Marketing
Webfejlesztés marketingeseknek
Mind több marketinges életében érkezik el az a pillanat, amikor webfejlesztést kell levezényelnie. A folyamat tele van buktatókkal, pedig egyre nő a sikeres megvalósítás tétje. Éppen ezért a Neo Interactive szakmai partnersége mellett egy teljes szekcióban e kérdéssel foglalkozunk a Digitálián. Soós Gergelyt, az ügynökség alapítóját kérdeztük a kapcsolódó trendekről.
Kívülről, a szaksajtó képviselőjeként úgy érzékeljük, hogy a marketingen belül felértékelődnek a nem hagyományos kommunikációs elemek vagy éppen az olyan projektek, amelyeknek nincs semmilyen klasszikus kommunikációs kimenete. Te ügynökségi oldalról hogyan látod?
Digitális ügynökségi praxisunkban valóban egyre többször jelennek meg nem szokványos feladatok. Ezeket három csoportba sorolnám. Az egyik, ahol a marketingkommunikációból vissza kell egyet lépnünk a marketing irányába, és például termékfejlesztésben, üzletágfejlesztésben, sőt akár teljes céges irányváltást célzó business transformationben veszünk részt. Egy másik típus, amikor „oldalirányú” mozgást végzünk a megbízó szervezeténél, és nem a marketing, hanem más, például a HR-területnek dolgozunk, lásd például az employer brandinget. Vagy ide tartozik az üzletviteli eszközök fejlesztése is, ahol a megbízó az IT-osztálytól a salesen át a beszerzésig bárki lehet. A harmadik csoportba az „unortodox” kommunikációs projekteket sorolnám, ahol valamiféle szokatlan, eddig nem alkalmazott megoldással lehet versenyelőnyhöz jutni. Az összekötő elem azonban mindhárom típus esetében mégiscsak a kommunikáció, azaz hogy a munkákat kommunikációs (még ha nem is feltétlenül marketingkommunikációs) feladatként közelítjük meg.
 | Soós GergelyNézze meg Soós Gergely teljes profilját a Ki Kicsoda? oldalunkon. |
Korábban többször is nyilatkoztad, hogy a Neo és a hasonló, márkakommunikációs oldalról érkező ügynökségek számára üzletileg felértékelődnek a fejlesztési projektek. A piac gyorsan változik, most is ebben látod a bevételfejlesztési lehetőséget?
Ebben is. De ez már nem egy jövőbeni lehetőség, hanem a jelen.
Jellemzően hogyan reagálnak a cégek, ha fejlesztési projektet kapnak a nyakukba? Milyen hangulat ér el hozzátok mint ügynökségi partnerekhez?
Nem biztos, hogy a „nyakukba kapják”, hanem ez sokszor egy kitörési pont vagy az előremenekülési stratégia része. Motivációs probléma tehát nem feltétlenül merül fel, bár tény, hogy a motiváció nem egyforma a szervezet minden szintjén. Gyakorlati gondok viszont sokszor előjönnek, mivel annyira eltér ez a fajta feladat az eddig bevett marketinges feladatoktól. Más skilleket, más projektmenedzsmentet igényel, és szegény marketingesnek sokszor talán az okozza a legnagyobb nehézséget, hogy házon belül – akár a vezetőkkel, akár a társterületekkel (jog, beszerzés, IT stb.) – „lefocizza” a dolgokat. Legtöbbször nem a marketinges vagy a marketingosztály, hanem maga a vállalat nincs felkészülve a nagyobb web- vagy szoftverfejlesztési projektek véghezvitelére. Ez persze frusztrációt okoz minden szereplőben. Ügynökségként az egyik fő feladatunknak emiatt a bizalomépítést látom. Ha elfogadják a szakértelmünket, és hagyják a marketingest és ezáltal bennünket megfelelő tervezéssel és szervezéssel dolgozni, akkor a problémák elkerülhetőek.
Az ügynökségek, illetve a megbízók oldalán mi jelent inkább kihívást: a szakmai tudás, a munkaszervezés vagy egyéb tényezők?
