Marketing
Így interneteznek az 55 év felettiek
Az 55 év felettiek számítógép- és internethasználati szokásait vizsgálta az eNet. Egészében ez a digitális kirekesztettség szempontjából leginkább veszélyeztett csoport, ám a kép nem egységes. Akadnak olyanok az idősebbek között is, akik teljes természetességgel élnek a technológia adta lehetőségekkel.
A 2011-es adatok alapján a magyar lakosság közel harmadát az 55 év felettiek adják, azaz ennyien tartoznak a digitális kirekesztettség szempontjából legveszélyeztetettebb csoportba. Az ideősebbek zöme leginkább az ismeretlentől való félelem érzésével fordul a számítógépek és az internet felé. A 25 ezer fős sokaságra épülő Nemzeti Olvasottság Kutatás (NOK) adatai alapján 2013 második negyedévében az 55 év felettieknek mindössze 25 százaléka használt internetet, ami messze elmarad a 61 százalékos országos átlagtól – derül ki az eNet összefoglalójából.
A félelemtől a napi használatig
Miközben az 55 év felettiek csoportja egészében inkább távolinak érzi az internetet, nem tekinthető teljesen homogénnak e társadalmi csoport. Sőt, kifejezetten nagyok a különbségek: vannak, akik teljesen reménytelennek látják, hogy beilleszkedjenek a digitális világba, mások viszont teljes természetességgel használják a kütyüket és az internetet. Az eNET kutatása szerint az 55 év felettiek negyede használ számítógépet, míg az 55 évnél fiatalabbak háromnegyede tesz így. A kutatócég kiemeli: ez azt is jelenti, hogy az időebb korosztály bevonásában óriási tartalék rejlik.
A KSH 2012-es felmérése szerint a már számítógépet használó 55 év felettiek 71 százaléka napi rendszerességgel tesz így, ami ugyan elmarad a 16-24 éves korosztálytól (88%), de bizakodásra ad okot. A két társadalmi csoport leginkább a használat helyét tekintve különbözik egymástól, ami valószínűleg az életvitelbeli különbségekből adódik. Míg az idősebbeknél az otthoni használat egyértelműen vezet (70%), addig a 16-24 évesek körében sokkal jobban eloszlik a használat a különböző helyszínek – otthon, oktatási intézmény, más személy lakása stb. – között.
Kevesebb időt töltenek netezéssel, mint a fiatalok
A NOK vizsgálja az egyes korosztályok internetezési szokásait is, beleértve hogy mióta használnak internetet, milyen gyakorisággal és mennyi ideig. Ha csak az 55 év feletti internetezőket nézzük, a többség legfeljebb 6 éve használja az internetet.
 |
| 1. ábra Internethasználat kezdete az 55 év feletti internetezők körében (kumulált adatok, NOK) |
A kutatásban részt vevő internetezők válaszai alapján a gyakori – akár napközben többszöri – internetezés a jellemző. A legtöbben (43%) naponta többször is interneteznek és a 94 százalékuk legalább heti 2-3 alkalommal. Az 55 év feletti internetezők körében is hasonló használati gyakoriságot találunk: 35% akár naponta többször is használja az internetet, 92% pedig legalább heti 2-3 alkalommal.
Az internetezéssel töltött idő alapján azt lehet mondani, hogy az 55 év felettiek összességében kevesebb időt töltenek internetezéssel, mint a teljes sokaság. Az idősebb generáció közel harmada legfeljebb 5 órát tölt el egy héten a képernyők előtt.
 |
| 2. ábra Heti internethasználat az 55 év feletti internetezők körében (kumulált adatok, NOK) |
Inkább számítógépen, mint okostelefonon
Az eNET 2013. szeptemberi online felméréséből kiderül: az 55 év feletti internetezőknek csupán 31 százaléka rendelkezik egyelőre okostelefonnal. A fiatalabb és az idősebb generációk között jelentős különbség, hogy bizonyos tevékenységeket – mint például a zenehallgatás, közösségi média használat, hírolvasás, elektronikus levelezés, információkeresés, böngészés – inkább számítógépen vagy inkább mobiltelefonon (beleértve a hagyományos mobiltelefont) végeznek-e. A fiatalabb korosztályok esetében jellemzően megoszlik a két eszköz használata, méghozzá nagyjából egyenlő arányban. Ezzel szemben az 55 év felettieknél sokkal hangsúlyosabb a számítógép használata.
 |
| 3. ábra Azok aránya, akik adott tevékenységre inkább csak számítógépet használnak, ha a számítógép és a mobiltelefon között választhatnak (eNET, online kutatás, 2013. szeptember, N=1000 fő, 18+) |
Viszonylag sokan használnak táblagépeket
A teljes 55 év feletti korosztály esetében jellemző, hogy viszonylag távolságtartóak az új technológiákkal szemben, mivel bizonytalannak érzik magukat és sok esetben úgy érzik, hogy nincsenek a használathoz szükséges tudás birtokában. Éppen ezért az új kütyükhöz való hozzáállásuk általában sokkal konzervatívabb, mint a fiatal generációké.
