Kövess minket!

Médiapiac

„Akié az adat, az irányít”

Tom Bowman, a BBC Worldwide értékesítési alelnöke a médiamárkák szerepe, az automatizált médiavásárlás hordozta ígéret és az adatok feletti irányítás fontossága mellett arról is beszélt lapunknak adott interjújában, hogy mi a legkiborítóbb hülyeség, amit mostanában a piacon hallott. A szakember az IAB Hungary vendégeként, az Internet Hungary alkalmából járt Magyarországon.

Az interjú elsőként a Médiapiac 2013. november-decemberi lapszámában jelent meg.

Tom Bowman, BBC Worldwide (kép: Erhardt László/Internet Hungary)

Ön a BBC Worldwide kereskedelmi alelnökeként a világ egyik legnagyobb, legmegbecsültebb médiamárkáján dolgozik. Teherként nehezedik önre vagy inkább megkönnyíti a munkáját a tét?

A BBC-nek dolgozni megtiszteltetés. Annyiban könnyebbé teszi a munkámat, hogy ez a név ajtókat nyit ki. Igaz ez akkor is, ha egy márkatulajdonossal vagy egy ügynökséggel kell kapcsolatot teremtenünk. Teljesen más ez, mint amikor az ember egy startupot képvisel, becsülöm is azokat, akik maguk építenek fel cégeket.

A másik oldalról a BBC Worldwide-ot képviselni óriási felelősség. A BBC immár kilencven éve építi a hírnevét, és, mint tudjuk, a hírnevet nagyon nehéz felépíteni, viszont pillanatok alatt le lehet rombolni. A BBC neve egyet jelent a pártatlan, megbízható információval, a hihetetlen újságírói gárdával, a veszély vállalásával, e kép részét képezik ugyanakkor a jó minőségű szórakoztató programok vagy épp az ismeretterjesztés is.

Mit ér a még oly erős márkanév a mind fragmentáltabb, digitalizálódó világban, ahol a médiavásárlás is egyre inkább automatizmusokra támaszkodik?

Le kell szögeznem: a márka nagyon is fontos. Az internet, a digitalizáció az eszközök és a tartalom elérése szempontjából meghatározó: a felhasználó BBC-tartalmat akar fogyasztani, nekünk pedig meg kell teremtenünk számára ehhez a legkényelmesebb környezetet. Ettől azonban még a fogyasztó ugyanúgy gondolkodik, mint korábban: arra kíváncsi, hogy a BBC mit mond egy adott kérdésről. E szempontból mindegy, hogy írott, hangzó vagy videós anyagról van-e szó. Nekünk azt kell lehetővé tennünk, hogy a fogyasztó megtalálja a számára releváns tartalmat és a megfelelő élményt, bármely ablakon keresztül is kukkant be a világunkba. A fragmentálódó közönségek világában még fontosabbá vált, hogy konzekvensen képviseljük, kik vagyunk, mit kínálunk.

Az eszközök sokasodása révén az online médiavásárlás is jóval nehezebbé vált. Az automatizált médiavásárlás sok szempontból könnyebbé teheti a márkatulajdonosok számára, hogy elérjék a számukra fontos célcsoportokat. Nagy ígéret rejlik a technológiában, de egyelőre csak ígéret. Ráadásul az sem jó, hogy a diskurzust a real-time biddingre (valós idejű licit, RTB) szűkítjük. Az ígéret ez: könnyebben lehet a célközönséghez eljutni, a hirdető nagyobb kontrollra tesz szert az elérés és a gyakoriság felett. Ezzel elérkezünk a valós idejű reklámozáshoz, amely azonban jelentését tekintve több, mint az RTB. Az automatizált médiatervezés, a valós idejű reklámozás világa jóval többet kínál az RTB-nél, amely a maga tőzsdei logikájával nem minden hirdetőhöz és nem minden célhoz illeszkedik. Utóbbi egyik legnagyobb korlátját jelenleg az jelenti, hogy döntően olyan felületekre épít, amelyek nem kínálnak megfelelő garanciákat a márkák számára. Válasszuk tehát külön a technológiát és a kereskedés módját.

