Nyilvános konzultációt tartott az NMHH tizenkét kérdéskörben a hálózatsemlegességtől a tartalomintegritásig, az over-the-top (OTT) tartalomszolgáltatások médiaszolgáltatásokra, illetve médiapiacra gyakorolt hatásáról. A vélemények figyelembe vételével a hatóság kidolgozza, milyen nemzeti álláspontot képviseljen a téma uniós szabályozásának kialakítása során.

A változó médiafogyasztási szokások és piaci környezet kiegyensúlyozott szabályozást igényel. Ennek érdekében az NMHH tavaly novemberben nyilvános konzultáció keretében, a szakma bevonásával 12 pontban keresett válaszokat az OTT tartalomszolgáltatások médiarendszerre gyakorolt hatásaira annak érdekében, hogy azonosítsa azokat a területeket, ahol a jogalkotónak, illetve a jogalkalmazó hatóságnak is feladata lehet a jövőben. A konzultáció részét képezte magának az OTT fogalmának meghatározása is. A nyilvános konzultációs felhívásra tizenöt iparági vélemény érkezett a Magyarországon működő hírközlési és médiaszolgáltatóktól, készülékgyártóktól, érdekvédelmi szervezetektől és szakértőktől. A hozzászólók a következők voltak: Allegro Group, Antenna Hungária Zrt., Invitel Zrt., Littvay István, Initiative of European Network Operators, Magyar Kábelkommunikációs Szövetség, Magyar Telekom Nyrt., Microsoft Magyarország Kft., M-RTL Zrt., Nemzeti Műsorterjesztő Klaszter, Pataki Tamás, Telenor Magyarország Zrt., TV2 Média Csoport Kft., UPC Magyarország Kft., Vodafone Magyarország Zrt.

A hatóság közleménye szerint az észrevételek szolgálnak alapul ahhoz, hogy az NMHH komplexebb képet alakítson ki erről a területről és az iparági szereplők véleményét is figyelembe véve tudja majd képviselni a nemzeti álláspontot az uniós egyeztetések során, különösen az Európai Unió Bizottsága Digitális Egységes Piac javaslatának megvitatása, illetve az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv soron következő felülvizsgálata alkalmával.

A válaszadók szinte mindannyian úgy vélték, hogy az OTT-tartalomszolgáltatások középtávon nem fogják helyettesíteni, illetve kiváltani a hagyományos műsorterjesztők által kínált szolgáltatásokat. A piacra lépés korlátjaként említik a nyelvi és kulturális kérdéseket, a piac méretéből adódó limitált üzleti lehetőségeket, a fejlődést nem megfelelő ütemben követő jogi környezetet, valamint nem látják biztosítottnak az OTT-tartalomszolgáltatások nyújtásához szükséges műszaki feltételeket.

A válaszadók többsége egyetértett abban, hogy az audiovizuális uniós irányelv hatálya alá tartozó médiaszolgáltatók számára versenyhátrányt jelenthet az, hogy az irányelv olyan kötelezettségeket ír elő számukra, melyeket az EU-n kívül működő, de Európába irányuló szolgáltatást nyújtó cégeknek nem kell teljesíteniük. További hátrányként említik, hogy azok a nem európai szolgáltatók, akik az USÁ-ban, ill. Európában terjeszkednek, azok jellemzően angol nyelvterületen működnek, így nem kell fizetniük a filmek fordításért, feliratozásért, valamint nem kell foglalkozniuk a szigorú európai műsorkvótarendszerrel és a sokkal szigorúbb adózási feltételekkel.

A szolgáltatók megoldásnak tartanák, ha a szabályozók engedélyeznék az internetszolgáltatók számára az új üzleti modellek, újszerű szerződéses feltételek kialakítását a fogyasztókkal, illetve az OTT-szolgáltatókkal, hiszen a hagyományos bevételi forrásaikat épp a sikeres OTT-kommunikációs és -üzenetküldő alkalmazások veszélyeztetik. A hálózatsemlegesség részletes szabályozásáról szóló európai bizottsági kezdeményezés kapcsán a rugalmas és differenciált szabályozás mellett teszik le a voksukat a válaszadók. Az internethozzáférés-szolgáltatók szorgalmazzák, hogy legyen lehetőségük arra, hogy további díj ellenében garantált minőségű szolgáltatást nyújtsanak az arra igényt tartó tartalom- és alkalmazásszolgáltatók számára, mert a bevétel segítségével fenntarthatóvá válna a hálózat eddigi és további fejlesztése, ami biztosítaná a megkülönböztetésektől mentes best-effort jellegű szolgáltatások megfelelő minőségben történő működését is. A tartalomszolgáltatói vélemények hangsúlyozzák, hogy az „utolsó mérföld”, azaz a terjesztés végső szakasza legyen versenysemleges, és üdvözölnék, ha az internethozzáférés-szolgáltatók nem korlátozhatnák a sávszélességet a potenciális versenytársakkal szemben.

Az okostévék kapcsán a válaszadók egyetértettek abban, hogy a közös szabványok hiánya már most is érezteti hatását. A platformok zártak, az alkalmazások nem átjárhatók, „idegen” alkalmazások nem telepíthetők, a gyártók csak az általuk üzletileg preferált tartalomszolgáltatások elérését teszik lehetővé. Azzal kapcsolatban azonban eltérőek voltak a vélemények, hogy indokolt lenne-e az állami beavatkozás a piaci folyamatokba.

A 12 kérdésre érkezett részletes válaszok – melyek hangsúlyozottan nem tekinthetőek az NMHH hivatalos álláspontjának – a mellékelt dokumentumban olvashatóak.

Tizenhat dokumentumfilm készítését támogatják

1 napja

Tizenhat dokumentumfilm elkészítéséhez nyújt összesen 110 millió forintos támogatást e heti ülésén meghozott döntésével a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa.