Marketing
Így neteznek karantén idején a magyarok
A diákok 30%-a több mint 4 online platformot használ az otthoni tanuláshoz, derül ki az Ipsos Telenornak készített felméréséből.
Aki a karantén idején otthonról dolgozik vagy tanul, az azt megelőző időszakhoz képest sokkal több hírt olvas, aktívabb a közösségi médiában, chatel, videóhívást bonyolít, filmeket néz, streamingel. A Telenor friss, Ipsos által 550 fős mintán végzett, a 18-65 éves magyar lakosság körében végzett, nemre, korra, településtípusra és régióra nézve reprezentatív kutatása szerint a napi munka és tanulás mellett, illetve azzal párhuzamosan a megkérdezettek közel 78%-a napi 2 óránál többet tölt valamilyen digitális tevékenységgel. A híroldalak felületeinek folyamatos frissítése, az otthoni munka, az online tanórák, a kapcsolattartás a rég nem látott családtagokkal, barátokkal és az online filmnézés nem kíméli az adatkeretet. A Telenor hálózatán az előző héten generált adatforgalom körülbelül 50%-át a streamingből származó adatforgalom tette ki.
 |
| Naponta átlagosan mennyivel többet használja Ön otthon az internetet amióta otthoni munkára/ otthoni tanulásra kényszerült az ország? |
Mobilon netezünk, telefonon tartjuk a kapcsolatot
A Telenor friss kutatása1 szerint a megkérdezettek 73%-a többet használja a netet, jellemzően legalább 1-2 órával többet, mint a karantént megelőző időszakban. A megkérdezettek közel 90%-a a mobilján netezik, de laptopot is több mint 80%, asztali számítógépet pedig a megkérdezettek nagyjából fele használ ilyen célra.
 |
| Milyen eszközön / vagy eszközökön használnak internetet a háztartásban (Ön és az Önnel egy háztartásban élők)? |
A legtöbben kapcsolattartáshoz veszik igénybe otthon az internetet és átlagosan napi 1-2 órát töltenek ilyen jellegű tevékenységgel. A megkérdezettek közel 80%-a mondta, hogy a családdal, barátokkal való kapcsolattartás, míg 70% szórakozás és pihenés céljából van fenn a világhálón. Előbbi most sok olyan háztartásban is az online térben történik, ahol korábban ez nem volt jellemző: a megkérdezettek 55%-a az írásbeli chatelést választja, 50%-a pedig valamelyik alkalmazás videóchat funkcióját használja. A legtöbben – 66% – azonban telefonbeszélgetés formájában tartják leginkább a kapcsolatot.
 |
| A mostani helyzetben mire használja Ön otthon az internetet? |
Napi átlagban 2-4 órát töltünk szórakozással, kikapcsolódással a neten. A legnépszerűbb a YouTube használata, közel azonos arányban szerepel második helyen a hírek olvasása és social tevékenységek, mint a szórakozás, kikapcsolódás valamilyen formája az interneten. Harmadik helyen a streaming szolgáltatások, filmek letöltése áll.
Milyen online szolgáltatások a home office kultúra élharcosai?
Otthoni munkára jelenleg a megkérdezettek kétharmada használja az internetet; a 36-44 év közöttiek körében ez az arány magasabb, közel 70%. A megkérdezettek negyede naponta 4 óránál is többet használja munka céljából az internetet.
 |
| Ha munkára használja Ön otthon az internetet, az alábbi tevékenységek közül melyekre használja Ön a leggyakrabban? |
A legtöbben (több mint 75%) emaileznek, de sokan (közel 67%) fájlokat töltenek le, illetve fel, vagy a neten böngésznek (közel 60%). A megkérdezettek harmada (37%) videó-meetingeket tart, és közel ilyen arányban (33%) vannak azok, akik rendszeresen chatelnek a kollégáikkal.
Online tanulás: Bejön a diákoknak? És a szülőknek?
A megkérdezettek nagyjából harmada nyilatkozott úgy, hogy online tanuláshoz van szüksége az otthoni internetre, de a fiatal felnőttek (18-26 évesek) körében ez az arány majdnem 60%. A diákok több mint egyharmada akár négy, vagy több online platformot is használ az otthoni tanuláshoz.
 |
| Hányféle online platformot (weboldalt, applikációt) használnak otthon a diákok az online tanuláshoz? |
A válaszadók több mint 70%-a szerint a diákok gyorsan alkalmazkodtak az új digitális oktatási rendszerhez. Közel 70% úgy véli, hogy mostanra már beállt a rendszer, olajozottabban megy az online tanulás. A szülők 62%-a szerint a gyerekek hasznos, új képességeket szereznek ezáltal, és több mint felük érzi azt, hogy szülőként a saját digitális tudása is fejlődik azáltal, hogy segíti a gyermekét az online tanulásban.
