Médiapiac
A Samsung és a Vodafone megközelítette a gigabites sebességet
Különleges és titokzatos sajtótájékoztatóra invitálta a két társaság az újságírókat, ahol egy tech-mérföldkövet reprezentáló tesztet hajtottak végre: a telco vállalat élő 4G+ hálózatán, egy Galaxy S9+ készülék majdnem elérte a másodpercenként 1 gigabites letöltési sebességet.
– mondta el a rendezvényen Budai J. Gergő, a Vodafone Magyarország vállalati kapcsolatokért felelős vezérigazgató-helyettese.
Hozzátette, két feladatuk van: a meglévő hálózatuk fejlesztése, illetve a jövő hálózatának az építése. „A jelenből jutunk a jövőbe és mindkét területen helyt kell, hogy álljunk: a jelenben, melyben ügyfeleinknek a kiemelkedő minőségű hálózati szolgáltatás és a kifogástalan felhasználói élmény biztosítása a cél, és természetesen a jövőben, amely számos technológiai újdonságot tartogat és ebben a változó környezetben épp olyan megbízható partnerek leszünk, mint napjainkban” – húzta alá.
Mint fogalmazott, a jelen fókusza hálózatfejlesztési szempontból a 4G+ tökéletesítése, fejlesztése, kiterjesztése. Ennek a legnagyobb előnye a gyorsabb adatátvitel, amely napjainkban egyre nagyobb jelentőséggel bír, különösképp az e-sport területén.
– szögezte le a szakember.
A Vodafone Magyarország 2017 februárjában jelentette be a 4G+ szolgáltatás bevezetését, amit a szolgáltató a főváros és Tatabánya után a folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően az ország egyre több pontján kapcsol be, köztük számos nagyvárosban és a Balaton körüli településeken is.
A 4G-nél is gyorsabb adatátviteli sebességet nyújtó 4G+ szolgáltatás alapját a Carrier Aggregation technológia adja, mely lehetővé teszi több különálló frekvenciasáv összefogását, jelentősen növelve ezáltal a letöltési sebesség elméleti maximumát. A társaság mérnökei ezt egészítették ki az élőhálózati bemutató során az eddig főként még csak tesztkörnyezetben használt 4X4-es MIMO (multiple input, multiple output) technológiával, melynek lényege, hogy mind készülék, mind pedig mobilállomás oldalon több antenna van, melyek képesek ugyanabban az időben más-más információt adni és venni.
A 4G+ alapját adó jelenlegi LTE-advanced szabvány lehetőséget teremt arra, hogy a MIMO technológiával akár 4-4 antennát kezeljen az állomás és a készülék is, megnégyszerezve ezáltal a letöltési sebesség elérhető elméleti maximumát. Ezen felül a Vodafone a korábban használt, egy időben 6 bit átvitelére képes 64QAM moduláció helyett országosan bekapcsolta az egy időben 8 bit átvitelére képes 256QAM modulációt, amely kódolási technológia az arra alkalmas készülékeken, így a teszten használt Samsung Galaxy S9+ készüléken is további 20 százalékkal növeli a sebességet.
A kereskedelmi forgalomban elérhető készülékek többsége két sávot tud összefogni, ami meghatározza a letöltési sebesség elérhető elméleti maximumát. A Samsung Galaxy S9 és S9+ viszont akár öt különböző frekvenciatartományt is össze tud fogni, így képes lehet az akár 1 gigabit per szekundumos (Gbps) letöltési sebességre is.
A rendezvényen bemutatott teszten a készülék segítségével az 1800, a 2100 és a 2600Mhz-es sávokat fogták össze, melyek mindegyikén 4-4 párhuzamos adatfolyam futott, ezáltal sikerült megközelíteni az 1Gbps letöltési sebességet.
 |
| A rendezvényen bemutatott teszt – Fotó: Médiapiac |
– mondta el Amrita Gangotra, a Vodafone Magyarország műszaki vezérigazgató-helyettese. „Március végére Budapesti állomásaink 99 százalékán elérhetővé tettük a Carrier Aggregation technológiát, a következő hónapokban és években pedig az ország még több pontján tervezzük beindítani az egyre gyorsabb adatátviteli sebességet lehetővé tevő 4G+ szolgáltatást” – tette hozzá.
