Médiapiac
A skandináv csoda nem is annyira titkos receptje
Nyugaton messze már az az idő, amikor az újságírók szerkesztői egyedül döntöttek arról, mely tartalmakat nyújtják ingyen, és melyekért kérnek pénzt. A svédországi és norvégiai fizetőfalas megoldások azt mutatják, hogy az olvasók hajlandók fizetni a cikkekért, ha azokat okosan tálalják nekik.
Izgalmas megállapításokra jutott Earl J. Wilkinson, az International News Media Association (INMA) vezetője, miután részt vett egy skandináviai tanulmányúton, amely a freemium modellek működésével foglalkozott a digitális előfizetői piacon.
Noha a fizetőfalas megoldások már egy évtizede ismertek ebben a térségben, a digitális előfizetések száma a legtöbb médiavállalatnál csak 2015 elejétől kezdett igazán növekedni. Az igazi robbanás annak volt köszönhető, hogy a hirdetési trendek kikényszerítették a fogyasztói bevételekre való áttérést, versenyhelyzet alakult ki, de a one-click technológia egyszerűsödése is segítette a folyamatot.
Megtorpanás majd felívelés
Jótékonyan hatott erre a vállalati kultúra is ezeknél a lapoknál, miként az is, hogy a legjobban bevált gyakorlatokat a vetélytársak megosztották egymással, aminek következtében sokkal érthetőbb lett a digitális előfizetések tudománya. A freemium vagy hibrid modellek felé való elmozdulás persze már régóta trend Európában és a Csendes-óceán déli térségében. A freemium, vagy más néven pluszmodellben a honlapon ingyenes és fizetős tartalom egyaránt található. Az ilyen megoldások hol divatba jöttek, hol lejtmenetbe kerültek, s most úgy látszik, újra találkozhatunk velük.
Öt évvel ezelőtt azért torpant meg ez a trend a médiában, mert a szerkesztők maguk döntöttek arról, milyen tartalmakat tesznek inkább fizetőssé, ez pedig teljesen elszakadt a fogyasztói szokásoktól. Például bizonyos cikkekért pusztán csak azért kellett fizetniük az olvasóknak, mert az adott lap túl sok időt és pénzt áldozott arra, hogy elkészüljenek.
Az is előfordult, hogy csupán azért kértek pénzt egy cikkért, mert a szerkesztő elképzelése szerint az „minőségi” tartalom volt. 2017-re azonban a freemium modell ismét visszatért, méghozzá olyan ad atelemző megoldásokkal, amelyek mélyrehatóan tájékoztatják a szerkesztőket arról, hogy mely cikkeket érdemes előfizetésessé tenni vagy megosztani a közösségi médiában.
A számítógép jobb szerkesztő?
Az elmúlt időszakban egyre több kiadó kísérletezett azzal, hogy különféle algoritmusokkal végeztessék el a szerkesztői feladatokat. Ezek a módszerek sok esetben olyan sikeresek voltak, hogy egyre inkább bebizonyosodott, az algoritmusok jobb honlapokat készítenek, és jobban rangsorolják a cikkeket, mint az emberek. Kitűnő példa erre a svéd Svenska Dagbladet, melynek honlapját már két és fél éve egy algoritmus rendezi, a szerkesztői feladatok közé most már ennek a kezelése is tartozik.
 |
A Svenska Dagbladet versenyelőnynek tekinti ezeket az algoritmusokat, a tartalmakat a lap két tényező, a hírérték és az élettartamérték alapján priorizálja, így a különböző olvasóknak különböző elrendezésű honlapot mutat a nap más és más időszakában. Aki viszont attól fél, hogy az algoritmusok alkalmazásával idővel nem is lesz szükség hús-vér szerkesztőkre, egyelőre megnyugodhat.
