Kövess minket!

Marketing

YouTube vs. Facebook

Hol éri meg videóhirdetést indítani? – teszi fel a kérdést Gáti Marcell, az Extreme Net ügynökség online marketing szakértője. Bár egyértelmű győztest szerzőnk természetesen nem hirdet, a bemutatott esettanulmányt elolvasva számos fontos szemponttal gazdagabbak leszünk.

Napjainkban a nagyobb lélegzetvételű tévéreklámkampányok mellett egyre több vállalat veszi fel kommunikációs eszköztárába az online videóhirdetéseket. Döntésük teljes mértékben indokolt, hiszen a közösségi videómegosztó portálok elérése döbbenetes, továbbá a hirdetők számára is egyre több és hatékonyabb lehetőség áll rendelkezésre az online felhasználók megszólítására. A belépési korlátok is jelentős mértékben alacsonyabbakká váltak a gyártási és a médiavásárlási oldalon egyaránt, így olyan cégek számára is megnyílt a lehetőség mozgóképes hirdetések használatára, amelyek eddig nem rendelkeztek televíziós kampányok indításához szükséges költségkerettel. De pontosan milyen platformon vagy platformokon érdemes próbálkozni? Jelen írásban a Magyarországon legmeghatározóbb két videóhirdetési platform, a YouTube és a Facebook rendszerét hasonlítjuk össze egy saját esettanulmányon keresztül.

Amennyiben a bevezetőben feltett kérdésre tavaly ilyenkor kellett volna válaszolnunk, nem lett volna szükségünk hosszabb gondolkodási időre. A YouTube gyakorlatilag napról napra folyamatosan fejleszti videóhirdetési rendszerét, egyre több lehetőséget nyújtva a hirdetők számára. A legnépszerűbb – valamint ezen írásunkban összehasonlítási alapul szolgáló – reklámmegoldás az úgynevezett pre-roll hirdetés, amikor is a mozgóképes tartalmak elé helyeznek reklámfilmet. A felhasználónak ebből 5 másodpercnyi részt kötelezően végig kell néznie, majd maga döntheti el, hogy tovább nézi-e a hirdetést, vagy a „hirdetés átugrása” gombra kattintva továbblép.

Az elmúlt időszakban azonban a Facebook stratégiai céljául tűzte ki, hogy letaszítja a Youtube-ot a trónról, és az elsődleges videómegosztó platformmá válik. Az első lépések egyike az volt, hogy ellehetetlenítette a videós tartalmak Youtube-linkként való terjesztését a saját felületén azáltal, hogy látványosan növelte a Facebookra natív formában feltöltött videók elérését ellenfele kárára. Egyes nemzetközi tesztelők mérései alapján akár ötvenkétszeres különbségeket is lehet tapasztalni ugyanazon tartalom esetében ugyanannyi idő alatt. Ezt követte számos, a platform monetizálására irányuló lépés, mint amilyen egy videó megtekintése után megjelenő – érdeklődési kör alapján személyre szabott – „ajánlott videók” hírfolyam, a tartalomszolgáltatói bevételmegosztás bevezetése vagy a – felhasználókat megosztó – automatikusan induló mozgóképes tartalmak.

A bevezetőben feltett kérdésre így már nem annyira egyértelmű a válasz. A képet tovább árnyalja, hogy bár az alapfogalmak ugyanazok, számos mérési és árazási mechanizmus más módszerrel működik a két platform esetében. Az alábbiakban egy saját kampányunkon keresztül hasonlítjuk össze a két rendszer teljesítményét a következő szempontok alapján: kreatív lehetőségek, mérés, árazás, célzás. Fontos kiemelni, hogy a YouTube esetében a közkedvelt pre-roll hirdetéseket, míg a Facebookon az automatikusan induló, videóposztként megjelenő hirdetési megoldásokat, valamint az ajánlott videók folyamában két tartalom közé beékelődő videóhirdetéseket vettük alapul.

Kampányunk célja a német, magas minőségű íróeszközeiről ismert Schneider márka legújabb termékcsoportjának bemutatása volt a felsőoktatásban tanulók számára. Ügyfelünk elsődleges célkitűzése az volt, hogy a hallgatók ténylegesen ki is próbálják a termékeket, és saját maguk realizálják a termékelőnyöket. A kreatívkoncepció a diákok körében folyamatos tollhiányt, valamint az íróeszközök egymástól való véget nem érő kölcsönkéregetését helyezte a középpontba. A kampány részét képezte a teljes éves tartalommarketing-stratégia, egy online reklámfilm, egy többnapos egyetemi hoszteszpromóció, valamint egy follow-up Facebook-játék.

A kampány kritikus pontját egyértelműen az online videó jelentette, hiszen ez volt az a pont, ahol a felhasználók először találkozhattak a kreatívkoncepcióval, ez volt az az eszköz, amelyik beterelte őket a konverziós tölcsérbe, melynek online végpontja a Facebook-eseményekre való visszaigazolás, offline végpontja pedig az eseményeken való tényleges megjelenés volt. A Van egy tollad? – Schneider Slider Touch reklámfilm néven megtalálható anyag az állandó kölcsönkérés miatt kialakuló tollvándorlási folyamatot mutatja be, ezt azonban az íróeszköz szemszögéből teszi, azaz szemlélteti, mit él át egy toll egy átlagos nap alatt. Mindezt egyedi kamerakezelési technikával és történetmesélési eszközökkel. A videót azonos hirdetési kerettel terjesztettük a YouTube-on és a Facebookon, az alábbiakban olvashatóak a tapasztalataink.

Bár mindkét esetben videóhirdetésről beszélünk, a tényleges hirdetési kreatívokban jelentős különbségek fedezhetőek fel. A YouTube esetében kizárólag a reklámfilm által nyújtott lehetőségekben érdemes gondolkozni, kiegészítő szöveg elhelyezését nem igazán teszi lehetővé a rendszer, azaz nincs mód edukálni a nézőt azzal a kapcsolatosan, hogy pontosan mit lát, a videóból egyértelműen ki kell derülnie a fő üzenetnek. Bár a hirdetéseken elhelyezhető egy úgynevezett cselekvésre ösztönző fedvény (angol nevén CTA), amely tartalmaz egy 25 karakteres leírást, de ezt tipikusan az adott felhasználói interakció elősegítésére érdemes igénybe venni. Ilyen lehet egy „vásárolj most”, vagy „iratkozz fel” gomb elhelyezése. Mi a kampány jellegéből kifolyólag a „Te is kaphatsz egy tollat ingyen” üzenetet alkalmaztuk, amelyre kattintva a felhasználó az esemény Facebook-oldalára került.

A Facebook-hirdetések esetében ezzel szemben egyértelmű pozitívum, hogy lehetőség van egy 90 karakteres leírás használatára, amely poszthirdetés esetén akár még bővíthető is. További jelentős eltérés, hogy a YouTube esetében – az 5 másodperces továbblépési korláthoz igazodva – érdemes a videó bevezetőjét úgy megtervezni, hogy tartalmazzon legalább egy, a reklámfilm tovább nézésére ösztönző elemet. Ilyen megoldás például egy-egy egyedi vizuális vagy audioelem vagy akár a fő értékesítési üzenet előrehozatala. A saját videókampányunk esetében a kamerakezelésből eredő látványvilágot, illetve a zenei aláfestést – tapasztalataink alapján a zene a leghatékonyabb eszköz a nézők megtartására – definiáltuk ilyen motivációs faktorként.

A Facebook-hirdetések esetében azt is érdemes szem előtt tartani, hogy az automatikusan induló videók lejátszása hang nélkül és kis méretű ablakban történik addig, amíg a felhasználó úgy nem dönt, hogy kinagyítja és felhangosítja. Ehhez igazodva két dologra is figyelni kell:

  1. Nem érdemes olyan nagyságú kulcsfontosságú feliratozást alkalmazni, amely a csökkentett méretű videóablakban nem olvasható.
  2. A reklámfilm alapüzenetének hang nélkül is értelmezhetőnek kell lennie – például feliratozással –, vagy legalább biztosítson a videó indokot – például egyedi vizuális elem – arra, hogy a felhasználó felhangosítsa.

