Kövess minket!

Médiapiac

A dizájntól a reklámblokkolás paráig

Több mint 250 fő részvételével zajlik hétfőn és kedden a hírmédiát nemzetközileg tömörítő INMA budapesti konferenciája. Tartalomdarabkák az első napról.

A budapesti Boscolóban megrendezett konferencia első napja leginkább azzal foglalkozott, hogy miként zajlik az átalakulás a médiapiacon, és hogyan tudja a trendeket meglovagolni az önmagát átpozicionálni kénytelen hagyományos média. Szó esett ennek a kulturális és cégszervezési hátteréről, a dizájn fontosságáról, a termékfejlesztés kérdéseiről és a jelen egyik legégetőbb kérdéséről, a reklám- és tartalomblokkolásról is.

Earl J. Wilkinson, az INMA ügyvezetője elmondta: nemcsak a hagyományos média tanulhat a digitális piactól, hanem fordítva is. A digitálistartalom-tulajdonosoknak stabil üzleti modellre és minőségi tartalomra van szükségük a piacon maradáshoz. A digitális jelenlét és tartalom monetizálása egyébként minden médiacég számára a legfontosabb kihívások között szerepel, akár hagyományos platformokon kezdte a működését, akár “beleszületett” a digitális világba.

Szerinte a következő tíz év az üzleti modellek közötti egyensúly megteremtéséről szól majd. A legfontosabb irányok egyike a tartalomfogyasztás mobilra költözése, emellett a médiacégeknek a tartalom elérésének mind egyszerűbbé tételét, illetve a fizetős tartalom bevezetését kell megugraniuk.

Dan Miller, a kanadai punkmagazinból kinőtt Vice stratégiai kommunikációs vezetője azt emelte ki, hogy az elsődleges célközönségüket jelentő 18-35 évesek körében hitelességgel és őszinteséggel lehet sikert elérni, mivel ez a nemzedék nagyon gyorsan felismeri a mellébeszélést. Szerinte nem igaz az, hogy lokális témákkal (videótartalmakkal) nem lehet globális érdeklődést kiváltani, és az sem igaz, hogy a digitális videóknak szükségszerűen nagyon rövidnek kell lenniük. A bevonódást keltő tartalom előállításában fontos szerepet játszanak az érzelmek, a célcsoport pontos ismerete, a bátor témafeldolgozás és persze nagy hangsúlyt kell fektetni a megfelelő szerkesztésre és dizájnra.

Faix Csaba, a Prezi.com kommunikációs menedzsere is tartott előadást. Ennek az az érdekessége, hogy az INMA-konferenciára való pályázáskor minden aspiránssal szemben elvárás, hogy vigyen valamilyen helyi “indokot”, sikertörténetet, amiért érdemes odavinni egy médiakonferenciát. A litvánok a Skype-pal érveltek annak idején, míg a budapesti pályázat a Prezit hozta érvként a hazai innovativitásra (és természetesen a magyar pályázat preziben is készült.) Egyébként ez utóbbiról még a konferencia előtt beszélgettünk a rádióban Havas Katalinnal és Kovács Tiborral, a hazai szervező Magyar Lapkiadók Egyesülete (MLE) főtitkárával és elnökével:

Faix Csaba elmondta: óriási a tolongás a közönség és a potenciális üzletfelek kegyeiért, naponta átlagosan ezer mobilalkalmazás jelenik meg a piacon. A Prezi sikerét a kommunikáción (pl. a róluk megjelenő cikkek és az elnyert díjak ügyes használatán) túl a véleményvezérek részvételével létrehozott márkanagyköveti program támogatta.

A keynote előadásokat követően egy egész blokk foglalkozott azzal, hogy miként lehet innovatív légkört, vállalati kultúrát teremteni és fenntartani a médiavállalatoknál. A Neue Zürrcher Zeitung például nagyon hisz abban, hogy a fogyasztókat egy pillanatra se veszítsük szem elől a fejlesztések, kísérletezések és a működés során, azaz mindig belőlük kell kiindulni, még ha ez néha a nehezebb út is. Fontos a cégen belül a különböző vélemények és nézőpontok bátorítása, a kreatívfolyamatok és -módszerek tudatos alkalmazása, a kísérletezés kultúrájának a kialakítása, az agilis fejlesztések meghonosítása a szerkesztőségben és persze a felhasználó mindenek felett.