Mi, mennyit fogyaszt? Így tervezzük az adathasználatot!
Egy átlagos magyar felhasználó egyhavi mobilnet fogyasztása is jelentősen megugorhat a mostani, rendkívüli időszakban. Nem mindegy tehát, hogy hogyan kezeljük az adatunkat, hiszen egy órával több Facebookozás, egy extra csatolmány vagy a háttérben futó HD minőségű film jelentősen igénybe veszik a felhasználható adatkeretünket. A Telenor korábbi elemzése megmutatta, hogy a korlátlan adatkerettel rendelkező előfizetőinek 99%-a havi 100 GB netforgalom alatt maradt, így a szolgáltatónál most elérhető, 1+99GB kedvezményes adatjegy gyakorlatilag a korlátlan mobilnetezés élményét nyújtja. Ha tisztában vagyunk azzal, hogy mire mennyi időt fordítunk, és az adott tevékenységnek mekkora az adatfogyasztása, könnyebben tudunk gazdálkodni a rendelkezésre álló kerettel.
Néhány tájékoztató jellegű példa a főbb internetes tevékenységek adatigényére:
 |
| Forrás: 2020. április, Ipsos Instant Research által végzett kutatás a Telenor részére (n=550 fő) |
Marketing
Kevesebbet költenek a cégek reklámra
Elértéktelenedett a magyarországi média reklámárazása, kevesebbet költenek a cégek reklámra a Mindshare, Magyarország egyik vezető médiatervező- és vásárló ügynökségének legfrissebb elemzése szerint, amely közel száz, a legnagyobb hirdető reklámköltési- és pénzügyi adatait vizsgálta, kiegészítve a Kantar Media Adex és a Nielsen közönségméréseinek adataival – közölte az ügynökség az MTI-vel.
A közlemény szerint az elemzés kiemeli, hogy
a legnagyobb vállalatok forgalmuk alig 0,5 százalékát költik médiavásárlásra a magyar reklámpiacon, sőt 2022-ben ez alig 0,4 százalék volt, miközben 2021-ben még 0,7 százalékot, 2006-ban 1,6 százalékot tett ki.
Az elmúlt másfél évtized alatt a magyarországi legnagyobb hirdetők az árbevételükhöz viszonyított médiavásárlási kiadásaikat harmadára csökkentették – tették hozzá.
Ezt a jelenséget a Mindshare elemzése részben azzal magyarázza, hogy csökkent az eredményesség: az adózás előtti árbevételarányos nyereség (EBIT) a 2006-os 10,2 százalékáról 2021-ben 8,9 százalékra, majd 2022-ben 7,3 százalékra esett vissza. Ugyanakkor azt is mutatja, hogy túl olcsó a magyar média, így az árbevétel egyre kisebb részét kell erre fordítaniuk a vállalatoknak.
Míg az elmúlt 16 évben a vizsgált cégek jelentősen, 2,2-szeresére növelték belföldi értékesítésből származó árbevételüket, illetve a szintén üzleti sikerességet jelző mutatójuk, az adózás előtti eredmény közel duplájára emelkedett (1,9-szeresére), addig a médiaköltésük mindössze 1,2-szeresére nőtt. Mindez rámutat arra, hogy
a hazai reklámszolgáltatások és a médiaköltések árazása jelentősen elmaradt más vállalati szolgáltatásokétól, és magasabb árak mellett is lenne kereslet a hirdetési szolgáltatásokra. Ezek alapján kijelenthető, hogy a médiaköltés az a terület, amin a nagyvállalatok az egyik legtöbbet takaríthatták meg az elmúlt másfél évtizedben
– írták.
A közleményben Somlói Zsolt, a Mindshare nemzetközi médiaügynökség magyarországi ügyvezetője kiemelte: “ezt a trendet régiónkban szinte egyedüliként tapasztalhatjuk”, Csehországban és Szlovéniában sem mutatkozik.
