Marketing
Így adakoznak a magyarok
Rendszeres jótékonyság helyett inkább akkor adakozunk, amikor a helyzet megkívánja, túlnyomórészt pedig a rászoruló és a beteg embereknek segítünk tárgyi adományokkal – derült ki a Tesco felméréséből.
A Tesco júliusban végzett kérdőíves felmérése alapján a válaszadók 85 százaléka vesz részt jótékonysági programban valamilyen gyakorisággal – derül ki az áruházlánc oldalán közzétett közleményből. A rendszeres adományozással szemben viszont – anyagi okok miatt is – sokkal meghatározóbb az alkalmi segítségnyújtás. A koronavírus járvány kezdetén például a válaszadók több mint egyharmada támogatta különféle módon a rászorulókat. Mintegy 40 százalékuk pénz- és élelmiszer-csomagokkal vagy maszkok eljuttatásával az idős embereknek, míg 10-20 százalékuk intézményeknek adományozott védőfelszerelést, illetve élelmiszert egészségügyi dolgozóknak. Általánosságban a támogatók többsége akkor cselekszik, ha szembejön vele a lehetőség, vagy felhívják rá a figyelmét, egyharmada pedig szükséghelyzetben, például árvíz vagy egyéb katasztrófa esetén, míg 20 százalék a karácsony előtti időszakban a legfogékonyabb erre. Az önkéntes munkában való részvétel idő hiányában nem jellemző, a kitöltők inkább a pénz- és tárgyadományokat kedvelik.
A válaszadók sokféle ügyet támogatnak, akár párhuzamosan többet is. Közülük legtöbben a rászoruló emberekét és beteg gyermekekét, amit sorrendben az állatvédelem, a környezet- és természetvédelem, valamint a kulturális értékek megőrzése követ. Azt, hogy milyen jótékonysági akcióhoz csatlakoznak, szinte egyenlő arányban a kezdeményező szervezettől, a támogatás céljától, a kedvezményezettek körétől, valamint az adományok sorsától teszik függővé. A nagyobb, ismertebb szervezetek közül a legtöbben a Magyar Élelmiszerbank Egyesület, illetve a Máltai Szeretetszolgálat és a Magyar Vöröskereszt kezdeményezéseiben vettek részt, de a kitöltők több mint 20 százaléka támogatta a Magyar Ökumenikus Segélyszervezetet, illetve a Baptista Szeretetszolgálatot is valamilyen formában. Az adományozók közel fele ugyanakkor szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy felajánlása tényleg célba jut, továbbá fontos számára, hogy megbízható cégek, szervezetek álljanak a gyűjtés mögött, több mint egyharmaduknál pedig az is szerepet játszik a döntésben, hogy mennyire egyszerű az adományozási folyamat.
„Felmérésünk szerint a kitöltők több mint 95 százaléka fontosnak tartja, hogy ne csak a nonprofit szervezetek, hanem cégek is indítsanak jótékonysági eseményeket. Fontos nekik az is, hogy megbízható szervezetek álljanak az adománygyűjtések mögött. A Tescónál mindig konkrét célokért, megbízható, transzparens stratégiai partnerek bevonásával indítunk kampányt. Különösen büszke vagyok arra, hogy jelenleg két jótékonysági programunk is fut, a Magyar Élelmiszerbank Egyesület javára egy rekord hosszúságú tartósélelmiszer-gyűjtő akció, az Ökumenikus Segélyszervezet bevonásával pedig egy iskolakezdési pénzadomány-gyűjtés, amelyekkel a járvány miatt nehéz helyzetbe jutott családoknak szeretnénk segíteni” – mondta Hevesi Nóra, a Tesco Magyarország kommunikációs vezetője.
