Médiapiac
A fake news reputáció-romboló hatása a hírmédiában
A „Fake news” jelenség megerősítette a mainstream hírmedia iránti bizalmat, miközben rontotta a közösségi media források megítélését. A Kantar által készített „Trust in News” kutatás rávilágít, hogy a mainstream hírmédia megítélése alig változott, míg a közösségi media platformok és a kizárólag online létező hírmédiumok reputációja jelentősen romlott a közelmúlt politikai választásai nyomán felszínre került „fake news” narratíva hatására.
A Kantar ma publikálta nemzetközi „Trust in News” tanulmányának eredményeit. A világ négy országában (Brazília, Franciaország, Egyesült Királyság, USA) összesen nyolcezer embert kérdeztek meg a politikai és választási hírekkel kapcsolatos attitűdjéről.
A kutatás főbb megállapításai:
1. A mainstream hírmédia „fake news”-ként történő megbélyegzése egyértelműen kudarcot vallott. A hagyományos nyomtatott és sugárzott media reputációja sokkal ellenállóbbnak bizonyult – elsősorban az általuk nyújtott tartalmak mélysége miatt –, mint a közösségi media platformoké és a kizárólag online létező híroldalaké.
2. A közönség egyre szélesebb körben informálódik és összetettebb a viszonya és elvárásai a hír jellegű tartalmakkal szemben.
3. A közvélemény változatlanul hisz abban, hogy az újságírói munka kulcsfontosságú a demokratikus értékek megőrzése szempontjából, de sokkal szkeptikusabbá vált. Az USA-ban és Brazíliában például a lakosság kiugróan nagy százaléka gondolja azt, hogy a legutóbbi választások eredményeit nagyban befolyásolta a „fake news”.
Kiben bízunk?
A „fake news” jelenség reputációromboló hatásáért túlnyomórészt a közösségi média, az üzenetküldő applikációk és a kizárólag online létező hírcsatornák tehetők felelőssé. A nyomtatott magazinok számítanak a legmegbízhatóbb hírforrásnak (72%), utána szorosan a többi hagyományos médium: a nyomtatott napilapok, a televíziós és rádiós hírműsorok. A megkérdezettek mindössze egyharmada jelölt meg közösségi média oldalt vagy üzenetküldő alkalmazást megbízható hírforrásként. A kizárólag online létező hírforrásokban a megkérdezettek fele bízik, jóval kevesebben, mint a nyomtatott és sugárzott társaikban. Érdekes módon, ez utóbbiak online verzióiban valamivel kisebb a bizalom, mint az eredeti offline médiumokban.
 |
| Fotó: A használt hírforrások iránti bizalom – Kantar |
A közösségi média és az üzenetküldő platformok megbízható hírforrásként történő megítélése jelentősen romlott. A social média platformok (közöttük a Facebook dominál 84 százalék használta az elmúlt hetekben) és üzenetküldő appok (a Whatsapp a legelterjedtebb) által közvetített politikai és választási hírekben a hírfogyasztók közel 60 százaléka „bízott kevésbé” a „fake news” jelenség miatt. A „csak online” hírmédiumok megítélése is erősen romlott: a hírfogyasztok 41 százaléka kevésbé bízik bennük.
 |
| Fotó: A használt platformok politikai híreibe vetett bizalom alakulása a „fake news” jelenség után – Kantar |
A nyomtatott hírforrások ennél ellenállóbbnak bizonyultak, és csak enyhe bizalomvesztést szenvedtek el: a közönség mindössze 23 százaléka mondta azt, hogy kevésbé bízik a nyomtatott napilapok és magazinok híreiben. Ám szinte ugyanennyien mondták azt is, hogy nőtt a bizalmuk az előbb említett két médiatípus tartalmaival szemben (23% ill. 17%). A nyomtatott médiáról összességében a megkérdezett hírfogyasztók több mint háromnegyede nyilatkozta azt, hogy ugyanúgy vagy jobban bízik benne, mint a „fake news” jelenség előtt. A 24 órás televíziós hírcsatornák szintén tartani tudták erős pozíciójukat a megbízható hírforrások között: a hírfogyasztók 78 százaléka ugyanúgy vagy jobban bízik bennük, mint azelőtt.
A vizsgált négy ország megkérdezett hírfogyasztóinak 46 százaléka gondolja azt, hogy a „fake news” befolyásolta a legutóbbi választások eredményét. Ez az arány Brazíliában volt a legmagasabb, ahol a válaszadók 69 százaléka, az USA-ban pedig a megkérdezettek 47 százaléka volt ezen a véleményen. Van azonban arra utaló jel is, hogy a Facebook és a Google tett lépéseket a „fake news” megállítására (az Egyesült Királyság hírfogyasztóinak 13 százaléka mondta azt, hogy látott erre irányuló erőfeszítést, Braziliában az egyharmaduk, Franciaországban 16 százaléka, az Egyesült Államokban 22 százalék).
