Médiapiac
10 kérdés Bodoky Tamáshoz
Lapunk 10 kérdés rovatának ezúttal Bodoky Tamás tényfeltáró újságíró, az atlatszo.hu főszerkesztője volt a vendége. Az interjú print formában februárban jelenik meg, de a téma aktualitására való tekintettel ezúttal a netes előközlés mellett döntöttünk. Szóba került a WikiLeaks, az MTVA-sok sztrájkja és az Ab-döntések is.
(A 10 kérdés a Médiapiac szaklap állandó rovata, melyben interjúalanyunk az elmúlt időszak közéleti, gazdasági, szakmai történéseit kommentálja. Ezúttal a téma aktualitása miatt amellett döntöttünk, hogy online előbb közöljük a beszélgetést.)
 |
| Bodoky Tamás |
1. Hálásak lehettek a rendőrségnek, amiért nem kis ingyenreklámhoz juttattak benneteket azáltal, hogy házkutatást tartottak nálatok az atlatszo.hu indulását követően megjelent első tényfeltáró cikketek miatt. Érződik ez a látogatottságon is?
Nem a látogatottságra gyúrunk elsősorban, hiszen ez egy baráti társaság zömében önkéntes munkája, egyelőre nincs pénzügyi hátterünk sem. NGO-ként definiáljuk magunkat, pályázatokat, donorokat keresünk, akik számára ez a fajta aktivitás szimpatikus. A visszajelzések egyébként elég jók, sokaknak tetszik, bár sokan szélmalomharcnak tartják. Sokan biztatnak, de azt gondolják, hogy ez elég esélytelen Magyarországon.
2. Bontottatok pezsgőt, amikor megszületett az Alkotmánybíróság határozata, mely alkotmányellenesnek mondta ki az új médiatörvény néhány fontos passzusát?
Az atlatszo.hu tevékenysége kapcsán az elmúlt időszakban többször is kihallgatott a rendőrség tanúként, de minden esetben megtagadtam a forrás felfedését, hiába próbált ez ellen hatni a médiatörvény. Ezután lefoglalták a szerkesztőségi diszket, amit ugyan azóta visszaadtak, de a lemez titkosítása miatt nem tartom valószínűnek, hogy hozzáfértek az adatokhoz. Ugyan megpanaszoltuk az eljárást minden fórumon, de mindenütt elutasítottak, így hát nagyon örültem a médiatörvénnyel kapcsolatos alkotmánybírósági fejleményeknek.
Sokan haragszanak most az Alkotmánybíróságra, amiért súlyos kérdésekben, például a magánnyugdíjpénztárak ügyében nem lépett, de azért a magam részéről eredménynek tartom, hogy megsemmisítette azt a részt a médiatörvényben, amire a rendőrség hivatkozott az ügyemben az információ forrásának felfedésével kapcsolatban. Visszakaptuk a jogunkat, hogy az újságíróknak ne kelljen felfedniük az információforrásuk kilétét, és csak független bíróság kötelezhesse őket a forrás felfedésére.
3. Talán vonhatunk párhuzamot a WikiLeaks és az atlatszo.hu között, így bizonyára van véleményed, hogy hol követte el a hibát Assange, a WikiLeaks alapítója?
Abszolút inspirált bennünket a Wikileaks, mely néhány év alatt több súlyos ügyet hozott napvilágra, mint a világ élvonalában működő mainstream médiavállalatok együttvéve. Valami baj van a tömegtájékoztatással, hogyha egy teljesen outsider hacker csapat ilyen mennyiségű titkot tud nyilvánosságra hozni, és a média csak utánuk kullog. Bár szinte minden szerkesztőségbe érkeznek kiszivárgó iratok, de ezeket ilyen olyan jogi-gazdasági-politikai megfontolásokból mégsem közlik, pedig ezekkel meg lehetne törni egy kicsit a titok rezsimet.
Magam évek óta próbálkozom különböző közérdekű adatigénylésekkel, de hiába van kiváló információszabadsági törvény, és hiába tág azoknak az információknak a köre, amiket nyilvánosságra kellene hozni, ezt valójában az állami intézmények és vállalatok elszabotálják. Volt olyan ügyünk, például a Kunigunda utcai MTVA székház kapcsán, hogy miután adatot igényeltem, először azt mondták, hogy megnézhetem, hogy ha aláírok egy titoktartási nyilatkozatot, de mivel ebbe így nem mentem bele, kezdeményezték az iratok államtitokká minősítését. Ugyanannak az anyagnak, amit korábban még meg akartak mutatni. Ezzel jól szembe lehet tenni a kiszivárogtatást, mert ott megfordul a helyzet, és az ellenérdekelt félnek kell bizonyítania, hogy az adat nyilvánosságra kerülése nem volt közérdekű.
