Médiapiac
4 óra 53 perc
A Nielsen Közönségmérés adatai alapján 2018 negyedik negyedévében a teljes népesség naponta ennyit töltött a tévékészülékek előtt: 3 perccel kevesebbet, mint egy évvel korábban. A tévénézéssel töltött időnk ötödét sorozatokra, 17 százalékát pedig mozifilmekre fordítottuk, és minden ötödik percben reklámokat és/vagy műsorajánlókat néztünk.
2018 negyedik negyedévében a teljes népesség naponta átlagosan 4 óra 53 percet töltött a tévékészülékek előtt, amely 3 perccel kevesebb, mint az előző év ugyanezen időszakában. A csökkenés a 18-49 éves korosztályban volt jellemző, ahol egy fő 8 perccel kevesebbet tévézett egy átlagos napon. A 4-17 évesek napi átlagos tévénézési ideje 1 perccel, míg az 50 felettieké 3 perccel nőtt 2017 ugyanezen időszakához képest.
 |
A 18 évnél idősebbek korcsoportjában a tévénézési idő eltérő módon alakult az internethasználat intenzitásának függvényében. Akik jellemzően nem használnak internetet, naponta átlagosan 7 óra 27 percet töltöttek tévénézéssel, ami 16 perccel több, mint egy évvel korábban, átlag életkoruk pedig 62 év volt 2018 negyedik negyedévében. A naponta legfeljebb 1 órát internetező felnőttek 5 óra 38 percet töltöttek a képernyők előtt egy átlagos napon, 4 perccel kevesebbet, mint tavaly, átlag életkoruk pedig 54 év volt. Akik 1-2 órát minden nap eltöltenek a világhálón, naponta átlagosan 4 óra 24 percet fordítottak tévénézésre: 13 perccel csökkentve a tavaly mért tévénézési idejüket, és átlag életkoruk 50 év volt a vizsgált időszakban.
A legintenzívebb internet-felhasználók – akik saját bevallásuk szerint naponta akár 3 óránál is többet böngésznek a neten, legalább ugyanennyi időt a képernyők előtt is eltöltöttek: 3 óra 52 perc volt a napi átlagos tévénézési idejük, ami 1 órával (61 perccel) kevesebb, mint a 4 évnél idősebb, teljes lakosság átlaga, ugyanakkor pontosan megegyezik a tavaly mért értékkel.
Az időeltolásos tévénézésre alkalmas készülékek, eszközök egyre inkább elterjednek, azonban jellemzően még mindig a sugárzással egy időben szeretünk tévézni. A TSV aránya lassan de biztosan növekszik, és ez a növekedés leginkább az 50 év alatti korosztályokban jellemző. A teljes népesség a napi tévénézéssel töltött idejének 1,4%-át, átlagosan 4 percet fordított időben eltolt televíziós tartalom fogyasztására 2018 negyedik negyedévében. A TSV aránya a 4-17 éves korosztályban volt a legmagasabb: az átlagos napi tévénézési idejükhöz további 1,9%-ot tett hozzá. A 18-49 évesek is alig maradtak el ettől: a tévénézésre fordított idejük 1,8%-át töltötték késleltetett – a sugárzással nem egyidejű – tévés tartalom fogyasztásával. Az 50 év felettieknél a TSV 1% volt: 0,1 százalékponttal kevesebb, mint egy évvel ezelőtt.
 |
A sugárzási időből és műsorfogyasztásból való részesedések az egyes műsortípusok esetében eltérően alakultak. A vizsgált időszakban a mozifilm műsoridőből való részesedése 10,2%-os volt, és ennek felét akciófilmek illetve vígjátékok tették ki. A mozifilm népszerűségét tükrözi az a tény, hogy a műsorfogyasztásból jóval magasabb arányt – 16,9%-ot képviselt, melynek több mint fele (9,9%) akciófilmekből és vígjátékokból tevődött össze, és a fennmaradó részen osztozott az összes többi filmes műfaj.
 |
A „nem zenés fikció” kategóriájába sorolt műsorok 28,1%-ban részesedtek a sugárzási időből, melynek közel kétharmadát sorozatok és szappanoperák alkották, a fennmaradó harmad pedig majdnem teljes egészében rajzfilmekből állt. A műsorfogyasztásból a sorozatok és szappanoperák összesen 21,2%-ban részesedtek, tehát tévénézésünk minden ötödik percét rájuk fordítottuk.
