Marketing
„Szívesen digitalizálnám Magyarországot” – interjú Heal Edinával, a Republic Group új operatív igazgatójával
A szakembert az ország egyik legbefolyásosabb női vezetőjének tartják, aki néhány hónapja hagyta ott a Google vezetői pozícióját. Véleménye szerint az országban a propaganda és a fake news-jelenség hasonló mértékben vannak jelen, mint Angliában, viszont a párbeszéd kultúra sokat romlott az elmúlt években. Szakpolitikusként szívesen segítené a kormányzatot, de egyelőre nem jelezték neki, hogy lenne a munkájára igény.
Korábban azt nyilatkozta, hogy nem szeret ismételni, pedig most visszatér a reklámügynökségi világba, ahol annak idején kezdte. Miért?
Sokat változott a piac 20 év alatt. Izgalmas kihívás egy olyan full service reklámügynökségi csoport segíteni, mint amilyen a Republic Group. Vezető ügynökségként fontos, hogy a digitális marketing megoldásokat szélesítsük és trendszetter megoldásokat hozzunk el, amelyek a szektorban iránymutatóak. Úgy gondolom, egy ügynökség sem lehet sikeres a jövőben anélkül, hogy ne lenne erős a digitalizációban. A tulajdonosok pedig belátták, hogy van egy-két feladat, amiben segítségre van szükségük. Emellett megvan köztünk a szimpátia is: ahogy egyre tapasztaltabb az ember, úgy lesz ez a tényező egyre fontosabb.
Más területekről érkezett megkeresés?
Rengeteg helyről kaptam ajánlatokat, de a reklámügynökségi szektorból csak a Republictól.
Attól nem tart, hogy elévült a tudása? Hiszen ön is mondta: 20 év telt el azóta, hogy ezen a szakterületen dolgozott.
Még nagyon frissek az élményeim (a beszélgetés szeptember 24-én történt – a szerk.), gyakorlatilag csak két és fél hét van mögöttem.
Egyébként meg azt gondolom, hogy ha egyszer az ember „reklámos” volt, akkor a szaktudás nem tűnik el nyomtalanul, hiszen a hirdetések körülvesznek minket, a marketing, reklám a többi munkahelyemen is része volt az életemnek: a Sláger Rádiót a hirdetésekből kellett eltartani, a Google-nál is online reklámokkal foglalkoztunk. Szóval emiatt nem aggódom. (Nevet)
A Republic Group közleményben úgy fogalmazott, hogy a digitális divízió és a menedzsment fejlesztésért fog felelni. Mit jelent ez pontosan?
A csoport felsővezetői is sokat szeretnének tanulni ezen a területen. Ezen kívül szükség lesz hatékonyabb belső folyamatok kialakítására, amely a kollégák nagyobb elégedettségét és több ügyfél kiszolgálását teszi majd lehetővé.
Körülbelül fél év telt el, amióta elhagyta a Google-t. Mivel foglalkozott ebben az időben?
Személyes ügyekkel: utaztam és a családommal voltam. Célom volt, hogy egy kicsit kikapcsolódjak. Mindig is ügyeltem arra, hogy a munkahelyi váltások között legyen időm feltöltődni.
Szerintem a modern világban sokan megengedhetik maguknak, hogy fél-egy évre vagy akár több időre pihenőt vegyenenek ki. Mindenkinek ezt kéne tenni, és akkor sok nyitottabb, toleránsabb és edukáltabb ember lenne.
Amikor elhagyta a Google-t, akkor a társaság nagyon szűkszavúan fogalmazott ezzel kapcsolatban. Miért döntött a távozás mellett?
Nagyon izgalmas emberekkel dolgoztam együtt, de nyolc év után ráuntam a feladataimra. Sok minden érdekel, foglalkoztat, emiatt a tulajdonságom miatt nem tudok sokáig egy helyen megmaradni. Csodálkozni is szoktam azon, miképpen lehet az, hogy a férjemmel ilyen jól megvagyunk 19 év után is! (Nevet)
Ennek fényében mire számíthat öntől a Republic Group?
