Médiapiac
Az online shopping a magyarok új hobbija
Míg a világjárvány számos szektort küldött a padlóra, azok a cégek, melyek felvették az online értékesítés tempóját, nyertek: a pandémiának köszönhetően a felnőtt lakosság harmada kapcsolódott be az e-kereskedelembe.
Óriási lendületet vett tavasszal az online vásárlás a magyar lakosság körében: március közepe és április vége között több mint 50 ezer új vásárló jelent meg az e-kereskedelemben, miközben az átlagos rendelési érték és a kosárba helyezett tételek száma egyaránt nőtt. A hazai e-kereskedők az első negyedévben mintegy 9,9 millió belföldi rendelést teljesítettek, bruttó 149,6 milliárd forint értékben. A szektor egyébként is rakétaként lőtt ki az elmúlt évtizedben, 2019 végére a webes értékesítés a globális kereskedelmi piac 14 százalékát – azaz 3,5 billió dollárt – hasította ki magának. Óriási üzletről van tehát szó, és a sikeres webshopok sem dőlhetnek hátra arra várva, hogy csorogjanak a bevételek – ha más nem is, a koronavírus-járvány erről mindenképpen gondoskodott.
Gönczy Gábor, a Stylers Group CEO-ja szerint: „alapvető változás állt be az utóbbi hónapokban az e-kereskedelemben. Mindenki a B2C tortából szeretne egy szeletet magának, még a gyártók is közvetlen csatornákat létesítenek a fogyasztók felé, holott ez korábban nem volt jellemző. Fontos lett az átláthatóság, a megbízhatóság és a kiszámíthatóság, valamint fő szempont lett az, hogy a vásárló minél kevesebb lépésben juthasson el a megrendelésig a webes felületeken, majd mihamarabb megkaphassa a megvásárolt termékeket. Mindent ennek rendelnek alá a sikeres webshopok, ehhez pedig nagyon kell ismerni a vásárlókat – itt jönnek képbe a modern technológiák”.
Vásárlói élmény: aki talpon akar maradni, az fejleszt
A webes értékesítési felületek fejlesztése az új évtizedben tehát már nem csupán lehetőség, hanem szükség. Mivel minden piac, termék, illetve szolgáltatás speciális tulajdonságokkal is rendelkezik, nem érdemes a sablonos megoldások felé haladni, inkább testreszabott rendszerekben szükséges gondolkodni a Stlyers szakértői szerint. Ugyanakkor vannak olyan globális trendek, melyeket elleshet és sikeresen alkalmazhat egy hazai webshop-gazda is. A következő évek leghatékonyabb megoldásai közé tartoznak a különböző, kiterjesztett valóságot (AR) is alkalmazó értékesítései csatornák, melyek az előrejelzések szerint a közösségi oldalakon is megjelennek majd, illetve lassan, de biztosan még a kisebb kereskedelmi cégek gyakorlatába is beférkőznek.
Továbbra is fontos színterei lesznek az online értékesítésnek a mobilos platformok, és minden e-kereskedelemmel foglalkozó vállalat jobban teszi, ha tovább bővíti az online fizetést érintő lehetőségeket, és ezzel is kényelmesebbé teszi a vásárlói utat. Természetesen ez a szegmens sem nélkülözheti a következő évek digitális szupersztárját, a mesterséges intelligenciát. Ennek segítségével még könnyebbé válik az adathalmazok elemzése, a megfelelő következtetések levonása, tehát a fogyasztók megismerése és személyre szabott kiszolgálása. A legjobb AI-alapú megoldások közé tartoznak a chatbotok is, fogyasztói felmérések szerint az emberek 60 százaléka szívesebben vesz igénybe olyan online szolgáltatásokat, melyeknél elérhető valamilyen intelligens chatbot eszköz. Úgy néz ki, a jövőben a „mesterséges” ügyfélszolgálat határozza majd meg az első benyomást szinte minden termék és márka kapcsán.
A magyar piac figyel és tanul
A Stylers idén már 10 éve van jelen az amerikai piacon is, így első kézből látja, milyen igényeket támasztanak az e-kereskedelemmel foglalkozó ügyfelek a fejlesztők felé, ezt pedig a hazai piacon is hatékonyan kamatoztatja, hiszen a magyar cégek általánosságban kb. 6 hónappal tengerentúli versenytársaik után reagálnak a legújabb trendekre. Az USA-ban például ma már teljesen általánosak a fent említett AI-alapú eszközök, hiszen sokszoros mennyiségű adathalmazzal dolgozhatnak a kinti piac méretéből adódóan. Nagyobb hangsúlyt fektetnek továbbá az üzletileg nagyságrendekkel jobban megtérülő visszatérő vásárlókra, az automatizált email marketingre, az emlékeztetőkre, a feliratkozási listákra – ezek mind könnyen kezelhetők a technológia segítségével.
