Kövess minket!

Médiapiac

A terjesztés a királynő

A Kreatív Média 2017 konferenciáján leggyakrabban felmerülő kérdés az volt, hogy vajon még mindig a tartalom-e a király? A szakmai konszenzus szerint ez talán így lehet, de a terjesztés már mindenképpen felzárkózott fontosságban. Szubjektív összefoglalónk a kerekasztal-beszélgetésekről.

A főszerkesztők beszélgetésén mindenki olvasottsági adatokat citált, az azonban egyértelművé vált, hogy a valódi tömegmédia ma már inkább az online, semmint a print, bár előbbiben a sokféle mérés továbbra is káoszt okoz. Ahol egyszerre van jelen a két formátum – mint például a HVG esetében-, ott egyre erősebbek az integrációs törekvések. A versenyhelyzet is erősödik: a Blikk „most fog olyan típusú versenytársat kapni, amilyen a többieknek már van”, egyes megyékben már átfedés mutatkozik a regionális lapok között, a nagy portálok némelyikénél felmerül a vásárolt forgalom gyanúja, míg a Hír TV esetében az irányváltás okozott némi cserélődést a nézőközönségben, de az elvesztett kormánypárti rajongókat bőven pótolta a 40 százaléknyi új, zömmel ellenzéki néző.

A migrációs válság egy érdekes tartalmi hatással is járt: a külpolitikai témák újra elkezdték érdekelni az olvasókat. Erre a közéleti médiumok könnyebben csatlakozhattak, míg a szenzációkba érdekelt bulvársajtó – részben a hirdetők érzékenységétől tartva, részben belátva saját felelősségét – csak óvatosan tudott a témával foglalkozni, a helyi lapokon pedig továbbra is erős volt a nyomás, hogy kizárólag a régióban érdekes vetületekkel foglalkozzanak, hiszen „a halál lenne számukra, ha a világgal kezdenének foglalkozni”.

A nagy „ügyek” kapcsán felmerült, hogy a visszhangjuk általában a vártnál kisebb, a médiumok nem kapják fel egymás sztorijait, egy-két nap alatt elül a botrányok többsége. A Blikknél arra hivatkoztak, hogy a széles olvasótábor politikailag szükségszerűen megosztott, ezért nem mernek ilyen témákhoz nyúlni, viszont a saját oknyomozásról még nem tettek le. A HVG-nél hisznek abban, hogy még lehet „ügyeket nyomni”, ennek kapcsán az együttműködés lehetőségét is felvetették, hiszen jelenleg az egyes szerkesztőségek hermetikusan elzárva működnek.

A Google vagy a Facebook az igazi mumus?

Az üzletfejlesztési vezetők beszélgetésén számos kihívás felmerült. Közös pontok a mobilos forgalom nehéz monetizálhatósága, a politika piaci befolyásának erősödése, valamint az idei év hektikus változásainak, szervezeti átalakulásainak követése. A jövő évtől stabilizálódást és a piaci bevételek növekedését várják. A hirdetők részéről egyre jelentősebb az igény a tartalmi együttműködésekre, viszont itt merült fel először, hogy a content mellett az erőforrások felét a terjesztésre és az analitikai eszközökre kellene fordítani. A résztvevők nem tudták megkerülni a globális versenytársak kérdését sem. A Google saját megközelítésében nem ellenfél, még csak nem is médium, hanem forgalomterelő. Szerintük a piac fejlődik, legfeljebb nem azok a cégek növekednek, mint néhány éve. Ettől függetlenül az új és az erre nyitott régi szereplők számára létrehoztak egy tartalmi innovációs alapot is. A 444 szerint a valódi problémát a forgalmat durvábban terelő és a monetizálását megnehezítő Facebook okozza. De a bevételi modellekben sok újat senki nem tudott felmutatni az elmúlt években, talán a search, az in-app purchase és a játékokban történő vásárlás kivételével. A 8-9 éve még életképtelen élő online közvetítésben viszont egyre inkább fantáziát láttak a beszélgetők, és a többségnek már volt is sikertörténete. Ami a televíziós piacot illeti, a TV2-nél még látnak teret a kábelportfólió bővítésére, de 2017 a stabilizálás éve lesz, míg az RTL teljesnek tekinti a portfólióját. Ezzel együtt az eseteges felvásárlásokat egyik csatornánál sem zárták ki kategorikusan.