Adam Kinney, a Schibsted adattudományi részlegének vezetője néhány éve még meg volt győződve arról, hogy igenis készíthető olyan algoritmus, amely képes priorizálni a híreket. Két évvel ezelőtt azonban be kellett látnia, hogy tévedett. Ma már úgy gondolja, az adatelemzőknek sokkal több időt kellene együtt tölteniük a szerkesztőkkel, hogy megértsék a szerkesztői döntéshozatal árnyalatait. Vagyis végső soron az algoritmusoknak arra kellene szolgálniuk, hogy mélyreható információkkal lássák el a szerkesztőket anélkül, hogy átvennék a funkcióikat.
Az arányok sem mellékesek
Érdekes kérdés a digitális előfizetések ösztönzésénél, hogy milyen arányban legyenek a tartalmak ingyenesek, illetve fizetősek. A svéd Dagens Nyheter esetében például a cikkek 30 százaléka fizetős, a norvég Amediánál pedig 40 és 60 százalék között mozog ez az arány. A Schibsted Media Group tulajdonában lévő Aftenpostennél másféle modellt alkalmaznak: kezdetben eszközönként havonta tíz cikk volt ingyenes, később azonban szigorítottak a szabályokon, hatra csökkentették ezt a számot. Milyen cikkeket tesznek általában fizetőssé?
A Dagens Nyheter rendszerint az oknyomozó írásokért, a hosszabb történetekért, a véleménycikkekért, a magas megosztási számra esélyes anyagokért kér pénzt, továbbá olyan sztorikért, amelyek jobbá teszik az olvasó életét. Az Aftenposten viszont folyamatosan kísérletezik újabb és újabb módszerekkel. Például a választásokkor csökkentették a fizetős tartalmaik arányát, majd újra megemelték, amivel rengeteg előfizetésre tettek szert. Ez világszerte okos módszernek bizonyult, hogy olyan olvasókat szerezzenek, akik fizetnek is a cikkekért. Az Amediánál úgy látják, hogy a közlekedéssel, az egészségügyi ellátással, a társadalmi és jogi témákkal foglalkozó cikkeikért sokan fizetnek, míg – érdekes módon – a kultúra, a politika és a sport esetén a legalacsonyabb az előfizetési arány.
Az élő videók ugyanakkor kulcsfontosságúak voltak az Amedia életében, amelyekkel növelni tudták az előfizetők számát. Csak egy példa: a focimeccseket gyakran egyetlen kamerával közvetítik élőben, mégis rengetegen fizetnek értük.
A kulcs: a mikroszegmentáció
A digitális előfizetések terén a Dagens Nyheter 2017 márciusában azzal szembesült, hogy egyre több előfizetőt veszítenek: a lemorzsolódási arány ekkor 11 és 15 százalék között volt. Egy izraeli vállalkozó azonban pont jókor érkezett. A SparkBeyond nevű cégnek mesterséges intelligenciával és gépi tanulási megoldásokkal sikerült azonosítania az olvasókat. Azóta a svéd lap a széles szegmentációtól egyre inkább eltolódott a mikroszegmentáció felé.
Mit jelent ez? A piac általában nem homogén közösség, hanem különböző fogyasztói csoportok összessége. Mikroszegmentáláskor a piacot megpróbálják a lehető legszűkebb réspiacokra felbontani úgy, hogy az egyes csoportokba akár csak pár százan, pár ezren tartozzanak.
Ezek az emberek nagyon egyforma tulajdonságokkal rendelkeznek, legyen szó akár a lakóhelyükről, egyéb demográfiai adataikról vagy az érdeklődési körükről. Minél több közös tulajdonsága van egy-egy mikroszegmensnek, annál személyre szabottabb tartalmat lehet nekik kínálni – ez pedig tovább növeli az előfizetések arányát.
 |
Napjainkban a Dagens Nyheter már 250 mikroszegmenst kezel, a cég vezetése pedig abban bízik, hogy ez a szám egy éven belül eléri az ezret is. A telekommunikációs cégektől, a kábeltévé-szolgáltatóktól és a közműcégektől pedig bőségesen meríthetnek, amelyeknek gazdag tapasztalataik vannak a mikroszegmentálás területén.
