Marketing
Újabb korlátozásokat vezetnek be a közösségi médiumok a nemkívánatos tartalmakkal szemben
A Google még júliusban tette közzé állásfoglalását, miszerint többé nem tűri meg a hirdetései közt az olyan tartalmakat, amik ellent mondanak a „konszenzusnak” a koronavírussal kapcsolatban. A döntésben önmagában semmi különös nem lenne, az ügy háttere azonban sokkal bonyolultabb, mint az elsőre látszik.
Az Google döntésénének nem egyszerűen az a tény az alapja, hogy Amerikában még mindig sok áldozatot követel a koronavírus járvány, hanem az is, hogy a kormányellenes hangok felerősödésével a közösségi médián is ismét szárnyra kaptak a különböző megalapozatlan elméletek mind a belpolitikai eseményekkel, mind pedig a vírus elterjedésével kapcsolatban. A vállalat ezért megtiltotta a webhelyein és alkalmazásaiban az olyan szervezetektől érkező hirdetéseket, amelyek a tudományos konszenzussal ellentétes információt terjesztenek a koronavírus világjárvány idején.
Az eset újabb példát szolgáltat arra, hogy milyen eszközökkel léphet fel a közösségi média az álhírekkel szemben, és persze arra is, hogyan befolyásolhatja a politikai folyamatokat. Bár a Google a bejelentésben nem ezzel indokolta a szabályzat frissítését, egyértelműnek tűnik, hogy az egyre erősödő QAnon nevű hálózat ellen szól az intézkedés, akik különböző diskurzusokba becsatlakozva igyekeznek erősíteni Donald Trump hírnevét, miközben különféle, a miszticizmust és a féligazságokat ötvöző történeteket gyártva szereznek újabb és újabb követőket maguknak.
Az álhíreken alapuló hirdetéseken keresztül az összeesküvés-elméleteket terjedsztő szervezetek nagy bevételhez juthatnak. Ilyen hamis információ például, hogy az új koronavírust egy biofegyverként egy kínai laboratóriumban hozták létre, hogy a Microsoft alapítója, Bill Gates készítette, vagy egyszerűen hogy a vírus egy nagy csalás része.
A Facebook a Google-t követve augusztus 20-án jelentette be, hogy nem ajánlja többé a QAnon-t támogató csoportokat a felhasználók számára és kitiltja a felületről az összes olyan egyesült államokbeli militarista szervezetet és anarchista csoportot, melyek agresszióra ösztönzik követőiket és támogatják az erőszakot.
A Google már korábban kitiltotta a koronavírussal kapcsolatos káros hirdetéseket, például a „csodás” gyógymódokat vagy az oltásellenes mozgalom tartalmait, illetve áprilisban az 5G-vel kapcsolatos, alaptalan információkat tartalmazó hirdetéseket is tiltólistára helyezte. Az új irányelv mindezek mellett azt is megakadályozza, hogy a hirdetők saját hirdetéseket hozzanak létre, amelyek népszerűsítik a koronavírus összeesküvés elméleteit, azaz a Google innentől kezdve csak bizonyos intézmények számára engedélyezi a koronavírus-járványról szóló hirdetések megjelenítését, ideértve a kormányzati szervezeteket és az egészségügyi szolgáltatókat is.
Sokan túl kevésnek tartják a szigorításokat, Ethan Porter, a George Washington Egyetem média és közügyek professzora például az ABC News cikkében rávilágít, hogy a korlátozások túl későn jöttek és nem elég erősek. Ugyanebben a cikkben Cindy Otis, a CIA volt elemzője és az Alethea Group dezinformáció elleni társaság elemzési alelnöke is hasonlóan foglalt állást. Úgy fogalmaz: „A Facebook fellépése jelenlegi formájában nem elegendő, figyelembe véve a régóta beigazolódott tényt, hogy a csoport erőszakot ösztönöz, hamis információkat terjeszt amelyek valós károkat okoznak, és tudja, hogyan kell alkalmazkodni a Facebook platform kiaknázásához”.
