Kövess minket!

Médiapiac

A tévénézéssel töltött időnk negyedét sorozatokra fordítottuk

A Nielsen Közönségmérés adatai alapján 2019 első negyedévében a teljes népesség naponta átlagosan 5 órát töltött a tévékészülékek előtt: a nők 5 óra 22 percet, míg a férfiak 4 óra 35 percet. Minden ötödik percben reklámokat és/vagy műsorajánlókat néztünk.

2019 első negyedévében a teljes népesség naponta átlagosan 5 órát töltött a tévékészülékek előtt, amely 6 perccel kevesebb, mint az előző év ugyanezen időszakában. A csökkenés a 18-49 éves korosztályban volt látványosabb, ahol egy fő 12 perccel kevesebbet tévézett egy átlagos napon. A 4-17 évesek napi átlagos tévénézési ideje 4 perccel csökkent, míg az 50 felettieké 1 perccel mérséklődött, de nézett idejük még így is 4 perccel több volt, mint 2 évvel korábban, 2017 ugyanezen időszakában.

A napi átlagos tévénézési idő életkor szerint meglehetősen nagy eltéréseket mutat: 2019 első negyedében a 15-29 évesek tévéztek a legkevesebbet – átlagosan 2 óra 41 percet, míg a legintenzívebb tévénézők, 50 év felettiek, ennek többszörösét – átlagosan 7 és fél órát – töltötték el a képernyők előtt. Iskolázottság szempontjából az általános trendeknek megfelelően a diplomások tévéztek kevesebbet az átlagosnál, nemek tekintetében pedig jellemzően a nők tévéztek többet: nézett idejük 22 perccel volt magasabb a teljes népesség átlagánál.

Az időeltolásos tévénézésre alkalmas készülékek, eszközök egyre inkább elterjednek, azonban jellemzően még mindig a sugárzással egy időben szeretünk tévézni. A TSV aránya lassan de biztosan növekszik, és ez a növekedés leginkább az 50 év alatti korosztályokban jellemző. A teljes népesség a napi tévénézéssel töltött idejének 1,4%-át, átlagosan 4,1 percet fordított időben eltolt televíziós tartalom fogyasztására 2019 első negyedévében. A TSV aránya a 18-49 éves korosztályban volt a legmagasabb: az átlagos napi tévénézési idejükhöz 2%-ot tett hozzá. A 4-17 éves fiatalok is alig maradtak el ettől: a tévénézésre fordított idejük 1,7%-át töltötték késleltetett – a sugárzással nem egyidejű – tévés tartalom fogyasztásával. Az 50 év felettieknél a TSV 1% volt, ami stabilnak mondható a korábban mért adatokhoz képest.

A napi átlagos tévénézési idő felét – 52 százalékát – a szinte minden nézői igényt kielégítő, és legtöbb csatornát (29 db) magában foglaló „általános szórakoztató” csatornák csoportjára fordítottuk, ezen belül kiemeltük a műsoridejük több mint felében sorozatokat sugárzó csatornákat, melyek a tévénézési idő 8,8 százalékát képviselték. További 9,7 százaléknyi nézési idő jutott a filmcsatornákra, a hírcsatornák pedig 7,5%-ot mondhattak magukénak, amely 0,9 százalékpontos csökkenést jelentett 2018 első negyedéhez képest. A tévénézésre fordított idő fennmaradó egyharmadán osztozott az összes többi tematikus csoport, köztük az ismeretterjesztő, életmód-, gyerek- és zenecsatornák, valamint a sportcsatornák csoportja is, melyek közönségaránya nem változott szignifikánsan 2018 első negyedéhez képest.

A sugárzási időből és műsorfogyasztásból való részesedések az egyes műsortípusok esetében eltérően alakultak. A vizsgált időszakban a mozifilm műsoridőből való részesedése 9,9%-os volt, ami meglehetősen stabilnak mondható, és ennek felét akciófilmek illetve vígjátékok tették ki. A mozifilm népszerűségét tükrözi az a tény, hogy a műsorfogyasztásból jóval magasabb arányt – 14,6%-ot képviselt, melynek több mint fele (8,4%) akciófilmekből és vígjátékokból tevődött össze, és a fennmaradó részen osztozott az összes többi filmes műfaj.

A „nem zenés fikció” kategóriájába sorolt műsorok 27,9%-ban részesedtek a sugárzási időből, melynek kétharmadát sorozatok és szappanoperák alkották, a fennmaradó harmad pedig majdnem teljes egészében rajzfilmekből állt. A műsorfogyasztás tekintetében a sorozatok és szappanoperák műfaja a legnépszerűbb a nézők körében: összesen 24,1%-ban részesedtek a tévé előtt töltött időnkből, csaknem minden negyedik percét rájuk fordítottuk.