A kultúra szerepe
Mindent összevetve úgy látszik tehát, hogy a svéd és a norvég lapok sikerének titka nem más, mint a fókusz. Ez pedig azt jelenti, hogy a szerkesztőség kezébe veszi az előfizetési politikát, és a teljesítménymutatókat az előfizetések köré szervezik. Vagyis egészségesen viseltetnek a tartalom gazdaságossága iránt.
A szerkesztőség nem követheti a lap üzleti menedzsmentjét, fordítva viszont ez szükségszerű, hiszen a szerkesztőség minden médiavállalat kulturális központja is egyben. Peter Wolodarski, a Dagens Nyheter negyvenéves főszerkesztője is ezen az úton járt: ma már ő a felelős a lap digitális előfizetési üzletágáért is. Ő úgy tartja, hogy alapvetően a szerkesztőségi kultúra az, ami megváltozott. És pontosan ez az, ami a digitális előfizetések piacán megkülönbözteti a skandináv kiadókat a világ többé részétől.
Az International News Media Association 2018-as riportja alapján összeállította: Majláth Ronald.
 | Majláth Ronald
Nézze meg Majláth Ronald teljes profilját a Ki Kicsoda? oldalunkon. |
Médiapiac
Szombat délutánig jelentkezhetnek a tévék, rádiók az NVB-nél
Szombat 16 óráig jelentkezhetnek a Nemzeti Választási Bizottságnál (NVB) azok az országos televíziók és rádiók, amelyek az Európai Parlament tagjainak, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásának kampányidőszakában politikai reklámot kívánnak közzétenni.
Az alaptörvény rögzíti, hogy a demokratikus közvélemény kialakulásához választási kampányidőszakban szükséges megfelelő tájékoztatásért politikai reklám kizárólag ellenérték nélkül, az esélyegyenlőséget biztosító feltételek mellett közölhető. A választási eljárásról szóló törvény különbséget tesz a politikai hirdetés és a politikai reklám között.
A jogszabály politikai hirdetésnek nevezi az ellenérték fejében, valamely jelölőszervezet vagy független jelölt népszerűsítését szolgáló és támogatásra ösztönző, sajtótermékben (illetve az interneten és moziban) közzétett tartalmat.
A politikai reklám – amelynek a célja ugyancsak a jelöltek, jelölőszervezetek népszerűsítése – televízióban, rádióban jelenhet meg.
A választási eljárásról szóló törvény szerint a nem közszolgálati médiaszolgáltató egyenlő feltételek mellett teheti közzé a jelöltet, illetve listát állító jelölőszervezetek és a független jelöltek politikai reklámjait, közös jelölt, illetve közös lista esetén a jelölőszervezetek együttesen jogosultak a politikai reklám megrendelésére.
A politikai reklámhoz véleményt, értékelő magyarázatot fűzni tilos, közzétételéért a médiaszolgáltató ellenszolgáltatást nem kérhet, és nem fogadhat el.
A jogszabály szerint
amennyiben a közszolgálatinak nem minősülő, országosan elérhető lineáris médiaszolgáltatást nyújtó szolgáltatók (televíziók és rádiók) biztosítani kívánják politikai reklám közzétételének lehetőségét, ezt legkésőbb a kampány hivatalos kezdetéig, április 20-án 16 óráig kötelesek közölni a NVB-vel.
Külön kell megtenni a politikai reklám közzétételére vonatkozó jognyilatkozatot az EP-választásra, az önkormányzati, valamint a nemzetisági választásra.
Az európai parlamenti képviselők, valamint a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásával kapcsolatban a bejelentésnek tartalmaznia kell a politikai reklám közlésére szolgáló országos lineáris, illetve a kizárólag interneten elérhető lineáris médiaszolgáltatásnak vagy médiaszolgáltatásoknak a megjelölését és a politikai reklámok közzétételére szánt időtartamot, amely összesen nem lehet kevesebb 150 percnél.
A nemzetiségi választással kapcsolatban a bejelentésnek csak a közlésre szolgáló médiaszolgáltatás megjelölését kell tartalmaznia.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
Újabb bírság az RTL-nek: erőszakos Sztárbox-jelenetek a Kanapéhuszárokban
A testület adásonként 4 millió forint, azaz összesen 8 millió forint bírságot rótt ki a csatornára.
