Médiapiac
2 milliárd euró megtakarítást hoz az uniós cégek számára a GDPR
Fél évvel az Európai Unió Általános Adatvédelmi Rendelete, a GDPR alkalmazandóvá válása után hazánkban már folyamatban vannak adatvédelmi hatósági vizsgálatok és eljárások az uniós adatvédelmi jogszabály alapján.
Idén májustól alkalmazandó az új adatvédelmi rendelet, az adatkezelők számára azonban nehézséget okoz a jogalkalmazás során annak eldöntése, hogy egy adott adatkezelés a GDPR hatálya alá tartozik-e, így alkalmazniuk kell-e az általános adatvédelmi rendeletet, mint közvetlenül hatályosuló és alkalmazandó európai uniós jogi aktust, avagy sem – áll közleményben.
A rendelet kötelezi az adatkezelőket, hogy a tudomásukra jutott adatvédelmi incidenseket legkésőbb 72 órán belül jelentsék a hatóságnak, ugyanakkor nyilvántartást is kell vezetniük ezekről és incidens-elhárítási tervvel is rendelkezniük szükséges. A GDPR előírásainak megfelelően a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) weboldalán már elindult az Adatvédelmi Incidensbejelentő Rendszer, valamint az Adatvédelmi Tisztviselő Bejelentő Rendszer – derült ki a Baker McKenzie és a Joint Venture Szövetség adatvédelmi eseményén.
„A GDPR-átállás óta Magyarországon körülbelül 200 adatvédelmi incidens bejelentése történt, ugyanakkor még nincsenek lezárt ügyek, így konklúziót is korai lenne levonni” – mondta el a rendezvényen dr. Péterfalvi Attila, a NAIH elnöke. Az Európai Unióban összesen több mint 45 000 panasz érkezett, valamint 189 000 incidens bejelentése történt ez idáig.
„Az új adatvédelmi rendelet alapján a jogszabályokat nem lehet feltételes módban megfogalmazni, konkrétan el kell dönteni, hogy van-e jogi kötelezettség vagy nincs” – hangsúlyozta dr. Péterfalvi Attila, kiemelve, hogy további jogszabályi deregulációs lépések szükségesek a GDPR és a magyar jog közötti összhang megteremtése érdekében.
„Az ágazati jogszabályok felülvizsgálata folyamatban van, az előterjesztés társadalmi egyeztetése és stratégiai partnerekkel való véleményeztetése megtörtént, melynek keretében az Igazságügyi Minisztérium számos hasznos visszajelzést kapott. Az ágazati jogszabálycsomag parlamenti benyújtása jövő évfebruárjában várható” – hangsúlyozta dr. Salgó László Péter jogszabály-előkészítés összehangolásért és közjogi jogalkotásért felelős helyettes államtitkár.
Az egységes adatvédelmi rendszer ellenőrzését az Európai Bizottság végzi, akik jelentős megtakarítást vetítettek előre az uniós cégek számára. Az új rendszernek köszönhetően a 28 jogszabály helyett csupán egyet kell alkalmazniuk a vállalatoknak, amely összesen – az Európai Bizottságnak a rendelet előkészítésekor a tagállamoknak jelzett számításai szerint – hozzávetőlegesen 2 milliárd eurós megtakarítást eredményez.
Raul Rubio, a Baker McKenzie madridi irodájának partnere előadásában az incidenskezeléssel kapcsolatban mutatott be egy rendkívül hatékony módszert az egyes adatvédelmi incidensekkel kapcsolatos kockázatok értékelésére.
Dr. Bereczki Tamás, a Baker McKenzie adatvédelmi szakértője előadásában arra mutatott rá, hogy a GDPR valójában egy adatvédelmi irányítási rendszer álruhában, amit mérni és benchmarkolni lehet, ezáltal számszerűsítve az adatvédelemi megfelelést, valamint az arra fordított vállalati erőforrásokat is.
Az eseményt panelbeszélgetés zárta, amelyen az Invitech, a MOL, a SPAR Magyarország, a Raiffeisen Bank és a Magyar Posta adatvédelmi szakértői értettek egyet abban, hogy az adatvédelmi rendeletre való kétéves felkészülési idő rövid volt, ezért a GDPR-átállás az üzleti szféra számára komoly kihívást és adminisztratív terhet jelentett. Ez ugyanakkor egyfajta pozitív szemléletváltást és adatvédelmi tudatosságot is hozott a szervezeteiken belül.
A magas bírságokkal való félelemkeltés azonban többet ártott, mint használt a felkészülés során. A panelbeszélgetés résztvevői pozitív példaként emelték ki az angol és a francia adatvédelmi hatóságok által közzétett segédanyagokat és útmutatókat, melyek komoly segítséget nyújtottak a felkészüléshez. A panelbeszélgetés vezetője, Dr. Liber Ádám, a Baker McKenzie adatvédelmi szakértője mutatott rá arra, hogy az adatvédelem és az ágazati adatvédelmi szabályozás minősége versenyképességi tényező a hazai üzleti szféra számára.
Hazánkban a GDPR végrehajtását biztosító jogszabályok elfogadására nyáron került sor, illetve eljáró adatvédelmi felügyeleti hatóságként nyáron került kijelölésre a NAIH, az ágazati törvények módosítása pedig jövő tavasszal várható. Az Európai Unió legtöbb tagállama már elvégezte a GDPR végrehajtásához szükséges alapvető adatvédelmi jogszabályokat érintő módosításokat. Bulgária, Csehország, Görögország, Észtország, Finnország, Portugália, Szlovénia esetében a Bizottság információi szerint még folyamatban van a jogalkotás. Mindezidáig az Európai Unió egyetlen országa sem tudta teljes körűen összhangba hozni az új adatvédelmi rendelet előírásait ágazati jogszabályi előírásaival.