A nap során előkerült az egyik legnehezebb kérdés is, ez pedig a reklámblokkolás terjedése. Érdekesség, hogy az amerikai hirdetőket tömörítő ANA nemrégiben tartotta az éves kongresszusát, és az AdAge arra panaszkodott, hogy ezt a témát (is) sikeresen agyonhallgatták, holott a magánbeszélgetésekben természetesen ez bizonyult a legizgalmasabbnak. Az INMA konferenciáján szerencsére előkerült a téma, és nem tagadták, hogy a helyzet súlyos. Globálisan mintegy 200 millióan használnak reklámblokkolót és az éves növekedési ütem e téren majdnem 100%. Igaz, hogy a fiatalabbak és a férfiak blokkolják leginkább a reklámokat a neten, ám ez már a többi célcsoportra is átragadt.

A felhasználók számos okból blokkolják a hirdetéseket: lassítják az oldalbetöltést, gyanúsak vagy alacsony minőségűek a kreatívok, túl lassú a net, zavarja őket, hogy a márka láthatóan sokat tud róluk, vagy éppen azért, mert egyszerűen megtehetik. Erre kell tehát választ adni, és valószínűleg nem lesz elég a technológiai ellentámadás vagy az a fajta – határozottságáért sokak által megsüvegelt – fellépés, amelyet például a Bild képvisel: ha blokkolod a reklámot, nem adunk tartalmat. A kiadóknak át kell gondolniuk az üzleti modelljüket és a displayreklám-bevételek helyett az erős tartalomra kell növekvő figyelmet fordítaniuk, hangzott el egy véleményben. Az is elhangzott, hogy eleve nem lett volna szabad a reklámbevételekre ennyire erősen építeni az online újságírás finanszírozása során.

Az INMA profi konferenciablogját itt érdemes böngészni a további részletekért.

Médiapiac

Megújul az M2 Petőfi TV

Friss arculattal, új műsorokkal jelentkezik a közmédia zenés ifjúsági csatornája.

Közzétéve:

A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) gyártóbázisának épületei és a főváros III. kerületében, Óbudán, a Kunigunda útja 64. alatt, előtérben az M2 Petőfi TV logója, fotó: MTVA/MTI/Zih Zsolt

Az M2 Petőfi TV a Petőfi Rádió műfajgazdag, magyar kínálatához igazodó, sokszínű tartalommal várja nézőit, a fiatalok igényeire szabott, aktuális témákkal – közölte a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) Sajtó és Marketing Irodája szerdán az MTI-vel.

A csatorna új, saját gyártásában készült egyedi tartalmakkal, élő közvetítésekkel, fesztiválok, koncertek, szórakoztató programok bemutatásával, filmes és ismeretterjesztő adásokkal, a fiatalok mindennapjait érintő témákkal várja a nézőket.

A megújulás szoros együttműködésben valósul meg a Petőfi Rádióval, láthatóvá téve a rádiós műsorvezetőket.

A közlemény szerint a csatorna kiemelt célja, hogy napjaink magyar slágereinek, a fiatal feltörekvő, értékteremtő zenei teljesítményt nyújtó zenészeknek bemutatkozási lehetőséget biztosítson a Petőfi Rádió tehetségkutató törekvéseivel szoros együttműködésben.

A tavaly októberben megújult rádióadónak már több ezer felvételt küldtek az új, valamint a széles körben még nem ismert előadók.

Tehetségük kibontakoztatásában, dalaik terjesztésében vállal hangsúlyos szerepet – műfaji megkötés nélkül – a magyar zenei médiumok között egyedüliként a két csatorna – emlékeztetnek a közleményben.

Mint hozzáteszik, a tehetséggondozás mellett fontos törekvésük a múlt könnyűzenei örökségének gondozása, hogy a hazai könnyűzene legendás alakjait közelebb hozzák az ifjúsághoz. A nézők ennek részeként több évtizede készült, zenei ritkaságnak számító archív koncertfelvételeket, interjúrészleteket is láthatnak.

