Kövess minket!

Médiapiac

Az M4 és a sportpiac

Mi volt a magyar sportmédia ősbűne? Van-e hely ennyi sportcsatornának a piacon? Mi a háttérműsorok ideális mennyisége? Mit adott a sportági szövetségeknek az M4, amit a kábelcsatornák nem tudtak? Az MTVA és a Hegyvidéki Önkormányzat szervezésében megvalósult Nemzetközi Sportmenedzsment Konferencia első napján többek között ezek a kérdések kerültek terítékre.

Héder Barna, az M4 Sport csatorna napokban kinevezett vezetője – aki a kilencvenes évek „vadnyugati” világában részt vett a magyar Eurosport, majd a kétezres években a Sportklub felépítésében is – kifejtette, hogy az ősbűnnek azt tartotta, amikor 2002-2003 táján a kereskedelmi televíziók híradóiból eltűntek a sporthírek. Igaz, hogy a sportnak mindig is meg kellett küzdenie a tévés piacon, és főműsoridőben értékelhető nézettséget csak néhány jól felépített sztár vagy épp a magyar válogatottak éremesélyes versenyei produkáltak, de ennek következtében egy egész generáció nőtt fel úgy, hogy a rétegsportokkal nem is találkozhatott. Úgy értékeli, hogy az M4 érkezése felrázta a piacot: olyan jogok kerültek hozzá, amelyek imázsépítésre jók, de egy kereskedelmi adó számára már megfizethetetlenek (mint a Formula-1), vagy ahol évekre előre tervezhetetlen, hogy lesz-e magyar részvétel és ebből fakadó tömeges nézői érdeklődés a véghajrában (mint az olimpiai közvetítések esetén), miközben nem kell megküzdeniük a nézők alacsony fizetési hajlandóságával, ahogy azt a tematikus kábelcsatornák értékesítői teszik. Mégsem üzleti szempontból tartja sikernek a csatornát, hanem szakmailag.

A legjobb homokozó, amit sporttelevíziós gyerek kívánhat.

Véleménye szerint az utoljára talán 1989-90 körül létezett sporttelevíziózást hozza vissza (amihez már nehéz megtalálni a jó szakembereket) és megjelenési lehetőséget, ezen keresztül utánpótlást kínál a magyar sportnak. Mindeközben elérésben befért a második vonalban szereplő csatornák közé. „Piacvezetőnek lenni Formula-1 jogokkal, az EB-re kijutó válogatottal nem kunszt” – mondja Héder Barna, aki akkor lenne igazán elégedett, ha ezek nélkül is jól teljesítene a csatorna és ha a magyar sportesemények versenyképes termékké válnának. Addig még hosszú az út, elsőként a műsorrend kiszámíthatóvá tétele az első feladat.

Mit jelent mindez a sportszövetségeknek?

A sportági szövetségek vezetőinek kerekasztalán is hangsúlyozták az M4 szerepét. A DIGI Sport vállalta ugyan, hogy a vízilabda vagy a jégkorong esetében viszonylag sok mérkőzést közvetít – szemben a Sport TV kiemelt meccsekre fókuszáló, a középcsapatok között akár látványos vetélkedést hozó bajnokikat kevésbé favorizáló megközelítésével -, viszont az országos lefedettség hiánya esetében hátrányként jelentkezett. Az M4 belépésében nem a közvetítésekért kapott jogdíj a legfontosabb (a kézisek 110 millió forintot kapnak az idei szezonra, a jégkorongozók „ennek töredékét”), hanem az, hogy a stabil eléréssel könnyebb szponzorokat szerezni. (A kézilabda esetében a szövetség „kvázi médiaügynökségként” eljárva, valamennyi érintett csapat felületeit központilag kezelve tudott elérni 3 milliárd forintos megállapodást az „egyáltalán nem állami vállalatként viselkedő, keményen tárgyaló” Szerencsejáték Zrt-vel.) A vízilabdázóknál ugyan a szponzorok kitartóak voltak a sportág imázsa és az atmoszféra miatt, de ennek a márkaértéknek a fenntartásában, erősítésében, csakúgy, mint az utánpótlás vonzásában fontos eszköz a televíziós közvetítés.

A szövetségek is próbálnak segíteni abban, hogy eladhatóbb termékké váljon az adott sportág: a kajak-kenuban például a közvetítési technológiát fejlesztik, illetve egyre jobban előtérbe kerülnek a háttérműsorok, a kiegészítő csatornákon futó mozgóképes tartalmak, valamint maguk a játékosok is. Arról, hogy a játékosok pályán kívüli médiaszereplése és a sportszakmai szempontok között hol található az egyensúlyi pont, már lehet vitatkozni, hiszen „hiába készítünk kiváló műsorokat, ha nem jutunk ki az olimpiára vagy ott elbukunk”. De még a pályai történések esetében is felmerülhet, hogy azok túl intimek, nem képernyőképesek – hiszen például időkéréskor gyakran keresetlen szavakkal kell felrázni a játékosokat.