Említette, hogy a fogyasztót minden kütyün keresztül a BBC-élményhez kell segíteniük. A képernyőkön átívelő „zökkenőmentes élmény” a nemzetközi konferenciák egyik divatos kifejezése. Felteszem, nem kizárólag a fogyasztók, hanem a márkák is elvárják, hogy zökkenőmentesen mesélhessék el a maguk történeteit, ahogy képernyőről képernyőre utaznak a tartalom hátán. Mit tehet ez ügyben a kereskedelmi csapat?

Az eszközök sokasodása nyilvánvalóan nemcsak a médiacégeknek, hanem a hirdetőknek is kihívást jelent. Ha onnan nézzük, hogy a cél a lehető legszélesebb kör elérése a megfelelő üzenettel, akkor jól tesszük, ha támogatjuk a márkákat e törekvésükben. A feladat tehát leegyszerűsítve az, hogy az a bizonyos hirdetés minden egyes felületünkön gond nélkül megjelenjen, akár iPhone-on böngészik a tartalmainkat, akár okostévén.

Ha a kérdése azon részét tekintjük, hogyan lehet a márkák narratíváit támogatni, és többet adni, mint pusztán reklámhelyet, akkor a mostanában szintén sokat emlegetett natív hirdetésekre érdemes gondolnunk. Nincs semmi új a nap alatt, az e gyűjtőnéven emlegetett eszközök már régóta velünk vannak. Elsőként a tartalmak szponzorálása juthat eszünkbe, de ennél tágabb a lehetőségek köre. Fontos azonban, hogy a fogyasztó mindenkoron tisztában legyen azzal, hogy hirdetést lát, és értelmezhető legyen számára a tartalom és a márka kapcsolata. A közönség nem hülye, a miénk meg különösen nem az. Bizonyos szakmabeliek szerint a natív hirdetés mindössze annyi, hogy a hirdető adja a tartalmat, a médium pedig közli, de én ezt inkább advertorialnak nevezném. Ezzel sincs gond, a szabály ugyanaz: ne próbáljuk átverni a fogyasztót, mert ez nem tisztességes, és vissza is fog ütni. Ami pedig a hirdetések megítélését illeti: az internetben éppen az a jó, hogy hamar kiderül, mit gondolnak róluk a felhasználók.

Számos márkatulajdonostól hallani: a korábbiakhoz képest jóval szorosabb, közvetlen kapcsolatban dolgoznak a médiatulajdonosokkal, éppen a tartalomalapú megoldások révén. Ön is ezt tapasztalja?

Egyértelműen. A legnagyobb, legizgalmasabb üzletek éppen az ilyen megállapodásokból jönnek, amelyek jellemzően a televíziós és a digitális felületeinket is érintik. Törekednünk kell a hirdetők megértésére, és ehhez szükség van a közvetlen kapcsolatra. Ez egyébként jellemzőbb a televíziós piacon, mint a digitális közegben, már csak a beruházás mértéke miatt is. A natív hirdetésekhez hasonló megoldások azonban megkövetelik a közvetlen kapcsolatot a digitális térben is, ami nem jelenti azt, hogy bárki meg akarná kerülni az ügynökségeket, így utóbbiaknak bizalommal kell a média felé fordulniuk.

Így is tesznek?

