Médiapiac
A terjesztés a királynő
A Kreatív Média 2017 konferenciáján leggyakrabban felmerülő kérdés az volt, hogy vajon még mindig a tartalom-e a király? A szakmai konszenzus szerint ez talán így lehet, de a terjesztés már mindenképpen felzárkózott fontosságban. Szubjektív összefoglalónk a kerekasztal-beszélgetésekről.
A főszerkesztők beszélgetésén mindenki olvasottsági adatokat citált, az azonban egyértelművé vált, hogy a valódi tömegmédia ma már inkább az online, semmint a print, bár előbbiben a sokféle mérés továbbra is káoszt okoz. Ahol egyszerre van jelen a két formátum – mint például a HVG esetében-, ott egyre erősebbek az integrációs törekvések. A versenyhelyzet is erősödik: a Blikk „most fog olyan típusú versenytársat kapni, amilyen a többieknek már van”, egyes megyékben már átfedés mutatkozik a regionális lapok között, a nagy portálok némelyikénél felmerül a vásárolt forgalom gyanúja, míg a Hír TV esetében az irányváltás okozott némi cserélődést a nézőközönségben, de az elvesztett kormánypárti rajongókat bőven pótolta a 40 százaléknyi új, zömmel ellenzéki néző.
A migrációs válság egy érdekes tartalmi hatással is járt: a külpolitikai témák újra elkezdték érdekelni az olvasókat. Erre a közéleti médiumok könnyebben csatlakozhattak, míg a szenzációkba érdekelt bulvársajtó – részben a hirdetők érzékenységétől tartva, részben belátva saját felelősségét – csak óvatosan tudott a témával foglalkozni, a helyi lapokon pedig továbbra is erős volt a nyomás, hogy kizárólag a régióban érdekes vetületekkel foglalkozzanak, hiszen „a halál lenne számukra, ha a világgal kezdenének foglalkozni”.
A nagy „ügyek” kapcsán felmerült, hogy a visszhangjuk általában a vártnál kisebb, a médiumok nem kapják fel egymás sztorijait, egy-két nap alatt elül a botrányok többsége. A Blikknél arra hivatkoztak, hogy a széles olvasótábor politikailag szükségszerűen megosztott, ezért nem mernek ilyen témákhoz nyúlni, viszont a saját oknyomozásról még nem tettek le. A HVG-nél hisznek abban, hogy még lehet „ügyeket nyomni”, ennek kapcsán az együttműködés lehetőségét is felvetették, hiszen jelenleg az egyes szerkesztőségek hermetikusan elzárva működnek.
A Google vagy a Facebook az igazi mumus?
Az üzletfejlesztési vezetők beszélgetésén számos kihívás felmerült. Közös pontok a mobilos forgalom nehéz monetizálhatósága, a politika piaci befolyásának erősödése, valamint az idei év hektikus változásainak, szervezeti átalakulásainak követése. A jövő évtől stabilizálódást és a piaci bevételek növekedését várják. A hirdetők részéről egyre jelentősebb az igény a tartalmi együttműködésekre, viszont itt merült fel először, hogy a content mellett az erőforrások felét a terjesztésre és az analitikai eszközökre kellene fordítani. A résztvevők nem tudták megkerülni a globális versenytársak kérdését sem. A Google saját megközelítésében nem ellenfél, még csak nem is médium, hanem forgalomterelő. Szerintük a piac fejlődik, legfeljebb nem azok a cégek növekednek, mint néhány éve. Ettől függetlenül az új és az erre nyitott régi szereplők számára létrehoztak egy tartalmi innovációs alapot is. A 444 szerint a valódi problémát a forgalmat durvábban terelő és a monetizálását megnehezítő Facebook okozza. De a bevételi modellekben sok újat senki nem tudott felmutatni az elmúlt években, talán a search, az in-app purchase és a játékokban történő vásárlás kivételével. A 8-9 éve még életképtelen élő online közvetítésben viszont egyre inkább fantáziát láttak a beszélgetők, és a többségnek már volt is sikertörténete. Ami a televíziós piacot illeti, a TV2-nél még látnak teret a kábelportfólió bővítésére, de 2017 a stabilizálás éve lesz, míg az RTL teljesnek tekinti a portfólióját. Ezzel együtt az eseteges felvásárlásokat egyik csatornánál sem zárták ki kategorikusan.