A június 19-én indult tartósélelmiszer-gyűjtés keretében a vásárlók augusztus 31-ig adhatják le a rászorulóknak szánt tartós élelmiszereket mind a 201 hazai Tesco áruházban, amit a vállalat az Élelmiszerbankon keresztül juttat el azoknak, akiknek igazán szükségük van rá. Akik szeretnének részt venni a támogató akcióban, számos termék közül választhatnak – az adományozható élelmiszerek közé tartozik például a rizs, a tészta, a cukor, az olaj, a lekvár, különböző befőttek, konzervek, illetve a tea és a kávé is. Az adományozás folyamata egyszerű és teljesen biztonságos: csupán annyi a teendő, hogy a vásárlást követően az átadásra szánt élelmiszereket elhelyezik a kasszasoron kívül található, erre a célra kijelölt gyűjtőponton.
Az Ökumenikus Segélyszervezet Iskolakezdés együtt! adománygyűjtő kampányát pedig szeptember 6-áig támogathatják a vásárlók a kasszáknál kapható 250 forintos adománykuponok megvásárlásával. A teljes befolyt összeget az áruházlánc a Segélyszervezet számára ajánlja fel, akik az adományból hátrányos helyzetű gyermekeknek biztosítanak iskolaszereket.
Marketing
Kevesebbet költenek a cégek reklámra
Elértéktelenedett a magyarországi média reklámárazása, kevesebbet költenek a cégek reklámra a Mindshare, Magyarország egyik vezető médiatervező- és vásárló ügynökségének legfrissebb elemzése szerint, amely közel száz, a legnagyobb hirdető reklámköltési- és pénzügyi adatait vizsgálta, kiegészítve a Kantar Media Adex és a Nielsen közönségméréseinek adataival – közölte az ügynökség az MTI-vel.
A közlemény szerint az elemzés kiemeli, hogy
a legnagyobb vállalatok forgalmuk alig 0,5 százalékát költik médiavásárlásra a magyar reklámpiacon, sőt 2022-ben ez alig 0,4 százalék volt, miközben 2021-ben még 0,7 százalékot, 2006-ban 1,6 százalékot tett ki.
Az elmúlt másfél évtized alatt a magyarországi legnagyobb hirdetők az árbevételükhöz viszonyított médiavásárlási kiadásaikat harmadára csökkentették – tették hozzá.
Ezt a jelenséget a Mindshare elemzése részben azzal magyarázza, hogy csökkent az eredményesség: az adózás előtti árbevételarányos nyereség (EBIT) a 2006-os 10,2 százalékáról 2021-ben 8,9 százalékra, majd 2022-ben 7,3 százalékra esett vissza. Ugyanakkor azt is mutatja, hogy túl olcsó a magyar média, így az árbevétel egyre kisebb részét kell erre fordítaniuk a vállalatoknak.
Míg az elmúlt 16 évben a vizsgált cégek jelentősen, 2,2-szeresére növelték belföldi értékesítésből származó árbevételüket, illetve a szintén üzleti sikerességet jelző mutatójuk, az adózás előtti eredmény közel duplájára emelkedett (1,9-szeresére), addig a médiaköltésük mindössze 1,2-szeresére nőtt. Mindez rámutat arra, hogy
a hazai reklámszolgáltatások és a médiaköltések árazása jelentősen elmaradt más vállalati szolgáltatásokétól, és magasabb árak mellett is lenne kereslet a hirdetési szolgáltatásokra. Ezek alapján kijelenthető, hogy a médiaköltés az a terület, amin a nagyvállalatok az egyik legtöbbet takaríthatták meg az elmúlt másfél évtizedben
– írták.
A közleményben Somlói Zsolt, a Mindshare nemzetközi médiaügynökség magyarországi ügyvezetője kiemelte: “ezt a trendet régiónkban szinte egyedüliként tapasztalhatjuk”, Csehországban és Szlovéniában sem mutatkozik.
Borítókép: illusztráció
Marketing
Íme az idei Marketing Summit témái
Szakmai és üzleti témák széles tárháza és több ezer szakember várja az érdeklődőket szeptember 19-én a budapesti Művészetek Palotájában.