Változó hírfogyasztási szokások
A hírolvasó közönség egyre szélesebb körben informálódik: a megkérdezettek 40 százaléka több forrásból tájékozódik, mint 12 hónappal ezelőtt. A „Bármilyen online” átvette a vezetést a televíziótól az elsődleges hírforrások sorában. A 35 év alattiak körében pedig a közösségi media megbízhatósága – az elszenvedett reputációvesztés ellenére is– vetekszik a televízióéval (65% vs 69%).
 |
| Fotó: A hírfogyasztásra használt médiumok az elmúlt héten, korcsoportok szerint – Kantar |
A hírfogyasztók emellett egyre megfontoltabbak is. A „szűrőbuborék effektusnak” némiképp ellentmond, hogy a közösségi média használók 40 százaléka a sajátjától eltérő nézőpontokat is olvas a neten, és csaknem kétharmaduk aggódik amiatt, hogy a személyre szabottság miatt hírszűrő buborék alakul ki körülötte. A hírfogyasztók több mint háromnegyede állította magáról, hogy független források segítségével ellenőrizte egy-egy történet valóságtartalmát, és 70 százalékukkal fordult már elő, hogy nem osztott meg egy cikket azért, mert félt attól, hogy esetleg „fake news”. Viszont közel egyötödük bevallotta, hogy osztott már meg úgy tartalmat, hogy csak a fősorát olvasta el.
A Kantar „Trust in News” kutatást 2000 fős reprezentatív mintán végezték mind a 4 országban (Brazília, Franciaország, Egyesült Királyság, USA).
Eric Salama, Kantar CEO megjegyezte „A tanulmányunk számos kihívásra és lehetőségre hívja fel a hírszolgáltatók figyelmét a média minden szegmensében. A hagyományos média egyértelműen megszabadult a »fake news« vádaktól, és továbbra is jelentős bizalmat élvez a hírfogyasztók körében. A nagy kihívás ezen vállalatok számára az, hogyan konvertálják át ezt a hűséget és bizalmat kereskedelmi előnnyé. A hírszolgáltató szektor új belépői – beleértve a közösségi média oldalakat és az online hírcsatornákat – az elmúlt években komoly reputációcsökkenést szenvedtek el a platformjaikon megjelenő tartalmak kétes megbízhatósága miatt. De egyértelműen látszik, hogy ez a bizalom visszaszerezhető, hiszen a social media, mint »hírfelfedező platform« egyre fontosabb szerephez jut a hírfogyasztásban. Bízunk benne, hogy a Trust in News tanulmány értékes insightokkal szolgál az összes hírszolgáltató számára, akik ezen a társadalom számára oly fontos és gyorsan változó piacon tevékenykednek.”
Sir Martin Sorrell, WPP CEO szavai: „Örömmel látom, hogy a Trust in News igazolta, a márkaerő mennyire fontos tényező a hírpiacon; hajtóereje a hírfogyasztók és hírszolgáltatók közötti elkötelezett kapcsolat és a tartalomba vetett bizalom kiépülésének. A kutatás megmutatta a hagyományos hírmédiumok számára, hogy a bizalom növelésén keresztüli márkaépítés egy jó lehetőség arra, hogy kereskedelmileg is biztosítsák a jövőjüket, és közben kitaláljanak egy rugalmas előfizetési modellt a fiatalabb generációk számára, akik már megbarátkoztak a fizetős rendszerekkel. Tudjuk, hogy a legnagyobb social media cégek elkezdtek foglalkozni a »fake news« problémával. A tanulmány azzal, hogy számszerűsíti, milyen mértékben ásta alá a közösségi média megítélését a »fake news«, megmutatja, milyen fontos, hogy ez a munka folytatódjon.”
Médiapiac
Új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a szlovák kormány
A szlovák közmédia vezetésének megválasztási folyamatát érintő módosításokat, valamint névváltoztatást is tartalmazó új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a pozsonyi kormány szerdán.
A Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) jelenlegi formáját és nevét 2011-ben Iveta Radicová – később idő előtt távozó – liberális kormányának idején hozták létre a Szlovák Rádió (SR) és a Szlovák Televízió (STV) összevonásával. Az RTVS élére később a legnagyobb szlovák kereskedelmi televízió egyik korábbi vezetőjét nevezték ki, és számos vitatott változtatásra is sor került, amelyekkel kapcsolatban az intézményt nem egy bírálat érte, egyebek mellett hírszolgáltatásának kiegyensúlyozottságát megkérdőjelezve.