„A gyors alkalmazkodás és a trendekre azonnal reagáló fejlesztések kulcsfontosságúak lesznek ezen a dinamikusan bővülő piacon, ráadásul a technológiák mögött jól átgondolt üzleti stratégiának kell állnia. A szolgáltatóknak és a fogyasztóknak is tudomásul kell venniük, hogy ez a jövő, a legtöbb termék, illetve tartalom már csak előfizetést követően lesz elérhető – ha pedig az emberek fizetnek, akkor a lehető legjobb vásárlói élményt kell nyújtani nekik. Jó példa erre a hvg360, a HVG által készített havi előfizetéses digitális hírplatform, melynek fejlesztésében a Stylers is részt vet. A projekt során a folyamatosan változó megrendelői igények kezeléséhez az agilis módszertant hívtuk segítségül” – magyarázza Laczkó Gábor, a Stylers Group társalapítója. A szakembert augusztus végén, az Ecommerce Hungary konferencián is meghallgathatják a téma iránt érdeklődők, ahol a Webshop stratégia panelbeszélgetés résztvevőjeként további hasznos tanácsokat és piaci trendeket is megoszt a majd a konferencia vendégeivel.
Médiapiac
A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket
Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.
Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.
A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.
A sajátot könnyű…
Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.
… és másét?
De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy
többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti
– jegyezte meg Fáczán Gábor.
S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?
– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.
Sorozat indul!
A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.
Jakubász Tamás
Médiapiac
Az EU eljárást indított a TikTok ellen a TikTok Lite elindítása miatt
Az Európai Bizottság eljárást indított a TikTok ellen a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály (DSA) alapján, mert előzetes megállapítások szerint a TikTok Lite franciaországi és spanyolországi elindítását megelőzően az üzemeltető nem hozott kockázatcsökkentő intézkedéseket a gyermekek védelmére – tájékoztatott a brüsszeli testület.
Az uniós bizottság közleménye szerint
az eljárás célja annak megállapítása, hogy a kínai ByteDance tulajdonában álló TikTok megsértette-e a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályt, amikor elindította a TikTok Lite-ot Franciaországban és Spanyolországban anélkül, hogy az online óriásplatformok esetében kötelező értékelési jelentést nyújtott volna a lehetséges kockázatok mérséklésére.
Az Európai Bizottság aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a TikTok Lite Task and Reward nevű programot, amely lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy az alkalmazáson belül bizonyos feladatok, így például videók megtekintése, tartalom kedvelése, barátok meghívása során pontokat szerezzenek, az üzemeltető anélkül indította el, hogy előzetesen értékelte volna az azzal járó kockázatokat, különösen a platform függőséget okozó hatásával kapcsolatosan.
Különös aggodalomra ad okot, hogy az üzemeltető nem hozott kockázatcsökkentő intézkedéseket a gyermekek védelmére, ugyanis a TikTokon nem állnak rendelkezésre hatékony életkor-ellenőrző mechanizmusok.
Amennyiben a felsorolt aggodalmak bizonyítást nyernek, a mulasztások a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály vonatkozó cikkeinek megsértését jelentenék – hívták fel a figyelmet.
A TikToknak április 23-ig kell benyújtania a kockázatértékelési jelentését az Európai Bizottság részére, és május 3-ig az összes kért információt a brüsszeli testület rendelkezésére kell bocsátania.
Abban az esetben, ha a TikTok a megadott határidőn belül nem válaszol, az uniós bizottság a szolgáltató teljes éves jövedelmének vagy világméretű forgalmának 1 százalékáig terjedő pénzbírságot, valamint a szolgáltató átlagos napi jövedelmének vagy világszintű éves árbevételének legfeljebb 5 százalékát kitevő kényszerítő bírságot szabhat ki – közölték.
Mivel a brüsszeli testület szerint “fennáll a felhasználók mentális egészsége súlyos károsodásának kockázata”, arról tájékoztatta a TikTokot, hogy ideiglenes intézkedéseket kíván bevezetni a TikTok Lite érintett programjának felfüggesztésére az egész EU-ban a program biztonságosságának értékeléséig.
Az Európai Bizottság emlékeztetett, hogy ez a második eljárás a TikTokkal szemben a hatékony életkor-ellenőrzési mechanizmusok hiánya és a platform feltételezett függőséget okozó kialakítása miatt. A február 19-én kezdődött eljárást a brüsszeli testület azért indította, mert előzetes vizsgálatai alapján a TikTok “feltételezhetően nem tesz eleget a kiskorúakat érő negatív hatások kezelésére”.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
Politikusok, sportolók és hírességek szerepeltek a leggyakrabban tavaly az online médiában
Politikusok, sportolók, hazai és külföldi hírességek szerepelnek a leggyakrabban említett nevek között, amelyek megjelentek az online médiatérben 2023-ban. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 93 népszerű médiafelület – televíziós csatornák, újságok, rádiók honlapjai, valamint hírportálok, közösségimédia-felületek, fórumok és blogok – elemzésével azt vizsgálta, kik álltak a hírek és a közbeszéd fókuszában, valamint azt is, hogy Magyarország és a nagyvilág helyszínei közül melyek szerepeltek a legtöbbet.
