Marketing
Úgy érezzük, sokat dolgozunk
A munkavállalók tizede mutatja a munkahelyi kiégés valamely tünetét.
A Profession.hu annak járt utána, hogy a motiválatlansággal és állandó ingerültséggel járó állapot mennyire jellemző a hazai munkahelyekre. Reprezentatív kutatási eredményeik szerint ugyan az utóbbi években sokat javult a helyzet, de bőven találhatók olyan területek, ahol még fejlődni kell.
A kérdőívet kitöltők több mint kétharmada 40 év alatti városlakó, akiknek több mint a fele 8 órás munkakörben dolgozik. 84 százalékuk alkalmazottként és 89 százalékuk minden nap a munkahelyéről dolgozva végzi a munkáját. Figyelemfelkeltő, hogy munkakörtől és beosztástól függetlenül a válaszadók 59 százaléka érzi úgy, hogy 8-10 óránál is többet dolgozik naponta, míg 9 százalék szerint 11 óránál is többet tölt munkával.
A megkérdezettek 40 százaléka dolgozik 1-5 éve a munkahelyén és negyedük 1 évnél is rövidebb ideje. Azokra, akik még nagyon újak a munkahelyükön és akik alkalmi munkából élnek, vagy távmunkában dolgoznak, és azokra is, akik baráti kapcsolatot alakítottak ki a kollégáikkal jellemzőbb, hogy a munkaidő leteltével rögtön ki tudnak kapcsolni. Ez egyébként a válaszadók 29 százalékára igaz. 41 százaléknak kell egy kis idő, amíg másra hangolódik, 16 százaléknak a barátok, a család vagy a sportolás segít abban, hogy el tudja engedni a munkával kapcsolatos gondolatait. 13 százaléknak sehogy sem sikerül megszabadulni a munkahely okozta stressztől, gyakran még este is álmatlanul forgolódik az ágyban, másnap pedig ingerlékenyen kel. Amennyiben ez az állapot tartósan fennáll valaki életében, az hosszú távon a mentális és fizikai egészség romlásával járhat. Ezért a munkáltatók jól felfogott érdeke, hogy időben reagáljanak arra, ha alkalmazottaik a kiégés tüneteit mutatják.
A munkahelyek több mint felében jó hangulat uralkodik. 32 százalék szerint bár nem baráti, de feszültségmentes a kapcsolat a kollégákkal, 10 százalék pedig olyan szerencsés, hogy a munkatársaival baráti viszonyt sikerült kialakítania. Csupán 4 százalék állította azt, hogy nemcsak nem kedveli a kollégáit, de azok kifejezetten idegesítik is. A kollégákkal való rossz kapcsolat erősen kihat a munkahelyi közérzetre: ezeknek az emberek nagyobb arányban produkálják a kiégési tüneteket.
A válaszadók számára a legfájóbb pont, hogy a munkahelyen nem kapnak visszajelzést a felettesüktől (24%), illetve, hogy egy-egy feladatot frusztrálónak találnak (20%). 17 százalék gyakran érzi úgy, hogy a kollégái félreértik vagy alulértékelik. 12 százalékot pedig az aggasztja, hogy munkahelyi problémáival nincs kihez fordulnia vagy nincs ideje és lehetősége minőségi munkát végezni. A megkérdezettek 37 százalékának viszont egyáltalán nincs ilyen gondja. A munkahelyi stressznek a legkevésbé azok vannak kitéve, akik távmunkában, szabadúszóként vagy vállalkozóként dolgoznak.
A felmérés alapján úgy tűnik, hogy a munkavállalók annak ellenére elégedettek vezetőikkel, hogy nem kapnak tőlük visszajelzést a munkájukról. A beosztottak kétharmada mégis kompetensnek tartja és tiszteli a felettesét. 70 százalék szerint hatékony segítséget nyújt, ha megakad a munkavégzésben és törődik beosztottjaival. A nagy többség úgy érzi, hogy partnerként kezeli felettese (67%) és hatékonyan szervezi meg a hozzá tartozó terület munkáját (61%).