Transzparens módon működünk, nincs okuk a bizalmatlanságra. Másrészt egy-egy projektről beszélünk, amikor közvetlen kapcsolattartásra van szükség, de ott van az összes többi, amit az ügynökségen keresztül is meg tud oldani a hirdető. Ha valami veszélyt hordoz az ügynökségek számára, az nem a tartalomalapú megoldások előretörése, hanem éppen az automatizált világ. Az ügynökségek most alakítják ki a trading deskjeiket, ami sok energiát és új gondolkodásmódot kíván meg tőlük. Eközben egyre több nagy hirdető viszi be az automatizált vásárlást inkább házon belülre. Olyan óriásokra kell gondolni, mint a Kellogg’s, a Johnson & Johnson vagy a P&G. Ez az, ami fájhat az ügynökségeknek. Mi azonban továbbra is az értéklánc fontos elemeként tekintünk rájuk, a szerepük viszont kétségtelenül változóban van.

A munkája során önnek is akad dolga a BBC Labsszel, amely a BBC Worldwide startupokat támogató programja. Miért éri meg egy ekkora vállalkozásnak kis cégekkel vesződni?

A BBC küldetése, hogy minél több minőségi tartalom álljon elő, és ehhez hozzátartozik az is, hogy figyelmet szentel a kreatívipar, ezen belül is a technológiai cégek fejlesztésének. A BBC Labs egy mentorprogram. Mentorálással én is foglalkoztam egy időben, és az a tapasztalatom, hogy a folyamatból a mentor gyakran épp annyit tanul, mint a mentorált. A nagyvállalatok is tanulhatnak a startupoktól: ötleteket, friss megközelítéseket, mozgékonyságot. Előfordulhat, hogy olyan ötletek kerülnek felszínre, amelyek kereskedelmileg is jövedelmezőek lesznek számunkra, de a lényeg a kétirányú tanulási folyamat, amely felszabadító és inspiráló.

Mely trend befolyásolja a leginkább a munkáját az elkövetkező időszakban, és mi az a leginkább túlértékelt bűvszó, amit már hallani sem bír?

Az automatizált médiavásárlást mostanában jóval többet emlegetik, mint amekkora a jelenlegi üzleti potenciálja. Idő kell, hogy a helyére kerüljön a technológia minden aspektusa. A BBC-nél mi három dolgot árulunk a hirdetők számára: a minőségi környezetet, az ebből eredő márkaasszociációkat és a közönségünket. Utóbbi felértékelődik, egyesek szerint egyenesen az új valutává válik az automatizált világban. Adatoldalról kihívást jelent, hogyan igazoljuk a közönségünk minőségét. A médiacégek egy része elengedni látszik az adatok feletti ellenőrzést, pedig akié az adat, az irányít. Ezen minden kiadónak dolgoznia kell, még akkor is, ha egyelőre zavaros a kép, és többet beszélünk az automatizált médiavásárlásról, mint amennyit kezdeni tudunk vele.

Hallani ugyanakkor a piacon teljesen értelmetlen állításokat is, például hogy a digitális minden más médiatípust és formátumot elsöpör. Tény, hogy a fogyasztók mind több időt töltenek az interneten, de közben például egyre többet is tévéznek. Ha „mindenkit” el akarunk érni egy üzenettel – legyen szó tartalomról vagy reklámról – még mindig a televízió tűnik a jobb választásnak. A YouTube internetes léptékkel mérve joggal volt büszke arra, hogy nyolcmillióan nézték a Red Bull által szponzorált sztratoszféraugrást. Ha ezt azonban összevetjük egy brit szappanopera átlagos nézettségével, máris más perspektívába kerül a dolog. Nem szabad elfelejteni, hogy az infrastrukturális adottságok nem azonosak. Az ugrás kapcsán megkérdezték a YouTube-ot, hogy mennyivel több nézőt lettek volna képesek kiszolgálni, és nem tudtak vagy nem akartak válaszolni. Higgyék el, az internet nem söpör el mindent nyom nélkül, a klasszikus tömegmédia is fejlődés előtt áll.