Lenyomja-e a hirdetői és amatőr tartalom a profikat?
Az értékesítési vezetők beszélgetésén is felmerült, hogy a koncentrálódás és az élesedő verseny okozta árcsökkenés mellett már a tartalmak keresik a disztribúciós platformot, a hagyományos irány megfordult. A hirdetői tartalom igénye azonban egyelőre még inkább csak a konferenciákon jelenik meg, a mindennapokban egyelőre jól működnek – és olcsók – a hagyományos reklámok. A televíziós piacon „tartalom nélkül meg is haltál”, igaz, a magyar nyelvű csatornák jelentős része „a kutyát sem érdekli” és csak csomagban értékesíthetők. Az RTL-nek ezzel a kijelentésével többen vitába szálltak, mondván, a nézettség háromnegyedét az 5% alatti csatornák képezik – igaz, éles a határvonal a tizedszázalékos adók és a közepes versenyzők ligája között. Az RTL-nél a digitális térre újragondolt koncepciókban, illetve a talent együttműködésekben látják a fejlődési lehetőséget. Ami a YouTube-ot illeti, jól összeválogatott vlogger-csoportokkal – mint ahogy a CM Sales teszi – már el lehet érni a nagy televíziók reachét, ugyanakkor a platform legnagyobb tartalomgyártója még mindig a Bertelsmann-csoport. A márkázott tartalmak is sok kérdést vetettek fel: mikor fogjuk úgy túltolni, hogy már irritálja a nézőt, megérheti-e a gyártás a hirdetőknek, lesz-e valódi súlya a felhasználói tartalomnak vagy mindig a profik kezében marad az irányítás?
A piacon a politikai befolyásra fellépő munkaerőhiány, az ügyfelek oldaláról a beszerzői szemlélet terjedése, valamint a gyors technológiai változások megértése és követése jelenti a legnagyobb kihívást. Az MEC már várja azt a pillanatot, amikor széles körben elterjed, hogy nem médiát, hanem közönséget vásárol a hirdető, ugyanakkor számítanak rá, hogy a vásárolt forgalom a digitális média után más csatornákon is megjelenik majd. A rádiós piacon lehet, hogy rövid távon nyernek a versenytársak a Class FM kiesésével, de már középtávon is kihívás lesz, hogy elkerüljék a hirdetők bizalomvesztését és a médiumnál tartsák a reklámpénzeket.
Tényleg annyira problémás az új generáció?
A médiás HR vezetők és a Profession.hu képviselőjének beszélgetésén természetesen megkerülhetetlen téma volt a munkaerő-probléma, illetve a motivált és komoly munkabírású, ugyanakkor kellő alázattal bíró fiatalok észlelt hiánya. A média ma már kifelé egy „nem látható” szegmens, a pályakezdőknek nincs képe róla, miközben az egyes cégeknek is sokat kell tenni azért, hogy vonzóak legyenek az értékes pályázók számára. A szerkesztőségekben az online hatására a hagyományos munkarend és ütemezés felborul, és kihívást jelent, hogy a fiatalok úgy rázzák fel a szervezeteket, hogy közben nem rombolják le a hierarchikus struktúrákat.
Mire költhetnénk a reklámadót?
A vezérigazgatók kerekasztalán az RTL részéről elhangzott, hogy most csökkent először jelentősen a tévénézésre fordított idő, és már csak ezért sem halogatható sokáig az integrált mérés bevezetése, míg a JC Decaux a kreatív outdoor megoldások iránt megnövekedett igényt kielégíteni képes kínálatban látja a kihívást. A print egyelőre tényleg nem halt meg, viszont az MTVA szerint a nagy nemzetközi szereplők nyomulása az online piac tönkretétele után már az egész médiapiacot fenyegeti. A többiek szerint erre lokális szinten nem lehet megoldást találni, viszont a reklámadó-pénzeket szívesen fordítanák fejlesztésre. Az AMC az egészségesebb reklámpiaci árazásra vár, és ebben az RTL is partner lenne, de már másfél évtizede csak beszélünk a túl olcsó televízióról. A számos új csatorna esetében a szélesedő-színesedő kínálatot támogatják, a kiszorítósdit viszont nem, és ebben óriási a disztribútorok felelőssége is. Ami a hirdetői tartalmakat illeti, itt elsősorban a reklámozóktól várnák a befektetéseket és az érettebb hozzáállást, de például az RTL-en jól működnek a tenderen kiválasztott szponzorfinanszírozott tartalmi blokkok.