A WikiLeaksre visszatérve, összességében nagyon pozitívnak vélem a működését, a problémát inkább az okozta, hogy amikor Assange elhatározta, hogy nekimegy az Egyesült Államoknak az eltitkolt háborús akták miatt, hozzáférhetővé váltak a forrásokkal kapcsolatos szerkesztetlen anyagok is. Mi viszont nagyon óvjuk a forrásainkat. A kiszivárogtatás nem vezethet oda, hogy ártatlan emberek élete vagy biztonsága kerüljön veszélybe, éppen ezért csak sokszoros jogi ellenőrzés és morális megfontolás után közlünk kiszivárogtatásokat.
4. Mit gondolsz a Clinton és a Barroso levelek kiszivárgásáról? Külföldről, az irományok küldőinek környezetéből, Washingtonból, Brüsszelből szivárognak ki ezek, vagy Orbán háttérországa gyengült meg?
Nem hiszem, hogy Orbánék saját magukra szivárogtatnának. Akik ezeket a leveleket írták, azoknak az az érdeke, hogy a közvélemény is megismerhesse ezeket. Nekem egyébként nagyon tetszik a sok kiszivárogtatás. Lehet, hogy önfényezésnek tűnik, de úgy érzem, amióta az atlatszo.hu-n ezzel a módszerrel élünk, azóta a nagy szerkesztőségek is bátrabban nyúlnak ehhez az eszközhöz. Az Index kiszivárogtatta a BKV-s nyomozati anyagokat, az [origo] WikiLeaks anyagokat hozott le, és most jött a Barroso levél. Ezt jónak tartom, főleg egy olyan kormányzat alatt, amely simán letagad dolgokat. Amíg Mong Attila nem publikálta a levelet, addig azt mondták, hogy spekulál.
5. Kineveznél-e csúcsminisztérium élére diploma nélküli minisztert, ha te lennél a kormányfő? Számít-e a diploma?
Kínos ez a kinevezés, de nem is a diploma miatt, hiszen rengeteg ember diploma nélkül is nagyon jól végzi a munkáját. Inkább az a probléma, hogy abból a fideszes Simicska-féle gazdasági háttérbirodalomból érkezik Némethné, amelyik mostanában rátelepszik az állami kötődésű posztokra. Az Átlátszón is rengeteg adatigényléssel támasztottuk alá, hogy a pártok pénzeszsáknak, házipénztárként használják az MVM-et, a Szerencsejáték Zrt.-t, a Magyar Turizmus Zrt.-t, és súlyos százmilliókat vesznek ki ezeken keresztül hirdetési, marketing szerződésekbe burkolva. Valószínűleg egyébként nem leszek miniszterelnök.
6. Átváltottad-e már a forintodat devizára, vagy elkerülhető lesz a teljes magyar összeomlás?
Elég riasztó a helyzet, de szerencsére nincsen annyi pénzem, hogy ez komolyan foglalkoztatna. Bízom benne, hogy az a kevéske forintom jó lesz valamire 2012-ben is.
7. Kilátogattál-e a Kunigunda utcába, vittél-e teát az éhségsztrájkoló újságíró kollégáknak?
Az atlatszo.hu filozófiája, hogy – erőforrások hiányában, és mert nem szeretnénk hírversenyezni – olyan témákkal nem foglalkozik, amivel a többi hírportál már igen. Egy gyenge kísérletem volt egyébként az MTV-vel, amikor behívtak a Ma Reggelbe a rendőri túlkapások ügyében. Bár már 2006-tól sokat írtam ezekről, a választásokig egyáltalán nem hívtak, majd a választások után zsinórban többször is, pedig akkor ez már kevésbé volt aktuális. Aztán amikor legutóbb, a médiatörvény elfogadása után, Mong Attila csendje után bent voltam és megemlítettem, hogy szeretném megragadni az alkalmat, hogy tiltakozzak az antidemokratikus médiatörvény ellen, akkor nagyon zavarba jött mindenki, kérték, hogy ezt inkább hagyjuk. Azóta nem hívnak.
