Médiapiac
A jövő dalszerzése
Élményalapú, digitális technikai eszközre építő, óvodásoknak és kisiskolásoknak szóló új nemzetközi zeneoktatási módszertan európai bevezetésén dolgozik a dalszerzőket tömörítő Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület. A napokban útjára indított Future Songwriting, azaz „a jövő dalszerzése” elnevezésű kétéves nemzetközi projektben összesen nyolc európai intézmény működik együtt, munkájukat az EU Kreatív Európa programja is támogatja.
Az eredetileg Finnországban több éve indított projekt néhány éve hatalmas sikereket ért el a finn általános iskolás énekzene-oktatásban. A rendhagyó tanórák lényege, hogy a digitális technika használatával interaktívvá és élményalapúvá teszik a kisiskolások zenei foglalkozásait, a középpontban pedig a közös dalszerzés áll.
A projekt legjelentősebb eredménye az, hogy az alapvetően műhelymunkára szabott pályázat mára egy több EU-s országban futó, a Kreatív Európa program által támogatott projektté vált, amelyben közös jogkezelők, művészeti egyetemek és zenei kutatóintézetek is részt vesznek.
Az óvodai és iskolai foglalkozások keretében a gyerekek együtt kitalálnak egy történetet és az abban szereplő karaktereket, majd egy táblagép segítségével hangokat, zajokat, zörejeket gyűjtenek, rögzítenek. A GarageBand elnevezésű applikációnak köszönhetően szabadon engedhetik zenei kreativitásukat: hangszereket szólaltathatnak meg, közösen zenét és szöveget írnak, egyszerű dalokat hoznak létre.
Kreatív fejlesztés
Ahogy a rendszeres gyurmázás után nem lesz minden gyermekből keramikus művész, úgy a Future Songwriting projektben résztvevő ovisokból és kisiskolásokból sem lesz feltétlenül zeneszerző vagy szövegíró. A fő cél itt is a kicsik kreativitásának és egyéb képességeinek fejlesztése. Ráadásul a zenélés bizonyítottan segít leadni a bennük felgyülemlett feszültséget, ezáltal hozzájárul a lelki kiegyensúlyozottsághoz. Emellett a dalszerzői tehetségek felkutatására és motiválására is használható a módszer – írják.
Különböző tudományos kísérletek bizonyítják, hogy a zenetanulás pozitív változásokat okoz az agyban és fejleszti a gyerekek mentális képességeit, egyes kísérletek alapján akár még a diszlexiára is egyfajta megoldást jelenthet.
Az Egészségtükör portál egyik cikke szerint a zenetanulás hatására javul a gyerekek felfogóképessége, memóriája és összpontosítási készsége, amelyek jobb tanulmányi eredményhez vezetnek később az iskolában. Erre a következtetésre jutott kutatásai során Laurel Trailor, a McMaster Egyetem igazgatója, aki munkatársaival óvodáskorú gyerekekkel végzett kísérletet, amelyek során azt tapasztalták, hogy azok a gyerekek, akik zenei képzésben vettek részt, kivétel nélkül jobban teljesítettek, mint azok a társaik, akik nem tanultak zenét. A kutatás első körben azt igazolta, hogy a zenetanulás fejleszti az agy hallókérgét. A szakember összehasonlította az azonos típusú vizsgálatok során megfigyelt elektromos és mágneses impulzusokat az agyban, felismerte, hogy már akár egy vagy két év zenetanulás is fejlettebb memóriát és jobb összpontosítási képességet okoz. „Úgy tűnik, hogy a zenetanulás hatékonyan fejleszti a koncentráció és memória képességét, amely a tanulás számos területen vezet jobb eredményekhez” – mondta.
A Harvard Egyetem kutatója, Gottfried Schlaug szintén komoly összefüggést talált a kisgyermekkori zenei képzés és a mentális képességek fejlődésével összefüggésben. Szerinte a zene pozitív hatása a verbális és nonverbális képességekre is kihat. Kutatásai eredményeképpen arra a következtetésre jutott, hogy a különböző hangszerek más területet módosítanak az agyban. Megjegyzi, az énekesek agyában bekövetkező változások némileg eltértek a vonós vagy billentyűs hangszereken játszókétól. A zenélés és a nyelvi képességek fejlődése között még szembetűnőbb összefüggés talált például a diszlexiás gyerekek körében. „Az eredmények arra utalnak, hogy egy zenei képzés, mely erősíti a felfogóképességet, bizonyos nyelvi hiányokat is orvosolhat” – mondta.