Azt, hogy a hirdetők hogyan látják a médiapiac egészségi állapotát, elég jól szemlélteti a következő párbeszéd:
„Szívesen mondanám, hogy van rá gyógyszerünk.” (Paplanos Péter, Teva)
„Orsiéknak (ti. Molnár Orsolya, Heineken) van.”
A nagyvállalatok a maguk részéről a hatékonyság-alapú döntésekkel, minden szereplő versenyben tartásával és a mindennapos korrekt szakmai munkakapcsolat fenntartásával járulhatnak hozzá a médiapiac normalizálódásához.
A Telekomnál 2016-ban a digitális költések már meghaladták a tévés büdzsét. A print erősödésére utaló jeleket nemigen látnak és félő, hogy a rádióról le fognak szokni. Az outdoor inventory esetleges szűkülése érzékenyen érintené őket, különösen a regionális kampányok esetében. A Heinekennél továbbra is a televízió az alap, de már az idősebb célcsoportok esetében is megjelenik a kiegészítő online elérés. A kreatív márkázott tartalmakra nyitottak lennének, de nem érzékelik, hogy a média ehhez megfelelő minőségű anyagokkal járulna hozzá.
A prezentáló médiacégektől az ügyfelek – akár megalapozó kutatással – a vállalatra szabott prezentációt és konkrét, kreatív javaslatokat, adatvezérelt gondolkodást és mérhetőséget várnak, valamint azt, hogy a tenderen elhangzó ígéreteknek később a napi munka során is feleljenek meg.
Médiapiac
Szombat délutánig jelentkezhetnek a tévék, rádiók az NVB-nél
Szombat 16 óráig jelentkezhetnek a Nemzeti Választási Bizottságnál (NVB) azok az országos televíziók és rádiók, amelyek az Európai Parlament tagjainak, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásának kampányidőszakában politikai reklámot kívánnak közzétenni.
Az alaptörvény rögzíti, hogy a demokratikus közvélemény kialakulásához választási kampányidőszakban szükséges megfelelő tájékoztatásért politikai reklám kizárólag ellenérték nélkül, az esélyegyenlőséget biztosító feltételek mellett közölhető. A választási eljárásról szóló törvény különbséget tesz a politikai hirdetés és a politikai reklám között.
A jogszabály politikai hirdetésnek nevezi az ellenérték fejében, valamely jelölőszervezet vagy független jelölt népszerűsítését szolgáló és támogatásra ösztönző, sajtótermékben (illetve az interneten és moziban) közzétett tartalmat.
A politikai reklám – amelynek a célja ugyancsak a jelöltek, jelölőszervezetek népszerűsítése – televízióban, rádióban jelenhet meg.
A választási eljárásról szóló törvény szerint a nem közszolgálati médiaszolgáltató egyenlő feltételek mellett teheti közzé a jelöltet, illetve listát állító jelölőszervezetek és a független jelöltek politikai reklámjait, közös jelölt, illetve közös lista esetén a jelölőszervezetek együttesen jogosultak a politikai reklám megrendelésére.
A politikai reklámhoz véleményt, értékelő magyarázatot fűzni tilos, közzétételéért a médiaszolgáltató ellenszolgáltatást nem kérhet, és nem fogadhat el.
A jogszabály szerint
amennyiben a közszolgálatinak nem minősülő, országosan elérhető lineáris médiaszolgáltatást nyújtó szolgáltatók (televíziók és rádiók) biztosítani kívánják politikai reklám közzétételének lehetőségét, ezt legkésőbb a kampány hivatalos kezdetéig, április 20-án 16 óráig kötelesek közölni a NVB-vel.
Külön kell megtenni a politikai reklám közzétételére vonatkozó jognyilatkozatot az EP-választásra, az önkormányzati, valamint a nemzetisági választásra.
Az európai parlamenti képviselők, valamint a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásával kapcsolatban a bejelentésnek tartalmaznia kell a politikai reklám közlésére szolgáló országos lineáris, illetve a kizárólag interneten elérhető lineáris médiaszolgáltatásnak vagy médiaszolgáltatásoknak a megjelölését és a politikai reklámok közzétételére szánt időtartamot, amely összesen nem lehet kevesebb 150 percnél.
