Aligha van már olyan televíziós részleg a műszaki áruházakban, ahol ne a 4K-tévék adnák a kínálat legnagyobb részét. A piacon két éve egy új buzzword is feltűnt, a HDR. Óriási tehát a méret- és a márkaválaszték, segítünk eligazodni.

Nem kevés rövidítés színesíti manapság a tévékészülékek piacát: SD, HD, 4K (más néven ultra HD), HDR. Egy full HDTV felbontása 1080p, azaz 1980 × 1080 pixel, az ennél is jobb képélményt ígérő 4K-televíziókon 3840 × 2160 pixelt láthatunk, amit röviden 2160p-nek neveznek.

Innen, azaz a közel négyszeres pixelszámból ered a 4K elnevezés, amely az eladás támogatására valóban alkalmas, bizonyos szempontból mégis félrevezető: sokak figyelmét elkerüli ugyanis, hogy egy 4K-televízión igazi élményt csak 4K-képes kamerával rögzített tartalom nyújt, bár a 4K-tévék a full HD tartalmat látványosan képesek felskálázni, 4K-közeli élményt produkálva.

Fejlődéstörténet

A hagyományos (SD-) televíziók után a következő állomást a HD ready és a full HD tévék jelentették, melyeknél a minőség már meghaladta a sokáig etalonnak számító DVD-látványt. Fontos mérföldkőnek tekinthető a LED-készülékek megjelenése, amelyek nemcsak szebb képet ígértek a hagyományos LCD-televíziókhoz képest, de alacsonyabb áramszámlát is.

Nem mondhatjuk persze, hogy a termékfejlesztés mentes lenne a tévutaktól. Szinte minden márka látott fantáziát a 3D-tévézésben, ma már viszont többségük nem készít ilyen készüléket, a nézők ugyanis a speciális szemüveget egyáltalán nem kedvelték meg, sőt, inkább kényelmetlennek találták.

2013 így vált fontos évvé a televíziózásban: visszaszorult a 3D, eljött a 4K, rá két évre pedig a HDR.

 

Egyelőre kevés a 4K-tartalom, ami nem meglepő: elkészítéséhez speciális kamerák, továbbításához komoly sávszélesség kell. Magyarországon 4K-streaminghez szükséges 100 Mbit/s-os sebességet lakossági kínálatában kevés szolgáltató nyújt jelenleg. Azokban az országokban, ahol a Netflix és az Amazon használata mindennapossá vált, nőtt a szolgáltatók kínálta letöltési sebesség, és disztribúciós oldalról nincs akadálya a 4K-tartalom-fogyasztásnak.

Az új sztenderd

Mindezek ellenére miért valószínű, hogy aki 2017-ben új készülék vásárlását tervezi, nagy eséllyel 4K-eszköz mellett fog dönteni?

Az egyik nagy gyártó 4k tévéje Forrás: Samsung.com

A 2013-ban bevezetett 4K/ultra HD televíziók négy év alatt tulajdonképpen sztenderddé váltak, az alsó áruk az Egyesült Államokban 500 dollár körül stabilizálódott. Ennek hatására az 1080p/HD készülékek ára ugyancsak csökkent, egészen arra a szintre, amelynél a gyártók már olyan komoly gyártásiköltség-csökkentésre kényszerültek, aminek áldozata lett a színvilág és a kontrasztarányok, némileg alátámasztva azokat a véleményeket, hogy már-már „lebutított” tévékészülékekről van szó.

Az ultra HD képélménynél is jobbat keresők igényeinek kielégítésére evidens lépés lett volna a gyártók részéről a pixelszám további emelése, ehelyett a 2015-ös CES szakkiállításon debütált HDR (high dynamic range, azaz nagy dinamikatartomány) nem a pixelszám, hanem a kontrasztarány növelésével nyújt szebb képélményt; a vásárlói vaktesztek szerint meggyőző eredménnyel: a világos és a sötét képrészletek közt nagyobb különbséggel, részletgazdagsággal, élesebb és – ami a nézőknek először feltűnő – élethű megjelenéssel.

A HDR technológia tulajdonképpen a 4K-tévézés nyújtotta élményt javítja fel, anélkül, hogy további felesleges pixelszámnövelés irányába menne el a fejlesztés. A HDR-t (bár alapvetően nincs felbontáskorlátja) kifejezetten a 4K-tévékhez fejlesztették ki, egészen az idei évig nem jelent meg az alsóbb termékkategóriákban. A trendet a Sony törte meg olyan full HD készülékek piacra dobásával, amelyek támogatják a HDR-megjelenést.

HDR

A HDR önmagában nem új technológia, ismert a kamerák, az okostelefonok, a fényképezőgépek, sőt a zeneipar világában is. A lényeg a részletgazdagság, egy HDR- és egy hagyományos felvételt összehasonlítva főleg a sötét és a világos területeken szembetűnő a különbség. A digitális fényképezőgépek/okostelefonok ezt több (három–öt) expozícióval érik el, egy alapképpel, illetve alul- és túlexponált felvételek összeszerkesztésével.

