Médiapiac
„A közösségi médiát a hagyományos PR természetes evolúciójának tekintem”
Dirk Singer már több díjnyertes ügynökséget is alapított. Most éppen a vizuális közösségi média érdekli, így többek között arról kérdeztük, hogy forradalmat csinál-e a Google Glass.
Az interjú elsőként a Médiapiac szaklap május-júniusi számában, a “Mi újság Digitáliában?” melléklet részeként jelent meg. A szakemberrel az ICEEfesten készítettünk interjút, konferenciabeszámolónk elolvasható ezen a linken.
 |
| Dirk Singer |
A LinkedIn-profilján azt írja, hogy a média- és reklámiparban dolgozik a “kilencvenes évek betárcsázós időszaka óta”. Mi a legfontosabb öt dolog, amely azóta ebben az iparágban történt, s amely paradigmaváltáshoz vezetett napjainkra (már ha hisz abban, hogy ilyesmi bekövetkezett).
Ha öt dolgot kellene megemlítenem, akkor azok a következők lennének:
1. Radikálisan megváltozott, ahogyan fogyasztunk, és ahogyan megosztjuk egymással az élményeket, az információkat. A print média az OECD-országok zömében csökkenőben van, főleg az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban. Ez pedig azt jelenti, hogy a hírek más módon indulnak útjukra.
2. Ebből eredően nagyon megváltozott a problémák kezelése, a válságmenedzsment, ahogyan azt sok márka megtanulhatta a saját kárán. Van egy ökölszabályom, amely szerint mindössze négy óra telik el aközött, hogy valami megjelenik a közösségi médiában, és bekerül a mainstream médiába.
3. Megváltozott, hogy hogyan szólnak hozzánk a fogyasztók. Korábban csak úgy hallathatták a hangjukat, ha felhívtak egy ügyfélszolgálati számot, vagy írtak egy levelet, amik egyaránt némi erőfeszítésbe kerültek. Most azonban ha valamit megfogalmaznak egy márkáról, az többnyire gyorsan, nagy nyilvánosság előtt történik, és – például a Twitteren – lehetőség van rá, hogy a megszólaló legalább részben megőrizze a névtelenségét.
4. Más képességekre van szükségünk, ha marketingesként akarunk helytállni. A brit piacon biztosan nem talál olyan újságírót, aki ne lenne aktív a Twitteren. Egy marketinges nagyon nehezen boldogul el a munkájával, ha legalább valamilyen szinten nem érti a közösségi média működését.
5. Az online közeg mérsékelte az emberek márkahűségét. Megint csak nézzük a hírek területét. Az olyan, rendkívül népszerű alkalmazások, mint a Flipboard vagy a Zite, radikálisan lecsökkentették a hírmédiamárkák fontosságát, és az általuk kínáltakat generikus tartalommá változtatták.
Ön a legdühöngőbb válságidőszakban, 2010-ben alapította a második ügynökségét. Hogy jött az ötlet?
Valóban, a Rabbit 2010-ben, a válság alatt indult útjára, de a gazdaság általános helyzetétől eltekintve a digitális média akkor is olyan terület volt, amelyre a márkák pénzt kívántak költeni. Úgy vélem továbbá, hogy a nehéz helyzetben elindított vállalkozások jobban teljesítenek. Például az előző ügynökségem, a Cow a 2001-es miniválság alatt lépett piacra.
A Rabbitet “digitális PR és közösségimédia-ügynökségként” határozza meg. Ez azt jelenti, hogy a közösségi médiát elsődlegesen PR-eszköznek tartja a márkatulajdonosok szempontjából?
A PR elsősorban a percepciók alakításáról és kezeléséről szól. Ebből eredően a közösségi médiát a hagyományos PR természetes evolúciójának tekintem. Egyébként nemrégiben elkezdtem a Rabbitet másképp definiálni, mostanában a “közösségi PR-ügynökség” meghatározást használom rá.
Mit gondol a ROI-központú gondolkodásról, ha a közösségi médiával kapcsolatban merül fel?
Jobban szeretem az olyan gondolkodást, amely a képességekből indul ki. Úgy vélem, hogy a közösségi médiában való hatékony jelenléthez jó ötletekre és a marketingmix egészének megértésére van szükség. Nincs ebben tehát semmi különös. Azt gondolom továbbá, hogy át kell látnod a közösségi médiából kinyerhető adatokat és számokat, el kell fogadnod a különböző közösségek saját viselkedési kódexét, és meg kell ismerned a különböző eszközöket és azok eltérő használatát.
Mostanában a vizuális közösségi média iránt mutat nagyobb érdeklődést. Mit jelent a márkatulajdonosok és a digitális ügynökségek számára e terület térnyerése?
Van egy mondás, miszerint egy kép többet ér ezer szónál; és a tények visszaigazolják ezt. Például 2011 novemberében a Facebook hírfolyamának ötödét alkották képet, most pedig a felét. Emellett az olyan Facebook-posztok, amelyekben képek, albumok vagy videók szerepelnek, száz százalékkal magasabb elköteleződési rátát érnek el, mint a pusztán szövegesek.
Weboldalán egy bejegyzésben azt a kérdést teszi fel, hogy vajon a hordható eszközök, amilyen a Google Glass is, jelentik-e a következő fotóforradalmat. A legtöbb felhasználó és márka még ott tart, hogy miként lehetne elboldogulni az okostelefonokkal és az ezeken elérhető vizuális élménnyel. A Google Glass és versenytársai hogyan fogják megváltoztatni a vizuális web világát, és mainstream képernyővé válhatnak-e?
