A Nielsen Közönségmérés adatai alapján 2018 negyedik negyedévében a teljes népesség naponta ennyit töltött a tévékészülékek előtt: 3 perccel kevesebbet, mint egy évvel korábban. A tévénézéssel töltött időnk ötödét sorozatokra, 17 százalékát pedig mozifilmekre fordítottuk, és minden ötödik percben reklámokat és/vagy műsorajánlókat néztünk.

2018 negyedik negyedévében a teljes népesség naponta átlagosan 4 óra 53 percet töltött a tévékészülékek előtt, amely 3 perccel kevesebb, mint az előző év ugyanezen időszakában. A csökkenés a 18-49 éves korosztályban volt jellemző, ahol egy fő 8 perccel kevesebbet tévézett egy átlagos napon. A 4-17 évesek napi átlagos tévénézési ideje 1 perccel, míg az 50 felettieké 3 perccel nőtt 2017 ugyanezen időszakához képest.

A 18 évnél idősebbek korcsoportjában a tévénézési idő eltérő módon alakult az internethasználat intenzitásának függvényében. Akik jellemzően nem használnak internetet, naponta átlagosan 7 óra 27 percet töltöttek tévénézéssel, ami 16 perccel több, mint egy évvel korábban, átlag életkoruk pedig 62 év volt 2018 negyedik negyedévében. A naponta legfeljebb 1 órát internetező felnőttek 5 óra 38 percet töltöttek a képernyők előtt egy átlagos napon, 4 perccel kevesebbet, mint tavaly, átlag életkoruk pedig 54 év volt. Akik 1-2 órát minden nap eltöltenek a világhálón, naponta átlagosan 4 óra 24 percet fordítottak tévénézésre: 13 perccel csökkentve a tavaly mért tévénézési idejüket, és átlag életkoruk 50 év volt a vizsgált időszakban.

A legintenzívebb internet-felhasználók – akik saját bevallásuk szerint naponta akár 3 óránál is többet böngésznek a neten, legalább ugyanennyi időt a képernyők előtt is eltöltöttek: 3 óra 52 perc volt a napi átlagos tévénézési idejük, ami 1 órával (61 perccel) kevesebb, mint a 4 évnél idősebb, teljes lakosság átlaga, ugyanakkor pontosan megegyezik a tavaly mért értékkel.

Az időeltolásos tévénézésre alkalmas készülékek, eszközök egyre inkább elterjednek, azonban jellemzően még mindig a sugárzással egy időben szeretünk tévézni. A TSV aránya lassan de biztosan növekszik, és ez a növekedés leginkább az 50 év alatti korosztályokban jellemző. A teljes népesség a napi tévénézéssel töltött idejének 1,4%-át, átlagosan 4 percet fordított időben eltolt televíziós tartalom fogyasztására 2018 negyedik negyedévében. A TSV aránya a 4-17 éves korosztályban volt a legmagasabb: az átlagos napi tévénézési idejükhöz további 1,9%-ot tett hozzá. A 18-49 évesek is alig maradtak el ettől: a tévénézésre fordított idejük 1,8%-át töltötték késleltetett – a sugárzással nem egyidejű – tévés tartalom fogyasztásával. Az 50 év felettieknél a TSV 1% volt: 0,1 százalékponttal kevesebb, mint egy évvel ezelőtt.

A tematikus csatorna-csoportok nem változtak szignifikánsan 2017 negyedik negyedéhez képest: minden esetben fél százalékpont alatti változás volt tapasztalható az együttesen elért közönségarányukban. A napi átlagos tévénézési idő felét – 51 százalékát – a szinte minden nézői igényt kielégítő, és legtöbb csatornát (26 db) magában foglaló „általános szórakoztató” csatornák csoportjára fordítottuk. További 11,5% jutott a filmcsatornák nézésére, a hírcsatornák pedig 7,5%-ot mondhattak magukénak. A tévénézésre fordított idő fennmaradó egyharmadán osztozott az összes többi tematikus csoport, köztük az ismeretterjesztő, életmód-, gyerek- és zenecsatornák, valamint a sportcsatornák csoportja is.

