Médiapiac
A Facebook leszerelt egy iráni dezinformációs hálózatot. Örüljünk?
A Facebook és a Graphika az elmúlt hónapban bizonyította be, hogy egy iráni állami műsorszolgáltató 2011 óta hamis közösségi média profilokat használt az iráni külpolitikai célok támogatásának elősegítésére, illetve online üzenetküldéshez és befolyásoláshoz. Az álhírterjesztő profilhálózat olyan országok szavazót célozta meg propagandájával, mint az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok.
Már mi is többször írtunk arról, hogy milyen kapcsolatban áll a fake news és a közösségi média, illetve hogy hogyan küzd a Facebook és a hozzá hasonló platformok az álhírek terjedése ellen. Mégis, ami most történt, az egészen új típusú eseménynek mondható az álhírleleplezés történelemben. Hogy ez pozitív fejlemény-e? Ebben valószínűleg senki sem kételkedik. Tágabb kontextusban azonban felvet néhány kérdést ez az eset.
Hogyan csípte nyakon a Facebook az álhírterjesztőket?
Az úgynevezett „koordinált, nem-autentikus viselkedésre” hivatkozva a Facebook nyolc információs hálózatot függesztett fel a közelmúltban, melyek között az egyik legjelentősebb, az Islamic Republic of Iran Broadcasting Corporation (IRIB). A maradék hét hírhálózatban szerepelnek szélsőséges nézeteket terjesztő csoportok és egyéb belpolitikai manipulációra szakosodott profilokat találunk, mint például a QAnon, mely azt az információt igyekezett elhinteni a köztudatban, hogy az amerikai Demokrata Párt képviselői nemzetközi bűnőzői hálózatokat futtatnak, illetve más amerikai dezinformációs hálózatokat is.
Nathaniel Gleicher, a Facebook kiberbiztonsági politikájának vezetője a Reutersnek azt mondta, hogy az ilyen amerikai álhírterjesztők aktivitása a közelmúltban a koronavírus megjelenésének köszönhetően jelentősen felerősödött, hiszen az eseményeket és a pandémia iránti online érdeklődés növekedését kihasználva igyekeznek minél több embert elérni ezek a csoportok.
Céljuk, hogy az általuk megcélzott csoportokban előre meghatározott szempontok alapján erős érzelmeket gerjesszenek, akcióra sarkallják őket.
Gleicher szerint az IRIB-hálózat „komoly kapcsolatokkal rendelkezik” a korábban azonosított iráni dezinformációs kampányokkal, de még korai lenne mondani, hogy közvetlenül felel-e ezeknek a műveleteknek.
Az állami tulajdonban lévő IRIB, amelynek vezetőjét Ali Khamenei ajatollah közvetlenül nevezi ki, ezidáig még nem reagált a hírrel kapcsolatos megkeresésekre. Az iráni tisztviselők korábban nevetségesnek nyilvánították a koordinált dezinformációs kampányok lefolytatásával kapcsolatos állításokat.
Az iszlám köztársaság az online befolyásolási műveletek egyik kitartó szereplőjévé vált az elmúlt években. A Facebooknak, a Twitternek és az Alphabet-nek (Google) is meg kellett küzdenie az államilag támogatott csoportoknak a közösségi médiában való megjelenésével, melynek célja az országok geopolitikai törekvéseivel egybehangzó hatás kifejtése a téves információk terjesztésével.
A Reuters 2018. évi vizsgálata során kiderült, hogy egy teheráni székhelyű művelet több mint 70 helyi hírportálnak álcázott weboldalt használt fel az iráni kormány propagandájának rejtett terjesztésére több mint 15 országban. Az ilyen akciók súlyát nem szabad alábecsülni, hiszen beláthatatlan következményekkel járhat. 2018-ban Iránnak majdnem sikerült nukleáris csapásra sarkallnia a pakisztáni védelmi minisztériumot azáltal, hogy elterjesztette, Izrael megfenyegette Pakisztánt az ország elpusztításával. A teheráni és londoni iráni tisztviselők akkoriban nem válaszoltak a művelettel kapcsolatos kérdésekre.
Gleicher szerint az újonnan azonosított hálózat hasonló taktikákat alkalmazott, mint a 2018-as esetben, többek között algériai és bangladesi székhelyű független média honlapokként és jótékonysági szervezetekként tűntek fel, miközben az Egyesült Királyságokat és Zimbabwét célozták meg akcióikkal.
A most leleplezett hálózat több mint 500 fiókot használt a Facebookon és az Instagramon összesen, ahol olyan üzeneteket terjesztettek, amelyek gyakran a helyi konfliktusokra vagy az Egyesült Államok akcióinak kritikájára koncentráltak. Ezek persze általában olyan narratívák voltak, amelyek összhangban állnak az iráni geopolitikai érdekekkel.
