Kövess minket!

Médiapiac

A zselé esete a tölgyfaasztallal

A Médiapiac & Kutatás 2012 konferencián kerekasztalozva Weyer Balázs megismételte a rádióműsorunkban korábban elmondottakat: a szerkesztőségekre ereszkedő nyomásról mindkét fél tehet. Íme a korábbi interjú írásos összefoglalója, mert – sajnos – az ott elhangzottak különösen aktuálisak mostanság.

A Médiapiac & Kutatás 2012 konferencia egyik délutáni kerekasztalában Weyer Balázs Nádori Péterrel, Fazekas Ildikóval és Havas Katalinnal beszélgetve megismételte a rádióműsorunkban korábban elmondott tételt, miszerint könnyű volna minden nyomást és öncenzúrát pusztán a médiatörvényre vagy a hatóságra fogni. A nyomás legalább annyira múlik a “nyomotton”, mint a “nyomón”. “Nem mindegy, hogy tölgyfaasztal vagy, vagy egy tál zselé” –foglalta össze a szerkesztői, újságírói felelősség kapcsán.

Ugyanott Nádori Péter elmondta: nincs újságíró szakma, nincs szolidaritás, mert úgy alakult, hogy újságírók tömegei politikai alapon definiálják magukat, és csak másodlagos számukra a nyilvánosság. „Így a más prioritásokkal dolgozókkal nem vállalnak szolidaritást” – tette hozzá. Nádori szerint lehet a médiatörvényre sok rosszat mondani, de amíg nem “lengették be”, addig a média maga is tett az etikai kérdésekre, az olvasói véleményekre. “Ha kijöhet pozitív ebből, az egy felelősebben gondolkodó, önreflektívebb média lehet” – mondta.

Mivel a téma rendkívül aktuális, elég csak a legutóbb Stumpf Andrásnak, a Heti Válasz újságírójának Schmitt Pállal kapcsolatos publicisztikája körüli történésekre gondolni, íme, a rádióadás hangzó anyaga után a szöveges összefoglaló is:

Kik és milyen céllal hozták létre a Főszerkesztők Fórumát?

A Főszerkesztők Fóruma azzal a céllal jött létre, hogy közösen fektessünk le olyan szakmai sztenderdeket, amelyeket mindannyian osztunk és elfogadunk, és aztán törekedjünk arra, hogy azokat minden csatlakozó be is tartsa. Erre azért van szükség, mert a sajtó, miközben nagyon sokat fejlődött az elmúlt években, sok kihívásnak is van kitéve. A dokumentum elsősorban az etikai kihívásokra fókuszál. A válság etikai szempontból nagy kihívás, hiszen amikor az üzlet rosszul megy, nagyobb a kísértés a szabályok megszegésére. Emellett persze kihívást jelentenek a jogszabályi és a technológiai változások. Léteznek azonban örök szabályai a szakmának, ezeket próbáltuk a dokumentumban összefoglalni.

A Főszerkesztők Fórumát a piac 20-25 legnagyobb szereplője hozta létre. Nem az a cél, hogy csak ők legyenek a tagjai, de az egyeztetést nem tudtuk több emberrel végigcsinálni. Most azt szeretnénk, hogy minél többen csatlakozzanak, és vállalják fel a lefektetett alapelveket.

 

Minden magára valamit adó szerkesztőségnek és az újságíró szervezeteknek is van etikai kódexük. Az, hogy a főszerkesztők egy újabbat hoztak létre, kritikája a meglévőknek?

A szerkesztőségi etikai kódexeknek nem, azokra szükség van, mert minden szerkesztőség más és más bizonyos értelemben. Ez a dokumentum azt foglalja össze, amiben közösek a szerkesztőségek értékei. Az újságíró szervezetekre nézve viszont kritika, nem töltötték be a szerepüket az elmúlt húsz évben. Ha másképp működtek volna, lehet hogy nem lett volna szükség erre a kezdeményezésre.

 

A kihívások egyike az új médiaszabályozás, melynek kapcsán sokan cenzúrát, legalábbis annak a veszélyét, lehetőségét emlegetik. Ennek mi volt a súlya azon sok indok között, ami miatt több év után sikerült végre létrehozni a Főszerkesztők Fórumát?