Saját kampányunkban az egyedi látványvilágot határoztuk meg olyan komponensként, amely elegendő késztetést nyújt a néző számára a felnagyításhoz és a felhangosításhoz. Jól látszik azonban, hogy nem kielégítő megoldás, ha ugyanazt a kreatívot használjuk tévéreklám, YouTube- vagy éppen Facebook-hirdetés esetében. Az ideális természetesen az lenne, ha minden platformra egyedi mozgóképes tartalom készülne, de mivel ez a legtöbb alkalommal túl magas költséggel és a kelleténél több emberierőforrás-ráfordítással jár, érdemes legalább az adott kreatívot a választott platformra szabni egyedi feliratozással vagy éppen újravágással.

 

A két hirdetési eszköz közötti legnagyobb különbség talán a mérési és az árazási metodikában tapasztalható, ami elég szürreális, hiszen a legtöbb hirdető számára valószínűsíthetően ez a legjelentősebb kérdés. A nap végén minden esetben a legfontosabb szám, hogy mennyibe került egy konkrét felhasználó elérése, a Facebook és a YouTube azonban jelentősen eltérően gondolkozik az egy videómegtekintés költségét (CPV) illetően.

 

Amennyiben egy kevésbé rutinos és alapos hirdető egy jelentésen belül egymás mellé teszi a két platform teljesítménymutatóit, majd összehasonlítja őket, könnyen hibás következtetésre juthat. A YouTube a 30 másodpercet meghaladó időtöltést számolja megtekintésnek, míg a Facebook alapjáraton egy 3 másodpercet meghaladó megtekintést is annak vesz. Az utóbbi érték különösen alacsonynak tűnik, ha arra gondolunk, hogy az automatikusan induló videós tartalmak miatt a 3 másodperc a gyakorlatban már akkor letelik, ha a felhasználó lassabb ütemben pörget lefelé az üzenőfalán, vagy elpillant a képernyőről. Másképpen megfogalmazva, a Facebook esetében sokkal gyakrabban fizet a hirdető olyan videómegtekintésért, amely ténylegesen nem valósult meg. A YouTube-nál is érdemes számolni véletlenségi faktorral, lásd például a zenehallgatás közben véletlenül levetített hirdetéseket, de ez jóval kevésbé látványos, mint kék ellenfele esetében.

Mi a Schneider-kampányunk esetében kéthetes hirdetési időszak alatt a YouTube-on 5,15 forintos, míg Facebookon 3 forintos megtekintési költséget tapasztaltunk. Első pillantásra egyértelmű győztesnek a Facebook tűnik, de a valós értékeléshez már jobban el kell mélyedni a statisztikai rendszerben. Erőteljesen eldugva található egy „Cost Per 10-seconds View” fül is, amellyel már jobban összehasonlítható a két rendszer teljesítménye, itt mi 5 forintos megtekintési költséget kaptunk. Érdekes azonban, hogy a YouTube esetében sztenderdnek számító 30 másodperces megtekintésre jelenleg nem lehet adatot találni a Facebook statisztikai rendszerében, így ugyancsak olyan érzés kerülgetheti a hirdetőt, mintha egy almát és egy narancsot kellene összevetnie.

Az utolsó összehasonlítási szempont, a célzás tekintetében azonban egyértelműen kiütéssel győzedelmeskedik a Facebook. A két rendszer nagyjából hasonló célzási módszereket biztosít (érdeklődési kör, demográfia, retargeting, hasonmásközönségek stb.), de a hagyományos hirdetési kampányok esetében jellemző tendencia itt is érvényesül: a Facebook jóval többet tud a felhasználóról, mint a Google/YouTube. Konkrét példát említve, a kampányunk esetében célunk az egyetemisták elérése volt, közülük is azon konkrét intézmények hallgatóié, amelyeket a hoszteszpromóció során később felkerestünk. Míg a YouTube-kampány esetében az életkor és a retargeting szerinti célzás volt képes eredményre vezetni, addig a Facebookon pontosan ki tudtuk választani, hogy mely felsőoktatási intézmény hallgatóit szándékozunk célozni az alapján, hogy mit adtak meg a profiloldalukon a felhasználók.