A márkamenedzsment, a marketingtaktika, a digitalizáció, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásának fő kérdései kerülnek napirendre az idei Marketing Summiton, amelyet szeptember 19-én tartanak meg Budapesten, a Művészetek Palotájában. A programot ezúttal nagyrészt az európai nemzeti marketingszövetségeket tömörítő European Marketing Confederation által összeállított European Marketing Agenda pilléreire építették fel – tájékoztatott az esemény szervezője, a Magyar Marketing Szövetség, hozzátéve, hogy az európai szintű felmérésen túl egy több mint harminc meghatározó hazai marketinges és kommunikációs szakemberből álló programalkotó grémium véleménye is hozzájárult ehhez.
A Marketing Summit idén összesen négy teremben dolgozza fel az aktuális szakmai, üzleti és technológiai kihívásokat és fogalmaz meg azokra válaszokat.
- A Marketing Agenda teremben a szakma trendszerű kihívásaival, a digitalizáció és az AI marketingre gyakorolt hatásaival, az adatok szakmánk mindennapjaiban betöltött szerepével, az üzlet fenntarthatósági kihívásokra adott érdemi válaszaival, a média új adottságaival és lehetőségeivel, valamint a marketing és a marketingesek jövőjével foglalkozunk. A színpad előadásainak és kerekasztal-beszélgetéseinek fókuszában a 2025-ös esztendő marketing, üzleti, illetve szakmai kihívásai állnak.
- Az esemény külön termet szentel az üzlet és a fenntartható üzletfejlesztés legjobb gyakorlatainak is. A Business Agenda teremben a körforgásos gazdasággal és a kiberbiztonsággal mint új üzleti lehetőségekkel foglalkozunk, és terítékre kerülnek a marketing és kommunikáció üzlettámogató funkciói, sikeres hazai márkák, vállalkozások inspiráló üzletfejlesztési megközelítései, sőt az üzlet innovatív finanszírozási kérdései is.
- A Professional Agenda terem workshop-jellegű, gyakorlatias előadások segítségével a marketingtevékenység mindennapos támogatását szolgálja majd. E teremben szó lesz az agilis projektmenedzsmentről, az ügyfélút és ügyfélélmény tervezésének konkrét lépéseiről, terítékre kerül az integrált kampánytervezés és az abban használható digitális és AI megoldások, valamint foglalkozunk egyedi közterületi megjelenést biztosító kampánytervezéssel, és mesterséges intelligenciával támogatott tartalommarketing, illetve SEO megoldásokkal is.
- A Summit negyedik termében, amely a Brands Agenda nevet viseli, ismert hazai márkákat képviselő brand-, trade-, és tartalommenedzserek gyakorlatfókuszú esettanulmányokat, sikeres márka-együttműködéseket, valamint hatékony promóciós és PR gyakorlatokat mutatnak be.
Az idei Marketing Summiton számos külföldi előadó és több mint száz hazai szakember áll majd színpadra. A folyamatosan bővülő előadói lista a marketingsummit.hu oldalon kísérhető figyelemmel.
Régi és új elismerések
Ugyanakkor nem csak a szakmai programok, hanem az esemény estéje is különleges meglepetéseket tartogat majd. Immár hagyományosan a Summit Díjátadó Est keretében ismerik el és mutatják be a legsikeresebb marketingvezetőket, a legkiválóbb PR szakembereket, a legtehetségesebb brandmenedzsereket, a Tonk Emil életműdíjjal pedig egy kiteljesedett, eredményes szakmai életutat koronáznak meg a szervezők. Az MMSZ által idén megalapított Hungarian Marketer of the Year díj elismeréseit is a Díjátadó Est keretén belül adják majd át, azzal, hogy a díj első helyezettje lesz Magyarország jelöltje a következő évi European Marketer of the Year kiírásban, amelyet az EMC hirdet meg.
A Marketing Summit Hungary főszervezője a Magyar Marketing Szövetség, társszervezői a Positive Adamsky reklámügynökségi csoport, valamint a Marketing & Media szaklap.
A Marketing Summit programjáról bővebben IDE KATTINTVA olvashat.
Marketing
Újra magyar kézbe kerül a Boci
Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.
A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.
Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:
a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.
Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.
A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.
A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.