Kövess minket!

Médiapiac

A valóság erejével

Már egész kicsi korában arról álmodozott, hogy bemondónő lesz. Majd miután a vágy beteljesült, és meghatározó éveket töltött el a közszolgálati média rádiós és tévés műsoraiban, egy kereskedelmi csatorna, az RTL Klub arca lett, ahol – nem meglepő módon – egy közéleti műsort vezet, a Házon kívült. Boros Krisztina azt szeretné, ha az emberek a valóságot látnák, még akkor is, ha az szomorú. De mint mondja, azzal a helyzettel is tudna mit kezdeni, ha az országban minden szuperül működne.

Noha most egy televíziós szerkesztő-riporterrel beszélgetek, alakulhatott volna úgy is, hogy egy színművésznő ül velem szemben. Min múlott a döntés?

Azon, hogy viszonylag hamar rájöttem, a színjátszáshoz nem vagyok elég tehetséges. (Nevet.) Berettyóújfalun születtem, ahol már általános iskolás koromban szavalóversenyeket nyertem, és mivel szépen is beszéltem, a debreceni Ady Endre Gimnázium irodalom–dráma tagozatára jelentkeztem. A színházi műfaj iránti rajongásom a mai napig megmaradt, de valójában soha nem volt mély az elhatározás, hogy színművész legyek. A családi szokás szerint viszont egészen kicsi koromtól kezdve minden délben a Kossuth rádiót hallgattuk ebéd közben, este fél nyolckor pedig menetrendszerűen néztük a Híradót. Kudlik Júliát szerettem a legjobban a tévében. Főleg a hangját. Egy idő után belehelyezkedtem a szerepébe, és azzal szórakoztattam a családom, hogy kezemben a tévéújsággal, komoly arccal felolvastam nekik. Az unokatestvéreim azóta is emlegetik, hogy nem telt el nyár e program nélkül. (Nevet.) A középiskola utolsó évében fogalmaztam meg, hogy mennyire jó lenne rádió- vagy tévébemondónak lenni, de nagyon nehéz volt Berettyóújfaluból elképzelni, hogy e csoda megtörténhet velem. Arról meg fogalmam sem volt, hogy létezik olyan szakma, hogy riporter.

Aztán az életem szerencsétlen és szerencsés oldala egyszerre ért össze. Nem vettek fel az egyetemre, és muszáj volt munkát találnom, hogy fenntarthassam a debreceni életem. Vettem egy nagy levegőt, kerestem egy telefonfülkét, amelyben fellapoztam a telefonkönyvet, és gyorsan kikerestem a Magyar Rádió körzeti szerkesztőségének elérhetőségét. Valami furcsa véletlen folytán kapcsolták nekem a főnököt, Pallai Jánost, akit jókedvében találhattam, mert miután bemutatkoztam, és elmondtam neki, hogy minden álmom, hogy bemondó legyek, azt kérte, másnap menjek be hozzá. Emlékszem, az első beszélgetésünkön azt tanácsolta, kezdjek el dohányozni és whiskyt inni, hogy kicsit mélyebb legyen a már egyébként is mély hangom. (Nevet.) Felvett. Kezdetben a havonta egy alkalommal jelentkező ifjúsági műsorban dolgoztam, majd elkezdtem tudósításokat készíteni. Imádtam. Mikrofonengedélyből először csak ideiglenest adtak, de végül megkaptam az állandót, amelyen az oktatási iroda akkori vezetőjének, Pálffy Istvánnak az aláírása szerepel.

Boros Krisztina (Fotó: Valuska Gábor)
Boros Krisztina (Fotó: Valuska Gábor)

A televíziózással ugyancsak Debrecenben ismerkedtél meg.

A körzeti szerkesztőségben a rádiózás mellett minden kolléga televíziózott, én is. Két csodálatos évet töltöttem el náluk, majd felköltöztem Budapestre, a Gazdasági Híradó munkatársa lettem, de párhuzamosan más műsorokban is dolgoztam. Csupa olyan ember közé kerültem, akire oda kellett figyelni, akitől valódi tudást lehetett szerezni. Például Acél Anna és Gulyás Erika minden mondatáért hálás voltam, akár kritikát fogalmaztak meg, akár tanácsot adtak.