A Graphika közösségi média elemző cég kutatói, akik az IRIB-hez kapcsolódó fiókok átvilágítását végezték felfüggesztésüket megelőzően, elmondták, hogy a legkorábban azonosított tevékenységek 2012-re nyúlnak vissza, és az USA republikánus pártjainak elsődleges céljaival is összhangban állnak, azaz bekapcsolódtak a helyi politikai narratívába. A hálózat néhány fiókja a Brexit idején maroknyi hamis személyt, mémet és kitalált karaktert használt fel Skócia népszavazásának manipulálására azzal a céllal, hogy a terület kiszakadjon az Egyesült Királyságból.
A Graphika nyomozási vezetője, Ben Nimmo szerint ezek a kísérletek rövidek voltak, ám azt mutatják, hogy Irán évek óta kísérletezik a helyi választások online manipulálásával. Korábban ilyen mértékű befolyásolási kísérletet csak Oroszországgal kapcsolatban állapítottak meg. Ezek között a legnagyobb a 2016. évi amerikai elnökválasztás során tapasztalt aktivitás mondható a legnagyobb horderejűnek. (Moszkva ezeket az ellene irányuló vádakat többször is tagadta.)
Az iráni akció ennél jóval kisebb horderejű volt, nem igazán voltak érzékelhető hatásai. Érdekessége sokkal inkább abban rejlik, hogy milyen hosszú ideje alkalmazták ezeket a módszereket.
Örülhetünk-e a Facebook sikereinek?
A Facebook-ot manapság már a világ minden pontján használják, beleértve azokat az országokat is, ahol egyébként ez tilos. Éppen ezért semmi különös nincsen abban, hogy a közösségi médium fontos információforrás a bűnüldöző szervek és különböző állami szervek számára is.
Mivel a korábbi, kezdetleges fórumokhoz, chatprogramokhoz és más közösségi jellegű oldalakhoz képest példátlan mértékű összeköttetést és lehetőségeket biztosít a felhasználók számára, rengetegen próbálják különböző információk elterjesztésének szolgálatába állítani a médiumot, legyen szó környezetvédelmi aktivistákról, lobbicsoportokról, non-profit társaságokról. Ezek a csoportok azonban szintén nem üzleti céllal használják fel a médiumot, hanem saját álláspontjuk, véleményük terjesztésére – és itt vetődik fel a probléma.
Mivel a Facebook egy amerikai illetőségű, profitorientált vállalat, ezért nem a mindenki számára elfogadható objektív igazság keresése a célja, hanem az üzleti érdekek beteljesítése. Tény, hogy a nemzetközi jog és a különböző nemzetközi szervezetek által meghatározott szabályok útmutatást adnak arra vonatkozóan, hogy mi számít az állami érdekek megsértésének, de nincs olyan nemzetközi szintű szabály, mely kikényszeríthető lenne ezzel kapcsolatban. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a Facebook kis túlzással saját „területén” annak az államnak vagy csoportnak a tevékenységére és olyan formában reagál, ahogyan érdekei kívánják.
Nem kétséges, hogy jelen esetben valóban hasznosnak bizonyult a kontroll, azonban ez a hír és a kutatásban rejlő potenciál rávilágít arra is, hogy mekkora hatalom van a közösségi médium kezében és milyen hatékonyan képes feltárni a saját platformján belüli tevékenységek mélyebb összefüggéseit.
Azt is fontos megemlíteni, hogy rajta kívül erre nem sok más szervezet képes, hiszen egyrészt normál esetben a Facebook nem adja ki a felhasználói adatait, másrészt az adatok feldolgozásához sem rendelkezik bármely szervezet megfelelő kapacitásokkal és képzettséggel, azaz a legtöbb igazságügyi szervezet számára nem lehetséges ilyen szintű felderítés, azok kénytelenek a nyilvánosan elérhető információkra támaszkodni. Ezek a tények alátámasztják, hogy a Facebooknak és anyaországának jóval szélesebb eszköztár áll rendelkezésére mint riválisaiknak és ezek révén hatékonyabban képesek érdekeiket érvényesíteni, mint felhasználói vagy partnerei.
Médiapiac
Az EU eljárást indított a TikTok ellen a TikTok Lite elindítása miatt
Az Európai Bizottság eljárást indított a TikTok ellen a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály (DSA) alapján, mert előzetes megállapítások szerint a TikTok Lite franciaországi és spanyolországi elindítását megelőzően az üzemeltető nem hozott kockázatcsökkentő intézkedéseket a gyermekek védelmére – tájékoztatott a brüsszeli testület.
Az uniós bizottság közleménye szerint
az eljárás célja annak megállapítása, hogy a kínai ByteDance tulajdonában álló TikTok megsértette-e a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályt, amikor elindította a TikTok Lite-ot Franciaországban és Spanyolországban anélkül, hogy az online óriásplatformok esetében kötelező értékelési jelentést nyújtott volna a lehetséges kockázatok mérséklésére.