A QAnon és a hozzá hasonló szervezetek nem most bukkantak fel először az amerikai közösségi média felületein. Az FBI már tavaly májusi közleményében is név szerint említette a QAnont, illetve felhívta a figyelmet rá, hogy az összeesküvéselméleteket terjesztő szervezetek egyre inkább a belterrorizmus részévé válnak az államokban.
Az ehhez hasonló esetek időről időre felvetik az internet-kormányzással kapcsolatos kérdéseket. A legfőbb problémát az jelenti, hogy ki irányítsa az eredetileg szabad médiumnak megálmodott platform tartalmait és hogy vajon a gyakran a szűz terep „gyarmatosítóiként” fellépő közösségi médiumoknak mekkora beleszólásuk lehet az irányításba?
Marketing
Kevesebbet költenek a cégek reklámra
Elértéktelenedett a magyarországi média reklámárazása, kevesebbet költenek a cégek reklámra a Mindshare, Magyarország egyik vezető médiatervező- és vásárló ügynökségének legfrissebb elemzése szerint, amely közel száz, a legnagyobb hirdető reklámköltési- és pénzügyi adatait vizsgálta, kiegészítve a Kantar Media Adex és a Nielsen közönségméréseinek adataival – közölte az ügynökség az MTI-vel.
A közlemény szerint az elemzés kiemeli, hogy
a legnagyobb vállalatok forgalmuk alig 0,5 százalékát költik médiavásárlásra a magyar reklámpiacon, sőt 2022-ben ez alig 0,4 százalék volt, miközben 2021-ben még 0,7 százalékot, 2006-ban 1,6 százalékot tett ki.
Az elmúlt másfél évtized alatt a magyarországi legnagyobb hirdetők az árbevételükhöz viszonyított médiavásárlási kiadásaikat harmadára csökkentették – tették hozzá.
Ezt a jelenséget a Mindshare elemzése részben azzal magyarázza, hogy csökkent az eredményesség: az adózás előtti árbevételarányos nyereség (EBIT) a 2006-os 10,2 százalékáról 2021-ben 8,9 százalékra, majd 2022-ben 7,3 százalékra esett vissza. Ugyanakkor azt is mutatja, hogy túl olcsó a magyar média, így az árbevétel egyre kisebb részét kell erre fordítaniuk a vállalatoknak.
Míg az elmúlt 16 évben a vizsgált cégek jelentősen, 2,2-szeresére növelték belföldi értékesítésből származó árbevételüket, illetve a szintén üzleti sikerességet jelző mutatójuk, az adózás előtti eredmény közel duplájára emelkedett (1,9-szeresére), addig a médiaköltésük mindössze 1,2-szeresére nőtt. Mindez rámutat arra, hogy
a hazai reklámszolgáltatások és a médiaköltések árazása jelentősen elmaradt más vállalati szolgáltatásokétól, és magasabb árak mellett is lenne kereslet a hirdetési szolgáltatásokra. Ezek alapján kijelenthető, hogy a médiaköltés az a terület, amin a nagyvállalatok az egyik legtöbbet takaríthatták meg az elmúlt másfél évtizedben
– írták.
A közleményben Somlói Zsolt, a Mindshare nemzetközi médiaügynökség magyarországi ügyvezetője kiemelte: “ezt a trendet régiónkban szinte egyedüliként tapasztalhatjuk”, Csehországban és Szlovéniában sem mutatkozik.
Borítókép: illusztráció
Marketing
Íme az idei Marketing Summit témái
Szakmai és üzleti témák széles tárháza és több ezer szakember várja az érdeklődőket szeptember 19-én a budapesti Művészetek Palotájában.