A Robert Fico kormánya által most elfogadott – a pozsonyi törvényhozás liberális ellenzéke által élesen bírált – törvényjavaslat a TASR közszolgálati hírügynökség közlése szerint egyebek mellett módosítja az intézmény nevét, amelyet a jövőben Szlovák Televízió és Rádiónak (STVR) hívnak majd, de megtartja annak összevont formáját.
A javasolt új törvény által bevezetett érdemi változtatások egyike az intézményvezető megválasztásának folyamatát, konkrétan a vezérigazgatót megválasztó kilenctagú közmédiatanács összetételét érinti. A közmédiatanács tagjait eddig a parlament választotta egy speciális forgószabály alapján. A jövőben a tagok közül négyet a kulturális miniszter jelöl majd. Az új közmédiatörvény hatálybalépésével a szlovák közmédia jelenlegi vezetésének megbízatása megszűnik majd.
Az új jogszabály változást hoz majd a szlovák köztelevízióban sugározható reklámok mennyiségével kapcsolatban is, a teljes adásidő eddig megengedett 0,5 százalékáról 5 százalékra emelve a reklámidő maximális hányadát.
A szlovák miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy reményei szerint a jogszabályt még nyáron elfogadja a parlament.
Borítókép: Robert Fico szlovák kormányfő
Médiapiac
Reklámriport miatt bírságolt a médiatanács
Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.
Megsértette a műsorszámok támogatására vonatkozó törvényi rendelkezést a TV2 a Trendmánia (9. évad 40. rész) című műsorszám december 16-án sugárzott adásával – mondta ki a médiatanács április 23-án meghozott határozata.
A műsorrészt egy szépségipari cég üzletében vették fel, amelynek polcain márkanévvel ellátott szépségápolási termékek voltak láthatóak, amelyek egy részét a riporter ki is próbálta, illetve jótékony hatásukról beszélgetett az üzletvezetővel – írták.
Mindezek miatt a testület a műsorszámot reklámriportnak tekintette, és 500 ezer forint bírsággal sújtotta a TV2-t, a jogsértés ismételtségére tekintettel pedig 25 000 forint megfizetésére kötelezte a csatorna vezető tisztségviselőjét.
A közlemény szerint nézői bejelentés alapján, a kiskorúak védelme szempontjából vizsgálta a médiatanács az M4 Sporton február 28-án 18 óra 46 perctől sugárzott MOL Magyar Kupa DVSC-Ferencvárosi TC-nyolcaddöntőt a műsorszámban hallható trágár nézői bekiabálások miatt.
A testület figyelembe vette, hogy az élőben közvetített sportműsorszám szerkesztésére a médiaszolgáltatónak éppúgy nem volt lehetősége, mint a sugárzás időpontjának megválasztására, ezért nem indult hatósági eljárás a médiaszolgáltatóval szemben.
Ugyanezen az ülésén két rádiós frekvenciára kiírt pályázati eljárást is eredményesnek nyilvánított a médiatanács: a Fonyód 101,3 MHz és a Siófok 92,6 MHz helyi vételkörzetű rádiós médiaszolgáltatási lehetőségek kereskedelmi jellegű használatára kiírt pályázatok nyertese a Radio Plus Kft. lett.
A közlemény szerint nézői észrevétel nyomán kereste meg a médiatanács a cseh társhatóságot Kőhalmi Zoltán – Történjen bármi című, a Comedy Centralon január 1-jén 15 óra 56 perckor sugárzott műsorszáma miatt.
A műsort a médiaszolgáltató korhatárjelölés nélkül sugározta, azonban az a magyar szabályozás alapján a III. korhatári kategóriába (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) tartozna.
Az RRTV megállapította, hogy a műsorszám ugyan nem sértette meg a rádiós és televíziós műsorszolgáltatásról szóló cseh rendelkezéseket, de a társhatóság a magyar jogszabályokra tekintettel felhívta a médiaszolgáltatót, a Viacom CBS Networks International Czech s.r.o.-t, hogy tegyen eleget a magyar törvényben meghatározott, az általános közérdeken alapuló szigorúbb szabályoknak a korhatárjelölés tekintetében, amelyet a műsorszám sugárzásakor elmulasztott feltüntetni.
A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket
Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.
Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.
A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.
A sajátot könnyű…
Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.
… és másét?
De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy
többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti
– jegyezte meg Fáczán Gábor.
S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?
– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.
Sorozat indul!
A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.
Jakubász Tamás