A „hírek, aktuálpolitika, gazdaság” tematika a műsoridőből mindössze 3,8%-ban részesült, de a tévénézési időnkből jóval többet – 9,6%-ot – töltöttünk el velük, ami több mint amennyi időt akciófilmekre és vígjátékokra, és alig marad el a szórakoztató műsorokra fordított időtől. Ez is arról árulkodik, hogy a nézők aktívan érdeklődnek a napi aktualitások iránt, és szívesen tájékozódnak a napi eseményekről a tévén keresztül.

A kereskedelmi reklámok az általános trendeknek megfelelően 14%-ot szakítottak ki maguknak a teljes műsoridőből, és ugyanekkora arányban részesedtek a tévénézési időből is. Ha ehhez hozzátesszük a műsorajánlók 5,7%-os fogyasztási arányát, együttesen már a tévénézési idő ötödét tették ki, ami lényegesen több mint amennyit mozifilmekkel töltöttünk, és megközelíti a legnépszerűbb műfajra, vagyis a sorozatokra szánt időt is – írják.

A sugárzott reklámok száma évről évre dinamikusan növekszik. Az idei első negyedévben naponta átlagosan 35 ezer reklámfilm került adásba a Nielsen által szpotszinten vizsgált csatornákon, ami 6 097 db reklámfilmmel több, 2018 első negyedévéhez képest, és 10 351-gyel több, mint 2 évvel korábban. Az egy reklámblokkon belül sugárzott reklámfilmek átlagos száma is növekedést mutat: 2017-ben átlagosan 8,9 reklámfilm volt egy blokkban, tavaly már 9,2 db, idén pedig 10,6-ra nőtt. A növekedés kapcsán fontos hozzátennünk, hogy a szpotszinten mért csatornák száma is változott: 2017-ben 62, 2018-ban 67, 2019-ben pedig 71 csatorna szerepelt a Nielsen reklámfilm adatbázisában.

A reklámfilmek naponta átlagosan 128 ezerrel kevesebb nézőhöz jutottak el a 4 évnél idősebb, tévével rendelkező háztartásban élők körében, és így naponta átlagosan 6,18 millió főt értek el legalább egyszer. Az egy főre jutó napi átlagos reklámnézési idő 35 perc volt 2019 első negyedévében: ami 2 perccel több mint 2018-ban és 4 perccel több 2017 ugyanezen időszakához képest. Az utóbbi két évben látványosan nőtt az elért nézők által átlagosan naponta megtekintett reklámfilmek száma is. Míg 2017 első negyedévében egy elért néző naponta átlagosan 108 reklámfilmmel találkozott, addig egy évvel később már 120-at, idén pedig már 133-at tekintettek meg.

A napi fogyasztási cikkek hirdetési rangsorában az első és második helyre a „szeletes csokoládé” és a „sör” kerültek, a harmadik helyen pedig a „fogkrém” termékosztályának televíziós hirdetései állnak 2019 első negyedéves, teljes népességre vonatkozó összes GRP alapján.

Médiapiac

Kamu folytán került ellenséges tűz alá a Megafon

Avagy a Média1 esete a szakmaisággal. Közleményt adott ki a Magyar Nemzeti Médiaszövetség.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

„Kínos és árulkodó hibába szaladt bele a baloldali Média1, amikor egy paródiaoldalon közzétett képernyőképből kreált valósnak tekintett, a jobboldali média működését lejáratni próbáló hírt” – mutat rá portálunkhoz eljuttatott csütörtöki közleményében a Magyar Nemzeti Médiaszövetség (MNMSZ).

Mi is történt?

Egy blog, amely főként a jobboldali sajtó lejáratására fókuszál, olyan fotót tett közzé, amely a Megafon egy állítólagos bakijára hívta fel az olvasói figyelmét. A mémben minden alap nélkül úgy állították be Kötter Tamást, mint a Magyar Péter-ügy kapcsán egy központi akaratot levezényelni próbáló médiaszemélyiséget.

Ezt tálalta valós hírként a „Véletlenül a központból jövő utasítást is kiposztolta a Megafon egyik tagja, amikor Magyar Pétert támadta” című cikkében a Média1. Az azóta helyesbített bejegyzésről végül a Telex rántotta le a leplet.