Lenyomja-e a hirdetői és amatőr tartalom a profikat?

Az értékesítési vezetők beszélgetésén is felmerült, hogy a koncentrálódás és az élesedő verseny okozta árcsökkenés mellett már a tartalmak keresik a disztribúciós platformot, a hagyományos irány megfordult. A hirdetői tartalom igénye azonban egyelőre még inkább csak a konferenciákon jelenik meg, a mindennapokban egyelőre jól működnek – és olcsók – a hagyományos reklámok. A televíziós piacon „tartalom nélkül meg is haltál”, igaz, a magyar nyelvű csatornák jelentős része „a kutyát sem érdekli” és csak csomagban értékesíthetők. Az RTL-nek ezzel a kijelentésével többen vitába szálltak, mondván, a nézettség háromnegyedét az 5% alatti csatornák képezik – igaz, éles a határvonal a tizedszázalékos adók és a közepes versenyzők ligája között. Az RTL-nél a digitális térre újragondolt koncepciókban, illetve a talent együttműködésekben látják a fejlődési lehetőséget. Ami a YouTube-ot illeti, jól összeválogatott vlogger-csoportokkal – mint ahogy a CM Sales teszi – már el lehet érni a nagy televíziók reachét, ugyanakkor a platform legnagyobb tartalomgyártója még mindig a Bertelsmann-csoport. A márkázott tartalmak is sok kérdést vetettek fel: mikor fogjuk úgy túltolni, hogy már irritálja a nézőt, megérheti-e a gyártás a hirdetőknek, lesz-e valódi súlya a felhasználói tartalomnak vagy mindig a profik kezében marad az irányítás?

A piacon a politikai befolyásra fellépő munkaerőhiány, az ügyfelek oldaláról a beszerzői szemlélet terjedése, valamint a gyors technológiai változások megértése és követése jelenti a legnagyobb kihívást. Az MEC már várja azt a pillanatot, amikor széles körben elterjed, hogy nem médiát, hanem közönséget vásárol a hirdető, ugyanakkor számítanak rá, hogy a vásárolt forgalom a digitális média után más csatornákon is megjelenik majd. A rádiós piacon lehet, hogy rövid távon nyernek a versenytársak a Class FM kiesésével, de már középtávon is kihívás lesz, hogy elkerüljék a hirdetők bizalomvesztését és a médiumnál tartsák a reklámpénzeket.

Tényleg annyira problémás az új generáció?

A médiás HR vezetők és a Profession.hu képviselőjének beszélgetésén természetesen megkerülhetetlen téma volt a munkaerő-probléma, illetve a motivált és komoly munkabírású, ugyanakkor kellő alázattal bíró fiatalok észlelt hiánya. A média ma már kifelé egy „nem látható” szegmens, a pályakezdőknek nincs képe róla, miközben az egyes cégeknek is sokat kell tenni azért, hogy vonzóak legyenek az értékes pályázók számára. A szerkesztőségekben az online hatására a hagyományos munkarend és ütemezés felborul, és kihívást jelent, hogy a fiatalok úgy rázzák fel a szervezeteket, hogy közben nem rombolják le a hierarchikus struktúrákat.

Mire költhetnénk a reklámadót?

A vezérigazgatók kerekasztalán az RTL részéről elhangzott, hogy most csökkent először jelentősen a tévénézésre fordított idő, és már csak ezért sem halogatható sokáig az integrált mérés bevezetése, míg a JC Decaux a kreatív outdoor megoldások iránt megnövekedett igényt kielégíteni képes kínálatban látja a kihívást. A print egyelőre tényleg nem halt meg, viszont az MTVA szerint a nagy nemzetközi szereplők nyomulása az online piac tönkretétele után már az egész médiapiacot fenyegeti. A többiek szerint erre lokális szinten nem lehet megoldást találni, viszont a reklámadó-pénzeket szívesen fordítanák fejlesztésre. Az AMC az egészségesebb reklámpiaci árazásra vár, és ebben az RTL is partner lenne, de már másfél évtizede csak beszélünk a túl olcsó televízióról. A számos új csatorna esetében a szélesedő-színesedő kínálatot támogatják, a kiszorítósdit viszont nem, és ebben óriási a disztribútorok felelőssége is. Ami a hirdetői tartalmakat illeti, itt elsősorban a reklámozóktól várnák a befektetéseket és az érettebb hozzáállást, de például az RTL-en jól működnek a tenderen kiválasztott szponzorfinanszírozott tartalmi blokkok.