Összefoglalásként nem tudunk és nem is tervezünk egyértelmű győztest hirdetni, mindkét platformnak megvannak a maga előnyei és hátrányai. E helyett inkább azzal zárnánk a cikket, hogy egy gondosan felépített videókampány esetében a két platform között nem „vagy”, hanem inkább „és” kapcsolatnak kellene lennie. A költségkeretet persze lehet és érdemes is súlyozni az egyik javára a marketingcél, a kreatív, valamint a célcsoport függvényében.

A cikk nyomtatott formában a Médiapiac 2015. 11/12. számában jelent meg.

Marketing

Újra magyar kézbe kerül a Boci

Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.

Közzétéve:

A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.

Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:

a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.

Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.

A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.

A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.

Tovább olvasom

Marketing

Megújul a Magyar Marketing Szövetség képzési rendszere

Május elején indulnak az SMP Marketing Masters kurzusai.

Közzétéve:

A Magyar Marketing Szövetség logója, forrás: MMSZ

Megújítja képzési rendszerét a Magyar Marketing Szövetség (MMSZ) – közölte szerdán a szakmai szervezet. Azt ígérve, hogy szakmai partnerével, az SMP Magyarországgal közösen elhozza a hazai szakemberek és marketingtevékenységet végzők számára a legszínvonalasabb stratégiai, kreatív, digitális, illetve technológiai tudásbővítő kurzusokat, amelyek sikeres elvégzése egyedülálló módon szakmai minősítést is jelent a 2024 őszén induló SMP licencprogram keretén belül. Az MMSZ megújuló edukációs kínálatának első elemei a május elején induló SMP Marketing Masters kurzusok, amelyeket a hazai marketinges és kommunikációs szakma elismert vállalati szakemberi tartanak.

„Az MMSZ első számú küldetése, hogy a szakmaiság erősítésével a marketing reputációját is egyre magasabb szintre helyezze, ennek érdekében kiemelten fontos a szakma identitásának erősítése is, hiszen erre alapozva lehet a marketinget a legmagasabb szinten képviselni, illetve művelni. Mindehhez korszerű marketinges és kommunikációs ismeretekre, valamint holisztikus üzleti és menedzsment tudásra egyaránt szükség van” – vallja Hinora Ferenc, az MMSZ elnöke, hozzátéve, hogy ebben a gyorsan változó világban a tudás folyamatos frissítésére, fejlesztésére van szükség, ezért az SMP Magyarország és az MMSZ, mint a European Marketing Confederation (EMC) tagszervezetei, elkötelezettek az európai Continuous Development Programban (CDP) való aktív részvétel iránt.  E célkitűzés támogatása érdekében az MMSZ 2024-ben megújítja és bővíti képzési rendszerét: a cél az, hogy a kínált személyes és online kurzusain keresztül a szervezet hatékonyan támogassa a junior és senior szakemberek szakmai fejlődését, hogy készségeiket és tudásukat magas szinten fejleszthessék, valamint lépést tarthassanak a folyamatosan változó trendekkel. A CDP képzési program három elemből áll:

  • SMP Masters – minden évben elérhető, magyar nyelvű, személyes jelenlétű kurzusok,
  • SMP Mastersnet – 2024 őszétől induló, az ősztől nyárig tartó szemeszterben folyamatosan elérhető magyar nyelvű online kurzusok,
  • SMP Mastermind – folyamatosan elérhető, perszonalizált magyar vagy angol nyelvű, gyakorlatorientált, európai szinten minősített szakemberek közreműködésével tartott worskshopok.

