Médiapiac
A Huawei vezére továbbra is számít az amerikai partnerekre
Ren Zhengfei, a Huawei Technologies alapítója sajtóközleményben reagált a nemzetközi sajtóban megjelent, az amerikai szabályozással kapcsolatos leggyakoribb kérdésekre.
Mi a véleménye az USA intézkedéséről? Mit tudnak tenni ebben a 90 napban?
Az intézkedés 90 napos felfüggesztése nem volt meglepő, készültünk egy ilyen eshetőségre. Számunkra azonban továbbra is az legfontosabb, hogy jól végezzük a munkánkat, arra ugyanis nincs ráhatásunk, hogy milyen intézkedés várható az USA oldaláról. Szeretném kifejezni hálámat a velünk dolgozó amerikai vállalatoknak, akiknek köszönhetően az elmúlt harminc évben eljutottunk oda, ahol jelenleg vagyunk. Számos amerikai vállalat fejezte ki felénk támogatását, melyek közül többen jelenleg is folyamatosan egyeztetnek az USA kormányával. Az Egyesült Államok vállalatainak kötelességük betartani az állam szabta törvényeket, őket nem hibáztatjuk a jelenlegi helyzetért. A médiának is meg kell értenie, hogy a Huawei és az Egyesült Államok vállalatai ugyanazon az oldalon állnak, mindannyian a piacgazdaság részei vagyunk, és mindannyiunk érdeke, hogy megoldódjon a jelenlegi helyzet.
Mi a helyzet a chipekkel? Igaz, hogy a Huaweinek nincs szüksége amerikai chipekre?
Mindig szükségünk lesz az Amerikában gyártott chipekre, és amennyiben az amerikai vállalatok beszerzik az engedélyt a Huawei-jel való együttműködésre, folytatnánk velük a kooperációt. Nem szeretnénk izolálódni amerikai partnereinktől, célunk, hogy együtt, közösen növekedjünk, és hisszük, hogy hosszú évek óta működő kapcsolatainkat nem tudja megszüntetni egy darab papír. Mi is képesek lennénk olyan jó chipeket készíteni, mint az amerikaiak, de ez nem jelenti, hogy ne vásárolnánk tőlük a jövőben, amennyiben lehetőségünk lesz rá.
Ön szerint zavart kelt a jelenlegi helyzet a nemzetközi piacon?
Nem gondolom, ugyanis Európa egésze nem fog olyan mértékű lépéseket tenni, mint az USA, az amerikai cégek többsége pedig folyamatosan tartja a kapcsolatot velünk.
Hatással lesz az USA korlátozása a fő ügyfeleikre?
Termelési kapacitásunk hatalmas, így továbbra is kiszolgáljuk majd ügyfeleinket, erre nem lesz hatással a korlátozás. Az azonban előfordulhat, hogy növekedésünk némileg lassul majd, de közel sem olyan mértékben, mint azt sokan hiszik. Az év első negyedében 39%-os növekedést értünk el az előző év ugyanezen időszakához képest. Ez áprilisban 25%-ra lassult, és előfordulhat még további csökkenés, az USA lépése ugyanakkor nem okoz igazi károkat, és nem hat negatívan a fejlődésünkre nézve. Termékhiány esete sem léphet fel, hiszen jó előre felkészültünk egy ilyen eshetőségre.
Használták már házon belül a Hongmeng OS-t?
Erre egyelőre nem válaszolhatok. Képesek vagyunk saját operációs rendszer kiépítésére, de ez nem jelenti, hogy szándékunkban áll lecserélni a többi operációs rendszert.
Az USA európai szövetségeseinél is próbálja elérni a Huawei ellehetetlenítését. Mi a véleménye erről?
Számos ország vezetőivel folytatunk tárgyalásokat, minden ország a saját érdekét próbálja érvényesíteni. Az Egyesült Államok kampánya nem elég erős ahhoz, hogy mindenkit befolyásolni tudjon.
Terveznek más területeken is piacot nyitni?
Egyes pletykákkal ellentétben továbbra is az IKT-szektorban kívánunk működni, nem tervezünk más ágazatokban, például az autógyártásban megjelenni.
Tervezik, hogy jobban bevonódnak az oktatásba?
Az oktatás alapvetően az egyes kormányok feladata, a Huawei fő profilja a stabil hálózatok kiépítése. Már több mint hárommilliárd ember összekapcsolását tettük lehetővé világszerte, többek között Afrikában is, ahol a nyugati vállalatok nem szívesen terjeszkednek, mivel nem tudnak bevételt generálni. Ha a Huawei összeomlana, az súlyos következményeket vonna maga után az egész világon.
Milyen vállalattá kíván válni a Huawei a jövőben? Merre terveznek elmozdulni?
Tőkeinjekciót semmiképpen sem engedélyezünk. Ettől eltekintve nyitottak vagyunk bármilyen megbeszélésre, tárgyalásra.
Közismert, hogy a vállalatban rengeteg dolgozó is részvényes. Hatással lehet-e rájuk a jelenlegi helyzet?
Természetesen, de részvényeseink előtt mindig nyitva áll az a lehetőség, hogy szabadon eladják részesedésüket, és visszakapják pénzüket.