 

Azt, hogy a hirdetők hogyan látják a médiapiac egészségi állapotát, elég jól szemlélteti a következő párbeszéd:

„Szívesen mondanám, hogy van rá gyógyszerünk.” (Paplanos Péter, Teva)

„Orsiéknak (ti. Molnár Orsolya, Heineken) van.”

 

A nagyvállalatok a maguk részéről a hatékonyság-alapú döntésekkel, minden szereplő versenyben tartásával és a mindennapos korrekt szakmai munkakapcsolat fenntartásával járulhatnak hozzá a médiapiac normalizálódásához.

A Telekomnál 2016-ban a digitális költések már meghaladták a tévés büdzsét. A print erősödésére utaló jeleket nemigen látnak és félő, hogy a rádióról le fognak szokni. Az outdoor inventory esetleges szűkülése érzékenyen érintené őket, különösen a regionális kampányok esetében. A Heinekennél továbbra is a televízió az alap, de már az idősebb célcsoportok esetében is megjelenik a kiegészítő online elérés. A kreatív márkázott tartalmakra nyitottak lennének, de nem érzékelik, hogy a média ehhez megfelelő minőségű anyagokkal járulna hozzá.

A prezentáló médiacégektől az ügyfelek – akár megalapozó kutatással – a vállalatra szabott prezentációt és konkrét, kreatív javaslatokat, adatvezérelt gondolkodást és mérhetőséget várnak, valamint azt, hogy a tenderen elhangzó ígéreteknek később a napi munka során is feleljenek meg.

A konferenciát Frederik Obermaier, a Panama Papers oknyomozó projektet vezető újságíró nyitotta meg. Az ő előadását ebben a cikkben foglaltuk össze.

Médiapiac

Erőset mondott az alkotmánybíró a médiahelyzetről

A közügyek alakításáról ugyanis a hozzájuk eljutó ismeretek alapján döntenek a választók.

Közzétéve:

Juhász Imre alkotmánybíró, fotó: MTI/Balogh Zoltán

Minden államnak védenie kell saját sajtóviszonyait a külföldi befolyástól – erről beszélt a Magyar Nemzetnek adott interjúban Juhász Imre. Az alkotmánybíró úgy fogalmazott:

„A sajtó nem önmagáért van, a média felületet kell hogy biztosítson a közügyek megvitatásához. Az államnak pedig garantálnia kell, hogy bárki szabadon kifejthesse véleményét, illetve hogy a sajtótermékek szabadon működhessenek, továbbá azt, hogy az állampolgárok megfelelő információkhoz juthassanak.”

Az alkotmánybíró szerint mindez felfogható szuverenitási kérdésként is, hiszen a közügyek alakításáról a hozzájuk eljutó ismeretek alapján döntenek a választók.

– Ennek megfelelően minden valamire való államnak alkotmányos szinten kellene védenie a saját sajtóviszonyait, miként azt a magyar alaptörvény teszi

– összegzett Juhász Imre.

A nemzeti ünnep apropóján készült, a sajtószabadság napjainkbeli kérdéseit érintő interjúban az alkotmánybíró beszélt egyebek mellett a minőségi újságírást leginkább veszélyeztető jelenségekről, a közbeszéd milyenségéről és arról, hogy már 1848-ban kiderült: médiaszabályozást alkotni nem is olyan egyszerű.

Jakubász Tamás

Tovább olvasom

Médiapiac

Magyarországon egyedülálló választási műsorral készül a TV2

A TV2 hírigazgatója, Szalai Vivien a csatorna terveiről beszélt a Mandinernek adott interjúban.

Közzétéve:

Mandiner-archív

– A magyar semmiben nem különbözik a külföldi médiahelyzettől. A kritikus hangok a politikai lobbistáktól érkeznek, akiktől aztán végképp távol áll a pártatlanság. Mindig azt szoktam mondani, hogy a TV2 és az RTL Klub híradójának is van egy sajátos hangvétele, de nekünk egyetlen értékmérőnk van, és egyetlen közegnek szeretnénk megfelelni: a nézőnek. Ez a stratégia minket igazol: tavaly az összes korcsoportban a Tényeket, a Tények pluszt, valamint a reggeli műsorunkat, a Mokkát választották a legtöbben az országban. Mi nem foglalkozunk a kívülről ordítozókkal, a munkánkat szeretnénk végezni a legmagasabb minőségben, a szakmaiságot leginkább szem előtt tartva – hangsúlyozta a TV2 hírigazgatója, Szalai Vivien a Mandinernek adott interjúban.