Sajnos a válság óta legyengült cégek megfogyatkozott, sokszor teljesen „juniorizálódott” szakembergárdája, a kiszámíthatatlanul elhúzódó döntési körök és a szinte mindig alultervezett határidők egyszerre jelentik a kihívást. Megspékelve azzal, hogy munkaerő-piaci tekintetben ez a terület hiányszakmákat is lefed.
Mi a webfejlesztési projektek üzleti tétje, avagy miért érdemes eljönni a szekciót meghallgatni?
Már az is segít akár a megbízói, akár az alvállalkozói oldalon, hogy ha látjuk, nem vagyunk egyedül ezekkel a problémákkal, nem egyedi esetről van szó. Ennél azonban kicsit nagyobb az ambíciónk: azt reméljük ettől a szekciótól, hogy elindít végre egyfajta szakmai diskurzust, rávilágít egy olyan területre, amely valami miatt teljesen el van bagatellizálva, vagy szőnyeg alá van söpörve, holott napi szinten komoly terhet jelent a vállalatoknak, ügynökségeknek. Nagyon megéri hát tanulni, tudást bővíteni, tapasztalatot cserélni, bőven megtérül ugyanis a befektetés már a következő webfejlesztési projektnél.
Under Construction-szekció a Digitálián
Webfejlesztési projektek kihívásai és sikerkritériumai marketingeseknek és szolgáltató partnereknek.
 |
Marketing
Kevesebbet költenek a cégek reklámra
Elértéktelenedett a magyarországi média reklámárazása, kevesebbet költenek a cégek reklámra a Mindshare, Magyarország egyik vezető médiatervező- és vásárló ügynökségének legfrissebb elemzése szerint, amely közel száz, a legnagyobb hirdető reklámköltési- és pénzügyi adatait vizsgálta, kiegészítve a Kantar Media Adex és a Nielsen közönségméréseinek adataival – közölte az ügynökség az MTI-vel.
A közlemény szerint az elemzés kiemeli, hogy
a legnagyobb vállalatok forgalmuk alig 0,5 százalékát költik médiavásárlásra a magyar reklámpiacon, sőt 2022-ben ez alig 0,4 százalék volt, miközben 2021-ben még 0,7 százalékot, 2006-ban 1,6 százalékot tett ki.
Az elmúlt másfél évtized alatt a magyarországi legnagyobb hirdetők az árbevételükhöz viszonyított médiavásárlási kiadásaikat harmadára csökkentették – tették hozzá.
Ezt a jelenséget a Mindshare elemzése részben azzal magyarázza, hogy csökkent az eredményesség: az adózás előtti árbevételarányos nyereség (EBIT) a 2006-os 10,2 százalékáról 2021-ben 8,9 százalékra, majd 2022-ben 7,3 százalékra esett vissza. Ugyanakkor azt is mutatja, hogy túl olcsó a magyar média, így az árbevétel egyre kisebb részét kell erre fordítaniuk a vállalatoknak.
Míg az elmúlt 16 évben a vizsgált cégek jelentősen, 2,2-szeresére növelték belföldi értékesítésből származó árbevételüket, illetve a szintén üzleti sikerességet jelző mutatójuk, az adózás előtti eredmény közel duplájára emelkedett (1,9-szeresére), addig a médiaköltésük mindössze 1,2-szeresére nőtt. Mindez rámutat arra, hogy
a hazai reklámszolgáltatások és a médiaköltések árazása jelentősen elmaradt más vállalati szolgáltatásokétól, és magasabb árak mellett is lenne kereslet a hirdetési szolgáltatásokra. Ezek alapján kijelenthető, hogy a médiaköltés az a terület, amin a nagyvállalatok az egyik legtöbbet takaríthatták meg az elmúlt másfél évtizedben
– írták.
A közleményben Somlói Zsolt, a Mindshare nemzetközi médiaügynökség magyarországi ügyvezetője kiemelte: “ezt a trendet régiónkban szinte egyedüliként tapasztalhatjuk”, Csehországban és Szlovéniában sem mutatkozik.
Borítókép: illusztráció
Marketing
Íme az idei Marketing Summit témái
Szakmai és üzleti témák széles tárháza és több ezer szakember várja az érdeklődőket szeptember 19-én a budapesti Művészetek Palotájában.