Mikor derült ki, hogy a politikai és gazdasági műfaj lesz a sajátod?

Óhatatlanul ebbe az irányba indultam el, azóta sem érdekel más.

A két műsor, amely meghatározó volt: A Hét és a Parlamenti napló. Előbbi korszakalkotó jelentőséggel bírt, a benne szereplő témáknak nagy súlyuk volt. Utóbbiban pedig megtanultam összefüggően beszélni tulajdonképpen a semmiről. Az adás – az üléssel ellentétben – mindig pontosan kezdődött, így az „izgalmasabbnál izgalmasabb” törvényjavaslatokról esetenként húsz percet is kellett beszélnem, hogy kitöltsük az időt.

A két műsor munkatársa voltál, amikor kitiltottak a televízióból. Mi történt?

1999-ben a Magyar Televízió reggeli műsora a Szabadság tér volt. Egy évvel voltunk a választások után, aminek következtében leváltották a hírigazgatót, az új vezető pedig leváltotta a műsor felelős szerkesztőjét, nem titkoltan politikai okból. Mi, munkatársak pedig rendkívül öntudatosak voltunk, úgy éreztük, ha a vezetőnek távoznia kell, mi sem maradhatunk. A hírigazgató közölte, aki a Szabadság tértől áll fel, az a Magyar Televíziótól áll fel, és hiába dolgoztunk mindannyian több műsorban, másnaptól egyikünk sem léphetett be az épületbe.

Két évre a Világgazdaság munkatársa lettem, ami bizonyos szempontból könnyebbséget jelentett, hisz a gazdasági és politikai élet képviselői adott esetben az írott sajtó munkatársainak szívesebben beszélnek, mint egy tévés riporternek. Szerettem, még úgy is, hogy nem mindig kellett a riportalanyokkal, a megszólalókkal közvetlenül találkoznom, és bizony hiányzott a képiség adta plusz.

Boros Krisztina (Fotó: Valuska Gábor)
Boros Krisztina (Fotó: Valuska Gábor)

2001-ben Kotroczó Róbert gazdasági riporternek hívott az RTL Híradójába, amelyről akkor már lehetett tudni, hogy mit képvisel: a hitelességet és a professzionalizmust. Rendkívül izgalmas volt a közszolgálati médiában eltöltött annyi év után megismerkedni a kereskedelmi műsorgyártással.

Néhány évvel később indult el a Házon kívül.

A csatornán már korábban is volt közszolgálati magazinműsor, az Akták. Ezt szerette volna megújítani a hírszerkesztőség. A Házon kívül műsor ötlete Kotroczó Robi fejéből pattant ki, és néhányunkat már a kezdetekkor bevont az ötletelésbe.

Az induláskor, 2005-ben olyan műsort terveztünk, amely arról szólt volna, hogy a politikusokat elvisszük az emberekhez, illetve fordítva, egy-egy problémával hozzánk forduló személyt bemutatunk annak, aki érdemben tudna megoldással szolgálni. Ez csak néhány évig működött, de emlékszem, volt olyan kormány, amelynek az egyik államtitkár asszonya hosszú nercbundában, sofőrrel látogatott el egy szegény családhoz, ahol se áram, se fűtés nem volt, de legalább beszélt velük. Ez ma elképzelhetetlen lenne, azért is, mert évek óta még csak hasonlót sem tudtunk szervezni.

A Házon kívül egy ideális világban a közszolgálati csatorna műsora lenne, nem?

Ameddig van igény a közszolgálati tartalmakra egy kereskedelmi csatornán, addig ki kell elégíteni. Különösen Magyarországon, ahol sokak szerint az állami televízió nem látja el ezt a feladatát. Idén márciusban lesz tizenöt éve, hogy elindultunk, és azt hiszem, nem túlzás kijelenteni, hogy ami kezdetben egy presztízsműsor volt, amire lehetett hivatkozni, mára önálló márkává vált. Ugyanez igaz a XXI. századra. A két műsorról mindenki tudja, hogy az RTL Magyarországhoz tartoznak. A nézői visszajelzések bennünket igazolnak: nem igazán emlékszem olyan Házon kívül adásra, amely a saját sávjában ne lett volna nézettebb, mint a konkurencián éppen futó program.

