Médiapiac
199 alkalom, 884 tanóra, 16 488 felhasználó
Az Európai Unió Safer Internet Programjának hazai konzorciuma összesítette a 2016. I. félévi tevékenységét.
A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat a Program itthoni koordinátora és tudatosságnövelő központja, oktatóinak feladata és célja az internet biztonságos használatának tudatosítása. 2016 I. félévében 199 alkalommal 884 tanórát tartottak, összesen 16 488 felhasználónak. A nagy létszámú gyerekcsoportok – teljes gyereklétszám 13 922 fő – mellett 1317 szülőt és 1249 tanárt is sikerült elérniük, akiknek szintén tudtak hasznos és új információval szolgálni a szakemberek.
2016 I. félévében a SIP oktatói 63 budapesti és 62 vidéki helyszínre jutottak el. A gyerekek, szülők és pedagógusok minden településen nagy lelkesedéssel fogadták az oktatókat. Az előadások számos esetben kötetlen beszélgetésekké alakultak át, ahol a résztvevők saját tapasztalataikat osztották meg egymással.
A szakemberek Preszl Éva, a SIP oktatója által idén kifejlesztett „Lájkvadász” nevű társasjátékot is szívesen viszik magukkal a rendezvényekre, amellyel még könnyebben és közvetlenebbül tudják megszólítani a fiatal hallgatóságot. A társasjáték nagyon népszerű a pedagógusok körében is, hisz játékosan, kötetlen formában sok hasznos információt tudnak átadni a gyerekek részére. A társasjáték kreatívjánál az asszociációs kártyákat Takács Katalin, a tábla grafikáját Takács Éva készítette, míg a Balabit cég a nyomdai tervezést segítette. A játék angol nyelvű verziója az idei Sziget Fesztivál Civil Falujába is eljutott, ahol az Életrevaló Egyesület sátrában kapott helyet a Safer Internet Program, 20 önkéntessel. A sátorban naponta 150 fiatal fordult meg, összesen 824 angol-magyar drogtotót és internethasználattal kapcsolatos feladatlapot és 140 magyar nyelvű, a biztonságos internethasználattal kapcsolatos kérdőívet töltöttek ki.
A Safer Internet Program ezen kívül 2016 I. felében több nagy rendezvényen is részt vett, ahol az oktatók több ezer gyermekkel találkozhattak. A májusi Városligeti Gyermeknapon két nap alatt közel 10 000 gyermek látogatta meg a Biztonságos Internet Sátor programját. Az oktatók egészségnapon, az Akáció Bűnmegelőzési Roadshow-n, a Szent László Napokon is tartottak foglalkozásokat, így 2016 I. félévében összesen közel 26 500 fő vett részt a SIP rendezvényein.
A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat idén október 19-én rendezi meg a Benczúr Hotelben az egynapos Safer Internet Konferenciát, ahová szeretettel várják az érdeklődőket.
A konzorcium második tagja, a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány 1993 óta működteti ingyenesen hívható telefonvonalát, ahol gyerekek, valamint fiatalok és gyerekek ügyében telefonáló felnőttek hívásait is várják. A telefonos elérhetőség kiegészült egy chat-szobával és egy online levelezőfelülettel is.
Az Alapítvány szolgáltatásaiban mindig igyekezett követni a tizenévesek világának változásait, így évek óta kiemelt céljuk az internethasználattal kapcsolatban segíteni a kamaszokat és családjukat.
A Kék Vonal 2016 első felében összesen 14 275 alkalommal segítetett meghallgatással, beszélgetéssel. Ez jóval több, mint az előző év hasonló időszakában (11 768 beszélgetés). A szolgáltatást változatlanul főleg kamaszok veszik igénybe, jellemzően 13 év körüliek, de az év első felében 1 395 felnőtt hívása is befutott. Olyan szakemberek is hívják a vonalat, akik hivatásuk gyakorlása közben kerülnek kapcsolatba gyerekekkel.