A „hírek, aktuálpolitika, gazdaság” tematika a műsoridőből csak igen csekély, mindössze 3,1%-ban részesül, de a tévénézési időnkből jóval többet – 9%-ot – töltöttünk el velük, vagyis majdnem ugyanannyit, mint amennyi időt akciófilmekre és vígjátékokra vagy akár szórakoztató műsorokra fordítottunk. Ez is arról árulkodik, hogy a nézők érdeklődnek a napi aktualitások iránt, és szívesen tájékozódnak a tévén keresztül.
A kereskedelmi reklámok az általános trendeknek megfelelően 14%-ot szakítottak ki maguknak a teljes műsoridőből, és pontosan ugyanekkora arányban részesedtek a tévénézési időből is. Ha ehhez hozzátesszük a műsorajánlók 5,7%-os fogyasztási arányát, együttesen már a tévénézési idő ötödét tették ki, ami több, mint amennyit mozifilmekkel töltöttünk.
 |
A sugárzott reklámok száma rendszerint az év utolsó negyedében az ünnepek közeledtével a legmagasabb, és ez 2018-ban sem volt másképp. Naponta átlagosan több mint 35 ezer reklámfilm került adásba a Nielsen által szpotszinten vizsgált csatornákon, ami 4 883 db reklámfilmmel több 2017 negyedik negyedévéhez képest. Az egy reklámblokkon belül sugárzott reklámfilmek átlagos száma pedig 9,6-ról 10,5-re nőtt. A növekedés kapcsán fontos hozzátennünk, hogy a szpotszinten mért csatornák száma 67-ről 70-re változott 2017 negyedik negyedévéhez képest, továbbá a 2017-ben és 2018-ban egyaránt jelen lévő csatornákon is nőtt a sugárzott reklámok darabszáma.
A reklámfilmek naponta átlagosan 78 ezerrel több nézőhöz jutottak el a 4 évnél idősebb, tévével rendelkező háztartásban élők körében, és így naponta átlagosan 6,25 millió főt értek el legalább egyszer. Az egy főre jutó napi átlagos reklámnézési idő 33-ról 35 percre növekedett, és egy elért néző naponta átlagosan 130 reklámfilmet tekintett meg: tízzel többet, mint egy évvel korábban.
 |
A napi fogyasztási cikkek (FMCG termékek) hirdetési rangsorában az első és második helyre a Mikulás és a Karácsonyi ünnepek elmaradhatatlan kellékei, a „szeletes csokoládé” és a „bonbon” kerültek, a harmadik helyen pedig a „sör” termékosztályának televíziós hirdetései állnak 2018 negyedik negyedéves, teljes népességre vonatkozó összes GRP alapján.
Médiapiac
Új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a szlovák kormány
A szlovák közmédia vezetésének megválasztási folyamatát érintő módosításokat, valamint névváltoztatást is tartalmazó új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a pozsonyi kormány szerdán.
A Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) jelenlegi formáját és nevét 2011-ben Iveta Radicová – később idő előtt távozó – liberális kormányának idején hozták létre a Szlovák Rádió (SR) és a Szlovák Televízió (STV) összevonásával. Az RTVS élére később a legnagyobb szlovák kereskedelmi televízió egyik korábbi vezetőjét nevezték ki, és számos vitatott változtatásra is sor került, amelyekkel kapcsolatban az intézményt nem egy bírálat érte, egyebek mellett hírszolgáltatásának kiegyensúlyozottságát megkérdőjelezve.
A Robert Fico kormánya által most elfogadott – a pozsonyi törvényhozás liberális ellenzéke által élesen bírált – törvényjavaslat a TASR közszolgálati hírügynökség közlése szerint egyebek mellett módosítja az intézmény nevét, amelyet a jövőben Szlovák Televízió és Rádiónak (STVR) hívnak majd, de megtartja annak összevont formáját.