A Google-nál 8 évig voltam, szóval nagyobb feladatok menedzselését biztosan meg fogom csinálni. Nem vagyok egy feladós típus, nem szoktam félbehagyni dolgokat.
Több olyan listára is felkerült, amelyek a legbefolyásosabb hazai személyiségeket összegezik. Vágyott valaha hatalomra?
Amire én vágyom az az, hogy lássam az eredményeket. A befolyásos emberek nagy részét nem az motiválta, hogy hatalmuk legyen, hanem valami sokkal mélyebb dolog.
Önmagában a hatalom érzése nem okoz örömöt. A férjemmel való hosszú házasságom és a szuper gyermekeim tesznek boldoggá.
Amióta távozott a Google-től csökkent a befolyása?
Figyelemmel követi a társaság tevékenységét?
Igen, de nyilván nem úgy, mint amikor még ott dolgoztam. Minden egyes cég – legyen az jó vagy rossz – nagyon belemászik az alkalmazottainak a fejébe: agymosáson megyünk át, vagy azon visszük magunkat keresztül. Az ember képes elhinni, hogy csak az a jó, ami ott történik.
Az elmúlt időszakban voltak zavaros ügyek a cég életében, például, hogy titokban adatokat vásárolt MasterCardtól, illetve az Európai Parlament 1400 milliárd forintos bírságot szabott ki, mert a véleményük szerint a társaság versenytorzító módon korlátozza az androidos eszközök gyártóit. Mit gondol ezekről?
Nyilván kiderülnek ilyen ügyek és biztosan lesznek még továbbiak is, ahogy a konkurenseknél is, mindenesetre én védeném a társaságot:
azt gondolom, hogy a Google vezetőinek az elvei a helyén vannak. |
De előfordul, hogy a hasznos innovációk, termékek gyártása mellett a nagy cégek problémákat okoznak, mert nem a fogyasztói érdekeket tartják szem előtt. Hogy egy hétköznapi példával éljek, tegnap a lutoni repülőtéren vonatjegyet szerettem volna venni Londonig.
Gondoljon bele: ha sietnie kell vagy nagy a sor állna mögötte, akkor nem szórakozna azzal, hogy megkeresse ezeket a lehetőségeket, megvenné a drágább jegyet. Sajnos, nap mint nap látok ilyeneket.
Dolgozott a Sláger Rádiónál, az EMI lemezkiadónál, a Google-nál és most a Republic Groupnál, gyakorlatilag átlátja az egész médiapiacot. Milyennek írná le?
Ugyanakkor Donald Trump megválasztása és a Brexit felébresztette a gondolkodó embereket. A demokratikus internetnek, a UGC-nek (user generated content, felhasználó által előállított tartalom – a szerk.) és a könnyű megoszthatóságnak megláttuk a hátrányát. Olyan hírek is eljutottak az emberekhez, amik mögött nincsenek kurátorok, de vannak piszkos politikai vagy anyagi érdekek. Az biztos, hogy egyre zavartabbá kezd válni a médiatér. A magamfajtákat nem féltem, bár bizonyos dolgokat örülnék, ha tisztábban látnék. Azok a generációk és csoportok vannak veszélyben, akik nem tanultak meg kritikusan állni a hírekhez.
A propaganda meg a fake news-ok mennyire jellemzőek a mai Magyarországra?
Tegnap este néztem a BBC-n a híreket: belefutottam egy olyanba, ami arról szólt, hogy Franciaországban egy Maliból érkezett illegális menekült hősi módon megmentette egy kisgyereknek életét. A francia elnök állampolgárságot adott neki hálából. Otthon ezt a hírt nem láttam. És sok más ilyet mondhatnék, követem a BBC-t, CNN-t, Al Jazeerát.
Az RTL Klub vagy az ATV hírműsorai lehet, hogy közölték ezt a hírt.