És mi van a versenytársakkal?

A versenytárs sportcsatornák vezetőinek kerekasztala már egy fokkal kevésbé volt optimista. Faragó András, a DIGI Sport vezető szerkesztője szerint már az M4 belépése előtt is voltak arra utaló jelek, hogy ennyi sportcsatornát nem bír el a piac – erre példaként a Sportklub átpozicionálását hozta fel. Máté Pál, a Sport1 TV főszerkesztője szerint a „csak a foci” alaptalan sztereotípia, a széles választékra van igénye a nézőknek – igaz, a magyar érdekeltség sokat nyom a latban. Bizonyos bajnokságok azonban már alkalmasak a hűséges nézőik átcsábítására. Szabó Gábor, az Eurosport vezető kommentátora szerint a széles nézői érdeklődés valós, de az igazi piaci erőhöz valamelyik top fociliga jogaival azért rendelkezni kell.

Abban a kábelcsatornák képviselői is egyetértettek, hogy a mélyrepülés a sporthírek híradóból kikerülésével kezdődött, amely jelenséget ők már akkor sem értették, hiába hivatkoztak a vezetők nemzetközi tendenciákra.

Amiben a jelenlegi helyzetben fejlődési lehetőséget látnak, az kevésbé a nézői kör bővítése (bár az M4 30 százalékkal növeli meg a sportműsorral lefedett háztartások számát), inkább a jogokhoz társuló – jellemzően drága és hiteles arcokat igénylő – háttérműsorokban az egyensúly megtalálása, vagy a hirdetők szempontjából az egyes sportok, bajnokságok törzsnézőire szabott egyre célzottabb marketing.

A képernyőtől távolodva

A tévék mellett a print és online sportpiacról Sz. Nagy Tamás, a Nemzeti Sport főszerkesztő-helyettese számolt be. A Nemzeti Sport a nyomtatott lapok átlagához képest kis zuhanással vészelte át az elmúlt időszakot, de a fiatal olvasók bevonása kulcsfontosságú. Az internet korában a hírlap-formátum életképtelen, napi magazinban kell gondolkodni. Ezt a célt szolgálják a napi mellékletek, valamint a széles, tömeg- és rétegsportokra is kiterjedő merítés.

Digitális irányban sem szabad megállni, folyamatosan fejleszteni kell a tartalmat, a technológiát és a munkatársak gondolkodásmódját is. Az applikáció-irányt teljesen elvetették, míg a szórakoztató tartalmaknak elsősorban a közösségimédia-felületeken találtak helyet. Az online üzleti modell megtalálása továbbra is kihívást jelent, viszont a szerkesztőségi integráció és az infotainment szemlélet kialakítása is jó irányba halad. A proaktivitás, valamint a sales, a marketing és a tartalomgyártás közös, kreatív munkája a jövőben is kulcsfontosságú lesz.

 

Médiapiac

Kamu folytán került ellenséges tűz alá a Megafon

Avagy a Média1 esete a szakmaisággal. Közleményt adott ki a Magyar Nemzeti Médiaszövetség.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

„Kínos és árulkodó hibába szaladt bele a baloldali Média1, amikor egy paródiaoldalon közzétett képernyőképből kreált valósnak tekintett, a jobboldali média működését lejáratni próbáló hírt” – mutat rá portálunkhoz eljuttatott csütörtöki közleményében a Magyar Nemzeti Médiaszövetség (MNMSZ).

Mi is történt?

Egy blog, amely főként a jobboldali sajtó lejáratására fókuszál, olyan fotót tett közzé, amely a Megafon egy állítólagos bakijára hívta fel az olvasói figyelmét. A mémben minden alap nélkül úgy állították be Kötter Tamást, mint a Magyar Péter-ügy kapcsán egy központi akaratot levezényelni próbáló médiaszemélyiséget.

Ezt tálalta valós hírként a „Véletlenül a központból jövő utasítást is kiposztolta a Megafon egyik tagja, amikor Magyar Pétert támadta” című cikkében a Média1. Az azóta helyesbített bejegyzésről végül a Telex rántotta le a leplet.