Szalai Vivien kitért arra is, az egész éves átlagot nézve mindhárom kiemelt korcsoportban a teljes napon és főműsoridőben egyaránt a Tv2-t nézték a legtöbben. A csatorna sikerének titkáról a hírigazgató azt mondta:

– Egyszerű hasonlattal élve: egy nagy múltú cukrászdába azért járnak a vendégek, mert évtizedek óta ugyanazt a minőséget kapják – lehet azon vitatkozni, hogy lehet-e másképp készíteni a krémest, a lényeg, hogy azt választják az emberek, mert ismerik és szeretik. A hírműsoraink esetében is pontosan ez az elv működik. Ráadásul az utóbbi években ingyenreklámot is kaptunk. Az, hogy az ellenzék lejárató kampányt folytatott a hírműsorainkkal szemben, visszafelé sült el, mivel ezzel karaktert adott nekünk. Mindemellett egy szakmailag és emberileg kiváló csapat jött össze az elmúlt években, fantasztikus műsorvezetői, szerkesztői és riporteri gárdával dolgozunk, a munkatársak végtelenül tehetségesek és szorgalmasak, nyitottak az innovációra, szeretnek tanulni, és rendkívül lojálisak a munkahelyükhöz és a kollegáikhoz, ami nagy érték – mondta a lapnak.

Arra a gondolatra,hogy idővel minden médium az online felületre helyeződik majd, ez pedig a televíziózás és a nyomtatott sajtó végét jelenti majd, Szalai Vivien elmondta:

– Emlékszem, évekkel ezelőtt volt egy heves vitám a témában. Ezzel határozottan nem értettem egyet akkor és most sem. A magyar ember sok tekintetben jobban rabja a szokásoknak, és kevésbé fogékony az innovációra – mi is ezt tapasztaljuk annál a korosztálynál, amely a Tényeket nézi, és általánosságban szerkesztett tartalmat fogyaszt bármilyen formában. Egyébként egy meglepő jelenség is felütötte a fejét. Mégpedig, hogy A TV2 mindig erősebb volt a 18–59-es, tehát a valamelyest idősebb korosztályon belül, mint az RTL. Egyébként téves az a vélekedés, hogy az RTL Híradóját elsősorban a fővárosiak, a Tényeket pedig a vidéki közönség nézi – mindkettőt alapvetően a vidéki közönség választja, a különbség, hogy minket inkább a kisebb városokban élő és a valamelyest idősebb nézők.

De ez is megváltozott: elkezdtünk erősödni a 18–49-es korosztályban, sőt erősebbek lettünk, mint a 18–59-es korcsoportban, ami minden nemzetközi trenddel szembemegy, hiszen a szerkesztett tévés tartalmat a fiatal korosztály elvileg már kevésbé fogyasztja

– mondta a hírigazgató.

Ettől függetlenül online is erősen jelen van a csatorna: a Tények.hu is jó eredményeket ér el az utóbbi időben.

Ennek az évnek fontos feladata, hogy továbbfejlesszük az online felületünket, hiszen a szerkesztett tartalmat fogyasztó közönség mellett ki kell szolgálnunk a fiatalabb generációt is

– hangsúlyozta.

A választási időszak kapcsán arról beszélt, ez az időszak nyilvánvalóan rengeteg pluszmunkával, felkészüléssel, odafigyeléssel jár, hiszen egyre több a néző ilyenkor, felértékelődik a hírek szerepe.

Nagyszabású, Magyarországon egyedülálló választási műsorral készülünk, rengeteg exkluzív riporttal, szakértőkkel és számos technikai újítással

– árulta el.

A teljes interjú ITT olvasható.

Tovább olvasom

Médiapiac

Kiemelkedő munkatársait díjazta a közmédia

Nyolc kategóriában adtak át elismeréseket csütörtökön Budapesten, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) székházában.

Közzétéve:

Altorjai Anita, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója beszédet mond a a díjak átadóján, fotó: MTI/Purger Tamás

A közszolgálati tartalomgyártás területén kimagasló szakmai tevékenységet végzők elismerésére alapított díjak átadásán Altorjai Anita, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója emlékeztetett: egy évvel ezelőtt ilyenkor már javában ünnepelték a Petőfi-bicentenáriumot, és gőzerővel készültek az atlétikai világbajnokságra, valamint Ferenc pápa látogatására.