„Okoseszközeinknek köszönhetően minden eddiginél összekapcsoltabb életet élünk: össze vagyunk kötve családtagjainkkal, az otthonunkkal, illetve akár különböző időzónákban élő emberek millióival.
– mondta el Kunos Balázs, a Samsung Electronics Magyar Zrt. Mobil üzletágának igazgatója.
Hozzátette, a Samsung folyamatosan fejleszt az összekapcsolt technológiák terén: „2009-ben az iparágban elsőként alkalmaztuk az LTE technológiát a modemekben, 2016-ban megalkottuk az első 1 gigabit per szekundumos (gigabit-per-second, Gbps) sebességű 5CA modemet, míg 2017-ben bemutattuk az első 6CA modemet 1.2 Gbps sebességgel. Büszkék vagyunk arra, hogy a Samsung Galaxy S9 és S9+ készülékünkkel felkészültünk a jövő technológiai kihívásaira, így adva felhasználóink kezébe egy időtálló, csúcskategóriás okostelefont”
 |
| Kunos Balázs az előadás közben – Fotó: Médiapiac |
Hogy mit is jelent pontosan a bemutató során elért sebesség, azt néhány közérthető példával lehet szemléltetni: A másodpercenként 1 gigabit letöltési sebességgel egy Blu-Ray lemeznyi adatot – 50GB-ot jelent – nagyjából ötven másodperc alatt le lehetne tölteni.
Más oldalról megközelítve, az 1Gbps-os sávszélesség akár egy néhány százfős vállalat napi munkájához is elegendő lehet. További fontos tényező a válaszadás, azaz a késleltetés, melynek az eszközök közti kommunikáció minél gördülékenyebbé tételében van szerepe – a Vodafone Magyarország bemutatóján a késleltetés mindössze 13-18 milliszekundum volt (az emberi pislogás körülbelül 300-400 milliszekundum).
A sajtótájékoztató után a vállalat ebédre invitálta a megjelenteket, valamint lehetőséget biztosított arra, hogy a vendégek kipróbálják a Samsung VR-szemüvegét.
 |
| VR-hullámvasútra szállt érdeklődő – Fotó: Médiapiac |
Nem egyenértékű a technológiai áttöréssel, ugyanakkor érdekesnek találtuk, ezért beszámolunk róla, hogy a Vodafone székházban található mini-szendvicsek színe megegyezett a társaságéval.
 |
| A stílus a részletekben rejlik – Fotó: Médiapiac |
Médiapiac
Az EU eljárást indított a TikTok ellen a TikTok Lite elindítása miatt
Az Európai Bizottság eljárást indított a TikTok ellen a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály (DSA) alapján, mert előzetes megállapítások szerint a TikTok Lite franciaországi és spanyolországi elindítását megelőzően az üzemeltető nem hozott kockázatcsökkentő intézkedéseket a gyermekek védelmére – tájékoztatott a brüsszeli testület.
Az uniós bizottság közleménye szerint
az eljárás célja annak megállapítása, hogy a kínai ByteDance tulajdonában álló TikTok megsértette-e a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályt, amikor elindította a TikTok Lite-ot Franciaországban és Spanyolországban anélkül, hogy az online óriásplatformok esetében kötelező értékelési jelentést nyújtott volna a lehetséges kockázatok mérséklésére.
Az Európai Bizottság aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a TikTok Lite Task and Reward nevű programot, amely lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy az alkalmazáson belül bizonyos feladatok, így például videók megtekintése, tartalom kedvelése, barátok meghívása során pontokat szerezzenek, az üzemeltető anélkül indította el, hogy előzetesen értékelte volna az azzal járó kockázatokat, különösen a platform függőséget okozó hatásával kapcsolatosan.
Különös aggodalomra ad okot, hogy az üzemeltető nem hozott kockázatcsökkentő intézkedéseket a gyermekek védelmére, ugyanis a TikTokon nem állnak rendelkezésre hatékony életkor-ellenőrző mechanizmusok.
Amennyiben a felsorolt aggodalmak bizonyítást nyernek, a mulasztások a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály vonatkozó cikkeinek megsértését jelentenék – hívták fel a figyelmet.