Fokozott felelősség az újmédia korában

Az eset kapcsán az MNMSZ közleménye arra figyelmeztet, hogy a politikai elfogultság nem írhatja felül a szakma alapvető szabályait, és hogy az újságírás etikai normáinak betartása mellett az újságírók feladata forrásaik alapos vizsgálata is. „Különösen fontosnak tartjuk ezt az újmédia korában, amelyben már szinte minden képet, hangot és állítást lehet manipulálni. Ezekben az időkben határozottan felértékelődik a szakmai normákra szigorúan hagyatkozó professzionális szerkesztőségek munkája” – teszi hozzá az újságírószervezet közleménye.

Az MNMSZ hangsúlyozza, hogy az írott szónak teremtőereje van, és kifejezi reményét, hogy „ennek felelősségét még a baloldali médiazsoldosok is érzik”. Hozzáteszik, hogy szövetségük eltökélt szándéka érvényt szerezni a szakmai normáknak a változó médiavilágban is, ezért „erre szólít fel minden, magát újságírószervezetnek tituláló alakulatot”.

Az újságíró-szövetség egyúttal szolidaritását fejezi a hamisan hírbe hozott Megafon egész csapatával.

Tovább olvasom

Médiapiac

Megújul az M2 Petőfi TV

Friss arculattal, új műsorokkal jelentkezik a közmédia zenés ifjúsági csatornája.

Közzétéve:

A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) gyártóbázisának épületei és a főváros III. kerületében, Óbudán, a Kunigunda útja 64. alatt, előtérben az M2 Petőfi TV logója, fotó: MTVA/MTI/Zih Zsolt

Az M2 Petőfi TV a Petőfi Rádió műfajgazdag, magyar kínálatához igazodó, sokszínű tartalommal várja nézőit, a fiatalok igényeire szabott, aktuális témákkal – közölte a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) Sajtó és Marketing Irodája szerdán az MTI-vel.

A csatorna új, saját gyártásában készült egyedi tartalmakkal, élő közvetítésekkel, fesztiválok, koncertek, szórakoztató programok bemutatásával, filmes és ismeretterjesztő adásokkal, a fiatalok mindennapjait érintő témákkal várja a nézőket.

A megújulás szoros együttműködésben valósul meg a Petőfi Rádióval, láthatóvá téve a rádiós műsorvezetőket.

A közlemény szerint a csatorna kiemelt célja, hogy napjaink magyar slágereinek, a fiatal feltörekvő, értékteremtő zenei teljesítményt nyújtó zenészeknek bemutatkozási lehetőséget biztosítson a Petőfi Rádió tehetségkutató törekvéseivel szoros együttműködésben.

A tavaly októberben megújult rádióadónak már több ezer felvételt küldtek az új, valamint a széles körben még nem ismert előadók.

Tehetségük kibontakoztatásában, dalaik terjesztésében vállal hangsúlyos szerepet – műfaji megkötés nélkül – a magyar zenei médiumok között egyedüliként a két csatorna – emlékeztetnek a közleményben.

Mint hozzáteszik, a tehetséggondozás mellett fontos törekvésük a múlt könnyűzenei örökségének gondozása, hogy a hazai könnyűzene legendás alakjait közelebb hozzák az ifjúsághoz. A nézők ennek részeként több évtizede készült, zenei ritkaságnak számító archív koncertfelvételeket, interjúrészleteket is láthatnak.

Íme az újdonságok

Az elmúlt évekhez hasonlóan minden hétköznap 21 órától élő műsor várja majd a nézőket. Az Esti Kornél című műsorban különböző zenei formációk aktualitásait mutatják be, de előtérbe kerül az előadók színpadon túli élete, például kedvenc sportjuk, hobbijuk vagy karitatív tevékenységeik.

Az adások továbbá rávilágítanak arra is, hogyan kapcsolódik össze a zene egyéb művészeti és más területekkel. A műsorvezetők között a már jól ismert csatornaarcok szerepelnek, így Csitári Gergely, Pató Márton, Csapó Dóra, Hernandez Vivien, Matthesz Flóra és Tótfalusi Fanni.

A tévéadó újdonságai közé tartozik az élő műsor után következő zenés kívánságműsor. A Mit kíván? című műsor adásaiban válogatást adnak a Petőfi Rádió kívánságműsorának legnépszerűbb dalaiból, valamint zenei témákban megszólaltatják az utca emberét.

Szombat esténként 20 órától a Petőfi Rádióból ismert műsorvezetők, Mák Kata, Fekete László, Habóczki Máté, Szani Roland és Szikora Tamás várják a nézőket a Házibuli című zenés műsorral. Minden adás egy hazánkban népszerű zenei stílust, illetve sokakat foglalkoztató, a dalokban gyakorta megjelenő emberi érzelmet jár körbe különböző rovatokban.

Az adások után szombaton 22 órától koncert- vagy zenés filmet ad a csatorna.

