Médiapiac
A GfK a jövő pénzügyi fogyasztóját kutatja
Új, jövőbe mutató módszertant alkalmazva idén első alkalommal készült Magyarországon pénzügyi témájú elemzés, a megújult GfK Financial Intelligence kutatás keretein belül.
A gyártókat és szolgáltatókat egyre nagyobb kihívások elé állítják a fogyasztók, akik mindeközben egyre változatosabb és változékonyabb igényeket támasztanak.
A technológiai fejlődés nyújtotta számtalan opció segíthet a megfelelő válaszlépések megtételében, de látni kell azt is, hogy a rendelkezésre álló lehetőségek számossága és összetettsége valódi útvesztőbe viheti a döntéshozókat. Az optimális döntéshozatal érdekében érdemes a jelenlegi trendeket figyelve nem csupán a közvetlen jövőre összpontosítani, hanem a távolabbi jövőre tervezni. A GfK legújabb módszertanának kidolgozásával a hosszú távú tervezést támogatja, minek során egyre többször merül fel a kérdés: vajon milyenek lesznek a fogyasztók öt év múlva?
A hosszabb távú változásokat a globálisan jelen lévő hajtóerők és a személyes értékek dinamikája – erősödése és háttérbe kerülése – mozgatja, ám ezek a folyamatok piaconként is eltérő jelleget ölthetnek. A GfK 1997 óta a világ ötven országában végzett egységes trendkutatása – amelyet idén tizenegyedik alkalommal Magyarországon is megismétel – teszi lehetővé a Leading Edge Consumer-ek azonosítását, és azt, hogy következtetéseket vonjunk le a jövőben várható piaci szituációkról.
Kit nevezünk Leading Edge Consumer-nek?
A Leading Edge Consumer-ek (LEC) azok a fogyasztók, akik a jövőbeli fogyasztás jellemzőit már ma megmutatják – ők a vizsgált termék vonatkozásában társaik előtt járnak, és befolyásolják is a piacot. A GfK új módszertanával történő azonosításuk, és megkérdezésük által – az aktuális trendek érvényesülésének elemzésén túl – megrajzolható az is, hogy milyen irányba fejlődik a fogyasztás vagy fogyasztói viselkedés hosszabb időtávon. Őket megismerve tehát leegyszerűsödhet a fejlesztési prioritások meghatározása a vállalkozások számára, megismerhetővé válnak a jövőben várható szcenáriók.
Pénzügyek: etikus befektetési gyakorlat és biometrikus azonosítás
A GfK Financial Intelligence felmérése 2017-től az eddigi témákon túl azt is elemzi, hogy a 15-69 éves, reprezentatív minta válaszadói miként ítélnek meg pénzügyi helyzetekkel, termékekkel és szolgáltatásokkal kapcsolatos különböző innovatív ötleteket. Az LEC módszertan lehetőséget nyújt arra, hogy az ötletekben rejlő potenciál megismerhetővé váljon, és támogassa a döntéshozatalt. Ezen túlmenően iránymutatással szolgál a módszer a márkát, termékhasználatot, és jövőbeli terveket, valamint fogyasztói vélekedéseket illetően is.
Korunk felhatalmazott fogyasztói számára a legnagyobb relevanciával az etikus befektetési gyakorlat bírt a vizsgált elemek közül. Számukra tehát értéket képvisel az, ha egy pénzügyi szolgáltató transzparens módon kommunikálja etikai elveit, melyek mentén befektetéseit kezeli. A másik – már csak a LEC-ek által – magasan jegyzett innováció a mobil környezetben történő pénzügyi termékösszehasonlítás elérhetősége.
Fejlesztési prioritások a pénzintézetek számára
Az is látható, hogy a biometrikus, azaz ujjlenyomatos vagy arcazonosításon alapuló PIN-helyettesítő autentikációnak már eljött az ideje – ez az újítás már mindenki számára egyformán fontos, vagyis a LEC-ek véleménye lényegében nem tér el az átlagfogyasztóétól. A LEC-ek már kezdik felismerni a bitcoin és hasonló cryptocurrency eszközök adta befektetési lehetőségeket, a peer-to-peer, azaz bankokat mellőző pénzügyi befektetési megoldásokat, és a Facebook-on történő utalás relevanciáját. Igaz, ez utóbbit viszonylag hátra sorolták. Bár sok szó esik e lehetőségről, úgy tűnik mégis, érdemes jelenleg elsősorban másra koncentrálni.
Elemezve a GfK Financial Intelligence adatokat egyértelművé vált, hogy a LEC-ek véleménye szerint immár kötelező elem (lenne) a mobiltelefonnal történő fizetés, és nyitottságuk mellett érettek is a virtuális asszisztensek igénybevételére pénzügyek intézése során.
„Igen jellemző, hogy a GfK-nál tudományos módszerekkel jutunk el egy összetett gyakorlati kérdés flott megválaszolásához. A Leading Edge Consumer módszertan is beleillik e sorba: sorozatos globális mérések alapján kristályosodott ki az a képlet, melynek segítségével gyakorlatilag bármely kutatási helyzetben azt tudjuk mondani, hogy kérdezzük meg őket! A LEC-ek segítenek a lehetőségek azonosításában, de ezek a fogyasztók bevonhatók a legkülönfélébb kutatásokba is. Érdekesnek gondolom válaszaikat a márkák megítélésével kapcsolatban, és nagy potenciállal bírnak a bevonásukkal végzett koncepciótesztek és szolgáltatás-, illetve termékfejlesztések is” – kommentálja az eredményeket Ertl András, a GfK Senior Product Consultant munkatársa.