A márkamenedzsment, a marketingtaktika, a digitalizáció, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásának fő kérdései kerülnek napirendre az idei Marketing Summiton, amelyet szeptember 19-én tartanak meg Budapesten, a Művészetek Palotájában. A programot ezúttal nagyrészt az európai nemzeti marketingszövetségeket tömörítő European Marketing Confederation által összeállított European Marketing Agenda pilléreire építették fel – tájékoztatott az esemény szervezője, a Magyar Marketing Szövetség, hozzátéve, hogy az európai szintű felmérésen túl egy több mint harminc meghatározó hazai marketinges és kommunikációs szakemberből álló programalkotó grémium véleménye is hozzájárult ehhez.
A Marketing Summit idén összesen négy teremben dolgozza fel az aktuális szakmai, üzleti és technológiai kihívásokat és fogalmaz meg azokra válaszokat.
- A Marketing Agenda teremben a szakma trendszerű kihívásaival, a digitalizáció és az AI marketingre gyakorolt hatásaival, az adatok szakmánk mindennapjaiban betöltött szerepével, az üzlet fenntarthatósági kihívásokra adott érdemi válaszaival, a média új adottságaival és lehetőségeivel, valamint a marketing és a marketingesek jövőjével foglalkozunk. A színpad előadásainak és kerekasztal-beszélgetéseinek fókuszában a 2025-ös esztendő marketing, üzleti, illetve szakmai kihívásai állnak.
- Az esemény külön termet szentel az üzlet és a fenntartható üzletfejlesztés legjobb gyakorlatainak is. A Business Agenda teremben a körforgásos gazdasággal és a kiberbiztonsággal mint új üzleti lehetőségekkel foglalkozunk, és terítékre kerülnek a marketing és kommunikáció üzlettámogató funkciói, sikeres hazai márkák, vállalkozások inspiráló üzletfejlesztési megközelítései, sőt az üzlet innovatív finanszírozási kérdései is.
- A Professional Agenda terem workshop-jellegű, gyakorlatias előadások segítségével a marketingtevékenység mindennapos támogatását szolgálja majd. E teremben szó lesz az agilis projektmenedzsmentről, az ügyfélút és ügyfélélmény tervezésének konkrét lépéseiről, terítékre kerül az integrált kampánytervezés és az abban használható digitális és AI megoldások, valamint foglalkozunk egyedi közterületi megjelenést biztosító kampánytervezéssel, és mesterséges intelligenciával támogatott tartalommarketing, illetve SEO megoldásokkal is.
- A Summit negyedik termében, amely a Brands Agenda nevet viseli, ismert hazai márkákat képviselő brand-, trade-, és tartalommenedzserek gyakorlatfókuszú esettanulmányokat, sikeres márka-együttműködéseket, valamint hatékony promóciós és PR gyakorlatokat mutatnak be.
Az idei Marketing Summiton számos külföldi előadó és több mint száz hazai szakember áll majd színpadra. A folyamatosan bővülő előadói lista a marketingsummit.hu oldalon kísérhető figyelemmel.
Régi és új elismerések
Ugyanakkor nem csak a szakmai programok, hanem az esemény estéje is különleges meglepetéseket tartogat majd. Immár hagyományosan a Summit Díjátadó Est keretében ismerik el és mutatják be a legsikeresebb marketingvezetőket, a legkiválóbb PR szakembereket, a legtehetségesebb brandmenedzsereket, a Tonk Emil életműdíjjal pedig egy kiteljesedett, eredményes szakmai életutat koronáznak meg a szervezők. Az MMSZ által idén megalapított Hungarian Marketer of the Year díj elismeréseit is a Díjátadó Est keretén belül adják majd át, azzal, hogy a díj első helyezettje lesz Magyarország jelöltje a következő évi European Marketer of the Year kiírásban, amelyet az EMC hirdet meg.
A Marketing Summit Hungary főszervezője a Magyar Marketing Szövetség, társszervezői a Positive Adamsky reklámügynökségi csoport, valamint a Marketing & Media szaklap.
A Marketing Summit programjáról bővebben IDE KATTINTVA olvashat.
Marketing
Újra magyar kézbe kerül a Boci
Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.
A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.
Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:
a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.
Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.
A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.
A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.