Magyarországon legalább annyira jelen van a propaganda és a fake news-jelenség, mint Angliában, ami aggasztó, hogy lassan csak ez lesz, pedig ellenpólusok kellenek. A párbeszéd minősége sokat romlott: az emberek nem toleránsak, nem megértőek. Ezt a munkahelyi környezetekből és a baráti kapcsolatokból is le lehet szűrni. Az angolokban benne van a vitakészség: meghallgatják egymást és megpróbálják megérteni azt, amit a másik mond. Továbbá, ha esetleg kiderül, hogy valakinek nincs igaza, akkor azt is be tudják látni. Magyarországon az iskola és a társadalom nem tanítja meg az embereket erre. Nem figyelünk valakire ha az mást mond, mint amit mi szeretnénk hallani. Ez nagyon rossz eredményeket szül. Családban, munkahelyen, társadalomban és a gazdaságban is.
Tévét irányítana?
Az a fajta televíziózás, ami akkor volt, amikor fiatalabb voltam, már nem létezik. Megjegyzem akkor sem szerettem, mert buta volt nekem. A tévének mára rengeteget csökkent a hatalma, ma már egész generációk nem nézik. Én sem. A filmezés vagy az applikáció fejlesztés viszont érdekel. A mozgóképes hangos film, mint médium, csodálatos és hatékony.
Akkor lehet, hogy kopogtatni fog önnél a Netflix, amikor már komolyabb jelenlétet akar magának biztosítani a hazai piacon.
Hát az érdekes lenne, de nagyon örülnék neki. Szerintem nagyon kicsik vagyunk mi ehhez, mint ország, mint nyelv.
A tartalomfogyasztási szokások attól függenek, hogy az adott ország lakosai mennyire edukáltak és hogy milyen a környezetük, mennyire nyitottak az újra. Hát ez itthon nem néz ki jól.
Ha már környezet: egyszer azt nyilatkozta, egy nőnek kétszer annyit kell letenni az asztalra, hogy sikeres legyen.
Magyarország a politikai életben nagyon rossz irányba ment el ebben a tekintetben. Nőként nincs esélye valakinek, ha politikus akar lenni.
Ezért is kellene több nő a hatalomba, akik ezekre a területekre jobban odafigyelnek, kiegyenlítik a férfiakat. Az üzleti élet más, ott jobban tudnak érvényesülni, mert ott csak elgáncsolják a nőket, nem félreállítják őket.
De a statisztikák még itt sem túl kedvezőek.
A világ nem csak országokból áll mára, mindannyian világpolgárok lettünk, a nagy vállalatok összekötnek minket. Vannak dolgok, amiket nem lehet megállítani. A fejlődés ilyen és a nők egyenlővé válása is az emberi fejlődés része. Keresztbe lehet feküdni, de ha a vonat egyre nagyobb és erősebb, csak a sínen fekvő járhat rosszul.
A politikusok sokban különböznek az üzletemberektől?
Ehhez nem értek, de talán a politikusoknak többet kellene dolgozni a gazdaságban vagy jobb lenne, ha többen fordulnának meg az üzleti életben, mielőtt politikusnak állnak.
Ha átfutnánk a befolyásos politikusaink önéletrajzát, akkor kiderülne, hogy sokan nem is beszélnek nyelveket, soha nem dolgoztak olyan helyeken, mint mi, az állampolgárok, akik helyett döntenek.
El tudná magát képzelni magát, mint szakpolitikus?
Megpróbáltam megközelíteni ennek a lehetőségét. Szívesen digitalizálnám Magyarországot. Ezen a területen segíteni tudnám a kormány munkáját, hiszen ez sokat adna mind a társadalomnak, mind a gazdaságnak és ez a része a politikának érdekel. Ott van a hatalom, hogy ezt az országot jobbá, hatékonyabbá, gazdagabbá tegyük. Digitalizáció nélkül ez nem lehetséges.
Talált támogatókat?