Az új médiatörvénynek kevés volt a súlya annyiban, hogy az egészet még bőven a megszületése előtt kezdtük el szervezni, közel négy éve. Az akkori médiatörvénnyel is bőven volt elég baj, és volt 2009-ben is egy médiatörvény kezdeményezés, ami szintén elég ijesztő volt a maga idejében. Erre a szervezetre tehát a mostani médiatörvénytől függetlenül is szükség lett volna, hiszen a szakmának korábban is látszott egy csomó, belülről fakadó problémája.

Az én megközelítésem az, hogy ne a külső indokok mögé bújva kerüljük meg a saját problémáinkat, mert van elég belső baja az iparágnak, azokkal kell megpróbálnunk kezdeni valamit. Akkor egyébként könnyebb lesz a külső hatások ellen is fellépni. Ezeknek a belső problémáknak az eredménye és egyben az eredője az, amit én a legnagyobb gondnak látok, hogy a közönség, a társadalom bizalma rendkívül alacsony a szakma iránt.

 

Talán nem is alaptalanul.

Nem is alaptalanul, de ez egy öngerjesztő folyamat: ha alacsony a társadalmi bizalom, akkor a sajtó nem is tudja ellátni a feladatát. Mindenekelőtt az a cél, hogy ez megváltozzon. Egyébként az intézményi rendszer egésze iránt nagyon alacsony a közbizalom, és erről nehéz leválasztani a sajtót. Árulkodó, hogy a politikai-közigazgatási intézményekével párhuzamosan mozog a sajtóval szembeni bizalom. Hogy úgy mondjam, a közönség a rendszer részének látja a sajtót. Én ezen nagyon szeretnék változtatni, mert ez hosszabb távon nem jó. Üzletileg sem, mert a hitelesség az egyik legfontosabb márkaérték, de szakmailag sem, mert ha az újságíró szakmát, ha nem is eszközeiben, de küldetésében meg akarjuk őrizni olyannak, amilyennek lenni szándékozott, akkor ezen a helyzeten feltétlen változtatni kell.

 

A bizalom és a hitelesség kulcsszó ebben a történetben. Ezeknek közös tulajdonságuk, hogy iszonyatosan lassan lehet őket felépíteni, és egyetlen perc alatt tökéletesen le lehet rombolni. Főszerkesztők által közösen vallott alapértékekről beszéltél. Ebben a körben vannak jobboldali és baloldali újságok, szeriőz és bulvár. Ezeknek az értékeknek a megvalósulását mennyiben színezi vagy befolyásolja a politikai meggyőződés, ne adj’ Isten, hovatartozás. Mondjuk, mindig csodálkozunk azon, ha egy újságíró “politikailag hovatartozik”.

Én is azt gondolom, hogy az már baj, ha felmerül a kérdés, hogy egy újságíró hova tartozik. Engem is irritálnak az olyan tévéműsorok, ahová egy baloldali, egy jobboldali újságírót hívnak. Egy ilyen meghívást újságírónak nem szabad elfogadnia.

De a kezdeményezésünkben ennek a szempontnak semmilyen játéktere nincs. Ez is az egyik oka annak, amiért lelkesítő volt ezt a kezdeményezést létrehozni és – remélem – majd működtetni is. A beszélgetéseink során egyszer sem merült fel semmilyen politikai szempont, ezt fenn is akarom tartani.

Az újságírókat érő nyomásról azt gondolom, hogy ahhoz két szereplő kell: valaki, aki nyomást gyakorol, és valaki, aki ezt elfogadja, aki a nyomás alatt meghajlik. Mikor a kollégák nyomásra panaszkodnak, mindig azt szoktam nekik mondani, hogy valójában arra panaszkodsz, hogy nem voltál elég erős, hogy nemet mondj. Szerintem az a dolgunk, hogy a nyomás ne befolyásolja a munkánkat. Az újságíró munkájának része, hogy különböző hatások érik minden irányból. Minden hatás befolyásolni akarja a végterméket, amin dolgozik. Az újságírói munka egyik titka, vagy varázsa éppen az, hogy ezen hatások közepette kell, a tények és az empátia segítségével, szintetizálni valamit, amiről azt gondoljuk, hogy az adott pillanatban a legjobban képes leírni a valóságot, és a leginkább elfogulatlan képe annak, amit tapasztaltunk. A politikai és a hirdetői nyomásra ugyanúgy igaz, hogy olyan, mint az időjárás. Ha esik az eső, akkor esernyőt viszünk, ha süt a nap, napszemüveget.