 

Tom Bowman 2013 augusztusa óta a BBC Worldwide értékesítésért és kereskedelmi termékfejlesztésért felelős alelnöke. 2007 novemberében csatlakozott a BBC kereskedelmi vállalkozásához mint a BBC.com nemzetközi értékesítési tevékenységének a vezetője, s azóta több tisztséget is ellátott.

BBC-s karrierjét megelőzően az MSN-nél töltött tíz évet, ahol egyebek mellett a globális értékesítési stratégia formálásában, illetve új piacok felállításában játszott szerepet, mind Európában, mind Latin-Amerikában, mind Ázsiában. Még korábban a Yahoo! UK és a ZDNet UK első értékesítési igazgatója volt. Ezt megelőzően megfordult ügynökségi oldalon is, a Saatchi & Saatchi-csoportnál dolgozott.

A szakember 2011 júniusától két évig az IAB Europe elnökségi tagja volt.

Médiapiac

Kamu folytán került ellenséges tűz alá a Megafon

Avagy a Média1 esete a szakmaisággal. Közleményt adott ki a Magyar Nemzeti Médiaszövetség.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

„Kínos és árulkodó hibába szaladt bele a baloldali Média1, amikor egy paródiaoldalon közzétett képernyőképből kreált valósnak tekintett, a jobboldali média működését lejáratni próbáló hírt” – mutat rá portálunkhoz eljuttatott csütörtöki közleményében a Magyar Nemzeti Médiaszövetség (MNMSZ).

Mi is történt?

Egy blog, amely főként a jobboldali sajtó lejáratására fókuszál, olyan fotót tett közzé, amely a Megafon egy állítólagos bakijára hívta fel az olvasói figyelmét. A mémben minden alap nélkül úgy állították be Kötter Tamást, mint a Magyar Péter-ügy kapcsán egy központi akaratot levezényelni próbáló médiaszemélyiséget.

Ezt tálalta valós hírként a „Véletlenül a központból jövő utasítást is kiposztolta a Megafon egyik tagja, amikor Magyar Pétert támadta” című cikkében a Média1. Az azóta helyesbített bejegyzésről végül a Telex rántotta le a leplet.

Fokozott felelősség az újmédia korában

Az eset kapcsán az MNMSZ közleménye arra figyelmeztet, hogy a politikai elfogultság nem írhatja felül a szakma alapvető szabályait, és hogy az újságírás etikai normáinak betartása mellett az újságírók feladata forrásaik alapos vizsgálata is. „Különösen fontosnak tartjuk ezt az újmédia korában, amelyben már szinte minden képet, hangot és állítást lehet manipulálni. Ezekben az időkben határozottan felértékelődik a szakmai normákra szigorúan hagyatkozó professzionális szerkesztőségek munkája” – teszi hozzá az újságírószervezet közleménye.

Az MNMSZ hangsúlyozza, hogy az írott szónak teremtőereje van, és kifejezi reményét, hogy „ennek felelősségét még a baloldali médiazsoldosok is érzik”. Hozzáteszik, hogy szövetségük eltökélt szándéka érvényt szerezni a szakmai normáknak a változó médiavilágban is, ezért „erre szólít fel minden, magát újságírószervezetnek tituláló alakulatot”.

Az újságíró-szövetség egyúttal szolidaritását fejezi a hamisan hírbe hozott Megafon egész csapatával.

Tovább olvasom

Médiapiac

Megújul az M2 Petőfi TV

Friss arculattal, új műsorokkal jelentkezik a közmédia zenés ifjúsági csatornája.

Közzétéve:

A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) gyártóbázisának épületei és a főváros III. kerületében, Óbudán, a Kunigunda útja 64. alatt, előtérben az M2 Petőfi TV logója, fotó: MTVA/MTI/Zih Zsolt

Az M2 Petőfi TV a Petőfi Rádió műfajgazdag, magyar kínálatához igazodó, sokszínű tartalommal várja nézőit, a fiatalok igényeire szabott, aktuális témákkal – közölte a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) Sajtó és Marketing Irodája szerdán az MTI-vel.

