera
A válaszadók azt is elmondták, milyen lenne számukra az ideális okostelefonos kamera. A leggyakrabban megjelölt válaszok között szerepelt, hogy a vásárlók nem szeretnének kompromisszumot kötni a képminőség terén zoomoláskor, és gyenge fényviszonyok mellett is szeretnének szép és tiszta képeket készíteni. Ugyanazt a tárgyat többféle szögből és távolságból is lefotóznák, és lehetőség szerint a hátteret és a kép tárgyát egy fotón örökítenék meg. A válaszadók közel 50 százaléka kifejezetten profinak tűnő fotókat szeretne készíteni mobiltelefonjával. A felmérés eredményei szerint pedig a nők kétszer nagyobb valószínűséggel veszik számításba a kamerás képességeket egy okostelefon kiválasztásakor, mint a férfiak.
Marketing
Kevesebbet költenek a cégek reklámra
Elértéktelenedett a magyarországi média reklámárazása, kevesebbet költenek a cégek reklámra a Mindshare, Magyarország egyik vezető médiatervező- és vásárló ügynökségének legfrissebb elemzése szerint, amely közel száz, a legnagyobb hirdető reklámköltési- és pénzügyi adatait vizsgálta, kiegészítve a Kantar Media Adex és a Nielsen közönségméréseinek adataival – közölte az ügynökség az MTI-vel.
A közlemény szerint az elemzés kiemeli, hogy
a legnagyobb vállalatok forgalmuk alig 0,5 százalékát költik médiavásárlásra a magyar reklámpiacon, sőt 2022-ben ez alig 0,4 százalék volt, miközben 2021-ben még 0,7 százalékot, 2006-ban 1,6 százalékot tett ki.
Az elmúlt másfél évtized alatt a magyarországi legnagyobb hirdetők az árbevételükhöz viszonyított médiavásárlási kiadásaikat harmadára csökkentették – tették hozzá.
Ezt a jelenséget a Mindshare elemzése részben azzal magyarázza, hogy csökkent az eredményesség: az adózás előtti árbevételarányos nyereség (EBIT) a 2006-os 10,2 százalékáról 2021-ben 8,9 százalékra, majd 2022-ben 7,3 százalékra esett vissza. Ugyanakkor azt is mutatja, hogy túl olcsó a magyar média, így az árbevétel egyre kisebb részét kell erre fordítaniuk a vállalatoknak.
Míg az elmúlt 16 évben a vizsgált cégek jelentősen, 2,2-szeresére növelték belföldi értékesítésből származó árbevételüket, illetve a szintén üzleti sikerességet jelző mutatójuk, az adózás előtti eredmény közel duplájára emelkedett (1,9-szeresére), addig a médiaköltésük mindössze 1,2-szeresére nőtt. Mindez rámutat arra, hogy
a hazai reklámszolgáltatások és a médiaköltések árazása jelentősen elmaradt más vállalati szolgáltatásokétól, és magasabb árak mellett is lenne kereslet a hirdetési szolgáltatásokra. Ezek alapján kijelenthető, hogy a médiaköltés az a terület, amin a nagyvállalatok az egyik legtöbbet takaríthatták meg az elmúlt másfél évtizedben
– írták.
A közleményben Somlói Zsolt, a Mindshare nemzetközi médiaügynökség magyarországi ügyvezetője kiemelte: “ezt a trendet régiónkban szinte egyedüliként tapasztalhatjuk”, Csehországban és Szlovéniában sem mutatkozik.
Borítókép: illusztráció
Marketing
Íme az idei Marketing Summit témái
Szakmai és üzleti témák széles tárháza és több ezer szakember várja az érdeklődőket szeptember 19-én a budapesti Művészetek Palotájában.