A munkakörülmények közül leginkább a megfelelő parkolási lehetőségekkel (51%), a jó megközelíthetőséggel (47%) és a környékbeli étkezési lehetőségek számával (40%) legelégedettebbek a válaszadók. Biciklitároló a munkahelyek mindössze 36 százalékánál érhető el. A munkakörnyezeten azonban bőven van még mit javítani, mert a kérdőívet kitöltők csupán negyede dolgozik nem zajos, 30 százalék világos, 22 százalék pedig jól szellőző munkahelyen. A dolgozók számára ingyenesen fogyasztható ásványvíz 35 százalék számára elérhető, míg teát, kávét a munkahelyek 27 százaléka biztosít. A juttatási csomagok terén sem nagyvonalúak a cégek, mivel a megkérdezettek 42 százaléka állítja, hogy semmilyen béren kívüli juttatást nem kap a munkahelyén. A legjellemzőbb havi fizetésen kívüli juttatás az éves orvosi vizsgálat finanszírozása és az Erzsébet utalvány (24-24%). 19 százalék tudja a munkáltatója jóvoltából igénybe venni a SZÉP kártya nyújtotta szolgáltatásokat és 15 százalék utazási hozzájárulást kap.
„A munkáltatók és a munkavállalók közös érdeke, hogy élhető körülményeket alakítsanak ki a munkahelyeken, hiszen ez a munka hatékonyságára is komoly befolyással van. A jó munkahely nyitottan és rugalmasan áll a dolgozói igényekhez, például lehetőséget biztosít távmunkára, ergonomikus munkakörnyezetet alakít ki, meghallja és időben visszajelez az alkalmazottak igényeire. Sokszor elég egy apró gesztus, hogy a beosztottak megbecsülve érezzék magukat. Azok a munkahelyek melyek tudatosan figyelnek erre sokkal sikeresebbek lehetnek a munkaerő toborzásban és könnyebben tarthatják meg az egyre inkább felértékelődő munkaerőt”. – tette hozzá Martis István, a Profession.hu ügyvezető igazgatója.
Marketing
Kevesebbet költenek a cégek reklámra
Elértéktelenedett a magyarországi média reklámárazása, kevesebbet költenek a cégek reklámra a Mindshare, Magyarország egyik vezető médiatervező- és vásárló ügynökségének legfrissebb elemzése szerint, amely közel száz, a legnagyobb hirdető reklámköltési- és pénzügyi adatait vizsgálta, kiegészítve a Kantar Media Adex és a Nielsen közönségméréseinek adataival – közölte az ügynökség az MTI-vel.
A közlemény szerint az elemzés kiemeli, hogy
a legnagyobb vállalatok forgalmuk alig 0,5 százalékát költik médiavásárlásra a magyar reklámpiacon, sőt 2022-ben ez alig 0,4 százalék volt, miközben 2021-ben még 0,7 százalékot, 2006-ban 1,6 százalékot tett ki.
Az elmúlt másfél évtized alatt a magyarországi legnagyobb hirdetők az árbevételükhöz viszonyított médiavásárlási kiadásaikat harmadára csökkentették – tették hozzá.
Ezt a jelenséget a Mindshare elemzése részben azzal magyarázza, hogy csökkent az eredményesség: az adózás előtti árbevételarányos nyereség (EBIT) a 2006-os 10,2 százalékáról 2021-ben 8,9 százalékra, majd 2022-ben 7,3 százalékra esett vissza. Ugyanakkor azt is mutatja, hogy túl olcsó a magyar média, így az árbevétel egyre kisebb részét kell erre fordítaniuk a vállalatoknak.
Míg az elmúlt 16 évben a vizsgált cégek jelentősen, 2,2-szeresére növelték belföldi értékesítésből származó árbevételüket, illetve a szintén üzleti sikerességet jelző mutatójuk, az adózás előtti eredmény közel duplájára emelkedett (1,9-szeresére), addig a médiaköltésük mindössze 1,2-szeresére nőtt. Mindez rámutat arra, hogy
a hazai reklámszolgáltatások és a médiaköltések árazása jelentősen elmaradt más vállalati szolgáltatásokétól, és magasabb árak mellett is lenne kereslet a hirdetési szolgáltatásokra. Ezek alapján kijelenthető, hogy a médiaköltés az a terület, amin a nagyvállalatok az egyik legtöbbet takaríthatták meg az elmúlt másfél évtizedben
– írták.
A közleményben Somlói Zsolt, a Mindshare nemzetközi médiaügynökség magyarországi ügyvezetője kiemelte: “ezt a trendet régiónkban szinte egyedüliként tapasztalhatjuk”, Csehországban és Szlovéniában sem mutatkozik.