A csatorna új, saját gyártásában készült egyedi tartalmakkal, élő közvetítésekkel, fesztiválok, koncertek, szórakoztató programok bemutatásával, filmes és ismeretterjesztő adásokkal, a fiatalok mindennapjait érintő témákkal várja a nézőket.

A megújulás szoros együttműködésben valósul meg a Petőfi Rádióval, láthatóvá téve a rádiós műsorvezetőket.

A közlemény szerint a csatorna kiemelt célja, hogy napjaink magyar slágereinek, a fiatal feltörekvő, értékteremtő zenei teljesítményt nyújtó zenészeknek bemutatkozási lehetőséget biztosítson a Petőfi Rádió tehetségkutató törekvéseivel szoros együttműködésben.

A tavaly októberben megújult rádióadónak már több ezer felvételt küldtek az új, valamint a széles körben még nem ismert előadók.

Tehetségük kibontakoztatásában, dalaik terjesztésében vállal hangsúlyos szerepet – műfaji megkötés nélkül – a magyar zenei médiumok között egyedüliként a két csatorna – emlékeztetnek a közleményben.

Mint hozzáteszik, a tehetséggondozás mellett fontos törekvésük a múlt könnyűzenei örökségének gondozása, hogy a hazai könnyűzene legendás alakjait közelebb hozzák az ifjúsághoz. A nézők ennek részeként több évtizede készült, zenei ritkaságnak számító archív koncertfelvételeket, interjúrészleteket is láthatnak.

Íme az újdonságok

Az elmúlt évekhez hasonlóan minden hétköznap 21 órától élő műsor várja majd a nézőket. Az Esti Kornél című műsorban különböző zenei formációk aktualitásait mutatják be, de előtérbe kerül az előadók színpadon túli élete, például kedvenc sportjuk, hobbijuk vagy karitatív tevékenységeik.

Az adások továbbá rávilágítanak arra is, hogyan kapcsolódik össze a zene egyéb művészeti és más területekkel. A műsorvezetők között a már jól ismert csatornaarcok szerepelnek, így Csitári Gergely, Pató Márton, Csapó Dóra, Hernandez Vivien, Matthesz Flóra és Tótfalusi Fanni.

A tévéadó újdonságai közé tartozik az élő műsor után következő zenés kívánságműsor. A Mit kíván? című műsor adásaiban válogatást adnak a Petőfi Rádió kívánságműsorának legnépszerűbb dalaiból, valamint zenei témákban megszólaltatják az utca emberét.

Szombat esténként 20 órától a Petőfi Rádióból ismert műsorvezetők, Mák Kata, Fekete László, Habóczki Máté, Szani Roland és Szikora Tamás várják a nézőket a Házibuli című zenés műsorral. Minden adás egy hazánkban népszerű zenei stílust, illetve sokakat foglalkoztató, a dalokban gyakorta megjelenő emberi érzelmet jár körbe különböző rovatokban.

Az adások után szombaton 22 órától koncert- vagy zenés filmet ad a csatorna.

A csatorna népszerű koncertműsora, az Akusztik továbbra is jelentkezik vasárnaponként 20 órától, valamint folytatódik az A38 hajó színpadán és a Kulisszák mögött – az A38 hajón, az A38 Archív és az A38 BESZTOF a zenei szerkesztők válogatásában, a legjobb hazai produkciókkal, érdekességekkel – olvasható a közleményben.

Tovább olvasom

Médiapiac

Vizsgálat indult az EU-ban az Apple, a Google és a Meta ellen

Az Európai Bizottság vizsgálatot indított az Apple, a Google és a Meta vállalat ellen, hogy megfeleltek-e a digitális piacokról szóló szabályozásnak (DMA) – jelentette be Margrethe Vestager digitális korra felkészült Európáért felelős uniós biztos.