8. Mit gondolsz az Észak-Koreai eseményekről, a Kedves Vezető haláláról és arról, hogy az állampolgárok a diktátor halála után még azt a mozgólépcsőt is kultuszhelyként kezelték, amin korábban egyszer “utazott”?
Nagyon remélem, hogy Magyarország nem fog eljutni a kétségtelen trendek ellenére, hogy egy ilyen típusú autokráciába csússzon vissza. A koreai példának mindig intő jelként kell lebegnie azon politikusok eseményhorizontján, akik egy ilyen egyszemélyi, autokratikus vezetői irányba próbálják mozgatni az országot.
9. Tényfeltáró újságíróként gyakran kerülsz kellemetlen helyzetbe. Mi volt eddig a legkeményebb ügyed?
A Sávoly-pátyi ügy, amikor a Balatonring motorversenypálya hatástanulmányáért pereltem, illetve a kapcsolódó óriásberuházások hátterében lévő üzleti csoportokról írtam cikkeket. Olyan szinten eldurvult a történet, hogy nem csak engem, de a forrásaimat is megfenyegették, többek elérhetetlenné is váltak. Az is előfordult, hogy jöttek utánam az utcán. Azt már megszoktam, hogy jogilag támadnak, feljelentenek, beperelnek, de ez mind rendben van, mert ezek jogállami lépések. De amikor jogon kívüli eszközökkel próbálnak megfenyegetni, az már problémás. Ám megtanultam, hogy ezeket a fenyegetéseket a lehető legnagyobb nyilvánosság elé kell tárni, ami elriasztja a fenyegetőket.
10. Mi volt az a történés, ami az utóbbi hetekben leginkább jókedvre hangolt?
Nagyon tetszik például, ahogy a parlamenten belüli és kívüli ellenzék reagál a különféle autokratikus intézkedésekre. A Hírcsárda, a Kétfarkú Kutya Párt és a többi hasonló nyomulás ilyen. Ezenkívül az Alkotmánybíróság az újságírói forrásvédelmet pártoló döntése volt a legjobb fejlemény az elmúlt hónapokban.
Médiapiac
Újabb bírság az RTL-nek: erőszakos Sztárbox-jelenetek a Kanapéhuszárokban
A testület adásonként 4 millió forint, azaz összesen 8 millió forint bírságot rótt ki a csatornára.
Összesen 8 millió forint bírságot rótt ki az RTL-re a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa a Kanapéhuszárok című műsorszám két epizódja miatt, miután állampolgári bejelentésre, hatósági ellenőrzést követően hivatalból indított közigazgatási hatósági eljárást a médiaszolgáltatóval szemben.
A Kanapéhuszárok vizsgált epizódjaiban a Sztárbox olyan erőszakos jelenetei is láthatók voltak, amelyek alkalmasak lehettek a tizenhat éven aluli gyermekek személyiségfejlődésének kedvezőtlen befolyásolására
– közölte a hatóság kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.
A közlemény szerint a Kanapéhuszárok két vizsgált epizódjában nem az eredeti, élőben sugárzott Sztárbox-jeleneteket játszották le, hanem azok szerkesztett változatát.
A műsorszám azt mutatta be, hogy a „kanapéhuszárok”, akik között egy család is volt négy kiskorú gyermekkel, hogyan reagálnak a látottakra.
A médiaszolgáltató a Kanapéhuszárokat a III. korhatári kategóriába sorolta (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott), az epizódokat ugyanakkor tizenhat éven aluliak számára nem ajánlottként (IV. korhatári kategória) kellett volna klasszifikálni, figyelemmel arra, hogy a tizenhat évesnél fiatalabb kiskorúak személyiségfejlődését a műsorszámban halmozottan előforduló erőszakos jelenetek és azok következményeinek közvetlen ábrázolása, valamint az erőszakos jelenetekre és a sérülésekre reflektáló, intenzív félelmi reakciók bemutatása negatívan befolyásolhatta – írták, hozzátéve, hogy ezért
a testület adásonként 4 millió forint, azaz összesen 8 millió forint bírságot rótt ki az RTL-re.