Eddig nem. (Nevet) Különböző minisztériumokat kerestem meg ismerősökön keresztül, de eddig nem kaptam visszajelzést.
Visszatérve, egyszer azt nyilatkozta: nem érti miért nevezik a férfiakat az erősebb nemnek, találkozott már olyan férfi vezetővel, aki krízishelyzetben pánikba esett és egyébként sem a nemek számítanak, hanem hogy az adott személyben mely tulajdonságok az erősek. A Republic Group vezetőit milyennek ismerte meg?
Az rendkívül pozitívan hatott a döntésemben, hogy a Republicban már az érkezésem előtt is a vezetőség fele nő volt. Hálás vagyok nekik, hogy engem választottak és nagyon remélem, hogy ők is élvezni fogják a közös munkát velem.
Marketing
Kevesebbet költenek a cégek reklámra
Elértéktelenedett a magyarországi média reklámárazása, kevesebbet költenek a cégek reklámra a Mindshare, Magyarország egyik vezető médiatervező- és vásárló ügynökségének legfrissebb elemzése szerint, amely közel száz, a legnagyobb hirdető reklámköltési- és pénzügyi adatait vizsgálta, kiegészítve a Kantar Media Adex és a Nielsen közönségméréseinek adataival – közölte az ügynökség az MTI-vel.
A közlemény szerint az elemzés kiemeli, hogy
a legnagyobb vállalatok forgalmuk alig 0,5 százalékát költik médiavásárlásra a magyar reklámpiacon, sőt 2022-ben ez alig 0,4 százalék volt, miközben 2021-ben még 0,7 százalékot, 2006-ban 1,6 százalékot tett ki.
Az elmúlt másfél évtized alatt a magyarországi legnagyobb hirdetők az árbevételükhöz viszonyított médiavásárlási kiadásaikat harmadára csökkentették – tették hozzá.
Ezt a jelenséget a Mindshare elemzése részben azzal magyarázza, hogy csökkent az eredményesség: az adózás előtti árbevételarányos nyereség (EBIT) a 2006-os 10,2 százalékáról 2021-ben 8,9 százalékra, majd 2022-ben 7,3 százalékra esett vissza. Ugyanakkor azt is mutatja, hogy túl olcsó a magyar média, így az árbevétel egyre kisebb részét kell erre fordítaniuk a vállalatoknak.
Míg az elmúlt 16 évben a vizsgált cégek jelentősen, 2,2-szeresére növelték belföldi értékesítésből származó árbevételüket, illetve a szintén üzleti sikerességet jelző mutatójuk, az adózás előtti eredmény közel duplájára emelkedett (1,9-szeresére), addig a médiaköltésük mindössze 1,2-szeresére nőtt. Mindez rámutat arra, hogy
a hazai reklámszolgáltatások és a médiaköltések árazása jelentősen elmaradt más vállalati szolgáltatásokétól, és magasabb árak mellett is lenne kereslet a hirdetési szolgáltatásokra. Ezek alapján kijelenthető, hogy a médiaköltés az a terület, amin a nagyvállalatok az egyik legtöbbet takaríthatták meg az elmúlt másfél évtizedben
– írták.
A közleményben Somlói Zsolt, a Mindshare nemzetközi médiaügynökség magyarországi ügyvezetője kiemelte: “ezt a trendet régiónkban szinte egyedüliként tapasztalhatjuk”, Csehországban és Szlovéniában sem mutatkozik.
Borítókép: illusztráció
Marketing
Íme az idei Marketing Summit témái
Szakmai és üzleti témák széles tárháza és több ezer szakember várja az érdeklődőket szeptember 19-én a budapesti Művészetek Palotájában.