Az Európai Bizottság aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a TikTok Lite Task and Reward nevű programot, amely lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy az alkalmazáson belül bizonyos feladatok, így például videók megtekintése, tartalom kedvelése, barátok meghívása során pontokat szerezzenek, az üzemeltető anélkül indította el, hogy előzetesen értékelte volna az azzal járó kockázatokat, különösen a platform függőséget okozó hatásával kapcsolatosan.
Különös aggodalomra ad okot, hogy az üzemeltető nem hozott kockázatcsökkentő intézkedéseket a gyermekek védelmére, ugyanis a TikTokon nem állnak rendelkezésre hatékony életkor-ellenőrző mechanizmusok.
Amennyiben a felsorolt aggodalmak bizonyítást nyernek, a mulasztások a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály vonatkozó cikkeinek megsértését jelentenék – hívták fel a figyelmet.
A TikToknak április 23-ig kell benyújtania a kockázatértékelési jelentését az Európai Bizottság részére, és május 3-ig az összes kért információt a brüsszeli testület rendelkezésére kell bocsátania.
Abban az esetben, ha a TikTok a megadott határidőn belül nem válaszol, az uniós bizottság a szolgáltató teljes éves jövedelmének vagy világméretű forgalmának 1 százalékáig terjedő pénzbírságot, valamint a szolgáltató átlagos napi jövedelmének vagy világszintű éves árbevételének legfeljebb 5 százalékát kitevő kényszerítő bírságot szabhat ki – közölték.
Mivel a brüsszeli testület szerint “fennáll a felhasználók mentális egészsége súlyos károsodásának kockázata”, arról tájékoztatta a TikTokot, hogy ideiglenes intézkedéseket kíván bevezetni a TikTok Lite érintett programjának felfüggesztésére az egész EU-ban a program biztonságosságának értékeléséig.
Az Európai Bizottság emlékeztetett, hogy ez a második eljárás a TikTokkal szemben a hatékony életkor-ellenőrzési mechanizmusok hiánya és a platform feltételezett függőséget okozó kialakítása miatt. A február 19-én kezdődött eljárást a brüsszeli testület azért indította, mert előzetes vizsgálatai alapján a TikTok “feltételezhetően nem tesz eleget a kiskorúakat érő negatív hatások kezelésére”.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
Politikusok, sportolók és hírességek szerepeltek a leggyakrabban tavaly az online médiában
Politikusok, sportolók, hazai és külföldi hírességek szerepelnek a leggyakrabban említett nevek között, amelyek megjelentek az online médiatérben 2023-ban. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 93 népszerű médiafelület – televíziós csatornák, újságok, rádiók honlapjai, valamint hírportálok, közösségimédia-felületek, fórumok és blogok – elemzésével azt vizsgálta, kik álltak a hírek és a közbeszéd fókuszában, valamint azt is, hogy Magyarország és a nagyvilág helyszínei közül melyek szerepeltek a legtöbbet.
Az NMHH kommunikációs igazgatósága kedden azt közölte az MTI-vel, hogy
az ezer legtöbbször említett ismert ember nevével összesen egymillió alkalommal lehetett találkozni a neten, köztük domináltak a hazai szereplők, illetve a férfiak.
A leggyakoribb száz név esetében az említések több mint felét politikából ismert emberek tették ki, csaknem harmaduk médiaszereplőhöz vagy hírességhez volt köthető, 14 százalékban pedig sportolókról lehetett olvasni az online felületeken.
Kiemelték, hogy
2023-ban a legtöbbször említett név az online médiatérben Orbán Viktor miniszterelnöké volt, 92 ezer alkalommal.
A kormányfő leginkább a Kossuth rádióban adott interjúi és bejelentései miatt került fókuszba. Neve egy átlagosnak nevezhető napon 250 alkalommal jelent meg, legtöbbet december 15-én és 21-én említették.
Magyarország miniszterelnökét a külügyminiszter, Szijjártó Péter követte, 27 ezres értékkel, harmadik helyen pedig Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerepelt, nevével 14 ezer alkalommal lehetett találkozni
– írták.
Az év során többször kiemelkedett egy-egy közszereplő a mindennapi közbeszédből: két kiváló magyar kutató is jelentős említést ért el, október 2-án Karikó Katalint (682 említés) tüntették ki orvostudományi Nobel-díjjal, másnap pedig Krausz Ferencet (330) díjazták a fizikában elért kiemelkedő munkásságáért.
Úgy folytatták, hogy akadtak lesújtó, tragikus események is, mint például Vágó István (312) volt televíziós műsorvezető, vagy épp a Mount Everest megmászására induló, majd eltűnő Suhajda Szilárd halálhíre (338), a hegymászó hollétéről utoljára május 25-én hallhatott a világ.