Borítókép: illusztráció
Marketing
Íme az idei Marketing Summit témái
Szakmai és üzleti témák széles tárháza és több ezer szakember várja az érdeklődőket szeptember 19-én a budapesti Művészetek Palotájában.
A márkamenedzsment, a marketingtaktika, a digitalizáció, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásának fő kérdései kerülnek napirendre az idei Marketing Summiton, amelyet szeptember 19-én tartanak meg Budapesten, a Művészetek Palotájában. A programot ezúttal nagyrészt az európai nemzeti marketingszövetségeket tömörítő European Marketing Confederation által összeállított European Marketing Agenda pilléreire építették fel – tájékoztatott az esemény szervezője, a Magyar Marketing Szövetség, hozzátéve, hogy az európai szintű felmérésen túl egy több mint harminc meghatározó hazai marketinges és kommunikációs szakemberből álló programalkotó grémium véleménye is hozzájárult ehhez.
A Marketing Summit idén összesen négy teremben dolgozza fel az aktuális szakmai, üzleti és technológiai kihívásokat és fogalmaz meg azokra válaszokat.
- A Marketing Agenda teremben a szakma trendszerű kihívásaival, a digitalizáció és az AI marketingre gyakorolt hatásaival, az adatok szakmánk mindennapjaiban betöltött szerepével, az üzlet fenntarthatósági kihívásokra adott érdemi válaszaival, a média új adottságaival és lehetőségeivel, valamint a marketing és a marketingesek jövőjével foglalkozunk. A színpad előadásainak és kerekasztal-beszélgetéseinek fókuszában a 2025-ös esztendő marketing, üzleti, illetve szakmai kihívásai állnak.
- Az esemény külön termet szentel az üzlet és a fenntartható üzletfejlesztés legjobb gyakorlatainak is. A Business Agenda teremben a körforgásos gazdasággal és a kiberbiztonsággal mint új üzleti lehetőségekkel foglalkozunk, és terítékre kerülnek a marketing és kommunikáció üzlettámogató funkciói, sikeres hazai márkák, vállalkozások inspiráló üzletfejlesztési megközelítései, sőt az üzlet innovatív finanszírozási kérdései is.
- A Professional Agenda terem workshop-jellegű, gyakorlatias előadások segítségével a marketingtevékenység mindennapos támogatását szolgálja majd. E teremben szó lesz az agilis projektmenedzsmentről, az ügyfélút és ügyfélélmény tervezésének konkrét lépéseiről, terítékre kerül az integrált kampánytervezés és az abban használható digitális és AI megoldások, valamint foglalkozunk egyedi közterületi megjelenést biztosító kampánytervezéssel, és mesterséges intelligenciával támogatott tartalommarketing, illetve SEO megoldásokkal is.
- A Summit negyedik termében, amely a Brands Agenda nevet viseli, ismert hazai márkákat képviselő brand-, trade-, és tartalommenedzserek gyakorlatfókuszú esettanulmányokat, sikeres márka-együttműködéseket, valamint hatékony promóciós és PR gyakorlatokat mutatnak be.
Az idei Marketing Summiton számos külföldi előadó és több mint száz hazai szakember áll majd színpadra. A folyamatosan bővülő előadói lista a marketingsummit.hu oldalon kísérhető figyelemmel.
Régi és új elismerések
Ugyanakkor nem csak a szakmai programok, hanem az esemény estéje is különleges meglepetéseket tartogat majd. Immár hagyományosan a Summit Díjátadó Est keretében ismerik el és mutatják be a legsikeresebb marketingvezetőket, a legkiválóbb PR szakembereket, a legtehetségesebb brandmenedzsereket, a Tonk Emil életműdíjjal pedig egy kiteljesedett, eredményes szakmai életutat koronáznak meg a szervezők. Az MMSZ által idén megalapított Hungarian Marketer of the Year díj elismeréseit is a Díjátadó Est keretén belül adják majd át, azzal, hogy a díj első helyezettje lesz Magyarország jelöltje a következő évi European Marketer of the Year kiírásban, amelyet az EMC hirdet meg.
A Marketing Summit Hungary főszervezője a Magyar Marketing Szövetség, társszervezői a Positive Adamsky reklámügynökségi csoport, valamint a Marketing & Media szaklap.
A Marketing Summit programjáról bővebben IDE KATTINTVA olvashat.
Marketing
Újra magyar kézbe kerül a Boci
Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.
A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.
Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:
a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.
Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.
A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.
A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.