Úgy folytatták, hogy mivel a klasszifikációs rendelkezések megsértése súlyos jogsértés, indokolt a nyilvánosságot erről minél szélesebb körben tájékoztatni, ezért a médiatanács az RTL-t a jogsértés tényéről szóló közlemény közzétételére is kötelezte, a jogsértés ismételtsége miatt pedig 50 ezer forint bírságot szabott ki a médiaszolgáltató vezető tisztségviselőjére.
Pályázati beszámoló
Közölték azt is, hogy ugyanezen az ülésén a testület elfogadta az MTVA Támogatási Irodájának a Médiatanács Támogatási Program keretében meghirdetett, médiaszolgáltatások támogatását célzó pályázati eljárásokra vonatkozó negyedéves beszámolóját.
A testület döntései nyomán az MTVA az idei év első negyedévében négy, a médiatanács által meghirdetett pályázati eljárásban (Rádióállandó2023, TVállandó2023, KMUSZ2023, Rezsi2024) nyolcvankét támogatási szerződést kötött, melyeknek köszönhetően összesen 473 694 208 forintot oszt szét a nyertes pályázók között.
Bírságot kapott a Rádió 1 Sirius
A közleményből kiderült az is, hogy a médiatanács elmarasztalta a Radio Plus Kft.-t, mert a 91,1 Rádió 1 Sirius január 19. és 25. között megsértette a szerződéses vállalásait, mivel nem tett közzé elegendő közszolgálati, továbbá a helyi közélettel foglalkozó, illetve a mindennapi életet segítő műsorszámot, műsorelemet, valamint szöveges tartalmat, a zenei művek körében irányadó vállalását pedig túllépte.
Mindezek miatt a testület 130 ezer forint bírsággal sújtotta a médiaszolgáltatót, illetve a jogsértés tényéről szóló közlemény közzétételére is kötelezte.
Elmarasztalták a Forrás Rádiót
Az ugyancsak elmarasztalt Forrás Rádió pedig azzal sértette meg a szerződéses vállalásait, hogy január 9. és 15. között nem tett közzé sem megfelelő mennyiségű hírműsorszámot, sem közszolgálati és helyi közélettel foglalkozó, illetve a mindennapi életet segítő műsorszámot, ezért a médiatanács a médiaszolgáltatót, a Turul Média Kft.-t 70 000 forint bírsággal sújtotta, és közlemény közzétételére is kötelezte – tették hozzá.
A TV2 Comedy is hibázott
Azt írták, hogy a hatóság a román társhatósághoz fordult a TV2 Comedy csatornán március 11-én reggel 9 óra 25 perctől vetített Amerikai fater című műsorszám Smikulás című epizódja miatt, mert az a magyar szabályozás alapján – tekintettel a szexualitás megjelenítésére, a trágár nyelvezetre, az erőszak-ábrázolásra, a vallást érintő kijelentésekre, a zoofíliára utalásra, valamint az alkohol- és drogfogyasztásra – alkalmas volt a tizenhat éven aluliak személyiségfejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, miközben a médiaszolgáltató azt „A következő műsorszám csak szülői engedéllyel ajánlott” felhívással, valamint „AP” korhatári jelöléssel sugározta, ami a hazai szabályozás szerint a III. korhatári kategóriának (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) feleltethető meg.
A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is – a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.
Médiapiac
Szoboszlai Dominik – Az interjú a Spíler TV-n! (videó)
Szombat este 20:25-kor tűzi műsorára a Spíler 1 a legsikeresebb magyar focista, a Liverpoolban játszó Szoboszlai Dominikkal készült exkluzív interjúját.
A Manchester City-Chelsea FA-kupa elődöntőt követően a Spíler 1-en szombat este 20:25-től érkezik a Szoboszlai Dominik – Az interjú. Az exkluzív filmnek fontos része a sztárjátékossal készített interjú, nem csupán a magyar válogatott csapatkapitányáról tudhatnak meg sokat a nézők, ha szombat este a Splíer 1 programját választják. Baumstark Tibor végigjárta azokat a helyszíneket, amelyek a legszorosabban kötődnek a Liverpool FC-hez. A világklasszis középpályás gondolatain és érzésein túl pedig betekintést nyerhetünk a labdarúgással mélységesen átitatott városnak, a Liverpool-nak a mindennapjaiba is.