A konzultációk során 450 esetben volt főszereplő az internethasználat, az internetbiztonság. Ennél több olyan eset volt, ahol a párkapcsolati, baráti konfliktus vagy az iskolai közösség problémái részben az interneten zajlanak. Az első félévben 88 esetben kértek segítséget a Kék Vonaltól kortárs bullying miatt, és a 237 iskolai közösségben zajló konfliktus többségében is szerepet kapott egy-egy Viber-csoport, FB-oldal vagy más internetes platform. 2016 első felében a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány munkatársai három budapesti iskolával szoros együttműködésben dolgoztak a jobb iskolai légkörért és az iskolai erőszak megelőzésért. Ennek a projektnek, illetve a segélyvonalnak a tapasztalatai is azt erősítik, hogy a tizenévesek közösségi életének döntő része, legyen szó ismerkedésről, kapcsolat fenntartásáról, információszerzésről, iskolai bántalmazásról, a virtuális térben zajlik.
A biztonságos internethasználat témájában az online ismerkedés, a sexting és a cyberbullying kérdésköre mellett megemlítendők azok az internetes csoportok is, amelyek a tizenévesek körében általában önsegítő jelleggel, céllal szerveződnek egy-egy, a lelki egészséggel összefüggő téma köré (étkezési zavarok, önsértés, depresszió, öngyilkossági késztetések), és sokszor inkább tekinthetők károsnak, mint valóban segítőnek. A csoporthoz tartozás ad egy látszat támaszt, ami elodázhatja a valódi segítségkeresést.
A Kék Vonal szeretné a szolgáltatásait igénybe vevőkön túl is segíteni a gyerekek biztonságosabb internethasználatát, és ennek egyik fontos útja a felnőtteknek, szülőknek szóló ismeretterjesztés. A szervezet a honlapján, illetve Facebook-profilján közzétett „Hogyan beszélgess gyerekekkel?” sorozatában 2016-ban már többször is foglalkozott az internethasználat különböző aspektusaival, például az online ismerkedéssel, a videojátékokkal, a cyberbullyinggal vagy legutóbb a Pokémon Go-val.
A konzorcium harmadik tagja, a NISZ Zrt. üzemelteti a Biztonságosinternet Hotline-t, amelynek online bejelentő felületére 2016. első félévében összesen 351, káros, illegális tartalomra utaló bejelentés érkezett. A szakemberek 52 bejelentést minősítettek a gyermekek szexuális kizsákmányolására utaló tartalomnak, amelyből 13 esetet jelentettek az Országos Rendőr-főkapitányságnak. A bejelentések számát tekintve az erőszakos, zaklató tartalmak (41 db) megelőzték a rasszista, idegengyűlöletre uszító tartalmakat (37 db). A bejelentések közel harmada az „egyéb” kategóriába sorolható, ezek közül a legtöbb hozzájárulás nélkül közzétett tartalom volt.
A NISZ Zrt. 2016. június 6-19. között társadalmi célú rádiókampány keretében népszerűsítette a hotline-t. A kampány az Európai Unió és a NISZ támogatásával valósult meg. A kommunikációs kampány elsősorban a diákokhoz a tanárokhoz és a szülőkhöz szólt, a kommunikáció arra hívta fel a figyelmet, hogy a tiltott tartalmak mögött valós áldozat áll.
A kampány eredményeként már júniusban emelkedett a bejelentések száma. Csak a kampányidőszak alatt négy magyar vonatkozású, tiltott tartalmú bejelentést továbbítottak az Országos Rendőr-főkapitányságnak.
Médiapiac
Új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a szlovák kormány
A szlovák közmédia vezetésének megválasztási folyamatát érintő módosításokat, valamint névváltoztatást is tartalmazó új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a pozsonyi kormány szerdán.
A Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) jelenlegi formáját és nevét 2011-ben Iveta Radicová – később idő előtt távozó – liberális kormányának idején hozták létre a Szlovák Rádió (SR) és a Szlovák Televízió (STV) összevonásával. Az RTVS élére később a legnagyobb szlovák kereskedelmi televízió egyik korábbi vezetőjét nevezték ki, és számos vitatott változtatásra is sor került, amelyekkel kapcsolatban az intézményt nem egy bírálat érte, egyebek mellett hírszolgáltatásának kiegyensúlyozottságát megkérdőjelezve.
A Robert Fico kormánya által most elfogadott – a pozsonyi törvényhozás liberális ellenzéke által élesen bírált – törvényjavaslat a TASR közszolgálati hírügynökség közlése szerint egyebek mellett módosítja az intézmény nevét, amelyet a jövőben Szlovák Televízió és Rádiónak (STVR) hívnak majd, de megtartja annak összevont formáját.
