A Magyar Marketing Szövetség tagozataként működő Marketing Döntéshozók Klubja harmadik alkalommal adja közre, hogy tagjai miben látják az előttünk álló esztendő meghatározó marketing és kommunikációs trendjeit. A három alappillér nem meglepő – a döntéshozók véleménye szerint: a magabiztos szaktudáson felül stratégiai, vezetési és kommunikációs skillek-kel is rendelkeznie kell egy elismert marketingesnek. A Marketing Summit Hungary 2018 rendezvényen bemutatott marketing intelligencia, ún. MIQ-teszt is ezekre világított rá elsődlegesen, ugyanakkor a ”boldogsághoz” – ahogy az életben, úgy ebben az esetben sem elegendő „csupán” az intelligencia: a marketing világában is egyre inkább szükség van az EQ-ra és az ún. soft-képességek összehangolt használatára – hívják fel a figyelmet a döntéshozók.

Ahogy Bonyhádi Gábor (MMSZ elnökségi tag, Codecool) és Varga István (MMSZ elnökségi tag, Manta Marketing) az MIQ alkotói elmondták: nagyjából négy marketing szakember típus létezik. Vannak, akik egy-egy munkakörben mozognak otthonosan és vannak az ún. „T-shaped” szakemberek, akik szélesebb területen tevékenykednek és azon belül pedig egy-két szakterületet kiválóan ismernek. Vannak ugyanakkor „full-stack” szakemberek, akinek nem okoz gondot a marketing egyik részterülete sem, azonban a legtöbb szakterületről nincs mélyen megalapozott tudásuk. És persze ott vannak a vezetők, akik abban a legjobbak, hogy a munkatársaikból és az alvállalkozóikból kihozzák a legtöbbet, átlássák a szervezetet, a teljes stratégiát és irányt mutassanak: ők jellemzően a nagyvállalatok marketingigazgatói, vagy a multiknál dolgozó brand-menedzserek. Mindezek alapján az MMSZ-nél úgy látják, hogy a marketingszakembernek a sikerhez öt alapterültre kell összpontosítania a napi munkája során, azonban 2019-ben több területen is várható átrendeződés – e dimenziók keretén belül is.

1. A marketingtevékenység és stratégiai tervezés

Ezen a téren a döntéshozók szerint az Y, Z generáció újdonsága mára már „lecsengett” – jönnek az alfák. A marketinghatás már a 2010 után született korosztályt is eléri, és ezzel együtt beköszönt az őszinte marketing kora – szakítani kell az álomvilággal, meg kell mondani a „frankót”. A márkák nyernek az őszinteséggel, a fogyasztók az infósztrádákon dübörögve szeretnek jól értesültek, bennfentesek lenni, „átlátni a szitán”. A nagy, magabiztos márkák felvállalhatnak akár megosztó, vagy népszerűtlen témákat is (pl. Nike – Colin Kaepernick kampány), ha azok egybeesnek az alapértékeikkel (Bene Nikoletta, SPAR). E mellett egyre nagyobb szerepe van a személyes adatok védelmének is, amely magával hozza majd a megfontoltabb, óvatosabb, tudatosabb jelenlétet a közösségi médiákban, miközben újra kell gondolnunk és át kell dolgoznunk a szolgáltatásokkal kapcsolatos customer journey-t is, hogy folyamatos és növekvő ügyfélélményt nyújthassunk (Földeák Gábor, UniCredit).

2. A marketing-innováció

Az elkövetkező időszak a szuperdigitalizáció, valamint az autentikus történetek és emberi mindennapok összjátékának ígérkezik – vallják a döntéshozók. A Big Data fontosságának erősödésével a személyre szabott szolgáltatások és kommunikáció kerülnek előtérbe – tűpontos célzással belőve az értékmaximalizálást (Szilva Mónika, Nestlé). A rendelkezésre álló rengeteg adatból lehetőség lesz személyre szabott ajánlatokat, egyedi customer journey-t kialakítani: még gyerekcipőben járunk, de egyre inkább érzékelni fogjuk a konkrét jeleket (Földeák Gábor, UniCredit). Az AI (Artifical Intelligence, mesterséges intelligencia) mára már nem a jövő lehetősége, hanem több területen a marketing alapeszközeként funkcionál. A BI-ban rejlő végtelennek tűnő lehetőségek eredményeképpen a mindennapi életünket egyre jobban átszövő – sokszor megfoghatatlan digitalizációval szemben – inkább az autentikus, hiteles, kézzelfogható, eredeti történetek és az emberi kapcsolatok kerülnek majd előtérbe (Szilva Mónika, Nestlé).