Összesen 8 millió forint bírságot rótt ki az RTL-re a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa a Kanapéhuszárok című műsorszám két epizódja miatt, miután állampolgári bejelentésre, hatósági ellenőrzést követően hivatalból indított közigazgatási hatósági eljárást a médiaszolgáltatóval szemben.
A Kanapéhuszárok vizsgált epizódjaiban a Sztárbox olyan erőszakos jelenetei is láthatók voltak, amelyek alkalmasak lehettek a tizenhat éven aluli gyermekek személyiségfejlődésének kedvezőtlen befolyásolására
– közölte a hatóság kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.
A közlemény szerint a Kanapéhuszárok két vizsgált epizódjában nem az eredeti, élőben sugárzott Sztárbox-jeleneteket játszották le, hanem azok szerkesztett változatát.
A műsorszám azt mutatta be, hogy a „kanapéhuszárok”, akik között egy család is volt négy kiskorú gyermekkel, hogyan reagálnak a látottakra.
A médiaszolgáltató a Kanapéhuszárokat a III. korhatári kategóriába sorolta (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott), az epizódokat ugyanakkor tizenhat éven aluliak számára nem ajánlottként (IV. korhatári kategória) kellett volna klasszifikálni, figyelemmel arra, hogy a tizenhat évesnél fiatalabb kiskorúak személyiségfejlődését a műsorszámban halmozottan előforduló erőszakos jelenetek és azok következményeinek közvetlen ábrázolása, valamint az erőszakos jelenetekre és a sérülésekre reflektáló, intenzív félelmi reakciók bemutatása negatívan befolyásolhatta – írták, hozzátéve, hogy ezért
a testület adásonként 4 millió forint, azaz összesen 8 millió forint bírságot rótt ki az RTL-re.
Úgy folytatták, hogy mivel a klasszifikációs rendelkezések megsértése súlyos jogsértés, indokolt a nyilvánosságot erről minél szélesebb körben tájékoztatni, ezért a médiatanács az RTL-t a jogsértés tényéről szóló közlemény közzétételére is kötelezte, a jogsértés ismételtsége miatt pedig 50 ezer forint bírságot szabott ki a médiaszolgáltató vezető tisztségviselőjére.
Pályázati beszámoló
Közölték azt is, hogy ugyanezen az ülésén a testület elfogadta az MTVA Támogatási Irodájának a Médiatanács Támogatási Program keretében meghirdetett, médiaszolgáltatások támogatását célzó pályázati eljárásokra vonatkozó negyedéves beszámolóját.
A testület döntései nyomán az MTVA az idei év első negyedévében négy, a médiatanács által meghirdetett pályázati eljárásban (Rádióállandó2023, TVállandó2023, KMUSZ2023, Rezsi2024) nyolcvankét támogatási szerződést kötött, melyeknek köszönhetően összesen 473 694 208 forintot oszt szét a nyertes pályázók között.
Bírságot kapott a Rádió 1 Sirius
A közleményből kiderült az is, hogy a médiatanács elmarasztalta a Radio Plus Kft.-t, mert a 91,1 Rádió 1 Sirius január 19. és 25. között megsértette a szerződéses vállalásait, mivel nem tett közzé elegendő közszolgálati, továbbá a helyi közélettel foglalkozó, illetve a mindennapi életet segítő műsorszámot, műsorelemet, valamint szöveges tartalmat, a zenei művek körében irányadó vállalását pedig túllépte.
Mindezek miatt a testület 130 ezer forint bírsággal sújtotta a médiaszolgáltatót, illetve a jogsértés tényéről szóló közlemény közzétételére is kötelezte.
Elmarasztalták a Forrás Rádiót
Az ugyancsak elmarasztalt Forrás Rádió pedig azzal sértette meg a szerződéses vállalásait, hogy január 9. és 15. között nem tett közzé sem megfelelő mennyiségű hírműsorszámot, sem közszolgálati és helyi közélettel foglalkozó, illetve a mindennapi életet segítő műsorszámot, ezért a médiatanács a médiaszolgáltatót, a Turul Média Kft.-t 70 000 forint bírsággal sújtotta, és közlemény közzétételére is kötelezte – tették hozzá.