Médiapiac
Az EU eljárást indított a TikTok ellen a TikTok Lite elindítása miatt
Az Európai Bizottság eljárást indított a TikTok ellen a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály (DSA) alapján, mert előzetes megállapítások szerint a TikTok Lite franciaországi és spanyolországi elindítását megelőzően az üzemeltető nem hozott kockázatcsökkentő intézkedéseket a gyermekek védelmére – tájékoztatott a brüsszeli testület.
Az uniós bizottság közleménye szerint
az eljárás célja annak megállapítása, hogy a kínai ByteDance tulajdonában álló TikTok megsértette-e a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályt, amikor elindította a TikTok Lite-ot Franciaországban és Spanyolországban anélkül, hogy az online óriásplatformok esetében kötelező értékelési jelentést nyújtott volna a lehetséges kockázatok mérséklésére.
Az Európai Bizottság aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a TikTok Lite Task and Reward nevű programot, amely lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy az alkalmazáson belül bizonyos feladatok, így például videók megtekintése, tartalom kedvelése, barátok meghívása során pontokat szerezzenek, az üzemeltető anélkül indította el, hogy előzetesen értékelte volna az azzal járó kockázatokat, különösen a platform függőséget okozó hatásával kapcsolatosan.
Különös aggodalomra ad okot, hogy az üzemeltető nem hozott kockázatcsökkentő intézkedéseket a gyermekek védelmére, ugyanis a TikTokon nem állnak rendelkezésre hatékony életkor-ellenőrző mechanizmusok.
Amennyiben a felsorolt aggodalmak bizonyítást nyernek, a mulasztások a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály vonatkozó cikkeinek megsértését jelentenék – hívták fel a figyelmet.
A TikToknak április 23-ig kell benyújtania a kockázatértékelési jelentését az Európai Bizottság részére, és május 3-ig az összes kért információt a brüsszeli testület rendelkezésére kell bocsátania.
Abban az esetben, ha a TikTok a megadott határidőn belül nem válaszol, az uniós bizottság a szolgáltató teljes éves jövedelmének vagy világméretű forgalmának 1 százalékáig terjedő pénzbírságot, valamint a szolgáltató átlagos napi jövedelmének vagy világszintű éves árbevételének legfeljebb 5 százalékát kitevő kényszerítő bírságot szabhat ki – közölték.
Mivel a brüsszeli testület szerint “fennáll a felhasználók mentális egészsége súlyos károsodásának kockázata”, arról tájékoztatta a TikTokot, hogy ideiglenes intézkedéseket kíván bevezetni a TikTok Lite érintett programjának felfüggesztésére az egész EU-ban a program biztonságosságának értékeléséig.
Az Európai Bizottság emlékeztetett, hogy ez a második eljárás a TikTokkal szemben a hatékony életkor-ellenőrzési mechanizmusok hiánya és a platform feltételezett függőséget okozó kialakítása miatt. A február 19-én kezdődött eljárást a brüsszeli testület azért indította, mert előzetes vizsgálatai alapján a TikTok “feltételezhetően nem tesz eleget a kiskorúakat érő negatív hatások kezelésére”.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
Politikusok, sportolók és hírességek szerepeltek a leggyakrabban tavaly az online médiában
Politikusok, sportolók, hazai és külföldi hírességek szerepelnek a leggyakrabban említett nevek között, amelyek megjelentek az online médiatérben 2023-ban. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 93 népszerű médiafelület – televíziós csatornák, újságok, rádiók honlapjai, valamint hírportálok, közösségimédia-felületek, fórumok és blogok – elemzésével azt vizsgálta, kik álltak a hírek és a közbeszéd fókuszában, valamint azt is, hogy Magyarország és a nagyvilág helyszínei közül melyek szerepeltek a legtöbbet.
Az NMHH kommunikációs igazgatósága kedden azt közölte az MTI-vel, hogy
az ezer legtöbbször említett ismert ember nevével összesen egymillió alkalommal lehetett találkozni a neten, köztük domináltak a hazai szereplők, illetve a férfiak.
A leggyakoribb száz név esetében az említések több mint felét politikából ismert emberek tették ki, csaknem harmaduk médiaszereplőhöz vagy hírességhez volt köthető, 14 százalékban pedig sportolókról lehetett olvasni az online felületeken.
Kiemelték, hogy
2023-ban a legtöbbször említett név az online médiatérben Orbán Viktor miniszterelnöké volt, 92 ezer alkalommal.
A kormányfő leginkább a Kossuth rádióban adott interjúi és bejelentései miatt került fókuszba. Neve egy átlagosnak nevezhető napon 250 alkalommal jelent meg, legtöbbet december 15-én és 21-én említették.
Magyarország miniszterelnökét a külügyminiszter, Szijjártó Péter követte, 27 ezres értékkel, harmadik helyen pedig Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerepelt, nevével 14 ezer alkalommal lehetett találkozni
– írták.