Íme az újdonságok

Az elmúlt évekhez hasonlóan minden hétköznap 21 órától élő műsor várja majd a nézőket. Az Esti Kornél című műsorban különböző zenei formációk aktualitásait mutatják be, de előtérbe kerül az előadók színpadon túli élete, például kedvenc sportjuk, hobbijuk vagy karitatív tevékenységeik.

Az adások továbbá rávilágítanak arra is, hogyan kapcsolódik össze a zene egyéb művészeti és más területekkel. A műsorvezetők között a már jól ismert csatornaarcok szerepelnek, így Csitári Gergely, Pató Márton, Csapó Dóra, Hernandez Vivien, Matthesz Flóra és Tótfalusi Fanni.

A tévéadó újdonságai közé tartozik az élő műsor után következő zenés kívánságműsor. A Mit kíván? című műsor adásaiban válogatást adnak a Petőfi Rádió kívánságműsorának legnépszerűbb dalaiból, valamint zenei témákban megszólaltatják az utca emberét.

Szombat esténként 20 órától a Petőfi Rádióból ismert műsorvezetők, Mák Kata, Fekete László, Habóczki Máté, Szani Roland és Szikora Tamás várják a nézőket a Házibuli című zenés műsorral. Minden adás egy hazánkban népszerű zenei stílust, illetve sokakat foglalkoztató, a dalokban gyakorta megjelenő emberi érzelmet jár körbe különböző rovatokban.

Az adások után szombaton 22 órától koncert- vagy zenés filmet ad a csatorna.

A csatorna népszerű koncertműsora, az Akusztik továbbra is jelentkezik vasárnaponként 20 órától, valamint folytatódik az A38 hajó színpadán és a Kulisszák mögött – az A38 hajón, az A38 Archív és az A38 BESZTOF a zenei szerkesztők válogatásában, a legjobb hazai produkciókkal, érdekességekkel – olvasható a közleményben.

Tovább olvasom

Médiapiac

Vizsgálat indult az EU-ban az Apple, a Google és a Meta ellen

Az Európai Bizottság vizsgálatot indított az Apple, a Google és a Meta vállalat ellen, hogy megfeleltek-e a digitális piacokról szóló szabályozásnak (DMA) – jelentette be Margrethe Vestager digitális korra felkészült Európáért felelős uniós biztos.

Közzétéve:

MTI/EPA/Caroline Brehman

Margrethe Vestager brüsszeli sajtótájékoztatóján közölte:

az előzetes vizsgálatok eredményei szerint feltételezhető, hogy az érintett vállatok nem kezdték meg a hónap elején életbe lépett, átjárhatósággal és versennyel kapcsolatos előírásokat tartalmazó szabályozás szerinti kötelezettségek betartását.

A szabályozás szerint az “alapvető platformszolgáltatásokat” nyújtó, kapuőrnek nyilvánított vállatoknak fel kell számolniuk azokat a zárt technológiai rendszereket, amelyek a fogyasztókat egyetlen vállalat, főként saját termékeinek vagy szolgáltatásainak használta felé terelik. Kiemelte, a szabályozás előírja, hogy a vállalatoknak lehetővé kell tenniük, hogy “ingyenesen tereljék” a felhasználókat alkalmazásboltjain kívüli ajánlatokhoz.

Az Európai Bizottság szeptemberben hat szolgáltatót minősített kapuőrnek, az Alphabet, az Amazon, az Apple, a ByteDance, a Meta és a Microsoft céget.

Az uniós biztos szerint az Európai Bizottság “gyanítja”, hogy az érintett vállatok által bevezetett intézkedések nem tesznek eleget a DMA szerinti kötelezettségeiknek. Az uniós bizottság mélyreható vizsgálata során arra keres választ, hogy a Google és az Apple teljes mértékben betartja-e a DMA szabályait, amelyek megkövetelik a technológiai cégektől, hogy lehetővé tegyék, hogy az alkalmazásboltjaikon kívül elérhető ajánlatokhoz irányítsák a felhasználókat. Az uniós bizottság aggodalma szerint a két vállalat saját ajánlataikon kívüli választás esetén “különféle korlátozásokat” alkalmaz, beleértve egyebek mellett díjak felszámolását.

A gyanú szerint a Google nem tartja be azokat az előírásokat, amelyek megakadályoznák, hogy a technológiai óriáscégek előnyben részesítsék saját szolgáltatásaikat a riválisokkal szemben.