A TV2 Comedy is hibázott
Azt írták, hogy a hatóság a román társhatósághoz fordult a TV2 Comedy csatornán március 11-én reggel 9 óra 25 perctől vetített Amerikai fater című műsorszám Smikulás című epizódja miatt, mert az a magyar szabályozás alapján – tekintettel a szexualitás megjelenítésére, a trágár nyelvezetre, az erőszak-ábrázolásra, a vallást érintő kijelentésekre, a zoofíliára utalásra, valamint az alkohol- és drogfogyasztásra – alkalmas volt a tizenhat éven aluliak személyiségfejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, miközben a médiaszolgáltató azt „A következő műsorszám csak szülői engedéllyel ajánlott” felhívással, valamint „AP” korhatári jelöléssel sugározta, ami a hazai szabályozás szerint a III. korhatári kategóriának (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) feleltethető meg.
A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is – a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.
Médiapiac
Szoboszlai Dominik – Az interjú a Spíler TV-n! (videó)
Szombat este 20:25-kor tűzi műsorára a Spíler 1 a legsikeresebb magyar focista, a Liverpoolban játszó Szoboszlai Dominikkal készült exkluzív interjúját.
A Manchester City-Chelsea FA-kupa elődöntőt követően a Spíler 1-en szombat este 20:25-től érkezik a Szoboszlai Dominik – Az interjú. Az exkluzív filmnek fontos része a sztárjátékossal készített interjú, nem csupán a magyar válogatott csapatkapitányáról tudhatnak meg sokat a nézők, ha szombat este a Splíer 1 programját választják. Baumstark Tibor végigjárta azokat a helyszíneket, amelyek a legszorosabban kötődnek a Liverpool FC-hez. A világklasszis középpályás gondolatain és érzésein túl pedig betekintést nyerhetünk a labdarúgással mélységesen átitatott városnak, a Liverpool-nak a mindennapjaiba is.
„Szoboszlai Dominik részletesen mesél arról, hogy mi történt a Liverpoolnál, miután minden idők egyik legeredményesebb futballedzője, Jürgen Klopp néhány hónappal ezelőtt meghökkentő időzítéssel bejelentette az évvégi távozását. Benézhettünk a kulisszák mögé, így megmutatjuk a topfutball egyik legmodernebb, leginkább felszerelt edzőközpontját, meglátogatjuk a legendás Anfield stadion történelemmel és legendákkal átitatott környékét, és a Spíler TV kameráin keresztül a focirajongók azt is láthatják, amit a világon nagyon kevesen, hogy hogyan fest a mérkőzés előtti percekben a Liverpool öltözője” – árulta el Baumstark Tibor. – „A Dominikkal készült interjún túl a Premier League történetének legjobb játékosai közül is megmutatjuk néhány egykori sztár véleményét az angol bajnokság kihívásairól, és persze Szoboszlai Dominik teljesítményéről” – tette hozzá.
Vasárnap a Spíler 2 közvetítésében Szoboszlai Dominik és a Liverpool a Fulham otthonában lép pályára, majd közvetlenül utána a La Liga és az egyetemes futballvilág csúcsrangadója, az El Clásico kerül képernyőre.
Ezúttal is különleges fel- és levezető műsorral készül a Spíler stábja a rangos küzdelemre. Elismert szakértők, elvakult drukkerek és a futballszakma képviselői lesznek a La Liga műsorvezetőinek vendégei a több helyszínes, kiterjesztett valóságot is felvonultató stúdiókban, valamint helyszíni kollégáik is bejelentkeznek a műsorba, így a spanyol futball rajongóinak vasárnap érdemes a Spíler közvetítésére kapcsolniuk – ismerteti a TV2 közleménye.
Borítókép: Szoboszlai Dominik, a Liverpool játékosa az angol első osztályú labdarúgó-bajnokság Liverpool-Crystal Palace mérkőzésén a liverpooli Anfield Road-i Stadionban 2024. április 14-én