Az év során többször kiemelkedett egy-egy közszereplő a mindennapi közbeszédből: két kiváló magyar kutató is jelentős említést ért el, október 2-án Karikó Katalint (682 említés) tüntették ki orvostudományi Nobel-díjjal, másnap pedig Krausz Ferencet (330) díjazták a fizikában elért kiemelkedő munkásságáért.
Úgy folytatták, hogy akadtak lesújtó, tragikus események is, mint például Vágó István (312) volt televíziós műsorvezető, vagy épp a Mount Everest megmászására induló, majd eltűnő Suhajda Szilárd halálhíre (338), a hegymászó hollétéről utoljára május 25-én hallhatott a világ.
Tavaly a külföldiek toplistáján legtöbbet Vlagyimir Putyin (49 ezer) orosz, Volodimir Zelenszkij (25 ezer) ukrán elnök és Joe Biden (15 ezer) az Egyesült Államok vezetője szerepelt.
Európán kívüliként az első tíz ember között feltűnt még Donald Trump volt amerikai elnök, illetve Benjámín Netanjáhu jelenlegi izraeli miniszterelnök is.
A nemzetközi hírességek között olyan embereket gyászolt a média, mint a Jóbarátok sorozat szereplője, Matthew Perry (446), Tina Turner (228) énekesnő vagy Elvis lánya, Marie Presley (188)
– tették hozzá.
Az online médiatérben megjelent földrajzi helynevek esetében tízből négy magyar vonatkozású volt. Négy esetben az említés európai országgal vagy várossal, míg a fennmaradó részben a világ többi tájával volt kapcsolatos.
A kutatás szerint az év során Magyarországot 191 ezer alkalommal említették meg a vizsgált médiatermékek, Budapestet pedig 151 ezerszer. Magyarországot és fővárosát a sportrendezvények idején kifejezetten gyakran, legalább ezerszer emlegették.
A kulturális események is nagy visszhangot váltottak ki: kiemelkedett Ferenc pápa áprilisi látogatása, a magyar fővárost ekkor csaknem négyezerszer említették. A további magyar helyszíneket illetően háromezernél is több említést főleg a vármegyeszékhelyek, a nagyobb városok és a Balaton értek el – fűzték hozzá.
A külföldi földrajzi neveket elemezve kitűnik a kiemelt jelentőségű háborúk hírértéke (Ukrajna, Oroszország, Izrael), az Európai Unióhoz (Brüsszel, tagországok és azok fővárosai), illetve a fontosabb külpolitikai partnerekhez (Kína, USA, Törökország) fűződő történések bemutatása.
Egyes napok statisztikáit elemezve kiemelkedik többi között Liverpool (460) Szoboszlai Dominik, a magyar válogatott csapatkapitányának szerződésével kapcsolatban, továbbá néhány szomorú esemény helyszíne is, mint például Törökország (725), a februári tragikus földrengés idején vagy Prága (424) a Károly Egyetemnél meggyilkolt és megsebesített emberek miatt – áll a közleményben.
Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke beszédet mond a Fidesz-KDNP európai választási kampányindító rendezvényén a Millenárison 2024. április 19-én
Médiapiac
Csak egy kereskedelmi médiaszolgáltató tenne közzé politikai reklámokat
Csak egy kereskedelmi médiaszolgáltató jelentkezett a Nemzeti Választási Bizottságnál (NVB), hogy a szombaton indult választási kampányban politikai reklámot kíván közzétenni – közölte a Nemzeti Választási Iroda (NVI) az MTI-vel.
A választási kampányban a jelöltek, jelölőszervezetek népszerűsítését célzó politikai reklám televízióban, rádióban jelenik meg.
A törvény szerint a nem közszolgálati médiaszolgáltatók (rádiók, televíziók) nem kötelesek ilyen jellegű politikai reklámot sugározni, de vállalhatják azt.
A jogszabály szerint amennyiben a közszolgálatinak nem minősülő, országosan elérhető lineáris médiaszolgáltatást nyújtó szolgáltatók biztosítani kívánják politikai reklám közzétételének lehetőségét, ezt kötelesek közölni a NVB-vel. A politikai reklám közzétételére vonatkozó jognyilatkozatokat külön kell megtenniük az európai parlamenti választásra, az önkormányzati, valamint a nemzetiségi választásra.
A nem közszolgálati médiaszolgáltatóknak szombat 16 óráig volt lehetőségük ilyen bejelentést tenni.
Az NVI tájékoztatása szerint határidőig mindössze egy kereskedelmi médiaszolgáltató jelentkezett be: a Magyar RTL Televízió Zrt., amely a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán, valamint az Európai Parlament tagjainak választásán is 150-150 percben jelölte meg a közzététel összes időtartamát.
A választási eljárásról szóló törvény szerint a nem közszolgálati médiaszolgáltató egyenlő feltételek mellett teheti közzé a jelöltet, illetve listát állító jelölőszervezetek és a független jelöltek politikai reklámjait, közös jelölt, illetve közös lista esetén a jelölőszervezetek együttesen jogosultak a politikai reklám megrendelésére.
A politikai reklámhoz véleményt, értékelő magyarázatot fűzni tilos, közzétételéért a médiaszolgáltató ellenszolgáltatást nem kérhet, nem fogadhat el.
Borítókép: illusztráció