A TikToknak április 23-ig kell benyújtania a kockázatértékelési jelentését az Európai Bizottság részére, és május 3-ig az összes kért információt a brüsszeli testület rendelkezésére kell bocsátania.
Abban az esetben, ha a TikTok a megadott határidőn belül nem válaszol, az uniós bizottság a szolgáltató teljes éves jövedelmének vagy világméretű forgalmának 1 százalékáig terjedő pénzbírságot, valamint a szolgáltató átlagos napi jövedelmének vagy világszintű éves árbevételének legfeljebb 5 százalékát kitevő kényszerítő bírságot szabhat ki – közölték.
Mivel a brüsszeli testület szerint “fennáll a felhasználók mentális egészsége súlyos károsodásának kockázata”, arról tájékoztatta a TikTokot, hogy ideiglenes intézkedéseket kíván bevezetni a TikTok Lite érintett programjának felfüggesztésére az egész EU-ban a program biztonságosságának értékeléséig.
Az Európai Bizottság emlékeztetett, hogy ez a második eljárás a TikTokkal szemben a hatékony életkor-ellenőrzési mechanizmusok hiánya és a platform feltételezett függőséget okozó kialakítása miatt. A február 19-én kezdődött eljárást a brüsszeli testület azért indította, mert előzetes vizsgálatai alapján a TikTok “feltételezhetően nem tesz eleget a kiskorúakat érő negatív hatások kezelésére”.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
Politikusok, sportolók és hírességek szerepeltek a leggyakrabban tavaly az online médiában
Politikusok, sportolók, hazai és külföldi hírességek szerepelnek a leggyakrabban említett nevek között, amelyek megjelentek az online médiatérben 2023-ban. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 93 népszerű médiafelület – televíziós csatornák, újságok, rádiók honlapjai, valamint hírportálok, közösségimédia-felületek, fórumok és blogok – elemzésével azt vizsgálta, kik álltak a hírek és a közbeszéd fókuszában, valamint azt is, hogy Magyarország és a nagyvilág helyszínei közül melyek szerepeltek a legtöbbet.
Az NMHH kommunikációs igazgatósága kedden azt közölte az MTI-vel, hogy
az ezer legtöbbször említett ismert ember nevével összesen egymillió alkalommal lehetett találkozni a neten, köztük domináltak a hazai szereplők, illetve a férfiak.
A leggyakoribb száz név esetében az említések több mint felét politikából ismert emberek tették ki, csaknem harmaduk médiaszereplőhöz vagy hírességhez volt köthető, 14 százalékban pedig sportolókról lehetett olvasni az online felületeken.
Kiemelték, hogy
2023-ban a legtöbbször említett név az online médiatérben Orbán Viktor miniszterelnöké volt, 92 ezer alkalommal.
A kormányfő leginkább a Kossuth rádióban adott interjúi és bejelentései miatt került fókuszba. Neve egy átlagosnak nevezhető napon 250 alkalommal jelent meg, legtöbbet december 15-én és 21-én említették.
Magyarország miniszterelnökét a külügyminiszter, Szijjártó Péter követte, 27 ezres értékkel, harmadik helyen pedig Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerepelt, nevével 14 ezer alkalommal lehetett találkozni
– írták.
Az év során többször kiemelkedett egy-egy közszereplő a mindennapi közbeszédből: két kiváló magyar kutató is jelentős említést ért el, október 2-án Karikó Katalint (682 említés) tüntették ki orvostudományi Nobel-díjjal, másnap pedig Krausz Ferencet (330) díjazták a fizikában elért kiemelkedő munkásságáért.
Úgy folytatták, hogy akadtak lesújtó, tragikus események is, mint például Vágó István (312) volt televíziós műsorvezető, vagy épp a Mount Everest megmászására induló, majd eltűnő Suhajda Szilárd halálhíre (338), a hegymászó hollétéről utoljára május 25-én hallhatott a világ.
Tavaly a külföldiek toplistáján legtöbbet Vlagyimir Putyin (49 ezer) orosz, Volodimir Zelenszkij (25 ezer) ukrán elnök és Joe Biden (15 ezer) az Egyesült Államok vezetője szerepelt.
Európán kívüliként az első tíz ember között feltűnt még Donald Trump volt amerikai elnök, illetve Benjámín Netanjáhu jelenlegi izraeli miniszterelnök is.