A nemzetiségi választással kapcsolatban a bejelentésnek csak a közlésre szolgáló médiaszolgáltatás megjelölését kell tartalmaznia.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
Újabb bírság az RTL-nek: erőszakos Sztárbox-jelenetek a Kanapéhuszárokban
A testület adásonként 4 millió forint, azaz összesen 8 millió forint bírságot rótt ki a csatornára.
Összesen 8 millió forint bírságot rótt ki az RTL-re a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa a Kanapéhuszárok című műsorszám két epizódja miatt, miután állampolgári bejelentésre, hatósági ellenőrzést követően hivatalból indított közigazgatási hatósági eljárást a médiaszolgáltatóval szemben.
A Kanapéhuszárok vizsgált epizódjaiban a Sztárbox olyan erőszakos jelenetei is láthatók voltak, amelyek alkalmasak lehettek a tizenhat éven aluli gyermekek személyiségfejlődésének kedvezőtlen befolyásolására
– közölte a hatóság kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.
A közlemény szerint a Kanapéhuszárok két vizsgált epizódjában nem az eredeti, élőben sugárzott Sztárbox-jeleneteket játszották le, hanem azok szerkesztett változatát.
A műsorszám azt mutatta be, hogy a „kanapéhuszárok”, akik között egy család is volt négy kiskorú gyermekkel, hogyan reagálnak a látottakra.
A médiaszolgáltató a Kanapéhuszárokat a III. korhatári kategóriába sorolta (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott), az epizódokat ugyanakkor tizenhat éven aluliak számára nem ajánlottként (IV. korhatári kategória) kellett volna klasszifikálni, figyelemmel arra, hogy a tizenhat évesnél fiatalabb kiskorúak személyiségfejlődését a műsorszámban halmozottan előforduló erőszakos jelenetek és azok következményeinek közvetlen ábrázolása, valamint az erőszakos jelenetekre és a sérülésekre reflektáló, intenzív félelmi reakciók bemutatása negatívan befolyásolhatta – írták, hozzátéve, hogy ezért
a testület adásonként 4 millió forint, azaz összesen 8 millió forint bírságot rótt ki az RTL-re.
Úgy folytatták, hogy mivel a klasszifikációs rendelkezések megsértése súlyos jogsértés, indokolt a nyilvánosságot erről minél szélesebb körben tájékoztatni, ezért a médiatanács az RTL-t a jogsértés tényéről szóló közlemény közzétételére is kötelezte, a jogsértés ismételtsége miatt pedig 50 ezer forint bírságot szabott ki a médiaszolgáltató vezető tisztségviselőjére.
Pályázati beszámoló
Közölték azt is, hogy ugyanezen az ülésén a testület elfogadta az MTVA Támogatási Irodájának a Médiatanács Támogatási Program keretében meghirdetett, médiaszolgáltatások támogatását célzó pályázati eljárásokra vonatkozó negyedéves beszámolóját.
A testület döntései nyomán az MTVA az idei év első negyedévében négy, a médiatanács által meghirdetett pályázati eljárásban (Rádióállandó2023, TVállandó2023, KMUSZ2023, Rezsi2024) nyolcvankét támogatási szerződést kötött, melyeknek köszönhetően összesen 473 694 208 forintot oszt szét a nyertes pályázók között.
Bírságot kapott a Rádió 1 Sirius
A közleményből kiderült az is, hogy a médiatanács elmarasztalta a Radio Plus Kft.-t, mert a 91,1 Rádió 1 Sirius január 19. és 25. között megsértette a szerződéses vállalásait, mivel nem tett közzé elegendő közszolgálati, továbbá a helyi közélettel foglalkozó, illetve a mindennapi életet segítő műsorszámot, műsorelemet, valamint szöveges tartalmat, a zenei művek körében irányadó vállalását pedig túllépte.
Mindezek miatt a testület 130 ezer forint bírsággal sújtotta a médiaszolgáltatót, illetve a jogsértés tényéről szóló közlemény közzétételére is kötelezte.