 

Politikáról beszéltünk, hirdetőkről még kevésbé. Sok helyről halljuk, és sajnos már tapasztaltuk is ezt a nyomást: “ha megírjátok ezt meg azt, akkor nem fogunk hirdetni”. Ez akkor is nehéz ügy volt, amikor még virágzott a médiapiac, most pedig nem is virágzik. Ha valaha lehetett revolverezni a kivéreztetett médiát, hát most olyan a helyzet. Hogyan lehet ezt kivédeni?

Ahogy mondtam, nem lehet, hanem muszáj kivédeni. A válság, bármeddig is tart, múló epizód az életünkben. Vagy elmúlik, vagy alkalmazkodunk. Az iparág fenntarthatóságához fontos, hogy ne változzanak meg az alapvető szabályok. A gazdasági nyomás annyiból veszélyesebb, hogy sokkal kiszolgáltatottabbá teszi a kiadókat, miután a kereslet-kínálat egyensúlya megbomlott. Annál is inkább, mert azok, akiknek az üzleti racionalitások alapján meg kellett volna szűnniük, nem tűntek el. Ebben a helyzetben a hirdetők úgy érzik, kegyet gyakorolnak, és többet várhatnak el cserébe azért, hogy egy felületet bevesznek a médiamixbe. Ár-érték arányban valóban elvárhatnak többet, de nem bármit. Az újságírói és a kiadói szakmai szempontjait egyben kell nézni, ezek egy rendszert alkotnak, amiről az etikai kódexünkben is szó van. El kell fogadniuk az egymás számára fontos szakmai szabályokat. Az a minimum, hogy úgy kell éreznie a közönségnek, hogy ha ő információért fordul a sajtóhoz, ott azt meg is kapja.

 

A 90.9 Jazzy Rádióban elhangzott rádióinterjú teljes hosszában, zenékkel együtt elérhető ezen a linken.

Médiapiac

Megújul az M2 Petőfi TV

Friss arculattal, új műsorokkal jelentkezik a közmédia zenés ifjúsági csatornája.

Közzétéve:

A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) gyártóbázisának épületei és a főváros III. kerületében, Óbudán, a Kunigunda útja 64. alatt, előtérben az M2 Petőfi TV logója, fotó: MTVA/MTI/Zih Zsolt

Az M2 Petőfi TV a Petőfi Rádió műfajgazdag, magyar kínálatához igazodó, sokszínű tartalommal várja nézőit, a fiatalok igényeire szabott, aktuális témákkal – közölte a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) Sajtó és Marketing Irodája szerdán az MTI-vel.

A csatorna új, saját gyártásában készült egyedi tartalmakkal, élő közvetítésekkel, fesztiválok, koncertek, szórakoztató programok bemutatásával, filmes és ismeretterjesztő adásokkal, a fiatalok mindennapjait érintő témákkal várja a nézőket.

A megújulás szoros együttműködésben valósul meg a Petőfi Rádióval, láthatóvá téve a rádiós műsorvezetőket.

A közlemény szerint a csatorna kiemelt célja, hogy napjaink magyar slágereinek, a fiatal feltörekvő, értékteremtő zenei teljesítményt nyújtó zenészeknek bemutatkozási lehetőséget biztosítson a Petőfi Rádió tehetségkutató törekvéseivel szoros együttműködésben.

A tavaly októberben megújult rádióadónak már több ezer felvételt küldtek az új, valamint a széles körben még nem ismert előadók.

Tehetségük kibontakoztatásában, dalaik terjesztésében vállal hangsúlyos szerepet – műfaji megkötés nélkül – a magyar zenei médiumok között egyedüliként a két csatorna – emlékeztetnek a közleményben.

Mint hozzáteszik, a tehetséggondozás mellett fontos törekvésük a múlt könnyűzenei örökségének gondozása, hogy a hazai könnyűzene legendás alakjait közelebb hozzák az ifjúsághoz. A nézők ennek részeként több évtizede készült, zenei ritkaságnak számító archív koncertfelvételeket, interjúrészleteket is láthatnak.