Fokozott felelősség az újmédia korában

Az eset kapcsán az MNMSZ közleménye arra figyelmeztet, hogy a politikai elfogultság nem írhatja felül a szakma alapvető szabályait, és hogy az újságírás etikai normáinak betartása mellett az újságírók feladata forrásaik alapos vizsgálata is. „Különösen fontosnak tartjuk ezt az újmédia korában, amelyben már szinte minden képet, hangot és állítást lehet manipulálni. Ezekben az időkben határozottan felértékelődik a szakmai normákra szigorúan hagyatkozó professzionális szerkesztőségek munkája” – teszi hozzá az újságírószervezet közleménye.

Az MNMSZ hangsúlyozza, hogy az írott szónak teremtőereje van, és kifejezi reményét, hogy „ennek felelősségét még a baloldali médiazsoldosok is érzik”. Hozzáteszik, hogy szövetségük eltökélt szándéka érvényt szerezni a szakmai normáknak a változó médiavilágban is, ezért „erre szólít fel minden, magát újságírószervezetnek tituláló alakulatot”.

Az újságíró-szövetség egyúttal szolidaritását fejezi a hamisan hírbe hozott Megafon egész csapatával.

Tovább olvasom

Médiapiac

Megújul az M2 Petőfi TV

Friss arculattal, új műsorokkal jelentkezik a közmédia zenés ifjúsági csatornája.

Közzétéve:

A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) gyártóbázisának épületei és a főváros III. kerületében, Óbudán, a Kunigunda útja 64. alatt, előtérben az M2 Petőfi TV logója, fotó: MTVA/MTI/Zih Zsolt

Az M2 Petőfi TV a Petőfi Rádió műfajgazdag, magyar kínálatához igazodó, sokszínű tartalommal várja nézőit, a fiatalok igényeire szabott, aktuális témákkal – közölte a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) Sajtó és Marketing Irodája szerdán az MTI-vel.

A csatorna új, saját gyártásában készült egyedi tartalmakkal, élő közvetítésekkel, fesztiválok, koncertek, szórakoztató programok bemutatásával, filmes és ismeretterjesztő adásokkal, a fiatalok mindennapjait érintő témákkal várja a nézőket.

A megújulás szoros együttműködésben valósul meg a Petőfi Rádióval, láthatóvá téve a rádiós műsorvezetőket.

A közlemény szerint a csatorna kiemelt célja, hogy napjaink magyar slágereinek, a fiatal feltörekvő, értékteremtő zenei teljesítményt nyújtó zenészeknek bemutatkozási lehetőséget biztosítson a Petőfi Rádió tehetségkutató törekvéseivel szoros együttműködésben.

A tavaly októberben megújult rádióadónak már több ezer felvételt küldtek az új, valamint a széles körben még nem ismert előadók.

Tehetségük kibontakoztatásában, dalaik terjesztésében vállal hangsúlyos szerepet – műfaji megkötés nélkül – a magyar zenei médiumok között egyedüliként a két csatorna – emlékeztetnek a közleményben.

Mint hozzáteszik, a tehetséggondozás mellett fontos törekvésük a múlt könnyűzenei örökségének gondozása, hogy a hazai könnyűzene legendás alakjait közelebb hozzák az ifjúsághoz. A nézők ennek részeként több évtizede készült, zenei ritkaságnak számító archív koncertfelvételeket, interjúrészleteket is láthatnak.

Íme az újdonságok

Az elmúlt évekhez hasonlóan minden hétköznap 21 órától élő műsor várja majd a nézőket. Az Esti Kornél című műsorban különböző zenei formációk aktualitásait mutatják be, de előtérbe kerül az előadók színpadon túli élete, például kedvenc sportjuk, hobbijuk vagy karitatív tevékenységeik.

Az adások továbbá rávilágítanak arra is, hogyan kapcsolódik össze a zene egyéb művészeti és más területekkel. A műsorvezetők között a már jól ismert csatornaarcok szerepelnek, így Csitári Gergely, Pató Márton, Csapó Dóra, Hernandez Vivien, Matthesz Flóra és Tótfalusi Fanni.

A tévéadó újdonságai közé tartozik az élő műsor után következő zenés kívánságműsor. A Mit kíván? című műsor adásaiban válogatást adnak a Petőfi Rádió kívánságműsorának legnépszerűbb dalaiból, valamint zenei témákban megszólaltatják az utca emberét.

Szombat esténként 20 órától a Petőfi Rádióból ismert műsorvezetők, Mák Kata, Fekete László, Habóczki Máté, Szani Roland és Szikora Tamás várják a nézőket a Házibuli című zenés műsorral. Minden adás egy hazánkban népszerű zenei stílust, illetve sokakat foglalkoztató, a dalokban gyakorta megjelenő emberi érzelmet jár körbe különböző rovatokban.

Az adások után szombaton 22 órától koncert- vagy zenés filmet ad a csatorna.