A program első elemei a május elején induló SMP Marketing Masters kurzusok. A magyar nyelvű, személyes képzések célja, hogy a marketing területén megkerülhetetlen, naprakész, stratégiai, kreatív, digitális, technológiai folyamatokat, lehetőségeket, trendeket, valamint megoldásokat egy átfogó képzéssorozat keretében ismerjék meg és sajátítsák el a résztvevők. Az SMP Marketing Masters komplex programsorozat összesen öt, egyenként kétnapos tematikus kurzusból áll, amelyeken külön-külön, de akár egyben is részt lehet venni. A képzési program a márkaépítés és menedzsment, a kreatív és technológiai marketing, a digitális stratégiák és marketingtaktikák, a social media és content marketing, valamint a kampánymenedzsment és értékesítés területét öleli fel, és azon többek között olyan elismert hazai és nemzetközi piacon is tapasztalattal bíró vállalati szakemberek oktatnak majd, mind például Balogh Tímea (Telekom), Kovács András Péter (Yettel), Mérő Ádám (The Coca-Cola Company), Metykó Tibor (Euronics)Mondovics Péter (Mastercard), Spiegel György (Borsodi) vagy például Tóth András (Microsoft). A teljes programban való részvétel esetén Senior Marketing Professional diploma szerezhető, sőt ezenfelül, a képzéshez kapcsolódva, az oktatókkal való személyes networkinglehetőség és akár mentoringprogram is elérhetővé válik. 

A Magyar Marketing Szövetség és az SMP Magyarország által kínált, megújult képzési rendszer folyamatosan biztosítja a tanulás lehetőségét, segíti a sikeres karrierépítést és formálja a jövő szakembereinek alapvető stratégiai, kreatív, digitális, illetve technológiai készségeit. A képzések sikeres elvégzése egyedülálló módon szakmai minősítést is jelent a 2024 őszén induló SMP licencprogram keretén belül, amelyhez pályázat útján lehet majd csatlakozni 2024 októberétől. „Hisszük, hogy a felkészült szakemberek eredményes munkája értékteremtő módon járul hozzá a vállalatok, vállalkozások üzleti eredményességéhez, és ezáltal a marketingszakma még elismertebbé, megbecsültebbé válik!” – hangsúlyozza Hinora Ferenc, a megújult képzési programot nyújtó MMSZ elnöke.

Tovább olvasom

Marketing

Versenyfelügyeleti eljárás indul a Temu online piactérrel szemben

Valószínűsíthetően olyan árfeltüntetési és akciótartási gyakorlatot folytat, amely alkalmas lehet a fogyasztók megtévesztésére.

Közzétéve:

Versenyfelügyeleti eljárást indít a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a Temu online piactér európai működtetőjével, a Whaleco Technology Limiteddel szemben a fogyasztókkal szemben tanúsított tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának feltételezett megsértése miatt – közölte a hatóság szerdán az MTI-vel.

Felidézik, hogy a GVH 2024. február 27-én közölte, számos bejelentés alapján több eljárás is folyamatban van a kínai Temu online piactér kereskedelmi gyakorlatával szemben.

Kiemelték, a rendelkezésre álló információk, adatok alapján

az Írországban bejegyzett Whaleco Technology Limited az általa üzemeltetett honlapon és a Temu mobilalkalmazáson keresztül valószínűsíthetően olyan árfeltüntetési és akciótartási gyakorlatot folytat, amely alkalmas lehet a fogyasztók megtévesztésére.

A vállalkozás az általa értékesített termékek esetében „akár 95 százalék” (vagy magasabb) mértékű kedvezményeket kommunikál bizonyos termékkategóriákra, azonban ilyen mértékű kedvezmény a kategóriára történő kattintással nem lelhető fel a találatok között – írják a közleményben.
Részletezik, a GVH észlelte továbbá, hogy a vállalkozás a honlapon, illetve a mobilalkalmazáson elérhető termékekre vonatkozó akciós ajánlataival összefüggésben a teljes vásárlási folyamat alatt a termékek elérhetőségére vonatkozó sürgető jellegű tájékoztatásokat tesz közzé, például:

  • „már csak 4 maradt”,
  • „majdnem elfogyott”,
  • „megvásárolva 1 perccel ezelőtt”,
  • „Siessen! Több, mint x személy helyezte a kosarába ezt terméket”,
  • „Keresett! x eladva az utolsó 24 órában”,
  • A közelmúltban x-en értékelték 5 csillaggal”.