„Szoboszlai Dominik részletesen mesél arról, hogy mi történt a Liverpoolnál, miután minden idők egyik legeredményesebb futballedzője, Jürgen Klopp néhány hónappal ezelőtt meghökkentő időzítéssel bejelentette az évvégi távozását. Benézhettünk a kulisszák mögé, így megmutatjuk a topfutball egyik legmodernebb, leginkább felszerelt edzőközpontját, meglátogatjuk a legendás Anfield stadion történelemmel és legendákkal átitatott környékét, és a Spíler TV kameráin keresztül a focirajongók azt is láthatják, amit a világon nagyon kevesen, hogy hogyan fest a mérkőzés előtti percekben a Liverpool öltözője” – árulta el Baumstark Tibor. – „A Dominikkal készült interjún túl a Premier League történetének legjobb játékosai közül is megmutatjuk néhány egykori sztár véleményét az angol bajnokság kihívásairól, és persze Szoboszlai Dominik teljesítményéről” – tette hozzá.
Vasárnap a Spíler 2 közvetítésében Szoboszlai Dominik és a Liverpool a Fulham otthonában lép pályára, majd közvetlenül utána a La Liga és az egyetemes futballvilág csúcsrangadója, az El Clásico kerül képernyőre.
Ezúttal is különleges fel- és levezető műsorral készül a Spíler stábja a rangos küzdelemre. Elismert szakértők, elvakult drukkerek és a futballszakma képviselői lesznek a La Liga műsorvezetőinek vendégei a több helyszínes, kiterjesztett valóságot is felvonultató stúdiókban, valamint helyszíni kollégáik is bejelentkeznek a műsorba, így a spanyol futball rajongóinak vasárnap érdemes a Spíler közvetítésére kapcsolniuk – ismerteti a TV2 közleménye.
Borítókép: Szoboszlai Dominik, a Liverpool játékosa az angol első osztályú labdarúgó-bajnokság Liverpool-Crystal Palace mérkőzésén a liverpooli Anfield Road-i Stadionban 2024. április 14-én
Médiapiac
Átadták az idei evangélikus médiakommunikációs díjakat
Ukrajnai evangélikusok életét bemutató riportot, valamint elváltként újraházasodott, elkötelezett evangélikusokat bemutató riportot ismert el idén a Magyarországi Evangélikus Egyház (MEE) a Bornemisza Péter- és az Írónád díjjal – közölte az egyház kommunikációs szolgálata az MTI-vel.
Az evangélikus egyház által alapított díjakat idén is olyanok vehették át, akik világi, illetve egyházi médiafelületen 2023-ban közzétett munkáikkal az evangélikusság és az evangélikus egyház pozitív megítélését, népszerűsítését vagy missziós tevékenységét segítették.
A díjakat Fabiny Tamás, az MEE elnök-püspöke, Prőhle Gergely, az MEE országos felügyelője, valamint Lovass Tibor, az egyház sajtóbizottságának elnöke adta át hétfő este.
A világi sajtóban publikált, evangélikus vonatkozású anyagok versenyében elnyerhető Bornemissza Péter-díjat Vörös Szabolcsnak a Válasz Online felületén megjelent, “Láttam azokat, akik legyőzték a fenevadat” – először járt magyar püspök ukrán háborús zónában című riportja nyerte el.
Az idei Írónád díjat Vitális Judit, a Magyarországi Evangélikus Egyház honlapjának felelős szerkesztője, az Evangélikus Élet magazin hírszerkesztője vehette át a magazinban megjelent, Nem tündérmese – Isten kegyelme: Balicza Klára és Jenei Róbert egymásra találásának története című, házasság heti interjújáért.
Mindkét kategóriában megítéltek különdíjat is: Kuklai Katalin A babaszagú világ ajándéka – Kölcsönösen gazdagodnak a kisgyerekek és a fogyatékkal élő idős gondozottak a közös programokból című, a Népszava.hu internetes portálon megjelent, a Sztehlo Gábor Evangélikus Szeretetotthon piliscsabai telephelyén készült riportját Bornemisza Péter-különdíjjal, Balczó Mátyás, az Evangélikus Információs Szolgálat újságíró-szerkesztőjének a Hit, humor és lelki mélység – Gyerekkortól megérésig – Kovács András Péter humoristával készült, az Evangélikus Élet magazinban megjelent interjúját pedig Írónád különdíjjal ismerték el.