Tavaly a külföldiek toplistáján legtöbbet Vlagyimir Putyin (49 ezer) orosz, Volodimir Zelenszkij (25 ezer) ukrán elnök és Joe Biden (15 ezer) az Egyesült Államok vezetője szerepelt.
Európán kívüliként az első tíz ember között feltűnt még Donald Trump volt amerikai elnök, illetve Benjámín Netanjáhu jelenlegi izraeli miniszterelnök is.
A nemzetközi hírességek között olyan embereket gyászolt a média, mint a Jóbarátok sorozat szereplője, Matthew Perry (446), Tina Turner (228) énekesnő vagy Elvis lánya, Marie Presley (188)
– tették hozzá.
Az online médiatérben megjelent földrajzi helynevek esetében tízből négy magyar vonatkozású volt. Négy esetben az említés európai országgal vagy várossal, míg a fennmaradó részben a világ többi tájával volt kapcsolatos.
A kutatás szerint az év során Magyarországot 191 ezer alkalommal említették meg a vizsgált médiatermékek, Budapestet pedig 151 ezerszer. Magyarországot és fővárosát a sportrendezvények idején kifejezetten gyakran, legalább ezerszer emlegették.
A kulturális események is nagy visszhangot váltottak ki: kiemelkedett Ferenc pápa áprilisi látogatása, a magyar fővárost ekkor csaknem négyezerszer említették. A további magyar helyszíneket illetően háromezernél is több említést főleg a vármegyeszékhelyek, a nagyobb városok és a Balaton értek el – fűzték hozzá.
A külföldi földrajzi neveket elemezve kitűnik a kiemelt jelentőségű háborúk hírértéke (Ukrajna, Oroszország, Izrael), az Európai Unióhoz (Brüsszel, tagországok és azok fővárosai), illetve a fontosabb külpolitikai partnerekhez (Kína, USA, Törökország) fűződő történések bemutatása.
Egyes napok statisztikáit elemezve kiemelkedik többi között Liverpool (460) Szoboszlai Dominik, a magyar válogatott csapatkapitányának szerződésével kapcsolatban, továbbá néhány szomorú esemény helyszíne is, mint például Törökország (725), a februári tragikus földrengés idején vagy Prága (424) a Károly Egyetemnél meggyilkolt és megsebesített emberek miatt – áll a közleményben.
Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke beszédet mond a Fidesz-KDNP európai választási kampányindító rendezvényén a Millenárison 2024. április 19-én
Médiapiac
Csak egy kereskedelmi médiaszolgáltató tenne közzé politikai reklámokat
Csak egy kereskedelmi médiaszolgáltató jelentkezett a Nemzeti Választási Bizottságnál (NVB), hogy a szombaton indult választási kampányban politikai reklámot kíván közzétenni – közölte a Nemzeti Választási Iroda (NVI) az MTI-vel.
A választási kampányban a jelöltek, jelölőszervezetek népszerűsítését célzó politikai reklám televízióban, rádióban jelenik meg.
A törvény szerint a nem közszolgálati médiaszolgáltatók (rádiók, televíziók) nem kötelesek ilyen jellegű politikai reklámot sugározni, de vállalhatják azt.
A jogszabály szerint amennyiben a közszolgálatinak nem minősülő, országosan elérhető lineáris médiaszolgáltatást nyújtó szolgáltatók biztosítani kívánják politikai reklám közzétételének lehetőségét, ezt kötelesek közölni a NVB-vel. A politikai reklám közzétételére vonatkozó jognyilatkozatokat külön kell megtenniük az európai parlamenti választásra, az önkormányzati, valamint a nemzetiségi választásra.
A nem közszolgálati médiaszolgáltatóknak szombat 16 óráig volt lehetőségük ilyen bejelentést tenni.
Az NVI tájékoztatása szerint határidőig mindössze egy kereskedelmi médiaszolgáltató jelentkezett be: a Magyar RTL Televízió Zrt., amely a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán, valamint az Európai Parlament tagjainak választásán is 150-150 percben jelölte meg a közzététel összes időtartamát.
A választási eljárásról szóló törvény szerint a nem közszolgálati médiaszolgáltató egyenlő feltételek mellett teheti közzé a jelöltet, illetve listát állító jelölőszervezetek és a független jelöltek politikai reklámjait, közös jelölt, illetve közös lista esetén a jelölőszervezetek együttesen jogosultak a politikai reklám megrendelésére.
A politikai reklámhoz véleményt, értékelő magyarázatot fűzni tilos, közzétételéért a médiaszolgáltató ellenszolgáltatást nem kérhet, nem fogadhat el.
Borítókép: illusztráció