A márkamenedzsment, a marketingtaktika, a digitalizáció, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásának fő kérdései kerülnek napirendre az idei Marketing Summiton, amelyet szeptember 19-én tartanak meg Budapesten, a Művészetek Palotájában. A programot ezúttal nagyrészt az európai nemzeti marketingszövetségeket tömörítő European Marketing Confederation által összeállított European Marketing Agenda pilléreire építették fel – tájékoztatott az esemény szervezője, a Magyar Marketing Szövetség, hozzátéve, hogy az európai szintű felmérésen túl egy több mint harminc meghatározó hazai marketinges és kommunikációs szakemberből álló programalkotó grémium véleménye is hozzájárult ehhez.
A Marketing Summit idén összesen négy teremben dolgozza fel az aktuális szakmai, üzleti és technológiai kihívásokat és fogalmaz meg azokra válaszokat.
- A Marketing Agenda teremben a szakma trendszerű kihívásaival, a digitalizáció és az AI marketingre gyakorolt hatásaival, az adatok szakmánk mindennapjaiban betöltött szerepével, az üzlet fenntarthatósági kihívásokra adott érdemi válaszaival, a média új adottságaival és lehetőségeivel, valamint a marketing és a marketingesek jövőjével foglalkozunk. A színpad előadásainak és kerekasztal-beszélgetéseinek fókuszában a 2025-ös esztendő marketing, üzleti, illetve szakmai kihívásai állnak.
- Az esemény külön termet szentel az üzlet és a fenntartható üzletfejlesztés legjobb gyakorlatainak is. A Business Agenda teremben a körforgásos gazdasággal és a kiberbiztonsággal mint új üzleti lehetőségekkel foglalkozunk, és terítékre kerülnek a marketing és kommunikáció üzlettámogató funkciói, sikeres hazai márkák, vállalkozások inspiráló üzletfejlesztési megközelítései, sőt az üzlet innovatív finanszírozási kérdései is.
- A Professional Agenda terem workshop-jellegű, gyakorlatias előadások segítségével a marketingtevékenység mindennapos támogatását szolgálja majd. E teremben szó lesz az agilis projektmenedzsmentről, az ügyfélút és ügyfélélmény tervezésének konkrét lépéseiről, terítékre kerül az integrált kampánytervezés és az abban használható digitális és AI megoldások, valamint foglalkozunk egyedi közterületi megjelenést biztosító kampánytervezéssel, és mesterséges intelligenciával támogatott tartalommarketing, illetve SEO megoldásokkal is.
- A Summit negyedik termében, amely a Brands Agenda nevet viseli, ismert hazai márkákat képviselő brand-, trade-, és tartalommenedzserek gyakorlatfókuszú esettanulmányokat, sikeres márka-együttműködéseket, valamint hatékony promóciós és PR gyakorlatokat mutatnak be.
Az idei Marketing Summiton számos külföldi előadó és több mint száz hazai szakember áll majd színpadra. A folyamatosan bővülő előadói lista a marketingsummit.hu oldalon kísérhető figyelemmel.
Régi és új elismerések
Ugyanakkor nem csak a szakmai programok, hanem az esemény estéje is különleges meglepetéseket tartogat majd. Immár hagyományosan a Summit Díjátadó Est keretében ismerik el és mutatják be a legsikeresebb marketingvezetőket, a legkiválóbb PR szakembereket, a legtehetségesebb brandmenedzsereket, a Tonk Emil életműdíjjal pedig egy kiteljesedett, eredményes szakmai életutat koronáznak meg a szervezők. Az MMSZ által idén megalapított Hungarian Marketer of the Year díj elismeréseit is a Díjátadó Est keretén belül adják majd át, azzal, hogy a díj első helyezettje lesz Magyarország jelöltje a következő évi European Marketer of the Year kiírásban, amelyet az EMC hirdet meg.
A Marketing Summit Hungary főszervezője a Magyar Marketing Szövetség, társszervezői a Positive Adamsky reklámügynökségi csoport, valamint a Marketing & Media szaklap.
A Marketing Summit programjáról bővebben IDE KATTINTVA olvashat.
Marketing
Újra magyar kézbe kerül a Boci
Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.
A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.
Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:
a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.
Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.
A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.
A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.