„A 2017-es 4K ultra HD LED/LCD tévé kínálatunk összes tagja HDR-képes, a 4K ultra HD OLED tévé- és a super UHD termékpalettánk pedig mindhárom HDR-szabványt (HDR10, HLG, Dolby Vision HDR) támogatja. Az OLED-televíziók esetében ráadásul nincs szükség külön háttérvilágításra, mint a LED/LCD készülékeknél, így képesek a tökéletes fekete megjelenítésére, következésképp a HDR-képélményhez az OLED-készülék a legideálisabb választás” – érvelt az LG Magyarország szórakoztatóelektronikai termék-specialistája, Fülöp Szilárd, aki szerint a közeljövő tévékészülékeinél már nem is a HDR megléte a valódi kérdés, hanem a HDR-szabványok közti választás, és azok alkalmazása lesz.

A legelterjedtebb és az okostelefonokban is rendre alkalmazott HDR-sztenderd az ingyenes HDR10, a televíziózásban emellett a Dolby Vision HDR alkalmazható. Utóbbi előnye Fülöp Szilárd szerint egyértelműen az, hogy a HDR10-ben megszokott egy statikus metaadattal szemben a Dolby Vision HDR akár 172 ezer metaadattal is szolgálhat egy 120 perces film esetében. A Dolby Vision HDR szabványra jellemző dinamikus metaadatok megléte fontos ahhoz, hogy egy filmben minden képkocka esetén megfelelő kontrasztbeállítás mellett jelenjen meg az adott tartalom.

 

HDR10 és Dolby Vision HDR

A HDR10 tulajdonképpen az alap-HDR-szabvány, ennek segítségével állítja be a tévékészülék, hogy a látható tartalom milyen kontrasztbeállításokkal jelenjen meg. A Dolby Vision összetettebb, lényege, hogy a tartalom rögzítésekor keletkezett információkat (metaadatokat) olyan HDR-élményként juttassa el a televízió-képernyőre, amely a legközelebb áll az eredeti felvételhez. A Dolby Visiont több stúdió, a Universal, a Sony Pictures, a Warner Bros. és a Lionsgate, valamint a vezető streamingszolgáltatók, a Netflix és az Amazon Prime Video is támogatja.

 

Mit nézhetünk jelenleg HDR-ben? Mint ahogy az már a HD- és a 4K-rendszereknél is megfigyelhető volt, a készülékfejlesztés sokkal előrébb tart a tartalom-előállításnál és a disztribúciónál. A YouTube nem egészen egy éve, tavaly novemberben jelentette be a HDR-támogatás elindítását, és a vezető streamingszolgáltatók (Netflix, Amazon Prime Video) is kínálnak HDR-ben rögzített tartalmat, de ez még korántsem elég ahhoz, hogy a technológia mainstreammé váljon (igaz, az első full HD vagy 3D- és 4K-tévék esetén is sokat késtek az olyan tartalmak, amelyek miatt megérte ilyen készülékeket vásárolni).

Érdemes megjegyezni: QLED

A QLED (quantum dot light emitting diode) új rövidítés, bevezetése a Samsunghoz köthető. Könnyű összetéveszteni az OLED-del, vásárláskor érdemes figyelni a hasonló mozaikszavakra. A Samsung az idei CES kiállításon mutatott be ilyen tévékészüléket, az OLED-típusoknál alacsonyabb fogyasztás és nagyobb színhűség ígéretével. A szakírók a QLED fő előnyét nem ezekben, hanem a jobb betekintési szögben látják, kiemelve, hogy ugyanazt a képélményt kapjuk a szoba tetszőleges pontjáról. Hangsúlyozták ugyanakkor, hogy a képminőség, a színhűség, illetve a tökéletes fekete szín szempontjából az OLED továbbra is az első helyen áll.

A cikkben használt rövidítések:

  • HDTV: high-definition television, nagy felbontású televízió
  • 4K/ultra HD: a HDTV-felbontás négyszerese
  • HDR: nagy dinamikatartomány
  • OLED: az ilyen kijelzővel rendelkező készülékek közvetlenül bocsátják ki a fényt, ezért nagyobb szögből nézhetők, mint a folyadékkristályos technológiájúak
  • QLED: quantum dot kijelzővel rendelkező tévé


Vállalati tréning: kidobott pénz?

1 napja

Hiába virágzik a tréningpiac Magyarországon, a vállalati oktatások eredményei kritikán aluliak. A hazai cégek egy nagy tréningrablás áldozatai – derül ki az Antré Akadémia tanulmányából.

Kirúgta London az Uber-t

1 napja

Nem hosszabbítja meg az illetékes londoni közlekedési hatóság az Uber egy hét múlva lejáró taxiszolgáltatási engedélyét.