A javasolt új törvény által bevezetett érdemi változtatások egyike az intézményvezető megválasztásának folyamatát, konkrétan a vezérigazgatót megválasztó kilenctagú közmédiatanács összetételét érinti. A közmédiatanács tagjait eddig a parlament választotta egy speciális forgószabály alapján. A jövőben a tagok közül négyet a kulturális miniszter jelöl majd. Az új közmédiatörvény hatálybalépésével a szlovák közmédia jelenlegi vezetésének megbízatása megszűnik majd.
Az új jogszabály változást hoz majd a szlovák köztelevízióban sugározható reklámok mennyiségével kapcsolatban is, a teljes adásidő eddig megengedett 0,5 százalékáról 5 százalékra emelve a reklámidő maximális hányadát.
A szlovák miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy reményei szerint a jogszabályt még nyáron elfogadja a parlament.
Borítókép: Robert Fico szlovák kormányfő
Médiapiac
Reklámriport miatt bírságolt a médiatanács
Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.
Megsértette a műsorszámok támogatására vonatkozó törvényi rendelkezést a TV2 a Trendmánia (9. évad 40. rész) című műsorszám december 16-án sugárzott adásával – mondta ki a médiatanács április 23-án meghozott határozata.
A műsorrészt egy szépségipari cég üzletében vették fel, amelynek polcain márkanévvel ellátott szépségápolási termékek voltak láthatóak, amelyek egy részét a riporter ki is próbálta, illetve jótékony hatásukról beszélgetett az üzletvezetővel – írták.
Mindezek miatt a testület a műsorszámot reklámriportnak tekintette, és 500 ezer forint bírsággal sújtotta a TV2-t, a jogsértés ismételtségére tekintettel pedig 25 000 forint megfizetésére kötelezte a csatorna vezető tisztségviselőjét.
A közlemény szerint nézői bejelentés alapján, a kiskorúak védelme szempontjából vizsgálta a médiatanács az M4 Sporton február 28-án 18 óra 46 perctől sugárzott MOL Magyar Kupa DVSC-Ferencvárosi TC-nyolcaddöntőt a műsorszámban hallható trágár nézői bekiabálások miatt.
A testület figyelembe vette, hogy az élőben közvetített sportműsorszám szerkesztésére a médiaszolgáltatónak éppúgy nem volt lehetősége, mint a sugárzás időpontjának megválasztására, ezért nem indult hatósági eljárás a médiaszolgáltatóval szemben.
Ugyanezen az ülésén két rádiós frekvenciára kiírt pályázati eljárást is eredményesnek nyilvánított a médiatanács: a Fonyód 101,3 MHz és a Siófok 92,6 MHz helyi vételkörzetű rádiós médiaszolgáltatási lehetőségek kereskedelmi jellegű használatára kiírt pályázatok nyertese a Radio Plus Kft. lett.
A közlemény szerint nézői észrevétel nyomán kereste meg a médiatanács a cseh társhatóságot Kőhalmi Zoltán – Történjen bármi című, a Comedy Centralon január 1-jén 15 óra 56 perckor sugárzott műsorszáma miatt.
A műsort a médiaszolgáltató korhatárjelölés nélkül sugározta, azonban az a magyar szabályozás alapján a III. korhatári kategóriába (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) tartozna.
Az RRTV megállapította, hogy a műsorszám ugyan nem sértette meg a rádiós és televíziós műsorszolgáltatásról szóló cseh rendelkezéseket, de a társhatóság a magyar jogszabályokra tekintettel felhívta a médiaszolgáltatót, a Viacom CBS Networks International Czech s.r.o.-t, hogy tegyen eleget a magyar törvényben meghatározott, az általános közérdeken alapuló szigorúbb szabályoknak a korhatárjelölés tekintetében, amelyet a műsorszám sugárzásakor elmulasztott feltüntetni.
A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket
Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.
Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.
A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.
A sajátot könnyű…
Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.
… és másét?
De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy
többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti
– jegyezte meg Fáczán Gábor.
S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?
– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.
Sorozat indul!
A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.
Jakubász Tamás