A márkamenedzsment, a marketingtaktika, a digitalizáció, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásának fő kérdései kerülnek napirendre az idei Marketing Summiton, amelyet szeptember 19-én tartanak meg Budapesten, a Művészetek Palotájában. A programot ezúttal nagyrészt az európai nemzeti marketingszövetségeket tömörítő European Marketing Confederation által összeállított European Marketing Agenda pilléreire építették fel – tájékoztatott az esemény szervezője, a Magyar Marketing Szövetség, hozzátéve, hogy az európai szintű felmérésen túl egy több mint harminc meghatározó hazai marketinges és kommunikációs szakemberből álló programalkotó grémium véleménye is hozzájárult ehhez.
A Marketing Summit idén összesen négy teremben dolgozza fel az aktuális szakmai, üzleti és technológiai kihívásokat és fogalmaz meg azokra válaszokat.
- A Marketing Agenda teremben a szakma trendszerű kihívásaival, a digitalizáció és az AI marketingre gyakorolt hatásaival, az adatok szakmánk mindennapjaiban betöltött szerepével, az üzlet fenntarthatósági kihívásokra adott érdemi válaszaival, a média új adottságaival és lehetőségeivel, valamint a marketing és a marketingesek jövőjével foglalkozunk. A színpad előadásainak és kerekasztal-beszélgetéseinek fókuszában a 2025-ös esztendő marketing, üzleti, illetve szakmai kihívásai állnak.
- Az esemény külön termet szentel az üzlet és a fenntartható üzletfejlesztés legjobb gyakorlatainak is. A Business Agenda teremben a körforgásos gazdasággal és a kiberbiztonsággal mint új üzleti lehetőségekkel foglalkozunk, és terítékre kerülnek a marketing és kommunikáció üzlettámogató funkciói, sikeres hazai márkák, vállalkozások inspiráló üzletfejlesztési megközelítései, sőt az üzlet innovatív finanszírozási kérdései is.
- A Professional Agenda terem workshop-jellegű, gyakorlatias előadások segítségével a marketingtevékenység mindennapos támogatását szolgálja majd. E teremben szó lesz az agilis projektmenedzsmentről, az ügyfélút és ügyfélélmény tervezésének konkrét lépéseiről, terítékre kerül az integrált kampánytervezés és az abban használható digitális és AI megoldások, valamint foglalkozunk egyedi közterületi megjelenést biztosító kampánytervezéssel, és mesterséges intelligenciával támogatott tartalommarketing, illetve SEO megoldásokkal is.
- A Summit negyedik termében, amely a Brands Agenda nevet viseli, ismert hazai márkákat képviselő brand-, trade-, és tartalommenedzserek gyakorlatfókuszú esettanulmányokat, sikeres márka-együttműködéseket, valamint hatékony promóciós és PR gyakorlatokat mutatnak be.
Az idei Marketing Summiton számos külföldi előadó és több mint száz hazai szakember áll majd színpadra. A folyamatosan bővülő előadói lista a marketingsummit.hu oldalon kísérhető figyelemmel.
Régi és új elismerések
Ugyanakkor nem csak a szakmai programok, hanem az esemény estéje is különleges meglepetéseket tartogat majd. Immár hagyományosan a Summit Díjátadó Est keretében ismerik el és mutatják be a legsikeresebb marketingvezetőket, a legkiválóbb PR szakembereket, a legtehetségesebb brandmenedzsereket, a Tonk Emil életműdíjjal pedig egy kiteljesedett, eredményes szakmai életutat koronáznak meg a szervezők. Az MMSZ által idén megalapított Hungarian Marketer of the Year díj elismeréseit is a Díjátadó Est keretén belül adják majd át, azzal, hogy a díj első helyezettje lesz Magyarország jelöltje a következő évi European Marketer of the Year kiírásban, amelyet az EMC hirdet meg.
A Marketing Summit Hungary főszervezője a Magyar Marketing Szövetség, társszervezői a Positive Adamsky reklámügynökségi csoport, valamint a Marketing & Media szaklap.
A Marketing Summit programjáról bővebben IDE KATTINTVA olvashat.
Marketing
Újra magyar kézbe kerül a Boci
Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.
A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.
Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:
a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.
Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.
A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.
A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.