Médiapiac
Új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a szlovák kormány
A szlovák közmédia vezetésének megválasztási folyamatát érintő módosításokat, valamint névváltoztatást is tartalmazó új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a pozsonyi kormány szerdán.
A Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) jelenlegi formáját és nevét 2011-ben Iveta Radicová – később idő előtt távozó – liberális kormányának idején hozták létre a Szlovák Rádió (SR) és a Szlovák Televízió (STV) összevonásával. Az RTVS élére később a legnagyobb szlovák kereskedelmi televízió egyik korábbi vezetőjét nevezték ki, és számos vitatott változtatásra is sor került, amelyekkel kapcsolatban az intézményt nem egy bírálat érte, egyebek mellett hírszolgáltatásának kiegyensúlyozottságát megkérdőjelezve.
A Robert Fico kormánya által most elfogadott – a pozsonyi törvényhozás liberális ellenzéke által élesen bírált – törvényjavaslat a TASR közszolgálati hírügynökség közlése szerint egyebek mellett módosítja az intézmény nevét, amelyet a jövőben Szlovák Televízió és Rádiónak (STVR) hívnak majd, de megtartja annak összevont formáját.
A javasolt új törvény által bevezetett érdemi változtatások egyike az intézményvezető megválasztásának folyamatát, konkrétan a vezérigazgatót megválasztó kilenctagú közmédiatanács összetételét érinti. A közmédiatanács tagjait eddig a parlament választotta egy speciális forgószabály alapján. A jövőben a tagok közül négyet a kulturális miniszter jelöl majd. Az új közmédiatörvény hatálybalépésével a szlovák közmédia jelenlegi vezetésének megbízatása megszűnik majd.
Az új jogszabály változást hoz majd a szlovák köztelevízióban sugározható reklámok mennyiségével kapcsolatban is, a teljes adásidő eddig megengedett 0,5 százalékáról 5 százalékra emelve a reklámidő maximális hányadát.
A szlovák miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy reményei szerint a jogszabályt még nyáron elfogadja a parlament.
Borítókép: Robert Fico szlovák kormányfő
Médiapiac
Reklámriport miatt bírságolt a médiatanács
Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.
Megsértette a műsorszámok támogatására vonatkozó törvényi rendelkezést a TV2 a Trendmánia (9. évad 40. rész) című műsorszám december 16-án sugárzott adásával – mondta ki a médiatanács április 23-án meghozott határozata.
A műsorrészt egy szépségipari cég üzletében vették fel, amelynek polcain márkanévvel ellátott szépségápolási termékek voltak láthatóak, amelyek egy részét a riporter ki is próbálta, illetve jótékony hatásukról beszélgetett az üzletvezetővel – írták.
Mindezek miatt a testület a műsorszámot reklámriportnak tekintette, és 500 ezer forint bírsággal sújtotta a TV2-t, a jogsértés ismételtségére tekintettel pedig 25 000 forint megfizetésére kötelezte a csatorna vezető tisztségviselőjét.
A közlemény szerint nézői bejelentés alapján, a kiskorúak védelme szempontjából vizsgálta a médiatanács az M4 Sporton február 28-án 18 óra 46 perctől sugárzott MOL Magyar Kupa DVSC-Ferencvárosi TC-nyolcaddöntőt a műsorszámban hallható trágár nézői bekiabálások miatt.
A testület figyelembe vette, hogy az élőben közvetített sportműsorszám szerkesztésére a médiaszolgáltatónak éppúgy nem volt lehetősége, mint a sugárzás időpontjának megválasztására, ezért nem indult hatósági eljárás a médiaszolgáltatóval szemben.
Ugyanezen az ülésén két rádiós frekvenciára kiírt pályázati eljárást is eredményesnek nyilvánított a médiatanács: a Fonyód 101,3 MHz és a Siófok 92,6 MHz helyi vételkörzetű rádiós médiaszolgáltatási lehetőségek kereskedelmi jellegű használatára kiírt pályázatok nyertese a Radio Plus Kft. lett.
A közlemény szerint nézői észrevétel nyomán kereste meg a médiatanács a cseh társhatóságot Kőhalmi Zoltán – Történjen bármi című, a Comedy Centralon január 1-jén 15 óra 56 perckor sugárzott műsorszáma miatt.
A műsort a médiaszolgáltató korhatárjelölés nélkül sugározta, azonban az a magyar szabályozás alapján a III. korhatári kategóriába (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) tartozna.
Az RRTV megállapította, hogy a műsorszám ugyan nem sértette meg a rádiós és televíziós műsorszolgáltatásról szóló cseh rendelkezéseket, de a társhatóság a magyar jogszabályokra tekintettel felhívta a médiaszolgáltatót, a Viacom CBS Networks International Czech s.r.o.-t, hogy tegyen eleget a magyar törvényben meghatározott, az általános közérdeken alapuló szigorúbb szabályoknak a korhatárjelölés tekintetében, amelyet a műsorszám sugárzásakor elmulasztott feltüntetni.
A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket
Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.
Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.
A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.
A sajátot könnyű…
Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.
… és másét?
De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy
többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti
– jegyezte meg Fáczán Gábor.
S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?
– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.
Sorozat indul!
A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.
Jakubász Tamás