Közzétéve:

MTI/EPA/Caroline Brehman

Margrethe Vestager brüsszeli sajtótájékoztatóján közölte:

az előzetes vizsgálatok eredményei szerint feltételezhető, hogy az érintett vállatok nem kezdték meg a hónap elején életbe lépett, átjárhatósággal és versennyel kapcsolatos előírásokat tartalmazó szabályozás szerinti kötelezettségek betartását.

A szabályozás szerint az “alapvető platformszolgáltatásokat” nyújtó, kapuőrnek nyilvánított vállatoknak fel kell számolniuk azokat a zárt technológiai rendszereket, amelyek a fogyasztókat egyetlen vállalat, főként saját termékeinek vagy szolgáltatásainak használta felé terelik. Kiemelte, a szabályozás előírja, hogy a vállalatoknak lehetővé kell tenniük, hogy “ingyenesen tereljék” a felhasználókat alkalmazásboltjain kívüli ajánlatokhoz.

Az Európai Bizottság szeptemberben hat szolgáltatót minősített kapuőrnek, az Alphabet, az Amazon, az Apple, a ByteDance, a Meta és a Microsoft céget.

Az uniós biztos szerint az Európai Bizottság “gyanítja”, hogy az érintett vállatok által bevezetett intézkedések nem tesznek eleget a DMA szerinti kötelezettségeiknek. Az uniós bizottság mélyreható vizsgálata során arra keres választ, hogy a Google és az Apple teljes mértékben betartja-e a DMA szabályait, amelyek megkövetelik a technológiai cégektől, hogy lehetővé tegyék, hogy az alkalmazásboltjaikon kívül elérhető ajánlatokhoz irányítsák a felhasználókat. Az uniós bizottság aggodalma szerint a két vállalat saját ajánlataikon kívüli választás esetén “különféle korlátozásokat” alkalmaz, beleértve egyebek mellett díjak felszámolását.

A gyanú szerint a Google nem tartja be azokat az előírásokat, amelyek megakadályoznák, hogy a technológiai óriáscégek előnyben részesítsék saját szolgáltatásaikat a riválisokkal szemben.

“Az Európai Bizottság aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a Google és az Alphabet keresőfelületeiken előnyben részesítik saját szolgáltatásaikat” – mondta.

Közölte továbbá: az előzetes vizsgálatok szerint az Apple alternatív alkalmazásboltokra vonatkozó új díjstruktúrája és az Amazon keresési találatokra vonatkozó rangsorolási gyakorlata szintén aggályokat vet fel. Az Apple intézkedései, beleértve a webböngésző keresési képernyőjének kialakítását, megakadályozhatják a felhasználókat abban, hogy gyakorolják a szabad szolgáltatásválasztás jogát saját rendszerén belül. Az uniós bizottság a Meta esetében a felhasználók adatainak kezelése és a díjköteles szolgáltatások fizetési feltételeivel kapcsolatosan vizsgálódik majd – tájékozatott.

Az Európai Bizottság közölte: vizsgálata során bizonyítékokat és információkat gyűjt a felvetődött gyanúk tisztázására, az eljárást 12 hónapon belül le kívánja zárni.

Jogsértés esetén a brüsszeli testület az érintett vállalat teljes, globális forgalmának 10 százalékáig terjedő bírságot szabhat ki. A bírságok ismételt jogsértés esetén akár 20 százalékot is elérhetnek.

Folyatódó jogsértések esetén az Európai Bizottság további lépéseket is tehet, például kötelezheti a vállalatot egy üzletág vagy annak egy részének eladására, vagy megtilthatja a rendszerszintű meg nem feleléshez kapcsolódó szolgáltatások nyújtását.

Borítókép: a Google amerikai informatikai óriáscég logója a Nemzetközi Szórakoztatóelektronikai Kiállításnak (CES) otthont adó épületen Las Vegasban 2023. január 10-én

Tovább olvasom