“Az Európai Bizottság aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a Google és az Alphabet keresőfelületeiken előnyben részesítik saját szolgáltatásaikat” – mondta.

Közölte továbbá: az előzetes vizsgálatok szerint az Apple alternatív alkalmazásboltokra vonatkozó új díjstruktúrája és az Amazon keresési találatokra vonatkozó rangsorolási gyakorlata szintén aggályokat vet fel. Az Apple intézkedései, beleértve a webböngésző keresési képernyőjének kialakítását, megakadályozhatják a felhasználókat abban, hogy gyakorolják a szabad szolgáltatásválasztás jogát saját rendszerén belül. Az uniós bizottság a Meta esetében a felhasználók adatainak kezelése és a díjköteles szolgáltatások fizetési feltételeivel kapcsolatosan vizsgálódik majd – tájékozatott.

Az Európai Bizottság közölte: vizsgálata során bizonyítékokat és információkat gyűjt a felvetődött gyanúk tisztázására, az eljárást 12 hónapon belül le kívánja zárni.

Jogsértés esetén a brüsszeli testület az érintett vállalat teljes, globális forgalmának 10 százalékáig terjedő bírságot szabhat ki. A bírságok ismételt jogsértés esetén akár 20 százalékot is elérhetnek.

Folyatódó jogsértések esetén az Európai Bizottság további lépéseket is tehet, például kötelezheti a vállalatot egy üzletág vagy annak egy részének eladására, vagy megtilthatja a rendszerszintű meg nem feleléshez kapcsolódó szolgáltatások nyújtását.

Borítókép: a Google amerikai informatikai óriáscég logója a Nemzetközi Szórakoztatóelektronikai Kiállításnak (CES) otthont adó épületen Las Vegasban 2023. január 10-én

Tovább olvasom

Médiapiac

Komoly karriert futott be a közmédia Országjáró című műsora

Eddig is több díjjal jutalmazták a hat éve futó műsort – mondta Siklósi Beatrix, a Kossuth rádió csatornaigazgatója az M1 műsorában hétfőn.

Közzétéve:

Róka Ildikó szerkesztő, gyártásszervező (b) és Móczár István rendező, operatőr (k) átveszi a Duna Televízió és a Duna World csatornán futó Ízőrzők című műsornak járó Hungarikum Liget Média-díjat Lezsák Sándortól, a Magyar Országgyûlés alelnökétõl (j2), Lezsák Sándorné Sütõ Gabriellától a Hungarikum Liget alapítójától (j) és Balogh Lászlótól, a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriumának elnökétől (b) a veszprémi díjátadó gálán 2024. március 21-én, fotó: MTI/Vasvári Tamás

Siklósi Beatrix annak kapcsán beszélt erről, hogy a közmédia két műsora, a Kossuth rádión hallható Országjáró és a Duna csatornán látható Ízőrzők sorozat múlt héten elnyerte a Hungarikum Liget Média-díjat.

A csatornaigazgató elmondta, büszke a műsort készítő csapatra, amelynek tagjait mindenhol nagy szeretettel várják.

A munkatársak óriási munkát végeznek, hétről hétre egy ötórás műsort állítanak össze

– mutatott rá.

Domokos István, az Országjáró felelős szerkesztője, műsorvezető arról beszélt, hogy

a műsor fennállása óta eddig 457 településen jártak és 13 500 riportalanyt szólaltattak meg. Mint mondta, a műsor kaput nyit a világra, megmutatja a helyben élők mindennapjait, az emberi értékeket, kincseket, amire az ott élők büszkék, a műsor készítőinek pedig fontos, hogy ezeket bemutathatják.

A díj megtiszteltetés számukra, és öröm volt a díjátadón újra találkozni azokkal az emberekkel, akiket a műsorban már bemutattak – mondta Domokos István.

Siklósi Beatrix közölte, hogy a díjjal járó 1,5 millió forintot az Országjáró stábja a Jónak lenni jó! jótékonysági kampány legutóbbi kedvezményezettjének, a koraszülött gyermekek fejlesztését segítő Semmelweis Fejlődéstámogató Központnak ajánlotta fel.

Tovább olvasom