Az ötödik generációs, 5G mobilhálózatok terjedése új dimenziót nyit a vezeték nélküli kommunikációban. Az ehhez szükséges összehangolt fejlesztésekben ugyanakkor az államnak is szerepet kell vállalnia. (x)

Az ötödik generációs, 5G mobilhálózatok a jelenlegieknél jóval gyorsabbak lesznek, illetve több eszközt, felhasználót tudnak majd kezelni, míg minimálisra csökkenő válaszidejük gyakorlatilag valós idejű kommunikációt tesz majd lehetővé. Utóbbi az intelligens közlekedés, az önvezető járművek megjelenése vagy éppen az e-egészségügy, távolról végzett műtétek esetén is kiemelt kérdés, hiszen itt azonnali reakciókra van szükség.

A már tesztelt technológia meghatározó lesz nemcsak a hazai vállalkozások és a nemzetgazdaság egészének versenyképessége, hanem a polgárok életminősége és jóléte szempontjából is. Az 5G korunk egyik legnagyobb hatású technológiai újdonságaként új lehetőségeket nyit meg számos ágazatban. Emellett eddig nem látott, innovatív szolgáltatások, valamint üzleti modellek kialakulását is magával hozza.

A világ lakosságának közel kétharmada érheti el az 5G mobilhálózatot 2025 végére – állapította meg az Ericsson legfrissebb elemzése. Egy másik kutatás szerint 2035-re 13,2 ezermilliárd dollár értékű kereskedelmi forgalom kötődik majd az „5G gazdasághoz”, illetve 22,3 millió munkahely létrejöttéhez járul majd hozzá a technológia világszerte.

Az 5G tehát jóval több, mint még gyorsabb internet az okos telefonon – a technológia elterjedése a digitális infrastruktúra-fejlesztés következő mérföldkövét jelenti, amely komoly hálózatfejlesztéseket igényel. Ez tőkeigényes folyamat, ezért nemzetgazdasági szempontból nem optimális több, egymástól független és párhuzamos hálózat kiépítése az 5G bevezetése kapcsán. Ráadásul az 5G hálózatok működéséhez a technológia sajátosságai miatt a korábbinál több, sűrűbben elhelyezett bázisállomásra lesz szükség.

A kormányzat álláspontja szerint Magyarország akkor tölthet be vezető szerepet az európai 5G-fejlesztésekben, ha az állam is szerepet vállal a hálózat kiépítésében. Állami szerepvállalás nélkül lassabban valósulna majd meg az 5G-fejlesztés az országban, így lemaradhatunk a technológia bevezetésében. Mindez azt is jelenti, hogy ha a hálózatok kiépítését kizárólag a piaci mobilszolgáltatók egyedi erőfeszítéseire alapoznák, az várhatóan lassú folyamatot eredményezne, koordinációval és az infrastruktúra megosztásának ösztönzésével azonban lehetséges a gyorsítás.

Az 5G mobilszolgáltatók általi bevezetésének két fő szakaszát lehet megkülönböztetni. Az első, az úgynevezett korai kiépítés fázisa, amely már 2019-ben elindult, és a várakozások szerint 2023-ig tart majd. Ezekben az években a szolgáltatók az aukciókon elnyert 5G-frekvenciákat saját, meglévő bázisállomásaikon, 5G rádiós eszközök segítségével biztosítják. Új adótornyokat csak minimális számban építenek, az 5G-képes, úgynevezett rádiós hozzáférési hálózat mögött pedig még 4G-s rádiós hálózati központ működik majd. A gyakorlatban mindez azt jelenti, hogy az 5G ekkor még csak a nagyobb sebesség előnyét hozza el, de nem lesz képes a korábbinál több eszközt kezelni, illetve a késleltetés sem lesz szignifikánsan alacsonyabb, mint korábban.

Az állam ebben az időszakban a tornyok optikai elérésének kiépítésében, valamint kisebb részben új mobiltornyok létesítésében tud részt venni. Az 5G kiépítése során kiemelten fontos a meglévő állami alapinfrastruktúra megfelelő kihasználása a bázisállomások optikai bekötéséhez, amelyben az MVM NET lehet a mobilszolgáltatók piacsemleges partnere. Az MVM NET rendelkezik az ország legnagyobb, állami tulajdonú optikai hálózatával, amelynek hossza a jelenleg futó fejlesztéseknek köszönhetően 2022-re meghaladja majd a 15 ezer kilométert. Így kiemelkedő szerepe lesz az 5G által igényelt, nagy sebességű alaphálózat biztosításában.

Ugyanakkor az már most prognosztizálható, hogy további optikai fejlesztésekre lesz szükség, ezért az államnak már a következő években, 2021-2022-től proaktívan el kell kezdenie a hálózat kiépítését, és piaci szereplők részére történő rendelkezésre bocsátását, továbbá a szolgáltatók motiválását, a kereskedelmi bevezetés mielőbbi elindítása érdekében.

A 2023-tól következő időszak a hálózatsűrítés fázisa lesz, amikor is, az előzetes becslések alapján elfogynak a szabad kapacitások (elsőként a fővárosban, 2025-re pedig vidéken is), így szükségessé válik az úgynevezett kiscellák építése és a hálózatsűrítés. Az 5G hálózat kiépítése során alapvető fontosságú az indokolatlan párhuzamos hálózati fejlesztések kiküszöbölése. A nagyszámú városi bázisállomás létrehozásának igénye gyakorlatilag elkerülhetetlenné teszi a hálózatmegosztást, amelynek elősegítésében szintén indokolt az állami szerepvállalás.

Nemzetközi példák szerint jellemző, hogy az állami és piaci szereplők közösen építik ki az 5G-infrastruktúrát, fejlesztik hálózataikat. A beruházások így gyorsabban valósulnak meg, az 5G-szolgáltatásokból eredő bevételek is hamarabb jelentkeznek, valamint nem kell párhuzamosan tervezni és kivitelezni, ami szintén gyorsítja a folyamatot, csökkenti a költségeket. A párhuzamosságok elkerülésével a kiépülő hálózat energiafogyasztása is kisebb, illetve a környezetre is kisebb vizuális és környezeti hatást gyakorol.