A csatorna népszerű koncertműsora, az Akusztik továbbra is jelentkezik vasárnaponként 20 órától, valamint folytatódik az A38 hajó színpadán és a Kulisszák mögött – az A38 hajón, az A38 Archív és az A38 BESZTOF a zenei szerkesztők válogatásában, a legjobb hazai produkciókkal, érdekességekkel – olvasható a közleményben.

Tovább olvasom

Médiapiac

Vizsgálat indult az EU-ban az Apple, a Google és a Meta ellen

Az Európai Bizottság vizsgálatot indított az Apple, a Google és a Meta vállalat ellen, hogy megfeleltek-e a digitális piacokról szóló szabályozásnak (DMA) – jelentette be Margrethe Vestager digitális korra felkészült Európáért felelős uniós biztos.

Közzétéve:

MTI/EPA/Caroline Brehman

Margrethe Vestager brüsszeli sajtótájékoztatóján közölte:

az előzetes vizsgálatok eredményei szerint feltételezhető, hogy az érintett vállatok nem kezdték meg a hónap elején életbe lépett, átjárhatósággal és versennyel kapcsolatos előírásokat tartalmazó szabályozás szerinti kötelezettségek betartását.

A szabályozás szerint az “alapvető platformszolgáltatásokat” nyújtó, kapuőrnek nyilvánított vállatoknak fel kell számolniuk azokat a zárt technológiai rendszereket, amelyek a fogyasztókat egyetlen vállalat, főként saját termékeinek vagy szolgáltatásainak használta felé terelik. Kiemelte, a szabályozás előírja, hogy a vállalatoknak lehetővé kell tenniük, hogy “ingyenesen tereljék” a felhasználókat alkalmazásboltjain kívüli ajánlatokhoz.

Az Európai Bizottság szeptemberben hat szolgáltatót minősített kapuőrnek, az Alphabet, az Amazon, az Apple, a ByteDance, a Meta és a Microsoft céget.

Az uniós biztos szerint az Európai Bizottság “gyanítja”, hogy az érintett vállatok által bevezetett intézkedések nem tesznek eleget a DMA szerinti kötelezettségeiknek. Az uniós bizottság mélyreható vizsgálata során arra keres választ, hogy a Google és az Apple teljes mértékben betartja-e a DMA szabályait, amelyek megkövetelik a technológiai cégektől, hogy lehetővé tegyék, hogy az alkalmazásboltjaikon kívül elérhető ajánlatokhoz irányítsák a felhasználókat. Az uniós bizottság aggodalma szerint a két vállalat saját ajánlataikon kívüli választás esetén “különféle korlátozásokat” alkalmaz, beleértve egyebek mellett díjak felszámolását.

A gyanú szerint a Google nem tartja be azokat az előírásokat, amelyek megakadályoznák, hogy a technológiai óriáscégek előnyben részesítsék saját szolgáltatásaikat a riválisokkal szemben.

“Az Európai Bizottság aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a Google és az Alphabet keresőfelületeiken előnyben részesítik saját szolgáltatásaikat” – mondta.

Közölte továbbá: az előzetes vizsgálatok szerint az Apple alternatív alkalmazásboltokra vonatkozó új díjstruktúrája és az Amazon keresési találatokra vonatkozó rangsorolási gyakorlata szintén aggályokat vet fel. Az Apple intézkedései, beleértve a webböngésző keresési képernyőjének kialakítását, megakadályozhatják a felhasználókat abban, hogy gyakorolják a szabad szolgáltatásválasztás jogát saját rendszerén belül. Az uniós bizottság a Meta esetében a felhasználók adatainak kezelése és a díjköteles szolgáltatások fizetési feltételeivel kapcsolatosan vizsgálódik majd – tájékozatott.

Az Európai Bizottság közölte: vizsgálata során bizonyítékokat és információkat gyűjt a felvetődött gyanúk tisztázására, az eljárást 12 hónapon belül le kívánja zárni.

Jogsértés esetén a brüsszeli testület az érintett vállalat teljes, globális forgalmának 10 százalékáig terjedő bírságot szabhat ki. A bírságok ismételt jogsértés esetén akár 20 százalékot is elérhetnek.

Folyatódó jogsértések esetén az Európai Bizottság további lépéseket is tehet, például kötelezheti a vállalatot egy üzletág vagy annak egy részének eladására, vagy megtilthatja a rendszerszintű meg nem feleléshez kapcsolódó szolgáltatások nyújtását.

Borítókép: a Google amerikai informatikai óriáscég logója a Nemzetközi Szórakoztatóelektronikai Kiállításnak (CES) otthont adó épületen Las Vegasban 2023. január 10-én

Tovább olvasom