Az NMHH kommunikációs igazgatósága kedden azt közölte az MTI-vel, hogy
az ezer legtöbbször említett ismert ember nevével összesen egymillió alkalommal lehetett találkozni a neten, köztük domináltak a hazai szereplők, illetve a férfiak.
A leggyakoribb száz név esetében az említések több mint felét politikából ismert emberek tették ki, csaknem harmaduk médiaszereplőhöz vagy hírességhez volt köthető, 14 százalékban pedig sportolókról lehetett olvasni az online felületeken.
Kiemelték, hogy
2023-ban a legtöbbször említett név az online médiatérben Orbán Viktor miniszterelnöké volt, 92 ezer alkalommal.
A kormányfő leginkább a Kossuth rádióban adott interjúi és bejelentései miatt került fókuszba. Neve egy átlagosnak nevezhető napon 250 alkalommal jelent meg, legtöbbet december 15-én és 21-én említették.
Magyarország miniszterelnökét a külügyminiszter, Szijjártó Péter követte, 27 ezres értékkel, harmadik helyen pedig Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerepelt, nevével 14 ezer alkalommal lehetett találkozni
– írták.
Az év során többször kiemelkedett egy-egy közszereplő a mindennapi közbeszédből: két kiváló magyar kutató is jelentős említést ért el, október 2-án Karikó Katalint (682 említés) tüntették ki orvostudományi Nobel-díjjal, másnap pedig Krausz Ferencet (330) díjazták a fizikában elért kiemelkedő munkásságáért.
Úgy folytatták, hogy akadtak lesújtó, tragikus események is, mint például Vágó István (312) volt televíziós műsorvezető, vagy épp a Mount Everest megmászására induló, majd eltűnő Suhajda Szilárd halálhíre (338), a hegymászó hollétéről utoljára május 25-én hallhatott a világ.
Tavaly a külföldiek toplistáján legtöbbet Vlagyimir Putyin (49 ezer) orosz, Volodimir Zelenszkij (25 ezer) ukrán elnök és Joe Biden (15 ezer) az Egyesült Államok vezetője szerepelt.
Európán kívüliként az első tíz ember között feltűnt még Donald Trump volt amerikai elnök, illetve Benjámín Netanjáhu jelenlegi izraeli miniszterelnök is.
A nemzetközi hírességek között olyan embereket gyászolt a média, mint a Jóbarátok sorozat szereplője, Matthew Perry (446), Tina Turner (228) énekesnő vagy Elvis lánya, Marie Presley (188)
– tették hozzá.
Az online médiatérben megjelent földrajzi helynevek esetében tízből négy magyar vonatkozású volt. Négy esetben az említés európai országgal vagy várossal, míg a fennmaradó részben a világ többi tájával volt kapcsolatos.
A kutatás szerint az év során Magyarországot 191 ezer alkalommal említették meg a vizsgált médiatermékek, Budapestet pedig 151 ezerszer. Magyarországot és fővárosát a sportrendezvények idején kifejezetten gyakran, legalább ezerszer emlegették.
A kulturális események is nagy visszhangot váltottak ki: kiemelkedett Ferenc pápa áprilisi látogatása, a magyar fővárost ekkor csaknem négyezerszer említették. A további magyar helyszíneket illetően háromezernél is több említést főleg a vármegyeszékhelyek, a nagyobb városok és a Balaton értek el – fűzték hozzá.
A külföldi földrajzi neveket elemezve kitűnik a kiemelt jelentőségű háborúk hírértéke (Ukrajna, Oroszország, Izrael), az Európai Unióhoz (Brüsszel, tagországok és azok fővárosai), illetve a fontosabb külpolitikai partnerekhez (Kína, USA, Törökország) fűződő történések bemutatása.
Egyes napok statisztikáit elemezve kiemelkedik többi között Liverpool (460) Szoboszlai Dominik, a magyar válogatott csapatkapitányának szerződésével kapcsolatban, továbbá néhány szomorú esemény helyszíne is, mint például Törökország (725), a februári tragikus földrengés idején vagy Prága (424) a Károly Egyetemnél meggyilkolt és megsebesített emberek miatt – áll a közleményben.
Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke beszédet mond a Fidesz-KDNP európai választási kampányindító rendezvényén a Millenárison 2024. április 19-én