Amikor az eNet azt vizsgálta, hogy mennyire nyitottak az “okos” termékek (okotelefon, táblagép, okostelevízió) iránt, azt találták, hogy az a csoport, amely a zsámítógéppel és az internettel, azaz az alapokkal szemben nyitott, az az új kütyüknek is ad legalább egy kipróbálásnyi esélyt.
A táblagépekről az 55 év felettiek 10 százaléka vallotta azt, hogy már most is használja azokat. Közülük is főleg azokra jellemző a tabletek használata, akik már több mint 15 éve interneteznek. Az 55 év alattiaknak egyébként 18 százaléka mondta ugyanezt, így a 10% meglehetősen jó eredmény.
Az idősebbek 47 százaléka mindenképpen kipróbálná a táblagépeket, 15% pedig meg is vásárolná azokat. Érdekes, hogy az internettel még csak 1-3 éve ismerkedő 55 év felettiek nem igazán érdeklődnek a táblagépek iránt, míg a régebb óta internetet használók körében nagyobb erre a nyitottság. Ez vélhetően annak is köszönhető, hogy ez a réteg már nagyobb biztonsággal mozog az internetes, számítógépes világban.
Marketing
Kevesebbet költenek a cégek reklámra
Elértéktelenedett a magyarországi média reklámárazása, kevesebbet költenek a cégek reklámra a Mindshare, Magyarország egyik vezető médiatervező- és vásárló ügynökségének legfrissebb elemzése szerint, amely közel száz, a legnagyobb hirdető reklámköltési- és pénzügyi adatait vizsgálta, kiegészítve a Kantar Media Adex és a Nielsen közönségméréseinek adataival – közölte az ügynökség az MTI-vel.
A közlemény szerint az elemzés kiemeli, hogy
a legnagyobb vállalatok forgalmuk alig 0,5 százalékát költik médiavásárlásra a magyar reklámpiacon, sőt 2022-ben ez alig 0,4 százalék volt, miközben 2021-ben még 0,7 százalékot, 2006-ban 1,6 százalékot tett ki.
Az elmúlt másfél évtized alatt a magyarországi legnagyobb hirdetők az árbevételükhöz viszonyított médiavásárlási kiadásaikat harmadára csökkentették – tették hozzá.
Ezt a jelenséget a Mindshare elemzése részben azzal magyarázza, hogy csökkent az eredményesség: az adózás előtti árbevételarányos nyereség (EBIT) a 2006-os 10,2 százalékáról 2021-ben 8,9 százalékra, majd 2022-ben 7,3 százalékra esett vissza. Ugyanakkor azt is mutatja, hogy túl olcsó a magyar média, így az árbevétel egyre kisebb részét kell erre fordítaniuk a vállalatoknak.
Míg az elmúlt 16 évben a vizsgált cégek jelentősen, 2,2-szeresére növelték belföldi értékesítésből származó árbevételüket, illetve a szintén üzleti sikerességet jelző mutatójuk, az adózás előtti eredmény közel duplájára emelkedett (1,9-szeresére), addig a médiaköltésük mindössze 1,2-szeresére nőtt. Mindez rámutat arra, hogy
a hazai reklámszolgáltatások és a médiaköltések árazása jelentősen elmaradt más vállalati szolgáltatásokétól, és magasabb árak mellett is lenne kereslet a hirdetési szolgáltatásokra. Ezek alapján kijelenthető, hogy a médiaköltés az a terület, amin a nagyvállalatok az egyik legtöbbet takaríthatták meg az elmúlt másfél évtizedben
– írták.
A közleményben Somlói Zsolt, a Mindshare nemzetközi médiaügynökség magyarországi ügyvezetője kiemelte: “ezt a trendet régiónkban szinte egyedüliként tapasztalhatjuk”, Csehországban és Szlovéniában sem mutatkozik.