A nemzetközi hírességek között olyan embereket gyászolt a média, mint a Jóbarátok sorozat szereplője, Matthew Perry (446), Tina Turner (228) énekesnő vagy Elvis lánya, Marie Presley (188)
– tették hozzá.
Az online médiatérben megjelent földrajzi helynevek esetében tízből négy magyar vonatkozású volt. Négy esetben az említés európai országgal vagy várossal, míg a fennmaradó részben a világ többi tájával volt kapcsolatos.
A kutatás szerint az év során Magyarországot 191 ezer alkalommal említették meg a vizsgált médiatermékek, Budapestet pedig 151 ezerszer. Magyarországot és fővárosát a sportrendezvények idején kifejezetten gyakran, legalább ezerszer emlegették.
A kulturális események is nagy visszhangot váltottak ki: kiemelkedett Ferenc pápa áprilisi látogatása, a magyar fővárost ekkor csaknem négyezerszer említették. A további magyar helyszíneket illetően háromezernél is több említést főleg a vármegyeszékhelyek, a nagyobb városok és a Balaton értek el – fűzték hozzá.
A külföldi földrajzi neveket elemezve kitűnik a kiemelt jelentőségű háborúk hírértéke (Ukrajna, Oroszország, Izrael), az Európai Unióhoz (Brüsszel, tagországok és azok fővárosai), illetve a fontosabb külpolitikai partnerekhez (Kína, USA, Törökország) fűződő történések bemutatása.
Egyes napok statisztikáit elemezve kiemelkedik többi között Liverpool (460) Szoboszlai Dominik, a magyar válogatott csapatkapitányának szerződésével kapcsolatban, továbbá néhány szomorú esemény helyszíne is, mint például Törökország (725), a februári tragikus földrengés idején vagy Prága (424) a Károly Egyetemnél meggyilkolt és megsebesített emberek miatt – áll a közleményben.
Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke beszédet mond a Fidesz-KDNP európai választási kampányindító rendezvényén a Millenárison 2024. április 19-én
Médiapiac
Csak egy kereskedelmi médiaszolgáltató tenne közzé politikai reklámokat
Csak egy kereskedelmi médiaszolgáltató jelentkezett a Nemzeti Választási Bizottságnál (NVB), hogy a szombaton indult választási kampányban politikai reklámot kíván közzétenni – közölte a Nemzeti Választási Iroda (NVI) az MTI-vel.
A választási kampányban a jelöltek, jelölőszervezetek népszerűsítését célzó politikai reklám televízióban, rádióban jelenik meg.
A törvény szerint a nem közszolgálati médiaszolgáltatók (rádiók, televíziók) nem kötelesek ilyen jellegű politikai reklámot sugározni, de vállalhatják azt.
A jogszabály szerint amennyiben a közszolgálatinak nem minősülő, országosan elérhető lineáris médiaszolgáltatást nyújtó szolgáltatók biztosítani kívánják politikai reklám közzétételének lehetőségét, ezt kötelesek közölni a NVB-vel. A politikai reklám közzétételére vonatkozó jognyilatkozatokat külön kell megtenniük az európai parlamenti választásra, az önkormányzati, valamint a nemzetiségi választásra.
A nem közszolgálati médiaszolgáltatóknak szombat 16 óráig volt lehetőségük ilyen bejelentést tenni.
Az NVI tájékoztatása szerint határidőig mindössze egy kereskedelmi médiaszolgáltató jelentkezett be: a Magyar RTL Televízió Zrt., amely a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán, valamint az Európai Parlament tagjainak választásán is 150-150 percben jelölte meg a közzététel összes időtartamát.
A választási eljárásról szóló törvény szerint a nem közszolgálati médiaszolgáltató egyenlő feltételek mellett teheti közzé a jelöltet, illetve listát állító jelölőszervezetek és a független jelöltek politikai reklámjait, közös jelölt, illetve közös lista esetén a jelölőszervezetek együttesen jogosultak a politikai reklám megrendelésére.
A politikai reklámhoz véleményt, értékelő magyarázatot fűzni tilos, közzétételéért a médiaszolgáltató ellenszolgáltatást nem kérhet, nem fogadhat el.
Borítókép: illusztráció