Mennyire nehéz a közéleti témákat frissen, közérthetően bemutatni?

Olyan ügyekkel foglalkozunk, legyen szó egy társadalmi problémáról vagy akár korrupciós ügyekről, amelyek sokakat érinthetnek és érdekelhetnek, és amelyek a nézőkhöz másképpen nem feltétlenül jutnának el. Ráadásul mindezt nem szép ruhában, egy, az emberektől tisztes távolban lévő tévéstúdióból tesszük, hanem valóságos körülmények között. Kimegyünk az emberek közé, meghallgatjuk őket, beszélgetünk velük.

Boros Krisztina (Fotó: Valuska Gábor)
Boros Krisztina (Fotó: Valuska Gábor)

Az a célunk, hogy olyan történeteket mutassunk be, amelyek bárkivel előfordulhatnak, amelyek bármelyikünk családjával, barátaival, ismerőseivel megtörténhetnek. A hozzánk forduló embereket máshol elutasították, kirekesztették, igazságtalanság érte őket, sokuk számára nem maradt egyéb fórum, így eljutottak oda, hogy a megoldást a nyilvánosság erejében látják. És bizony, sok esetben kiderül, hogy a probléma nem egyedi, és pusztán azáltal, hogy bemutatunk egy történetet, változást érhetünk el.

Szomorú, hogy bizonyos ügyeket csak a Házon kívül vállal fel. Néha azt érzem, a heti huszonöt perces adásidő nagyon kevés, jó volna, ha lenne versenytárs, de hosszú évek óta nincs. Pedig nekünk is jót tenne. Szeretjük a kihívásokat.

Az Euronews magyar irodájának vezetője egy korábbi interjúban azt mondta, hogy a magyar médiapiacon kialakult helyzetnek három súlyos következménye van: egyrészt lett egy olyan réteg, amely egyáltalán nem fogyaszt valóságos híreket, másrészt azáltal, hogy a politikai vezetők csak a saját befolyásuk alatt működő orgánumokkal állnak szóba, megszűnt a média számon kérő funkciója, harmadrészt pedig azáltal, hogy a KESMA létrejötte után nyíltan ignorálják a független médiumok képviselőit, ott sem lehet kiegyensúlyozottan tájékoztatni. Hogyan tudtok dolgozni ilyen körülmények között?

Egyértelműen lehet tapasztalni, hogy az emberek nagy része nem fogyaszt valós híreket, nehezen vagy egyáltalán nem jut hozzá információkhoz. A 2018-as választások előtt forgattam egy riportot a médiafogyasztási szokásokról. Az eredmény egészen döbbenetes lett: az iskolázottak rendszeresen olvasnak, néznek tévéhíradót, online viszont nem böngészik a híreket, a kevésbé iskolázottak pedig szinte csak és kizárólag a Facebookról tájékozódnak, és ha véletlenül rádiót is hallgatnak, ahol az állami hírügynökség által szerkesztett tartalmakat olvassák be, azokból sem tudnak idézni.

Boros Krisztina (Fotó: Valuska Gábor)
Boros Krisztina (Fotó: Valuska Gábor)

A szerkesztőségben egyszer megpróbáltuk összeszámolni, hogy az elmúlt öt évben hány kormányzati szereplő adott nekünk interjút. Egy kezünk elegendő volt a számoláshoz. Hosszú évek óta nincsenek válaszok, ami rettenetesen megnehezíti a munkánkat. De ebben a környezetben kell dolgoznunk. Se támadni, se kritizálni nem kívánjuk a döntéshozókat, pusztán egy-egy problémára szeretnénk felhívni a figyelmet, amelyet akár egy apró módosítással orvosolhatnának, és így sok hátrányos helyzetű ember élete válhatna könnyebbé.

Nem undorodtál meg a politikától?

Nem. Minden egyes kiküldött e-mail kapcsán él bennem a remény, hogy most talán érdemi választ kapunk rá.

Mi hajt adásról adásra?