A csatorna népszerű koncertműsora, az Akusztik továbbra is jelentkezik vasárnaponként 20 órától, valamint folytatódik az A38 hajó színpadán és a Kulisszák mögött – az A38 hajón, az A38 Archív és az A38 BESZTOF a zenei szerkesztők válogatásában, a legjobb hazai produkciókkal, érdekességekkel – olvasható a közleményben.

Tovább olvasom

Médiapiac

Vizsgálat indult az EU-ban az Apple, a Google és a Meta ellen

Az Európai Bizottság vizsgálatot indított az Apple, a Google és a Meta vállalat ellen, hogy megfeleltek-e a digitális piacokról szóló szabályozásnak (DMA) – jelentette be Margrethe Vestager digitális korra felkészült Európáért felelős uniós biztos.

Közzétéve:

MTI/EPA/Caroline Brehman

Margrethe Vestager brüsszeli sajtótájékoztatóján közölte:

az előzetes vizsgálatok eredményei szerint feltételezhető, hogy az érintett vállatok nem kezdték meg a hónap elején életbe lépett, átjárhatósággal és versennyel kapcsolatos előírásokat tartalmazó szabályozás szerinti kötelezettségek betartását.

A szabályozás szerint az “alapvető platformszolgáltatásokat” nyújtó, kapuőrnek nyilvánított vállatoknak fel kell számolniuk azokat a zárt technológiai rendszereket, amelyek a fogyasztókat egyetlen vállalat, főként saját termékeinek vagy szolgáltatásainak használta felé terelik. Kiemelte, a szabályozás előírja, hogy a vállalatoknak lehetővé kell tenniük, hogy “ingyenesen tereljék” a felhasználókat alkalmazásboltjain kívüli ajánlatokhoz.

Az Európai Bizottság szeptemberben hat szolgáltatót minősített kapuőrnek, az Alphabet, az Amazon, az Apple, a ByteDance, a Meta és a Microsoft céget.

Az uniós biztos szerint az Európai Bizottság “gyanítja”, hogy az érintett vállatok által bevezetett intézkedések nem tesznek eleget a DMA szerinti kötelezettségeiknek. Az uniós bizottság mélyreható vizsgálata során arra keres választ, hogy a Google és az Apple teljes mértékben betartja-e a DMA szabályait, amelyek megkövetelik a technológiai cégektől, hogy lehetővé tegyék, hogy az alkalmazásboltjaikon kívül elérhető ajánlatokhoz irányítsák a felhasználókat. Az uniós bizottság aggodalma szerint a két vállalat saját ajánlataikon kívüli választás esetén “különféle korlátozásokat” alkalmaz, beleértve egyebek mellett díjak felszámolását.

A gyanú szerint a Google nem tartja be azokat az előírásokat, amelyek megakadályoznák, hogy a technológiai óriáscégek előnyben részesítsék saját szolgáltatásaikat a riválisokkal szemben.

“Az Európai Bizottság aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a Google és az Alphabet keresőfelületeiken előnyben részesítik saját szolgáltatásaikat” – mondta.

Közölte továbbá: az előzetes vizsgálatok szerint az Apple alternatív alkalmazásboltokra vonatkozó új díjstruktúrája és az Amazon keresési találatokra vonatkozó rangsorolási gyakorlata szintén aggályokat vet fel. Az Apple intézkedései, beleértve a webböngésző keresési képernyőjének kialakítását, megakadályozhatják a felhasználókat abban, hogy gyakorolják a szabad szolgáltatásválasztás jogát saját rendszerén belül. Az uniós bizottság a Meta esetében a felhasználók adatainak kezelése és a díjköteles szolgáltatások fizetési feltételeivel kapcsolatosan vizsgálódik majd – tájékozatott.

Az Európai Bizottság közölte: vizsgálata során bizonyítékokat és információkat gyűjt a felvetődött gyanúk tisztázására, az eljárást 12 hónapon belül le kívánja zárni.

Jogsértés esetén a brüsszeli testület az érintett vállalat teljes, globális forgalmának 10 százalékáig terjedő bírságot szabhat ki. A bírságok ismételt jogsértés esetén akár 20 százalékot is elérhetnek.

Folyatódó jogsértések esetén az Európai Bizottság további lépéseket is tehet, például kötelezheti a vállalatot egy üzletág vagy annak egy részének eladására, vagy megtilthatja a rendszerszintű meg nem feleléshez kapcsolódó szolgáltatások nyújtását.

Borítókép: a Google amerikai informatikai óriáscég logója a Nemzetközi Szórakoztatóelektronikai Kiállításnak (CES) otthont adó épületen Las Vegasban 2023. január 10-én

Tovább olvasom