Szerintem a hordható eszközökben megvan a potenciál arra, hogy diszruptívvá váljanak, de nem a Google Glassban. Olvastam egy párhuzamot, miszerint a Google Glass olyan, mint amilyen a Newton volt az iPad számára (az Apple 1987-ben dobta piacra a Newton nevű digitális személyi asszisztenst, és hivatalosan 1998-ban vonta ki onnan – a szerk.). Azaz egy, a korát messze megelőző ötlet. A jövőben a Google Glasst olyan valaminek fogjuk látni, ami valami nagyobb és jobb előfutára volt.
Médiapiac
Új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a szlovák kormány
A szlovák közmédia vezetésének megválasztási folyamatát érintő módosításokat, valamint névváltoztatást is tartalmazó új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a pozsonyi kormány szerdán.
A Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) jelenlegi formáját és nevét 2011-ben Iveta Radicová – később idő előtt távozó – liberális kormányának idején hozták létre a Szlovák Rádió (SR) és a Szlovák Televízió (STV) összevonásával. Az RTVS élére később a legnagyobb szlovák kereskedelmi televízió egyik korábbi vezetőjét nevezték ki, és számos vitatott változtatásra is sor került, amelyekkel kapcsolatban az intézményt nem egy bírálat érte, egyebek mellett hírszolgáltatásának kiegyensúlyozottságát megkérdőjelezve.
A Robert Fico kormánya által most elfogadott – a pozsonyi törvényhozás liberális ellenzéke által élesen bírált – törvényjavaslat a TASR közszolgálati hírügynökség közlése szerint egyebek mellett módosítja az intézmény nevét, amelyet a jövőben Szlovák Televízió és Rádiónak (STVR) hívnak majd, de megtartja annak összevont formáját.
A javasolt új törvény által bevezetett érdemi változtatások egyike az intézményvezető megválasztásának folyamatát, konkrétan a vezérigazgatót megválasztó kilenctagú közmédiatanács összetételét érinti. A közmédiatanács tagjait eddig a parlament választotta egy speciális forgószabály alapján. A jövőben a tagok közül négyet a kulturális miniszter jelöl majd. Az új közmédiatörvény hatálybalépésével a szlovák közmédia jelenlegi vezetésének megbízatása megszűnik majd.
Az új jogszabály változást hoz majd a szlovák köztelevízióban sugározható reklámok mennyiségével kapcsolatban is, a teljes adásidő eddig megengedett 0,5 százalékáról 5 százalékra emelve a reklámidő maximális hányadát.
A szlovák miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy reményei szerint a jogszabályt még nyáron elfogadja a parlament.
Borítókép: Robert Fico szlovák kormányfő
Médiapiac
Reklámriport miatt bírságolt a médiatanács
Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.
Megsértette a műsorszámok támogatására vonatkozó törvényi rendelkezést a TV2 a Trendmánia (9. évad 40. rész) című műsorszám december 16-án sugárzott adásával – mondta ki a médiatanács április 23-án meghozott határozata.
A műsorrészt egy szépségipari cég üzletében vették fel, amelynek polcain márkanévvel ellátott szépségápolási termékek voltak láthatóak, amelyek egy részét a riporter ki is próbálta, illetve jótékony hatásukról beszélgetett az üzletvezetővel – írták.
Mindezek miatt a testület a műsorszámot reklámriportnak tekintette, és 500 ezer forint bírsággal sújtotta a TV2-t, a jogsértés ismételtségére tekintettel pedig 25 000 forint megfizetésére kötelezte a csatorna vezető tisztségviselőjét.
A közlemény szerint nézői bejelentés alapján, a kiskorúak védelme szempontjából vizsgálta a médiatanács az M4 Sporton február 28-án 18 óra 46 perctől sugárzott MOL Magyar Kupa DVSC-Ferencvárosi TC-nyolcaddöntőt a műsorszámban hallható trágár nézői bekiabálások miatt.
A testület figyelembe vette, hogy az élőben közvetített sportműsorszám szerkesztésére a médiaszolgáltatónak éppúgy nem volt lehetősége, mint a sugárzás időpontjának megválasztására, ezért nem indult hatósági eljárás a médiaszolgáltatóval szemben.
Ugyanezen az ülésén két rádiós frekvenciára kiírt pályázati eljárást is eredményesnek nyilvánított a médiatanács: a Fonyód 101,3 MHz és a Siófok 92,6 MHz helyi vételkörzetű rádiós médiaszolgáltatási lehetőségek kereskedelmi jellegű használatára kiírt pályázatok nyertese a Radio Plus Kft. lett.
A közlemény szerint nézői észrevétel nyomán kereste meg a médiatanács a cseh társhatóságot Kőhalmi Zoltán – Történjen bármi című, a Comedy Centralon január 1-jén 15 óra 56 perckor sugárzott műsorszáma miatt.
A műsort a médiaszolgáltató korhatárjelölés nélkül sugározta, azonban az a magyar szabályozás alapján a III. korhatári kategóriába (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) tartozna.
Az RRTV megállapította, hogy a műsorszám ugyan nem sértette meg a rádiós és televíziós műsorszolgáltatásról szóló cseh rendelkezéseket, de a társhatóság a magyar jogszabályokra tekintettel felhívta a médiaszolgáltatót, a Viacom CBS Networks International Czech s.r.o.-t, hogy tegyen eleget a magyar törvényben meghatározott, az általános közérdeken alapuló szigorúbb szabályoknak a korhatárjelölés tekintetében, amelyet a műsorszám sugárzásakor elmulasztott feltüntetni.
A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket
Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.
Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.
A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.
A sajátot könnyű…
Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.
… és másét?
De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy
többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti
– jegyezte meg Fáczán Gábor.
S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?
– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.
Sorozat indul!
A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.
Jakubász Tamás