Íme az újdonságok

Az elmúlt évekhez hasonlóan minden hétköznap 21 órától élő műsor várja majd a nézőket. Az Esti Kornél című műsorban különböző zenei formációk aktualitásait mutatják be, de előtérbe kerül az előadók színpadon túli élete, például kedvenc sportjuk, hobbijuk vagy karitatív tevékenységeik.

Az adások továbbá rávilágítanak arra is, hogyan kapcsolódik össze a zene egyéb művészeti és más területekkel. A műsorvezetők között a már jól ismert csatornaarcok szerepelnek, így Csitári Gergely, Pató Márton, Csapó Dóra, Hernandez Vivien, Matthesz Flóra és Tótfalusi Fanni.

A tévéadó újdonságai közé tartozik az élő műsor után következő zenés kívánságműsor. A Mit kíván? című műsor adásaiban válogatást adnak a Petőfi Rádió kívánságműsorának legnépszerűbb dalaiból, valamint zenei témákban megszólaltatják az utca emberét.

Szombat esténként 20 órától a Petőfi Rádióból ismert műsorvezetők, Mák Kata, Fekete László, Habóczki Máté, Szani Roland és Szikora Tamás várják a nézőket a Házibuli című zenés műsorral. Minden adás egy hazánkban népszerű zenei stílust, illetve sokakat foglalkoztató, a dalokban gyakorta megjelenő emberi érzelmet jár körbe különböző rovatokban.

Az adások után szombaton 22 órától koncert- vagy zenés filmet ad a csatorna.

A csatorna népszerű koncertműsora, az Akusztik továbbra is jelentkezik vasárnaponként 20 órától, valamint folytatódik az A38 hajó színpadán és a Kulisszák mögött – az A38 hajón, az A38 Archív és az A38 BESZTOF a zenei szerkesztők válogatásában, a legjobb hazai produkciókkal, érdekességekkel – olvasható a közleményben.

Tovább olvasom

Médiapiac

Vizsgálat indult az EU-ban az Apple, a Google és a Meta ellen

Az Európai Bizottság vizsgálatot indított az Apple, a Google és a Meta vállalat ellen, hogy megfeleltek-e a digitális piacokról szóló szabályozásnak (DMA) – jelentette be Margrethe Vestager digitális korra felkészült Európáért felelős uniós biztos.

Közzétéve:

MTI/EPA/Caroline Brehman

Margrethe Vestager brüsszeli sajtótájékoztatóján közölte:

az előzetes vizsgálatok eredményei szerint feltételezhető, hogy az érintett vállatok nem kezdték meg a hónap elején életbe lépett, átjárhatósággal és versennyel kapcsolatos előírásokat tartalmazó szabályozás szerinti kötelezettségek betartását.

A szabályozás szerint az “alapvető platformszolgáltatásokat” nyújtó, kapuőrnek nyilvánított vállatoknak fel kell számolniuk azokat a zárt technológiai rendszereket, amelyek a fogyasztókat egyetlen vállalat, főként saját termékeinek vagy szolgáltatásainak használta felé terelik. Kiemelte, a szabályozás előírja, hogy a vállalatoknak lehetővé kell tenniük, hogy “ingyenesen tereljék” a felhasználókat alkalmazásboltjain kívüli ajánlatokhoz.

Az Európai Bizottság szeptemberben hat szolgáltatót minősített kapuőrnek, az Alphabet, az Amazon, az Apple, a ByteDance, a Meta és a Microsoft céget.

Az uniós biztos szerint az Európai Bizottság “gyanítja”, hogy az érintett vállatok által bevezetett intézkedések nem tesznek eleget a DMA szerinti kötelezettségeiknek. Az uniós bizottság mélyreható vizsgálata során arra keres választ, hogy a Google és az Apple teljes mértékben betartja-e a DMA szabályait, amelyek megkövetelik a technológiai cégektől, hogy lehetővé tegyék, hogy az alkalmazásboltjaikon kívül elérhető ajánlatokhoz irányítsák a felhasználókat. Az uniós bizottság aggodalma szerint a két vállalat saját ajánlataikon kívüli választás esetén “különféle korlátozásokat” alkalmaz, beleértve egyebek mellett díjak felszámolását.