Borítókép: illusztráció
Marketing
Íme az idei Marketing Summit témái
Szakmai és üzleti témák széles tárháza és több ezer szakember várja az érdeklődőket szeptember 19-én a budapesti Művészetek Palotájában.
A márkamenedzsment, a marketingtaktika, a digitalizáció, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásának fő kérdései kerülnek napirendre az idei Marketing Summiton, amelyet szeptember 19-én tartanak meg Budapesten, a Művészetek Palotájában. A programot ezúttal nagyrészt az európai nemzeti marketingszövetségeket tömörítő European Marketing Confederation által összeállított European Marketing Agenda pilléreire építették fel – tájékoztatott az esemény szervezője, a Magyar Marketing Szövetség, hozzátéve, hogy az európai szintű felmérésen túl egy több mint harminc meghatározó hazai marketinges és kommunikációs szakemberből álló programalkotó grémium véleménye is hozzájárult ehhez.
A Marketing Summit idén összesen négy teremben dolgozza fel az aktuális szakmai, üzleti és technológiai kihívásokat és fogalmaz meg azokra válaszokat.
- A Marketing Agenda teremben a szakma trendszerű kihívásaival, a digitalizáció és az AI marketingre gyakorolt hatásaival, az adatok szakmánk mindennapjaiban betöltött szerepével, az üzlet fenntarthatósági kihívásokra adott érdemi válaszaival, a média új adottságaival és lehetőségeivel, valamint a marketing és a marketingesek jövőjével foglalkozunk. A színpad előadásainak és kerekasztal-beszélgetéseinek fókuszában a 2025-ös esztendő marketing, üzleti, illetve szakmai kihívásai állnak.
- Az esemény külön termet szentel az üzlet és a fenntartható üzletfejlesztés legjobb gyakorlatainak is. A Business Agenda teremben a körforgásos gazdasággal és a kiberbiztonsággal mint új üzleti lehetőségekkel foglalkozunk, és terítékre kerülnek a marketing és kommunikáció üzlettámogató funkciói, sikeres hazai márkák, vállalkozások inspiráló üzletfejlesztési megközelítései, sőt az üzlet innovatív finanszírozási kérdései is.
- A Professional Agenda terem workshop-jellegű, gyakorlatias előadások segítségével a marketingtevékenység mindennapos támogatását szolgálja majd. E teremben szó lesz az agilis projektmenedzsmentről, az ügyfélút és ügyfélélmény tervezésének konkrét lépéseiről, terítékre kerül az integrált kampánytervezés és az abban használható digitális és AI megoldások, valamint foglalkozunk egyedi közterületi megjelenést biztosító kampánytervezéssel, és mesterséges intelligenciával támogatott tartalommarketing, illetve SEO megoldásokkal is.
- A Summit negyedik termében, amely a Brands Agenda nevet viseli, ismert hazai márkákat képviselő brand-, trade-, és tartalommenedzserek gyakorlatfókuszú esettanulmányokat, sikeres márka-együttműködéseket, valamint hatékony promóciós és PR gyakorlatokat mutatnak be.
Az idei Marketing Summiton számos külföldi előadó és több mint száz hazai szakember áll majd színpadra. A folyamatosan bővülő előadói lista a marketingsummit.hu oldalon kísérhető figyelemmel.
Régi és új elismerések
Ugyanakkor nem csak a szakmai programok, hanem az esemény estéje is különleges meglepetéseket tartogat majd. Immár hagyományosan a Summit Díjátadó Est keretében ismerik el és mutatják be a legsikeresebb marketingvezetőket, a legkiválóbb PR szakembereket, a legtehetségesebb brandmenedzsereket, a Tonk Emil életműdíjjal pedig egy kiteljesedett, eredményes szakmai életutat koronáznak meg a szervezők. Az MMSZ által idén megalapított Hungarian Marketer of the Year díj elismeréseit is a Díjátadó Est keretén belül adják majd át, azzal, hogy a díj első helyezettje lesz Magyarország jelöltje a következő évi European Marketer of the Year kiírásban, amelyet az EMC hirdet meg.
A Marketing Summit Hungary főszervezője a Magyar Marketing Szövetség, társszervezői a Positive Adamsky reklámügynökségi csoport, valamint a Marketing & Media szaklap.
A Marketing Summit programjáról bővebben IDE KATTINTVA olvashat.
Marketing
Újra magyar kézbe kerül a Boci
Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.
A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.
Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:
a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.
Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.
A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.
A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.