Glenn Schellenberg, a Toronto Egyetem pszichológia professzora azt vizsgálta, hogy a zene kihat-e a személyiség egyéb területeire is, mint viselkedés, szociális készségek, beilleszkedés, konfliktuskezelés, intelligencia. Azt tapasztalta, hogy számos pszichológiai és kognitív teszten jobban teljesítenek azok a gyerekek, akik zenét tanulnak. A kutató szerint a zene nem csak a mentális képességre van pozitív hatással, hanem a személyiséget is fejleszti.
Elérhető és költséghatékony
A Future Songwriting módszer előnye, hogy az alkotás nem igényel költséges technikai apparátust, stúdiót vagy technikai személyzetet. A módszertan ismerete mellett mindössze egy-két táblagépre és az alkalmazásra van szükség. A korábbról már sokak által ismert rendhagyó énekóráktól eltérően itt nem vendégművészek biztosítják az élményt, hanem a tanítók továbbképzésén és a technika használatán van a hangsúly.
EU támogatás, magyar szerepvállalás
A finnországi sikerek után az Európai Unió Kreatív Európa programja támogatásával más országokra is megnyitják a projektet. Magyarországról a dalszerzők egyesületét, az Artisjust hívták meg partnernek.
– mondta Tóth Péter Benjamin, az Artisjus üzleti transzformációs igazgatója.
A módszer itthoni bevezetésének ötletét a szakember a következőképpen indokolja:
A projekt három fő eleme:
- Műhelyképzés óvodapedagógusok és tanítók részére (Finnország, Németország, Franciaország, Magyarország)
- Továbbképzés tanítóknak e-oktatási eszközzel
- Kísérleti iskolai oktatások három országban (Finnország, Németország, Franciaország)
Eközben egyetemi kutatók dolgoznak a módszertan tökéletesítésén, további országokra való kiterjeszthetőségén. A Médiapiac kérdésére, hogy hol tart a módszertan tökéletesítése, az a válasz érkezett, hogy még korai lenne válaszolni, szeretnék megvárni a programban résztvevő partnerintézetek által elkészített tanulmányokat, ami a teljes projekt lezárultával, tehát 2020 őszén születnek meg. A projekt befejezése kapcsán majd záró szemináriumokat tartanak Helsinkiben, Budapesten, Párizsban és Brüsszelben.
Nemzetközi pályázat
A pályázatot lebonyolító szervezetek a finn (TEOSTO), a magyar (Artisjus) és a francia jogkezelő (SACEM), a Pompeu Fabra Egyetem (Spanyolország), a Kölni Egyetem (Németország), a Musical Futures zeneoktatási szervezet (UK) és a Helsinki Művészeti Egyetem (FI). Az oktatási módszertan az INTO School (Finnország) sajátja. A kommunikációs munkát az Artisjus a Hangvető közreműködésével valósítja meg.
Médiapiac
Az EU eljárást indított a TikTok ellen a TikTok Lite elindítása miatt
Az Európai Bizottság eljárást indított a TikTok ellen a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály (DSA) alapján, mert előzetes megállapítások szerint a TikTok Lite franciaországi és spanyolországi elindítását megelőzően az üzemeltető nem hozott kockázatcsökkentő intézkedéseket a gyermekek védelmére – tájékoztatott a brüsszeli testület.
Az uniós bizottság közleménye szerint
az eljárás célja annak megállapítása, hogy a kínai ByteDance tulajdonában álló TikTok megsértette-e a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályt, amikor elindította a TikTok Lite-ot Franciaországban és Spanyolországban anélkül, hogy az online óriásplatformok esetében kötelező értékelési jelentést nyújtott volna a lehetséges kockázatok mérséklésére.
Az Európai Bizottság aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a TikTok Lite Task and Reward nevű programot, amely lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy az alkalmazáson belül bizonyos feladatok, így például videók megtekintése, tartalom kedvelése, barátok meghívása során pontokat szerezzenek, az üzemeltető anélkül indította el, hogy előzetesen értékelte volna az azzal járó kockázatokat, különösen a platform függőséget okozó hatásával kapcsolatosan.
Különös aggodalomra ad okot, hogy az üzemeltető nem hozott kockázatcsökkentő intézkedéseket a gyermekek védelmére, ugyanis a TikTokon nem állnak rendelkezésre hatékony életkor-ellenőrző mechanizmusok.