A márkamenedzsment, a marketingtaktika, a digitalizáció, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásának fő kérdései kerülnek napirendre az idei Marketing Summiton, amelyet szeptember 19-én tartanak meg Budapesten, a Művészetek Palotájában. A programot ezúttal nagyrészt az európai nemzeti marketingszövetségeket tömörítő European Marketing Confederation által összeállított European Marketing Agenda pilléreire építették fel – tájékoztatott az esemény szervezője, a Magyar Marketing Szövetség, hozzátéve, hogy az európai szintű felmérésen túl egy több mint harminc meghatározó hazai marketinges és kommunikációs szakemberből álló programalkotó grémium véleménye is hozzájárult ehhez.
A Marketing Summit idén összesen négy teremben dolgozza fel az aktuális szakmai, üzleti és technológiai kihívásokat és fogalmaz meg azokra válaszokat.
- A Marketing Agenda teremben a szakma trendszerű kihívásaival, a digitalizáció és az AI marketingre gyakorolt hatásaival, az adatok szakmánk mindennapjaiban betöltött szerepével, az üzlet fenntarthatósági kihívásokra adott érdemi válaszaival, a média új adottságaival és lehetőségeivel, valamint a marketing és a marketingesek jövőjével foglalkozunk. A színpad előadásainak és kerekasztal-beszélgetéseinek fókuszában a 2025-ös esztendő marketing, üzleti, illetve szakmai kihívásai állnak.
- Az esemény külön termet szentel az üzlet és a fenntartható üzletfejlesztés legjobb gyakorlatainak is. A Business Agenda teremben a körforgásos gazdasággal és a kiberbiztonsággal mint új üzleti lehetőségekkel foglalkozunk, és terítékre kerülnek a marketing és kommunikáció üzlettámogató funkciói, sikeres hazai márkák, vállalkozások inspiráló üzletfejlesztési megközelítései, sőt az üzlet innovatív finanszírozási kérdései is.
- A Professional Agenda terem workshop-jellegű, gyakorlatias előadások segítségével a marketingtevékenység mindennapos támogatását szolgálja majd. E teremben szó lesz az agilis projektmenedzsmentről, az ügyfélút és ügyfélélmény tervezésének konkrét lépéseiről, terítékre kerül az integrált kampánytervezés és az abban használható digitális és AI megoldások, valamint foglalkozunk egyedi közterületi megjelenést biztosító kampánytervezéssel, és mesterséges intelligenciával támogatott tartalommarketing, illetve SEO megoldásokkal is.
- A Summit negyedik termében, amely a Brands Agenda nevet viseli, ismert hazai márkákat képviselő brand-, trade-, és tartalommenedzserek gyakorlatfókuszú esettanulmányokat, sikeres márka-együttműködéseket, valamint hatékony promóciós és PR gyakorlatokat mutatnak be.
Az idei Marketing Summiton számos külföldi előadó és több mint száz hazai szakember áll majd színpadra. A folyamatosan bővülő előadói lista a marketingsummit.hu oldalon kísérhető figyelemmel.
Régi és új elismerések
Ugyanakkor nem csak a szakmai programok, hanem az esemény estéje is különleges meglepetéseket tartogat majd. Immár hagyományosan a Summit Díjátadó Est keretében ismerik el és mutatják be a legsikeresebb marketingvezetőket, a legkiválóbb PR szakembereket, a legtehetségesebb brandmenedzsereket, a Tonk Emil életműdíjjal pedig egy kiteljesedett, eredményes szakmai életutat koronáznak meg a szervezők. Az MMSZ által idén megalapított Hungarian Marketer of the Year díj elismeréseit is a Díjátadó Est keretén belül adják majd át, azzal, hogy a díj első helyezettje lesz Magyarország jelöltje a következő évi European Marketer of the Year kiírásban, amelyet az EMC hirdet meg.
A Marketing Summit Hungary főszervezője a Magyar Marketing Szövetség, társszervezői a Positive Adamsky reklámügynökségi csoport, valamint a Marketing & Media szaklap.
A Marketing Summit programjáról bővebben IDE KATTINTVA olvashat.
Marketing
Újra magyar kézbe kerül a Boci
Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.
A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.
Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:
a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.
Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.
A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.
A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.