Kövess minket!

Marketing

Váltás a kommunikációs iparágban

A Magyar Reklámszövetség meghirdette az „MRSZ 2020” stratégiai programját, amelynek legfőbb célja az iparág összefogásának és elismertségének támogatása.

A Magyar Reklámszövetség éves Közgyűlésén beszámolt az elmúlt időszakról és felvázolta az MRSZ hosszú távú stratégiáját, valamint meghirdette az „MRSZ 2020” stratégiai programját, amelynek legfőbb célja az iparág összefogásának és elismertségének támogatása. A Reklámszövetség Közgyűlése a megüresedett Elnökségi tagok helyére két új tisztviselőt is választott: a média szektorban Guttengéber Csaba (Atmedia Kft.) és az OOH Tagozat képviseletében Hantosi Bálint, az OOH Tagozat elnöke (Outdoor Média Audit Kft.) került a 24 tagú Elnökségbe.

Urbán Zsolt, az MRSZ elnöke beszámolójában arra hívta fel a figyelmet, hogy a 2012-2016 közötti időszak rámutatott a Szövetség és az iparág gyengeségeire, de irányt is mutatott az iparágban betöltendő szerepére. Ezért sokkal tudatosabb stratégia mentén, akár középtávon tervezve és az iparág lehető legtöbb szereplőjét bevonva kell dolgozni a szakma pozicionálásán.

Az MRSZ elnöke bejelentette:

Alapvető attitűd váltásra van szüksége az iparágnak, hiszen mind a szabályozók, mind az iparág média fókusszal közelíti meg a szakmát. Az MRSZ ennek érdekében 2017-ben előkészít egy hosszútávú stratégiát és akciótervet, az MRSZ 2020 programot, amely segíti a kommunikációs iparágat saját pozícionálásában és a paradigmaváltásban.

Az MRSZ 2020 stratégia kidolgozására munkacsoport jön létre, ahol mind a Reklámszövetség, mint a szélesebb szakma számára látható és hosszú távon eredményeket hozó reformok kerülnek kidolgozásra. Az MRSZ a reformok előkészítésébe a jelentős társszövetségeket is be kívánja vonni annak érdekében, hogy a program elnyerje a teljes szakma támogatását.

A Közgyűlési beszámoló során Urbán Zsolt összefoglalta továbbá az MRSZ 2016. évi munkáját és annak eredményeit, valamint a szövetség tervezett pénzügyi eredményeit.

Hivatal Péter Ügyvezetőségi Tag a Reklámtorta és a reklámgazdasági hatástanulmány bemutatása során hangsúlyozta, hogy a Magyar Reklámszövetség egyik célja, hogy megalapozott kutatási adatokkal dolgozzon tovább az iparág elismertségének növelésén, az iparági érdekek védelmén.

A tagozatok munkájáról Kardos Gábor, az IAB Hungary alelnöke, az MRSZ Elnökségének tagja; Dr. Pánszky Gyula, a Jogi Tagozat elnöke és Hantosi Bálint, az újjászerveződött OOH Tagozat elnöke számolt be.

Fülöp Szilvia főtitkár az MRSZ szabályozási munkájáról tartott előadásában hangsúlyozta, hogy sok erőforrást emésztett fel 2014. és 2016. között a számos váratlan szabályozási változáshoz való alkalmazkodás, így a reklámadó és annak többszöri módosítása, a reklámtörvény módosítása az ún. bónusztörvény és a legutóbb a közterületi szegmens indokolatlan szabályozása is. Kiemelte, hogy az MRSZ szakmai felkészültsége és aktivitása elősegítették, hogy a Reklámszövetség hiteles képviselőként tudott fellépni a kormányzatnál a Reklámadó különböző módosítási szakaszaiban. A jelenleg hatályos (a 20%-os büntetőadó helyett az 5,3 %-os egységes) reklámadó módosítást és az Európai Bizottság döntését egyértelműen befolyásolták az észrevételeink.