Azt szeretném, ha az emberek a valóságot látnák. Még akkor is, ha szomorú. Lássák, hogy elveszik egy fogyatékossággal élő huszonhat éves lány édesanyjától a kilencvenezer forintos támogatást, és ezentúl harminckétezer forintból kell majd megélniük, pusztán azért, mert a lány képes egyedül bekötni a cipőfűzőjét. Vagy lássák azt, hogy hova mennek a magyar adóforintok. Valakinek muszáj leforgatni ezeket az anyagokat, és a Házon kívül stábja nem is tudna mással foglalkozni. Ez nálunk nemcsak szakmai, de emberi kérdés is.

Azt hiszem, Magyarországon még sokáig szükség lesz a műsorunkra. Sok feldolgozatlan történet vár ránk. Persze azért remélem, idővel csökken majd a számuk. El tudok képzelni egy olyan országot, ahol minden szuperül működik. Arról is lehetne izgalmas riportokat készíteni. (Nevet.)

(Az interjú eredetileg a Médiapiac 2020/1. számában jelent meg. A lapra itt fizethet elő.)

Médiapiac

Szombat délutánig jelentkezhetnek a tévék, rádiók az NVB-nél

Szombat 16 óráig jelentkezhetnek a Nemzeti Választási Bizottságnál (NVB) azok az országos televíziók és rádiók, amelyek az Európai Parlament tagjainak, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásának kampányidőszakában politikai reklámot kívánnak közzétenni.

Közzétéve:

Flickr

Az alaptörvény rögzíti, hogy a demokratikus közvélemény kialakulásához választási kampányidőszakban szükséges megfelelő tájékoztatásért politikai reklám kizárólag ellenérték nélkül, az esélyegyenlőséget biztosító feltételek mellett közölhető. A választási eljárásról szóló törvény különbséget tesz a politikai hirdetés és a politikai reklám között.

A jogszabály politikai hirdetésnek nevezi az ellenérték fejében, valamely jelölőszervezet vagy független jelölt népszerűsítését szolgáló és támogatásra ösztönző, sajtótermékben (illetve az interneten és moziban) közzétett tartalmat.

A politikai reklám – amelynek a célja ugyancsak a jelöltek, jelölőszervezetek népszerűsítése – televízióban, rádióban jelenhet meg.

A választási eljárásról szóló törvény szerint a nem közszolgálati médiaszolgáltató egyenlő feltételek mellett teheti közzé a jelöltet, illetve listát állító jelölőszervezetek és a független jelöltek politikai reklámjait, közös jelölt, illetve közös lista esetén a jelölőszervezetek együttesen jogosultak a politikai reklám megrendelésére.

A politikai reklámhoz véleményt, értékelő magyarázatot fűzni tilos, közzétételéért a médiaszolgáltató ellenszolgáltatást nem kérhet, és nem fogadhat el.

A jogszabály szerint

amennyiben a közszolgálatinak nem minősülő, országosan elérhető lineáris médiaszolgáltatást nyújtó szolgáltatók (televíziók és rádiók) biztosítani kívánják politikai reklám közzétételének lehetőségét, ezt legkésőbb a kampány hivatalos kezdetéig, április 20-án 16 óráig kötelesek közölni a NVB-vel.

Külön kell megtenni a politikai reklám közzétételére vonatkozó jognyilatkozatot az EP-választásra, az önkormányzati, valamint a nemzetisági választásra.

Az európai parlamenti képviselők, valamint a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásával kapcsolatban a bejelentésnek tartalmaznia kell a politikai reklám közlésére szolgáló országos lineáris, illetve a kizárólag interneten elérhető lineáris médiaszolgáltatásnak vagy médiaszolgáltatásoknak a megjelölését és a politikai reklámok közzétételére szánt időtartamot, amely összesen nem lehet kevesebb 150 percnél.