A sugárzási időből és műsorfogyasztásból való részesedések az egyes műsortípusok esetében eltérően alakultak. A vizsgált időszakban a mozifilm műsoridőből való részesedése 10,2%-os volt, és ennek felét akciófilmek illetve vígjátékok tették ki. A mozifilm népszerűségét tükrözi az a tény, hogy a műsorfogyasztásból jóval magasabb arányt - 16,9%-ot képviselt, melynek több mint fele (9,9%) akciófilmekből és vígjátékokból tevődött össze, és a fennmaradó részen osztozott az összes többi filmes műfaj.

A „nem zenés fikció” kategóriájába sorolt műsorok 28,1%-ban részesedtek a sugárzási időből, melynek közel kétharmadát sorozatok és szappanoperák alkották, a fennmaradó harmad pedig majdnem teljes egészében rajzfilmekből állt. A műsorfogyasztásból a sorozatok és szappanoperák összesen 21,2%-ban részesedtek, tehát tévénézésünk minden ötödik percét rájuk fordítottuk.

A „hírek, aktuálpolitika, gazdaság” tematika a műsoridőből csak igen csekély, mindössze 3,1%-ban részesül, de a tévénézési időnkből jóval többet – 9%-ot – töltöttünk el velük, vagyis majdnem ugyanannyit, mint amennyi időt akciófilmekre és vígjátékokra vagy akár szórakoztató műsorokra fordítottunk. Ez is arról árulkodik, hogy a nézők érdeklődnek a napi aktualitások iránt, és szívesen tájékozódnak a tévén keresztül.

A kereskedelmi reklámok az általános trendeknek megfelelően 14%-ot szakítottak ki maguknak a teljes műsoridőből, és pontosan ugyanekkora arányban részesedtek a tévénézési időből is. Ha ehhez hozzátesszük a műsorajánlók 5,7%-os fogyasztási arányát, együttesen már a tévénézési idő ötödét tették ki, ami több, mint amennyit mozifilmekkel töltöttünk.

A sugárzott reklámok száma rendszerint az év utolsó negyedében az ünnepek közeledtével a legmagasabb, és ez 2018-ban sem volt másképp. Naponta átlagosan több mint 35 ezer reklámfilm került adásba a Nielsen által szpotszinten vizsgált csatornákon, ami 4 883 db reklámfilmmel több 2017 negyedik negyedévéhez képest. Az egy reklámblokkon belül sugárzott reklámfilmek átlagos száma pedig 9,6-ról 10,5-re nőtt. A növekedés kapcsán fontos hozzátennünk, hogy a szpotszinten mért csatornák száma 67-ről 70-re változott 2017 negyedik negyedévéhez képest, továbbá a 2017-ben és 2018-ban egyaránt jelen lévő csatornákon is nőtt a sugárzott reklámok darabszáma.

A reklámfilmek naponta átlagosan 78 ezerrel több nézőhöz jutottak el a 4 évnél idősebb, tévével rendelkező háztartásban élők körében, és így naponta átlagosan 6,25 millió főt értek el legalább egyszer. Az egy főre jutó napi átlagos reklámnézési idő 33-ról 35 percre növekedett, és egy elért néző naponta átlagosan 130 reklámfilmet tekintett meg: tízzel többet, mint egy évvel korábban.

A napi fogyasztási cikkek (FMCG termékek) hirdetési rangsorában az első és második helyre a Mikulás és a Karácsonyi ünnepek elmaradhatatlan kellékei, a „szeletes csokoládé” és a „bonbon” kerültek, a harmadik helyen pedig a „sör” termékosztályának televíziós hirdetései állnak 2018 negyedik negyedéves, teljes népességre vonatkozó összes GRP alapján.

Káel Csaba lesz az új filmügyi kormánybiztos

11 órája

Káel Csaba, a Művészetek Palotája (Müpa) vezérigazgatója lesz az új filmügyi kormánybiztos szeptember 1-jétől - közölte a Miniszterelnökséget vezető miniszter a sajtótájékoztatón.