Amennyiben a felsorolt aggodalmak bizonyítást nyernek, a mulasztások a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály vonatkozó cikkeinek megsértését jelentenék – hívták fel a figyelmet.
A TikToknak április 23-ig kell benyújtania a kockázatértékelési jelentését az Európai Bizottság részére, és május 3-ig az összes kért információt a brüsszeli testület rendelkezésére kell bocsátania.
Abban az esetben, ha a TikTok a megadott határidőn belül nem válaszol, az uniós bizottság a szolgáltató teljes éves jövedelmének vagy világméretű forgalmának 1 százalékáig terjedő pénzbírságot, valamint a szolgáltató átlagos napi jövedelmének vagy világszintű éves árbevételének legfeljebb 5 százalékát kitevő kényszerítő bírságot szabhat ki – közölték.
Mivel a brüsszeli testület szerint “fennáll a felhasználók mentális egészsége súlyos károsodásának kockázata”, arról tájékoztatta a TikTokot, hogy ideiglenes intézkedéseket kíván bevezetni a TikTok Lite érintett programjának felfüggesztésére az egész EU-ban a program biztonságosságának értékeléséig.
Az Európai Bizottság emlékeztetett, hogy ez a második eljárás a TikTokkal szemben a hatékony életkor-ellenőrzési mechanizmusok hiánya és a platform feltételezett függőséget okozó kialakítása miatt. A február 19-én kezdődött eljárást a brüsszeli testület azért indította, mert előzetes vizsgálatai alapján a TikTok “feltételezhetően nem tesz eleget a kiskorúakat érő negatív hatások kezelésére”.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
Politikusok, sportolók és hírességek szerepeltek a leggyakrabban tavaly az online médiában
Politikusok, sportolók, hazai és külföldi hírességek szerepelnek a leggyakrabban említett nevek között, amelyek megjelentek az online médiatérben 2023-ban. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 93 népszerű médiafelület – televíziós csatornák, újságok, rádiók honlapjai, valamint hírportálok, közösségimédia-felületek, fórumok és blogok – elemzésével azt vizsgálta, kik álltak a hírek és a közbeszéd fókuszában, valamint azt is, hogy Magyarország és a nagyvilág helyszínei közül melyek szerepeltek a legtöbbet.
Az NMHH kommunikációs igazgatósága kedden azt közölte az MTI-vel, hogy
az ezer legtöbbször említett ismert ember nevével összesen egymillió alkalommal lehetett találkozni a neten, köztük domináltak a hazai szereplők, illetve a férfiak.
A leggyakoribb száz név esetében az említések több mint felét politikából ismert emberek tették ki, csaknem harmaduk médiaszereplőhöz vagy hírességhez volt köthető, 14 százalékban pedig sportolókról lehetett olvasni az online felületeken.
Kiemelték, hogy
2023-ban a legtöbbször említett név az online médiatérben Orbán Viktor miniszterelnöké volt, 92 ezer alkalommal.
A kormányfő leginkább a Kossuth rádióban adott interjúi és bejelentései miatt került fókuszba. Neve egy átlagosnak nevezhető napon 250 alkalommal jelent meg, legtöbbet december 15-én és 21-én említették.
Magyarország miniszterelnökét a külügyminiszter, Szijjártó Péter követte, 27 ezres értékkel, harmadik helyen pedig Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerepelt, nevével 14 ezer alkalommal lehetett találkozni
– írták.
Az év során többször kiemelkedett egy-egy közszereplő a mindennapi közbeszédből: két kiváló magyar kutató is jelentős említést ért el, október 2-án Karikó Katalint (682 említés) tüntették ki orvostudományi Nobel-díjjal, másnap pedig Krausz Ferencet (330) díjazták a fizikában elért kiemelkedő munkásságáért.
Úgy folytatták, hogy akadtak lesújtó, tragikus események is, mint például Vágó István (312) volt televíziós műsorvezető, vagy épp a Mount Everest megmászására induló, majd eltűnő Suhajda Szilárd halálhíre (338), a hegymászó hollétéről utoljára május 25-én hallhatott a világ.
Tavaly a külföldiek toplistáján legtöbbet Vlagyimir Putyin (49 ezer) orosz, Volodimir Zelenszkij (25 ezer) ukrán elnök és Joe Biden (15 ezer) az Egyesült Államok vezetője szerepelt.