Ezek az üzenetek tartalmuk és vizuális megjelenítésük révén összhatásukban valószínűsíthetően alkalmasak arra, hogy a fogyasztókat sürgessék, illetve pszichés nyomásgyakorlás alá helyezzék a termék megvásárlására vonatkozó döntésük meghozatalában – tették hozzá.

A GVH észlelte azt is, hogy a honlapon a „Temuról” szóló linken közzétett és vallott értékek között a „Társadalmilag felelősségteljes – Jót tenni a világgal” kijelentés szerepeltetésével valószínűsíthetően megtévesztő kereskedelmi gyakorlatot folytat a termékek lényeges jellemzőivel kapcsolatban, különösen a termékek környezeti hatásai szempontjából.

Továbbá a GVH azt is valószínűsíti,

a vállalkozás az általa népszerűsített, és forgalmazott termékek esetében azt a hamis benyomást kelti, hogy a termékek jogszerűen értékesíthetők, holott nem rendelkeznek „CE” megfelelőségi jelöléssel

– olvasható a közleményben.

Mindezek alapján a Gazdasági Versenyhivatal a Temu online piacteret működtető Whaleco Technology Limiteddel szemben a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának feltételezett megsértése miatt versenyfelügyeleti eljárást indít.

Felhívták a figyelmet, a versenyfelügyeleti eljárás megindítása nem jelenti annak kimondását, hogy a vállalkozás a jogsértést elkövette. Az eljárás a tények tisztázására és ezen keresztül a feltételezett jogsértés bizonyítására irányul. A vizsgálat lefolytatására biztosított időtartam három hónap, amely indokolt esetben két alkalommal, egyenként legfeljebb két hónappal meghosszabbítható. A versenyfelügyeleti eljárásban kiszabható maximális bírság az érintett vállalkozás nemzetközi csoportszintű éves árbevételének a 13 százaléka lehet.

A GVH észlelte azt is, hogy a Temu a különböző közösségi médiumokban nagy követőtáborral rendelkező magyar influenszerekkel is népszerűsíti a termékeit.

Ezzel kapcsolatban a nemzeti versenyhatóság – összhangban a 2022 novemberében közzétett, influenszereknek szóló útmutatójával – fokozottan felhívja az érintett véleményvezérek figyelmét a reklámozással kapcsolatos szabályok betartására, illetve ennek elmaradása esetén a lehetséges jogkövetkezményekre.

A GVH elnöke felszólító levéllel élt a Temu termékeit is népszerűsítő egyik hazai influenszer felé, hogy hozza összhangba hirdetési tevékenységét a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvénnyel

– tájékoztatott a GVH.

Hangsúlyozták, a GVH kiemelt figyelmet fordít a jelentős számú fogyasztó és vállalkozás érdekeit és piaci helyzetét befolyásoló, nagy technológiai vállalkozások és online platformok piaci magatartásainak vizsgálatára. A GVH az elmúlt években többek között a Google, illetve a PayPal számára is előírt versenykorrekciós kötelezettségeket, az Apple és a Booking.com pedig jelentős versenyfelügyeleti bírságokat fizetett Magyarországon.

Kitértek arra, hogy a magyar versenyhatóság 2023 februárjában fejezte be vizsgálatát a világ egyik legnagyobb e-kereskedelmi piacterével, a Wish-sel szemben, tavaly november végén pedig lezárta a TikTok vizsgálatát, amely során a magyar versenyhatóság globális hatású eredményeket ért el.

Tovább olvasom