Urbán Zsolt

 

Nézze meg Urbán Zsolt teljes profilját a Ki Kicsoda? oldalunkon.

Hivatal Péter

 

Nézze meg Hivatal Péter teljes profilját a Ki Kicsoda? oldalunkon.

Guttengéber Csaba

 

Nézze meg Guttengéber Csaba teljes profilját a Ki Kicsoda? oldalunkon.

Hantosi Bálint

 

Nézze meg Hantosi Bálint teljes profilját a Ki Kicsoda? oldalunkon.

Marketing

Kevesebbet költenek a cégek reklámra

Elértéktelenedett a magyarországi média reklámárazása, kevesebbet költenek a cégek reklámra a Mindshare, Magyarország egyik vezető médiatervező- és vásárló ügynökségének legfrissebb elemzése szerint, amely közel száz, a legnagyobb hirdető reklámköltési- és pénzügyi adatait vizsgálta, kiegészítve a Kantar Media Adex és a Nielsen közönségméréseinek adataival – közölte az ügynökség az MTI-vel.

Közzétéve:

Pixabay

A közlemény szerint az elemzés kiemeli, hogy

a legnagyobb vállalatok forgalmuk alig 0,5 százalékát költik médiavásárlásra a magyar reklámpiacon, sőt 2022-ben ez alig 0,4 százalék volt, miközben 2021-ben még 0,7 százalékot, 2006-ban 1,6 százalékot tett ki.

Az elmúlt másfél évtized alatt a magyarországi legnagyobb hirdetők az árbevételükhöz viszonyított médiavásárlási kiadásaikat harmadára csökkentették – tették hozzá.

Ezt a jelenséget a Mindshare elemzése részben azzal magyarázza, hogy csökkent az eredményesség: az adózás előtti árbevételarányos nyereség (EBIT) a 2006-os 10,2 százalékáról 2021-ben 8,9 százalékra, majd 2022-ben 7,3 százalékra esett vissza. Ugyanakkor azt is mutatja, hogy túl olcsó a magyar média, így az árbevétel egyre kisebb részét kell erre fordítaniuk a vállalatoknak.

Míg az elmúlt 16 évben a vizsgált cégek jelentősen, 2,2-szeresére növelték belföldi értékesítésből származó árbevételüket, illetve a szintén üzleti sikerességet jelző mutatójuk, az adózás előtti eredmény közel duplájára emelkedett (1,9-szeresére), addig a médiaköltésük mindössze 1,2-szeresére nőtt. Mindez rámutat arra, hogy

a hazai reklámszolgáltatások és a médiaköltések árazása jelentősen elmaradt más vállalati szolgáltatásokétól, és magasabb árak mellett is lenne kereslet a hirdetési szolgáltatásokra. Ezek alapján kijelenthető, hogy a médiaköltés az a terület, amin a nagyvállalatok az egyik legtöbbet takaríthatták meg az elmúlt másfél évtizedben

– írták.

A közleményben Somlói Zsolt, a Mindshare nemzetközi médiaügynökség magyarországi ügyvezetője kiemelte: “ezt a trendet régiónkban szinte egyedüliként tapasztalhatjuk”, Csehországban és Szlovéniában sem mutatkozik.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Marketing

Íme az idei Marketing Summit témái

Szakmai és üzleti témák széles tárháza és több ezer szakember várja az érdeklődőket szeptember 19-én a budapesti Művészetek Palotájában.

Közzétéve:

A márkamenedzsment, a marketingtaktika, a digitalizáció, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásának fő kérdései kerülnek napirendre az idei Marketing Summiton, amelyet szeptember 19-én tartanak meg Budapesten, a Művészetek Palotájában. A programot ezúttal nagyrészt az európai nemzeti marketingszövetségeket tömörítő European Marketing Confederation által összeállított European Marketing Agenda pilléreire építették fel – tájékoztatott az esemény szervezője, a Magyar Marketing Szövetség, hozzátéve, hogy az európai szintű felmérésen túl egy több mint harminc meghatározó hazai marketinges és kommunikációs szakemberből álló programalkotó grémium véleménye is hozzájárult ehhez.