Európán kívüliként az első tíz ember között feltűnt még Donald Trump volt amerikai elnök, illetve Benjámín Netanjáhu jelenlegi izraeli miniszterelnök is.
A nemzetközi hírességek között olyan embereket gyászolt a média, mint a Jóbarátok sorozat szereplője, Matthew Perry (446), Tina Turner (228) énekesnő vagy Elvis lánya, Marie Presley (188)
– tették hozzá.
Az online médiatérben megjelent földrajzi helynevek esetében tízből négy magyar vonatkozású volt. Négy esetben az említés európai országgal vagy várossal, míg a fennmaradó részben a világ többi tájával volt kapcsolatos.
A kutatás szerint az év során Magyarországot 191 ezer alkalommal említették meg a vizsgált médiatermékek, Budapestet pedig 151 ezerszer. Magyarországot és fővárosát a sportrendezvények idején kifejezetten gyakran, legalább ezerszer emlegették.
A kulturális események is nagy visszhangot váltottak ki: kiemelkedett Ferenc pápa áprilisi látogatása, a magyar fővárost ekkor csaknem négyezerszer említették. A további magyar helyszíneket illetően háromezernél is több említést főleg a vármegyeszékhelyek, a nagyobb városok és a Balaton értek el – fűzték hozzá.
A külföldi földrajzi neveket elemezve kitűnik a kiemelt jelentőségű háborúk hírértéke (Ukrajna, Oroszország, Izrael), az Európai Unióhoz (Brüsszel, tagországok és azok fővárosai), illetve a fontosabb külpolitikai partnerekhez (Kína, USA, Törökország) fűződő történések bemutatása.
Egyes napok statisztikáit elemezve kiemelkedik többi között Liverpool (460) Szoboszlai Dominik, a magyar válogatott csapatkapitányának szerződésével kapcsolatban, továbbá néhány szomorú esemény helyszíne is, mint például Törökország (725), a februári tragikus földrengés idején vagy Prága (424) a Károly Egyetemnél meggyilkolt és megsebesített emberek miatt – áll a közleményben.
Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke beszédet mond a Fidesz-KDNP európai választási kampányindító rendezvényén a Millenárison 2024. április 19-én
Médiapiac
Csak egy kereskedelmi médiaszolgáltató tenne közzé politikai reklámokat
Csak egy kereskedelmi médiaszolgáltató jelentkezett a Nemzeti Választási Bizottságnál (NVB), hogy a szombaton indult választási kampányban politikai reklámot kíván közzétenni – közölte a Nemzeti Választási Iroda (NVI) az MTI-vel.
A választási kampányban a jelöltek, jelölőszervezetek népszerűsítését célzó politikai reklám televízióban, rádióban jelenik meg.
A törvény szerint a nem közszolgálati médiaszolgáltatók (rádiók, televíziók) nem kötelesek ilyen jellegű politikai reklámot sugározni, de vállalhatják azt.
A jogszabály szerint amennyiben a közszolgálatinak nem minősülő, országosan elérhető lineáris médiaszolgáltatást nyújtó szolgáltatók biztosítani kívánják politikai reklám közzétételének lehetőségét, ezt kötelesek közölni a NVB-vel. A politikai reklám közzétételére vonatkozó jognyilatkozatokat külön kell megtenniük az európai parlamenti választásra, az önkormányzati, valamint a nemzetiségi választásra.
A nem közszolgálati médiaszolgáltatóknak szombat 16 óráig volt lehetőségük ilyen bejelentést tenni.
Az NVI tájékoztatása szerint határidőig mindössze egy kereskedelmi médiaszolgáltató jelentkezett be: a Magyar RTL Televízió Zrt., amely a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán, valamint az Európai Parlament tagjainak választásán is 150-150 percben jelölte meg a közzététel összes időtartamát.
A választási eljárásról szóló törvény szerint a nem közszolgálati médiaszolgáltató egyenlő feltételek mellett teheti közzé a jelöltet, illetve listát állító jelölőszervezetek és a független jelöltek politikai reklámjait, közös jelölt, illetve közös lista esetén a jelölőszervezetek együttesen jogosultak a politikai reklám megrendelésére.
A politikai reklámhoz véleményt, értékelő magyarázatot fűzni tilos, közzétételéért a médiaszolgáltató ellenszolgáltatást nem kérhet, nem fogadhat el.
Borítókép: illusztráció