Figyeltek arra is, amikor Nagy-Britanniában új király lépett trónra, vagy Marco Rossi magyar állampolgárságot kapott. Tudósítóik ott voltak a mentőcsapatokkal a törökországi és szíriai földrengéseknél, továbbá háborús övezetekben is. De jelen voltak Stockholmban is, ahol két magyar tudós vehetett át Nobel-díjat – mindketten a közmédia „Év Embere” díjazottjai – tette hozzá.

Altorjai Anita, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója
Fotó: MTI/Purger Tamás

A Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója felidézte: négy évvel ezelőtt éppen bezárkózni készült a világ, és egy új vírus nevét tanulta meg, amely azóta már mintegy hétmillió áldozatot szedett. A közmédia akkor is tette a dolgát, bár nekik is voltak veszteségeik, akiknek emlékét megőrzik, hasonlóképp a közelmúltban elhunyt alkotókhoz, művészekhez.

Altorjai Anita néhány örömteli pillanatot is felelevenített, köztük Hobo életműdíj-átadóját, Kordáék viccelődéseit, vagy az MR-szimfonikusok koncertjeit, amelyek mind a közmédia emlékezetes pillanatai voltak.

A díjazottakat méltatva a vezérigazgató úgy fogalmazott: szakértelmükkel, hivatástudatukkal, elkötelezettségükkel példát mutatnak nemcsak a kollégáknak, hanem a jövő újságíróinak is. „Ők óramutatók a nemzetünk életében”

– jelentette ki.

Papp Dániel, az MTVA vezérigazgatója köszöntőjében kiemelte: valamennyi díjazott vitathatatlan eredményeket ért el és kimagasló teljesítményt nyújtott. Hangsúlyozta továbbá, hogy bár a 2023-as év nem volt könnyű, a közmédia mind tartalomban, mind vállalati, intézményi szinten jelentős eredményeket ért el, miközben folyamatosan törekedett a megújulásra is.

„Nem könnyítette a helyzetünket sem a világpolitikai helyzet, sem a szomszédunkban dúló háború” – fogalmazott a vezérigazgató, hozzátéve:

a feszített tempó ellenére „mindenki nagyon jó, nagyon sok és minőségi munkát végzett”.

Papp Dániel felidézte, hogy 2018-as hivatalba lépésekor elsődleges célja a vállalat modernizálása volt. Mint mondta, vezetőként a piaci cégekhez hasonló „modern, profi szemléletet” szeretett volna meghonosítani a közmédiában.

Ez azt is jelentette – folytatta –, hogy szerette volna elérni, „hogy figyeljünk egymásra, figyeljünk a munkavállalókra”.

„Nagyon fontos szempontnak tartom, hogy olyan munkahelyet teremtsünk, ahol bár hatalmasak az elvárások, de a cég is tud adni valamit a dolgozóinak”

– hangsúlyozta.

A vezérigazgató a jövőről úgy szólt: ez az év még nehezebb lesz. „Előttünk van két választás, egy uniós elnökség, sportszempontból pedig egy Európa-bajnokság és egy olimpia” – sorolta, kiemelve az együttműködés és a csapatmunka jelentőségét.

Papp Dániel, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) vezérigazgatója
Fotó: MTI/Purger Tamás

Papp Dániel végezetül gratulált a díjazottaknak, majd az MTVA valamennyi munkavállalójának megköszönte az egész éves teljesítményét. „Örülök, hogy csapatként működünk együtt” – jelentette ki.

A beszédek után a Titán, A Dal 2023 győztese lépett fel, majd Papp Dániel és Altorjai Anita nyolc kategóriában adott át díjakat.

Az Év Operatőre Nagy András lett.

Az Év Vágója díjat Kántor Zoltán kapta.

Az Év Rendezője elismerésben Bozsánovics Anita részesült.

Az Év Gyártási Szakembere díjat Vancsok Györgynek ítélték oda.

Az Év Riportere díjat Kucsov Renáta kapta.

Az Év Felfedezettjének Jámbor Flórát választották.

Az Év Szerkesztője Pap Tibor lett.

Az Év Műsorvezetője elismerést Morvai Noémi vehette át.

Tovább olvasom