3. A projektek megvalósítása

Ha valakik, akkor maguk a döntéshozók saját bőrükön tapasztalják meg, hogy a szervezeteken belül zajló marketing-kommunikációs munka egyre inkább projektszerűen, eseti hálózatokba rendezett csoportok együttműködése keretében zajlik, amelyben kulcsszerepet kapnak a szervezetek saját munkavállalói (Katona Norbert, Szerencsejáték Zrt.). A saját dolgozó azonban nem kizárólag a szervezeten belül fontos: ők az egyik legerősebb marketingeszközként is egyre fontosabbá válnak, és nem pusztán az emloyer branding miatt: az „influencer 1.0” a saját elkötelezett dolgozónk lehet (Bene Nikoletta, SPAR). Az új lehetőségek, új ügyféligények, új megközelítésű, speciális iparági projektek százainak adnak zöld lámpát: kitapintható, hogy pl. a táplálkozásunk alakításában is a személyre szabottság tör utat magának: nincsen mindenki számára érvényes diéta, egészséges étrend. Ezen a területen is a kétpólusú megoldások érvényesülnek majd: egyrészt a rohanó életmód mellett gyors és könnyen elkészíthető ételeket keres a fogyasztó, másrészt az ételkészítés során a saját receptmegoldások, házilag készített ételek és a természetes hozzávalók értékelődnek fel számunkra (Szilva Mónika, Nestlé). Ez a fajta kettősség valamennyi szektorban jelentkezni fog – erősítenek rá a klub tagjai.

4. Mérések, jelentések, KPI meghatározás

A döntéshozók azzal számolnak, hogy a digitális termék-innováció tovább fog gyorsulni: ez a folyamatos technológiai fejlődés és az ezzel párhuzamosan zajló (részben ezt lekövetni szándékozó/hivatott) szabályozási környezet miatt minden bizonnyal be fog bekövetkezni (Földeák Gábor, UniCredit), ugyanakkor a digitalizáció megnyitotta és egyre egyszerűbbé teszi az utat a marketing tevékenység mérésével, riportálásával kapcsolatban (Katona Norbert, Szerencsejéték Zrt.). A marketing tevékenységek mérése elől ma már nincsen hihető kibúvó – kérdés ugyanakkor, hogyan tovább az adatvezérelt világban a „GDPR után”, a marketing-területén? Sok adat elveszett, ma még talány, hogy hogyan lehet azokat visszaszerezni – persze könnyen lehet, hogy éppen ez az állapot kínálhat 2019-ben jó alkalmat a tisztulásra (Bene Nikoletta, SPAR).

5. Szervezeti folyamatok és vállalati kultúra

A döntéshozók úgy vallják, hogy a marketing legyen több mint reklám, szlogenek és jól kinéző kreatívok összehangolt egyvelege! A szakma járuljon hozzá egy jobb, tartalmasabb, a fogyasztóknak (az érintetteknek) is „hasznot” teremtő világ megformálásához (Bene Nikoletta, SPAR). A marketing pedig éppen a kortárs művészethez való kapcsolódás által találhatja meg gyorsan azt a kreatív forrást, mely által páratlanul mély érzelmi töltést adhat a márkák mára már sok esetben kiüresedett üzeneteinek. A marketing-kommunikációval összekapcsolódó CSR területén a felszínesnek tűnő projekteket komolyabb, valódi társadalmi problémák megoldását célzó programok melletti céges elköteleződések váltják majd fel 2019-ben. Az ilyen hírértékű programok egyszersmind kulturálisan is pozícionálják a cégeket, ezzel egy új, emberi dimenziójú versenykörnyezetet nyitva az egymástól való megkülönböztetés terén. Sőt: teret nyer a „kultúrcég” fenntarthatósági alapszemléletű innovatív fogalma és kategóriája is. A B2B és B2C mellett pedig megjelennek az A2B és B2A (art to business és business to art) koncepciók, amely cégenként különböző, egyedileg megtervezett kreatív folyamatok szinergiái mentén erősítik majd a szereplőket (Gajzágó Görgy, CCA). Kiemelendő ugyanakkor, hogy ezekben a folyamatokban is legyünk sokkal inkább bátrabb „trendszetterek” – ajánlják a szakma döntéshozói.

“A felvázolt trendek és tendenciák alapján transzparens, hogy ma egy felkészült marketinges nem csak jó szakember, kiváló projektmenedzser, hanem vízióval rendelkező, inspiráló vezető is egyben” – mondja Katona Norbert (Szerencsejáték ZRt.), a Marketing Döntéshozók Klubjának alapító-vezetője. Mindezt persze mi, döntéshozók jól tudjuk – teszi hozzá, hiszen az általunk képviselt szervezeteken belül naponta meg kell vívnunk a belső erőforrásokért és a tevékenységünk eredményeképpen előálló eredmények elismeréséért.