A nemzetiségi választással kapcsolatban a bejelentésnek csak a közlésre szolgáló médiaszolgáltatás megjelölését kell tartalmaznia.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Médiapiac

Újabb bírság az RTL-nek: erőszakos Sztárbox-jelenetek a Kanapéhuszárokban

A testület adásonként 4 millió forint, azaz összesen 8 millió forint bírságot rótt ki a csatornára.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

Összesen 8 millió forint bírságot rótt ki az RTL-re a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa a Kanapéhuszárok című műsorszám két epizódja miatt, miután állampolgári bejelentésre, hatósági ellenőrzést követően hivatalból indított közigazgatási hatósági eljárást a médiaszolgáltatóval szemben.

A Kanapéhuszárok vizsgált epizódjaiban a Sztárbox olyan erőszakos jelenetei is láthatók voltak, amelyek alkalmasak lehettek a tizenhat éven aluli gyermekek személyiségfejlődésének kedvezőtlen befolyásolására

– közölte a hatóság kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.

A közlemény szerint a Kanapéhuszárok két vizsgált epizódjában nem az eredeti, élőben sugárzott Sztárbox-jeleneteket játszották le, hanem azok szerkesztett változatát.

A műsorszám azt mutatta be, hogy a „kanapéhuszárok”, akik között egy család is volt négy kiskorú gyermekkel, hogyan reagálnak a látottakra.

A médiaszolgáltató a Kanapéhuszárokat a III. korhatári kategóriába sorolta (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott), az epizódokat ugyanakkor tizenhat éven aluliak számára nem ajánlottként (IV. korhatári kategória) kellett volna klasszifikálni, figyelemmel arra, hogy a tizenhat évesnél fiatalabb kiskorúak személyiségfejlődését a műsorszámban halmozottan előforduló erőszakos jelenetek és azok következményeinek közvetlen ábrázolása, valamint az erőszakos jelenetekre és a sérülésekre reflektáló, intenzív félelmi reakciók bemutatása negatívan befolyásolhatta – írták, hozzátéve, hogy ezért

a testület adásonként 4 millió forint, azaz összesen 8 millió forint bírságot rótt ki az RTL-re.

Úgy folytatták, hogy mivel a klasszifikációs rendelkezések megsértése súlyos jogsértés, indokolt a nyilvánosságot erről minél szélesebb körben tájékoztatni, ezért a médiatanács az RTL-t a jogsértés tényéről szóló közlemény közzétételére is kötelezte, a jogsértés ismételtsége miatt pedig 50 ezer forint bírságot szabott ki a médiaszolgáltató vezető tisztségviselőjére.

Pályázati beszámoló

Közölték azt is, hogy ugyanezen az ülésén a testület elfogadta az MTVA Támogatási Irodájának a Médiatanács Támogatási Program keretében meghirdetett, médiaszolgáltatások támogatását célzó pályázati eljárásokra vonatkozó negyedéves beszámolóját.

A testület döntései nyomán az MTVA az idei év első negyedévében négy, a médiatanács által meghirdetett pályázati eljárásban (Rádióállandó2023, TVállandó2023, KMUSZ2023, Rezsi2024) nyolcvankét támogatási szerződést kötött, melyeknek köszönhetően összesen 473 694 208 forintot oszt szét a nyertes pályázók között.

Bírságot kapott a Rádió 1 Sirius

A közleményből kiderült az is, hogy a médiatanács elmarasztalta a Radio Plus Kft.-t, mert a 91,1 Rádió 1 Sirius január 19. és 25. között megsértette a szerződéses vállalásait, mivel nem tett közzé elegendő közszolgálati, továbbá a helyi közélettel foglalkozó, illetve a mindennapi életet segítő műsorszámot, műsorelemet, valamint szöveges tartalmat, a zenei művek körében irányadó vállalását pedig túllépte.

Mindezek miatt a testület 130 ezer forint bírsággal sújtotta a médiaszolgáltatót, illetve a jogsértés tényéről szóló közlemény közzétételére is kötelezte.

Elmarasztalták a Forrás Rádiót

Az ugyancsak elmarasztalt Forrás Rádió pedig azzal sértette meg a szerződéses vállalásait, hogy január 9. és 15. között nem tett közzé sem megfelelő mennyiségű hírműsorszámot, sem közszolgálati és helyi közélettel foglalkozó, illetve a mindennapi életet segítő műsorszámot, ezért a médiatanács a médiaszolgáltatót, a Turul Média Kft.-t 70 000 forint bírsággal sújtotta, és közlemény közzétételére is kötelezte – tették hozzá.