Elmarasztalták a Forrás Rádiót
Az ugyancsak elmarasztalt Forrás Rádió pedig azzal sértette meg a szerződéses vállalásait, hogy január 9. és 15. között nem tett közzé sem megfelelő mennyiségű hírműsorszámot, sem közszolgálati és helyi közélettel foglalkozó, illetve a mindennapi életet segítő műsorszámot, ezért a médiatanács a médiaszolgáltatót, a Turul Média Kft.-t 70 000 forint bírsággal sújtotta, és közlemény közzétételére is kötelezte – tették hozzá.
A TV2 Comedy is hibázott
Azt írták, hogy a hatóság a román társhatósághoz fordult a TV2 Comedy csatornán március 11-én reggel 9 óra 25 perctől vetített Amerikai fater című műsorszám Smikulás című epizódja miatt, mert az a magyar szabályozás alapján – tekintettel a szexualitás megjelenítésére, a trágár nyelvezetre, az erőszak-ábrázolásra, a vallást érintő kijelentésekre, a zoofíliára utalásra, valamint az alkohol- és drogfogyasztásra – alkalmas volt a tizenhat éven aluliak személyiségfejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, miközben a médiaszolgáltató azt „A következő műsorszám csak szülői engedéllyel ajánlott” felhívással, valamint „AP” korhatári jelöléssel sugározta, ami a hazai szabályozás szerint a III. korhatári kategóriának (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) feleltethető meg.
A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is – a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.
Médiapiac
Szoboszlai Dominik – Az interjú a Spíler TV-n! (videó)
Szombat este 20:25-kor tűzi műsorára a Spíler 1 a legsikeresebb magyar focista, a Liverpoolban játszó Szoboszlai Dominikkal készült exkluzív interjúját.
A Manchester City-Chelsea FA-kupa elődöntőt követően a Spíler 1-en szombat este 20:25-től érkezik a Szoboszlai Dominik – Az interjú. Az exkluzív filmnek fontos része a sztárjátékossal készített interjú, nem csupán a magyar válogatott csapatkapitányáról tudhatnak meg sokat a nézők, ha szombat este a Splíer 1 programját választják. Baumstark Tibor végigjárta azokat a helyszíneket, amelyek a legszorosabban kötődnek a Liverpool FC-hez. A világklasszis középpályás gondolatain és érzésein túl pedig betekintést nyerhetünk a labdarúgással mélységesen átitatott városnak, a Liverpool-nak a mindennapjaiba is.
„Szoboszlai Dominik részletesen mesél arról, hogy mi történt a Liverpoolnál, miután minden idők egyik legeredményesebb futballedzője, Jürgen Klopp néhány hónappal ezelőtt meghökkentő időzítéssel bejelentette az évvégi távozását. Benézhettünk a kulisszák mögé, így megmutatjuk a topfutball egyik legmodernebb, leginkább felszerelt edzőközpontját, meglátogatjuk a legendás Anfield stadion történelemmel és legendákkal átitatott környékét, és a Spíler TV kameráin keresztül a focirajongók azt is láthatják, amit a világon nagyon kevesen, hogy hogyan fest a mérkőzés előtti percekben a Liverpool öltözője” – árulta el Baumstark Tibor. – „A Dominikkal készült interjún túl a Premier League történetének legjobb játékosai közül is megmutatjuk néhány egykori sztár véleményét az angol bajnokság kihívásairól, és persze Szoboszlai Dominik teljesítményéről” – tette hozzá.
Vasárnap a Spíler 2 közvetítésében Szoboszlai Dominik és a Liverpool a Fulham otthonában lép pályára, majd közvetlenül utána a La Liga és az egyetemes futballvilág csúcsrangadója, az El Clásico kerül képernyőre.
Ezúttal is különleges fel- és levezető műsorral készül a Spíler stábja a rangos küzdelemre. Elismert szakértők, elvakult drukkerek és a futballszakma képviselői lesznek a La Liga műsorvezetőinek vendégei a több helyszínes, kiterjesztett valóságot is felvonultató stúdiókban, valamint helyszíni kollégáik is bejelentkeznek a műsorba, így a spanyol futball rajongóinak vasárnap érdemes a Spíler közvetítésére kapcsolniuk – ismerteti a TV2 közleménye.
Borítókép: Szoboszlai Dominik, a Liverpool játékosa az angol első osztályú labdarúgó-bajnokság Liverpool-Crystal Palace mérkőzésén a liverpooli Anfield Road-i Stadionban 2024. április 14-én