A Marketing Summit idén összesen négy teremben dolgozza fel az aktuális szakmai, üzleti és technológiai kihívásokat és fogalmaz meg azokra válaszokat. 

  1. Marketing Agenda teremben a szakma trendszerű kihívásaival, a digitalizáció és az AI marketingre gyakorolt hatásaival, az adatok szakmánk mindennapjaiban betöltött szerepével, az üzlet fenntarthatósági kihívásokra adott érdemi válaszaival, a média új adottságaival és lehetőségeivel, valamint a marketing és a marketingesek jövőjével foglalkozunk. A színpad előadásainak és kerekasztal-beszélgetéseinek fókuszában a 2025-ös esztendő marketing, üzleti, illetve szakmai kihívásai állnak.  
  2. Az esemény külön termet szentel az üzlet és a fenntartható üzletfejlesztés legjobb gyakorlatainak is. A Business Agenda teremben a körforgásos gazdasággal és a kiberbiztonsággal mint új üzleti lehetőségekkel foglalkozunk, és terítékre kerülnek a marketing és kommunikáció üzlettámogató funkciói, sikeres hazai márkák, vállalkozások inspiráló üzletfejlesztési megközelítései, sőt az üzlet innovatív finanszírozási kérdései is.  
  3. Professional Agenda terem workshop-jellegű, gyakorlatias előadások segítségével a marketingtevékenység mindennapos támogatását szolgálja majd. E teremben szó lesz az agilis projektmenedzsmentről, az ügyfélút és ügyfélélmény tervezésének konkrét lépéseiről, terítékre kerül az integrált kampánytervezés és az abban használható digitális és AI megoldások, valamint foglalkozunk egyedi közterületi megjelenést biztosító kampánytervezéssel, és mesterséges intelligenciával támogatott tartalommarketing, illetve SEO megoldásokkal is. 
  4. A Summit negyedik termében, amely a Brands Agenda nevet viseli, ismert hazai márkákat képviselő brand-, trade-, és tartalommenedzserek gyakorlatfókuszú esettanulmányokat, sikeres márka-együttműködéseket, valamint hatékony promóciós és PR gyakorlatokat mutatnak be. 

Az idei Marketing Summiton számos külföldi előadó és több mint száz hazai szakember áll majd színpadra. A folyamatosan bővülő előadói lista a marketingsummit.hu oldalon kísérhető figyelemmel.

Régi és új elismerések

Ugyanakkor nem csak a szakmai programok, hanem az esemény estéje is különleges meglepetéseket tartogat majd. Immár hagyományosan a Summit Díjátadó Est keretében ismerik el és mutatják be a legsikeresebb marketingvezetőket, a legkiválóbb PR szakembereket, a legtehetségesebb brandmenedzsereket, a Tonk Emil életműdíjjal pedig egy kiteljesedett, eredményes szakmai életutat koronáznak meg a szervezők. Az MMSZ által idén megalapított Hungarian Marketer of the Year díj elismeréseit is a Díjátadó Est keretén belül adják majd át, azzal, hogy a díj első helyezettje lesz Magyarország jelöltje a következő évi European Marketer of the Year kiírásban, amelyet az EMC hirdet meg. 

A Marketing Summit Hungary főszervezője a Magyar Marketing Szövetség, társszervezői a Positive Adamsky reklámügynökségi csoport, valamint a Marketing & Media szaklap.

A Marketing Summit programjáról bővebben IDE KATTINTVA olvashat.

Tovább olvasom

Marketing

Újra magyar kézbe kerül a Boci

Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.

Közzétéve:

A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.

Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:

a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.

Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.

A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.

A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.

Tovább olvasom