Borítókép: illusztráció
Marketing
Íme az idei Marketing Summit témái
Szakmai és üzleti témák széles tárháza és több ezer szakember várja az érdeklődőket szeptember 19-én a budapesti Művészetek Palotájában.
A márkamenedzsment, a marketingtaktika, a digitalizáció, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásának fő kérdései kerülnek napirendre az idei Marketing Summiton, amelyet szeptember 19-én tartanak meg Budapesten, a Művészetek Palotájában. A programot ezúttal nagyrészt az európai nemzeti marketingszövetségeket tömörítő European Marketing Confederation által összeállított European Marketing Agenda pilléreire építették fel – tájékoztatott az esemény szervezője, a Magyar Marketing Szövetség, hozzátéve, hogy az európai szintű felmérésen túl egy több mint harminc meghatározó hazai marketinges és kommunikációs szakemberből álló programalkotó grémium véleménye is hozzájárult ehhez.
A Marketing Summit idén összesen négy teremben dolgozza fel az aktuális szakmai, üzleti és technológiai kihívásokat és fogalmaz meg azokra válaszokat.
- A Marketing Agenda teremben a szakma trendszerű kihívásaival, a digitalizáció és az AI marketingre gyakorolt hatásaival, az adatok szakmánk mindennapjaiban betöltött szerepével, az üzlet fenntarthatósági kihívásokra adott érdemi válaszaival, a média új adottságaival és lehetőségeivel, valamint a marketing és a marketingesek jövőjével foglalkozunk. A színpad előadásainak és kerekasztal-beszélgetéseinek fókuszában a 2025-ös esztendő marketing, üzleti, illetve szakmai kihívásai állnak.
- Az esemény külön termet szentel az üzlet és a fenntartható üzletfejlesztés legjobb gyakorlatainak is. A Business Agenda teremben a körforgásos gazdasággal és a kiberbiztonsággal mint új üzleti lehetőségekkel foglalkozunk, és terítékre kerülnek a marketing és kommunikáció üzlettámogató funkciói, sikeres hazai márkák, vállalkozások inspiráló üzletfejlesztési megközelítései, sőt az üzlet innovatív finanszírozási kérdései is.
- A Professional Agenda terem workshop-jellegű, gyakorlatias előadások segítségével a marketingtevékenység mindennapos támogatását szolgálja majd. E teremben szó lesz az agilis projektmenedzsmentről, az ügyfélút és ügyfélélmény tervezésének konkrét lépéseiről, terítékre kerül az integrált kampánytervezés és az abban használható digitális és AI megoldások, valamint foglalkozunk egyedi közterületi megjelenést biztosító kampánytervezéssel, és mesterséges intelligenciával támogatott tartalommarketing, illetve SEO megoldásokkal is.
- A Summit negyedik termében, amely a Brands Agenda nevet viseli, ismert hazai márkákat képviselő brand-, trade-, és tartalommenedzserek gyakorlatfókuszú esettanulmányokat, sikeres márka-együttműködéseket, valamint hatékony promóciós és PR gyakorlatokat mutatnak be.
Az idei Marketing Summiton számos külföldi előadó és több mint száz hazai szakember áll majd színpadra. A folyamatosan bővülő előadói lista a marketingsummit.hu oldalon kísérhető figyelemmel.
Régi és új elismerések
Ugyanakkor nem csak a szakmai programok, hanem az esemény estéje is különleges meglepetéseket tartogat majd. Immár hagyományosan a Summit Díjátadó Est keretében ismerik el és mutatják be a legsikeresebb marketingvezetőket, a legkiválóbb PR szakembereket, a legtehetségesebb brandmenedzsereket, a Tonk Emil életműdíjjal pedig egy kiteljesedett, eredményes szakmai életutat koronáznak meg a szervezők. Az MMSZ által idén megalapított Hungarian Marketer of the Year díj elismeréseit is a Díjátadó Est keretén belül adják majd át, azzal, hogy a díj első helyezettje lesz Magyarország jelöltje a következő évi European Marketer of the Year kiírásban, amelyet az EMC hirdet meg.
A Marketing Summit Hungary főszervezője a Magyar Marketing Szövetség, társszervezői a Positive Adamsky reklámügynökségi csoport, valamint a Marketing & Media szaklap.
A Marketing Summit programjáról bővebben IDE KATTINTVA olvashat.
Marketing
Újra magyar kézbe kerül a Boci
Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.
A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.
Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:
a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.
Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.
A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.
A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.