Médiapiac
Új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a szlovák kormány
A szlovák közmédia vezetésének megválasztási folyamatát érintő módosításokat, valamint névváltoztatást is tartalmazó új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a pozsonyi kormány szerdán.
A Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) jelenlegi formáját és nevét 2011-ben Iveta Radicová – később idő előtt távozó – liberális kormányának idején hozták létre a Szlovák Rádió (SR) és a Szlovák Televízió (STV) összevonásával. Az RTVS élére később a legnagyobb szlovák kereskedelmi televízió egyik korábbi vezetőjét nevezték ki, és számos vitatott változtatásra is sor került, amelyekkel kapcsolatban az intézményt nem egy bírálat érte, egyebek mellett hírszolgáltatásának kiegyensúlyozottságát megkérdőjelezve.
A Robert Fico kormánya által most elfogadott – a pozsonyi törvényhozás liberális ellenzéke által élesen bírált – törvényjavaslat a TASR közszolgálati hírügynökség közlése szerint egyebek mellett módosítja az intézmény nevét, amelyet a jövőben Szlovák Televízió és Rádiónak (STVR) hívnak majd, de megtartja annak összevont formáját.
A javasolt új törvény által bevezetett érdemi változtatások egyike az intézményvezető megválasztásának folyamatát, konkrétan a vezérigazgatót megválasztó kilenctagú közmédiatanács összetételét érinti. A közmédiatanács tagjait eddig a parlament választotta egy speciális forgószabály alapján. A jövőben a tagok közül négyet a kulturális miniszter jelöl majd. Az új közmédiatörvény hatálybalépésével a szlovák közmédia jelenlegi vezetésének megbízatása megszűnik majd.
Az új jogszabály változást hoz majd a szlovák köztelevízióban sugározható reklámok mennyiségével kapcsolatban is, a teljes adásidő eddig megengedett 0,5 százalékáról 5 százalékra emelve a reklámidő maximális hányadát.
A szlovák miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy reményei szerint a jogszabályt még nyáron elfogadja a parlament.
Borítókép: Robert Fico szlovák kormányfő
Médiapiac
Reklámriport miatt bírságolt a médiatanács
Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.
Megsértette a műsorszámok támogatására vonatkozó törvényi rendelkezést a TV2 a Trendmánia (9. évad 40. rész) című műsorszám december 16-án sugárzott adásával – mondta ki a médiatanács április 23-án meghozott határozata.
A műsorrészt egy szépségipari cég üzletében vették fel, amelynek polcain márkanévvel ellátott szépségápolási termékek voltak láthatóak, amelyek egy részét a riporter ki is próbálta, illetve jótékony hatásukról beszélgetett az üzletvezetővel – írták.
Mindezek miatt a testület a műsorszámot reklámriportnak tekintette, és 500 ezer forint bírsággal sújtotta a TV2-t, a jogsértés ismételtségére tekintettel pedig 25 000 forint megfizetésére kötelezte a csatorna vezető tisztségviselőjét.
A közlemény szerint nézői bejelentés alapján, a kiskorúak védelme szempontjából vizsgálta a médiatanács az M4 Sporton február 28-án 18 óra 46 perctől sugárzott MOL Magyar Kupa DVSC-Ferencvárosi TC-nyolcaddöntőt a műsorszámban hallható trágár nézői bekiabálások miatt.
A testület figyelembe vette, hogy az élőben közvetített sportműsorszám szerkesztésére a médiaszolgáltatónak éppúgy nem volt lehetősége, mint a sugárzás időpontjának megválasztására, ezért nem indult hatósági eljárás a médiaszolgáltatóval szemben.
Ugyanezen az ülésén két rádiós frekvenciára kiírt pályázati eljárást is eredményesnek nyilvánított a médiatanács: a Fonyód 101,3 MHz és a Siófok 92,6 MHz helyi vételkörzetű rádiós médiaszolgáltatási lehetőségek kereskedelmi jellegű használatára kiírt pályázatok nyertese a Radio Plus Kft. lett.
A közlemény szerint nézői észrevétel nyomán kereste meg a médiatanács a cseh társhatóságot Kőhalmi Zoltán – Történjen bármi című, a Comedy Centralon január 1-jén 15 óra 56 perckor sugárzott műsorszáma miatt.
A műsort a médiaszolgáltató korhatárjelölés nélkül sugározta, azonban az a magyar szabályozás alapján a III. korhatári kategóriába (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) tartozna.
Az RRTV megállapította, hogy a műsorszám ugyan nem sértette meg a rádiós és televíziós műsorszolgáltatásról szóló cseh rendelkezéseket, de a társhatóság a magyar jogszabályokra tekintettel felhívta a médiaszolgáltatót, a Viacom CBS Networks International Czech s.r.o.-t, hogy tegyen eleget a magyar törvényben meghatározott, az általános közérdeken alapuló szigorúbb szabályoknak a korhatárjelölés tekintetében, amelyet a műsorszám sugárzásakor elmulasztott feltüntetni.
A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket
Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.
Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.
A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.
A sajátot könnyű…
Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.
… és másét?
De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy
többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti
– jegyezte meg Fáczán Gábor.
S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?
– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.
Sorozat indul!
A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.
Jakubász Tamás