A TV2 Comedy is hibázott

Azt írták, hogy a hatóság a román társhatósághoz fordult a TV2 Comedy csatornán március 11-én reggel 9 óra 25 perctől vetített Amerikai fater című műsorszám Smikulás című epizódja miatt, mert az a magyar szabályozás alapján – tekintettel a szexualitás megjelenítésére, a trágár nyelvezetre, az erőszak-ábrázolásra, a vallást érintő kijelentésekre, a zoofíliára utalásra, valamint az alkohol- és drogfogyasztásra – alkalmas volt a tizenhat éven aluliak személyiségfejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, miközben a médiaszolgáltató azt „A következő műsorszám csak szülői engedéllyel ajánlott” felhívással, valamint „AP” korhatári jelöléssel sugározta, ami a hazai szabályozás szerint a III. korhatári kategóriának (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) feleltethető meg.

A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is – a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.

Tovább olvasom

Médiapiac

Szoboszlai Dominik – Az interjú a Spíler TV-n! (videó)

Szombat este 20:25-kor tűzi műsorára a Spíler 1 a legsikeresebb magyar focista, a Liverpoolban játszó Szoboszlai Dominikkal készült exkluzív interjúját.

Közzétéve:

MTI/EPA/Adam Vaughan

A Manchester City-Chelsea FA-kupa elődöntőt követően a Spíler 1-en szombat este 20:25-től érkezik a Szoboszlai Dominik – Az interjú. Az exkluzív filmnek fontos része a sztárjátékossal készített interjú, nem csupán a magyar válogatott csapatkapitányáról tudhatnak meg sokat a nézők, ha szombat este a Splíer 1 programját választják. Baumstark Tibor végigjárta azokat a helyszíneket, amelyek a legszorosabban kötődnek a Liverpool FC-hez. A világklasszis középpályás gondolatain és érzésein túl pedig betekintést nyerhetünk a labdarúgással mélységesen átitatott városnak, a Liverpool-nak a mindennapjaiba is.

„Szoboszlai Dominik részletesen mesél arról, hogy mi történt a Liverpoolnál, miután minden idők egyik legeredményesebb futballedzője, Jürgen Klopp néhány hónappal ezelőtt meghökkentő időzítéssel bejelentette az évvégi távozását. Benézhettünk a kulisszák mögé, így megmutatjuk a topfutball egyik legmodernebb, leginkább felszerelt edzőközpontját, meglátogatjuk a legendás Anfield stadion történelemmel és legendákkal átitatott környékét, és a Spíler TV kameráin keresztül a focirajongók azt is láthatják, amit a világon nagyon kevesen, hogy hogyan fest a mérkőzés előtti percekben a Liverpool öltözője” – árulta el Baumstark Tibor. – „A Dominikkal készült interjún túl a Premier League történetének legjobb játékosai közül is megmutatjuk néhány egykori sztár véleményét az angol bajnokság kihívásairól, és persze Szoboszlai Dominik teljesítményéről” – tette hozzá.

Vasárnap a Spíler 2 közvetítésében Szoboszlai Dominik és a Liverpool a Fulham otthonában lép pályára, majd közvetlenül utána a La Liga és az egyetemes futballvilág csúcsrangadója, az El Clásico kerül képernyőre.

Ezúttal is különleges fel- és levezető műsorral készül a Spíler stábja a rangos küzdelemre. Elismert szakértők, elvakult drukkerek és a futballszakma képviselői lesznek a La Liga műsorvezetőinek vendégei a több helyszínes, kiterjesztett valóságot is felvonultató stúdiókban, valamint helyszíni kollégáik is bejelentkeznek a műsorba, így a spanyol futball rajongóinak vasárnap érdemes a Spíler közvetítésére kapcsolniuk – ismerteti a TV2 közleménye.

Borítókép: Szoboszlai Dominik, a Liverpool játékosa az angol első osztályú labdarúgó-bajnokság Liverpool-Crystal Palace mérkőzésén a liverpooli Anfield Road-i Stadionban 2024. április 14-én

Tovább olvasom