A gyanú szerint a Google nem tartja be azokat az előírásokat, amelyek megakadályoznák, hogy a technológiai óriáscégek előnyben részesítsék saját szolgáltatásaikat a riválisokkal szemben.

“Az Európai Bizottság aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a Google és az Alphabet keresőfelületeiken előnyben részesítik saját szolgáltatásaikat” – mondta.

Közölte továbbá: az előzetes vizsgálatok szerint az Apple alternatív alkalmazásboltokra vonatkozó új díjstruktúrája és az Amazon keresési találatokra vonatkozó rangsorolási gyakorlata szintén aggályokat vet fel. Az Apple intézkedései, beleértve a webböngésző keresési képernyőjének kialakítását, megakadályozhatják a felhasználókat abban, hogy gyakorolják a szabad szolgáltatásválasztás jogát saját rendszerén belül. Az uniós bizottság a Meta esetében a felhasználók adatainak kezelése és a díjköteles szolgáltatások fizetési feltételeivel kapcsolatosan vizsgálódik majd – tájékozatott.

Az Európai Bizottság közölte: vizsgálata során bizonyítékokat és információkat gyűjt a felvetődött gyanúk tisztázására, az eljárást 12 hónapon belül le kívánja zárni.

Jogsértés esetén a brüsszeli testület az érintett vállalat teljes, globális forgalmának 10 százalékáig terjedő bírságot szabhat ki. A bírságok ismételt jogsértés esetén akár 20 százalékot is elérhetnek.

Folyatódó jogsértések esetén az Európai Bizottság további lépéseket is tehet, például kötelezheti a vállalatot egy üzletág vagy annak egy részének eladására, vagy megtilthatja a rendszerszintű meg nem feleléshez kapcsolódó szolgáltatások nyújtását.

Borítókép: a Google amerikai informatikai óriáscég logója a Nemzetközi Szórakoztatóelektronikai Kiállításnak (CES) otthont adó épületen Las Vegasban 2023. január 10-én

Tovább olvasom

Médiapiac

Komoly karriert futott be a közmédia Országjáró című műsora

Eddig is több díjjal jutalmazták a hat éve futó műsort – mondta Siklósi Beatrix, a Kossuth rádió csatornaigazgatója az M1 műsorában hétfőn.

Közzétéve:

Róka Ildikó szerkesztő, gyártásszervező (b) és Móczár István rendező, operatőr (k) átveszi a Duna Televízió és a Duna World csatornán futó Ízőrzők című műsornak járó Hungarikum Liget Média-díjat Lezsák Sándortól, a Magyar Országgyûlés alelnökétõl (j2), Lezsák Sándorné Sütõ Gabriellától a Hungarikum Liget alapítójától (j) és Balogh Lászlótól, a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriumának elnökétől (b) a veszprémi díjátadó gálán 2024. március 21-én, fotó: MTI/Vasvári Tamás

Siklósi Beatrix annak kapcsán beszélt erről, hogy a közmédia két műsora, a Kossuth rádión hallható Országjáró és a Duna csatornán látható Ízőrzők sorozat múlt héten elnyerte a Hungarikum Liget Média-díjat.

A csatornaigazgató elmondta, büszke a műsort készítő csapatra, amelynek tagjait mindenhol nagy szeretettel várják.

A munkatársak óriási munkát végeznek, hétről hétre egy ötórás műsort állítanak össze

– mutatott rá.

Domokos István, az Országjáró felelős szerkesztője, műsorvezető arról beszélt, hogy

a műsor fennállása óta eddig 457 településen jártak és 13 500 riportalanyt szólaltattak meg. Mint mondta, a műsor kaput nyit a világra, megmutatja a helyben élők mindennapjait, az emberi értékeket, kincseket, amire az ott élők büszkék, a műsor készítőinek pedig fontos, hogy ezeket bemutathatják.

A díj megtiszteltetés számukra, és öröm volt a díjátadón újra találkozni azokkal az emberekkel, akiket a műsorban már bemutattak – mondta Domokos István.

Siklósi Beatrix közölte, hogy a díjjal járó 1,5 millió forintot az Országjáró stábja a Jónak lenni jó! jótékonysági kampány legutóbbi kedvezményezettjének, a koraszülött gyermekek fejlesztését segítő Semmelweis Fejlődéstámogató Központnak ajánlotta fel.

Tovább olvasom