A javasolt új törvény által bevezetett érdemi változtatások egyike az intézményvezető megválasztásának folyamatát, konkrétan a vezérigazgatót megválasztó kilenctagú közmédiatanács összetételét érinti. A közmédiatanács tagjait eddig a parlament választotta egy speciális forgószabály alapján. A jövőben a tagok közül négyet a kulturális miniszter jelöl majd. Az új közmédiatörvény hatálybalépésével a szlovák közmédia jelenlegi vezetésének megbízatása megszűnik majd.
Az új jogszabály változást hoz majd a szlovák köztelevízióban sugározható reklámok mennyiségével kapcsolatban is, a teljes adásidő eddig megengedett 0,5 százalékáról 5 százalékra emelve a reklámidő maximális hányadát.
A szlovák miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy reményei szerint a jogszabályt még nyáron elfogadja a parlament.
Borítókép: Robert Fico szlovák kormányfő
Médiapiac
Reklámriport miatt bírságolt a médiatanács
Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.
Megsértette a műsorszámok támogatására vonatkozó törvényi rendelkezést a TV2 a Trendmánia (9. évad 40. rész) című műsorszám december 16-án sugárzott adásával – mondta ki a médiatanács április 23-án meghozott határozata.
A műsorrészt egy szépségipari cég üzletében vették fel, amelynek polcain márkanévvel ellátott szépségápolási termékek voltak láthatóak, amelyek egy részét a riporter ki is próbálta, illetve jótékony hatásukról beszélgetett az üzletvezetővel – írták.
Mindezek miatt a testület a műsorszámot reklámriportnak tekintette, és 500 ezer forint bírsággal sújtotta a TV2-t, a jogsértés ismételtségére tekintettel pedig 25 000 forint megfizetésére kötelezte a csatorna vezető tisztségviselőjét.
A közlemény szerint nézői bejelentés alapján, a kiskorúak védelme szempontjából vizsgálta a médiatanács az M4 Sporton február 28-án 18 óra 46 perctől sugárzott MOL Magyar Kupa DVSC-Ferencvárosi TC-nyolcaddöntőt a műsorszámban hallható trágár nézői bekiabálások miatt.
A testület figyelembe vette, hogy az élőben közvetített sportműsorszám szerkesztésére a médiaszolgáltatónak éppúgy nem volt lehetősége, mint a sugárzás időpontjának megválasztására, ezért nem indult hatósági eljárás a médiaszolgáltatóval szemben.
Ugyanezen az ülésén két rádiós frekvenciára kiírt pályázati eljárást is eredményesnek nyilvánított a médiatanács: a Fonyód 101,3 MHz és a Siófok 92,6 MHz helyi vételkörzetű rádiós médiaszolgáltatási lehetőségek kereskedelmi jellegű használatára kiírt pályázatok nyertese a Radio Plus Kft. lett.
A közlemény szerint nézői észrevétel nyomán kereste meg a médiatanács a cseh társhatóságot Kőhalmi Zoltán – Történjen bármi című, a Comedy Centralon január 1-jén 15 óra 56 perckor sugárzott műsorszáma miatt.
A műsort a médiaszolgáltató korhatárjelölés nélkül sugározta, azonban az a magyar szabályozás alapján a III. korhatári kategóriába (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) tartozna.
Az RRTV megállapította, hogy a műsorszám ugyan nem sértette meg a rádiós és televíziós műsorszolgáltatásról szóló cseh rendelkezéseket, de a társhatóság a magyar jogszabályokra tekintettel felhívta a médiaszolgáltatót, a Viacom CBS Networks International Czech s.r.o.-t, hogy tegyen eleget a magyar törvényben meghatározott, az általános közérdeken alapuló szigorúbb szabályoknak a korhatárjelölés tekintetében, amelyet a műsorszám sugárzásakor elmulasztott feltüntetni.
A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket
Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.
Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.
A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.
A sajátot könnyű…
Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.
… és másét?
De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy
többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti
– jegyezte meg Fáczán Gábor.
S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?
– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.
Sorozat indul!
A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.
Jakubász Tamás