Médiapiac
Big and hot: robbanás előtt a streaming piac?
Több mint tíz éve kezdték meg világhódító útjukat a fizetős, ám teljes mértékben jogszerű streamingszolgáltatások. Az audiovizuális szektorban az áttörést az amerikai Netflix, a zenepiacon pedig a svéd Spotify hozta el, ma már azonban se szeri, se száma a hasonló platformoknak. Ráadásul a Disney hatalmas dobásra készül, ami a geoblokkolás uniós feloldásával felforgathatja a piacot.
A cikk rövidebb változata a Médiapiac 2017/11-12. számában jelent meg. A lapot itt rendelheti meg.
Bár az elmúlt több mint egy évtized nem igazolta maradéktalanul a streaming szolgáltatások rentabilitását, tagadhatatlan, hogy a 21. század legfontosabb tartalomfogyasztási változását globális szinten a streaming hozta el. Jól mutatja mindezt, hogy napjainkban az Apple és az FX éves szinten egy, a Netflix pedig hatmilliárd dolláros költségvetésből készít audiovizuális tartalmakat; a Google/YouTube és a Facebook által tervezett sorozatok epizódonkénti átlagára pedig eléri a három millió dollárt. Jelenleg több mint 500 televíziós sorozat érhető el az Egyesült Államokban. Ebbe a környezetbe kíván belépni a Disney 2018-2019 során indítandó két új internetes csatornájával.
A Disney még 2006-ban vette először fontolóra, hogy be kellene törni a streaming piacra, ám akkor még ellene szavazott a cég vezetősége (keresve a sokkal alkalmasabb időpontot). Ez 2010-ben, majd 2014-ben is elérkezettnek látszott, a TV Everywhere és a DisneyLife azonban csak moderált eredményeket ért. Az előbbi révén mobileszközökön lehetett a televíziós programokat megtekinteni, utóbbi pedig régi Disney filmeket, gyermekkönyveket, játékokat és zenéket kínált. A 13 dollár körüli havidíjas modellt a Disney csak Angliában vezette be, és ott is csak 437.000 előfizetővel büszkélkedhet. Szakértők szerint a modell átütő erejének elmaradása azzal is magyarázható, hogy a DisneyLife nem kínált új tartalmakat.
Idén nyáron a cég az internetes tartalomfogyasztás meghódítására tett újabb kísérletről döntött. Júniusban a Disney igazgatótanácsa a floridai Walt Disney World élményparkban két napon keresztül tárgyalt arról, hogy a digitális technológiák miként befolyásolták (alapvetően hátrányára) a cég hagyományos mozis, televíziós és élményparki szolgáltatásait, és hogy erre milyen választ kellene adni. A cég már 2016-ban egy milliárd dollárért megvásárolta a streaming technológiát kínáló, 850 főt foglalkoztató manhattani BamTech részvényeinek 33 százalékát, opciót tartva fenn további részvények vásárlására. Erre hivatkozással javasolta júniusban Robert A. Iger elnök-vezérigazgató, hogy további 1.58 milliárd dolláros befektetéssel a BamTech részvényeinek további 42%-át szerezze meg a Disney. A stabil és nagyon tapasztalt BamTech által nyújtott technológiai háttér lehetőséget teremthet arra, hogy a Disney, Iger szavaival élve, „nagyot és forrót robbantson” a televíziós üzletágában. (Ez az üzletág tavaly 24 milliárd dolláros forgalmat bonyolított.)
A Disney két új csatornát tervez indítani. Az egyik a sportok szerelmeseit célozza: „valamikor 2018 tavaszától” évi 10.000 olyan sportesemény (többek között jégkorong, baseball, tenisz és egyetemi sportok) internetes közvetítése kezdődne, amelyek egyébként nem érhetők el az ESPN sportcsatornán. A másik csatorna a hagyományos audiovizuális tartalmakat, a Disney több mint 400 egész estés filmből és rajzfilmből, illetve televíziós sorozatok több ezer epizódjából álló kollekcióját, valamint Pixar, Marvel és Lucasfilm/Star Wars filmeket kínálna 2019-től.
(Ez a döntés nem érinti az olyan műveket, amelyeknek a Netflix részben a producere. Ilyen például a 2017-es The Defenders.) A 2019-es időzítés sem véletlen. Abban az évben érkezik majd a Toy Story 4, egy élő szereplős Oroszlánkirály, valamint a Jégvarázs folytatása, ahogy a Star Wars sorozat második előzménytörténete (2018 végén) és a Csillagok háborúja harmadik folytatása (2019 végén) is nagyon jelentős szerepet kaphat majd az első időszakban.
Hiába hangoznak ezek a tervek izgalmasan, nagyon sok kérdést felvetnek azzal kapcsolatosan, hogy vajon jó befektetés-e a Disney számára a streaming piacra való berobbanás. Abban, hogy az új csatornák most érkeznek, nincs semmi meglepő. A cég profitja az elmúlt harmadik pénzügyi negyedévben „csupán” 2,37 milliárd dollár volt a tavalyi ugyanezen időpontban elért 2.6 milliárd dollár helyett. Elemzők szerint a csökkenés elsődleges oka, hogy több film (így a Verdák 3, a Karib-tenger kalózai: Salazar bosszúja vagy a Galaxis őrzői 2) sem hozta az elvárt bevételeket. Hasonlóan fontos, hogy folyamatosan csökken a vezetékes szolgáltatások előfizetőinek a száma is. Az amerikai piacon megkerülhetetlen ESPN előfizetőinek a száma az elmúlt egy évben két százalékkal, az utóbbi negyedévben viszont három és fél százalékkal csökkent.
A szolgáltatás beindítása és üzemeltetése komoly költségeket emésztett fel eddig is, és ez a jövőben sem fog megváltozni. Már említésre került a BamTech részvények 75 százalékának a felvásárlására fordított 2,58 milliárd dollár. Becslések szerint a marketing és a sportrendezvények közvetítésével kapcsolatos műsorok előállítása éves szinten egyaránt 150 millió dollárt emészt majd fel. Egyelőre bizonytalan, hogy milyen licencdíj ellenében közvetítheti majd az újonnan kiválasztott sporteseményeket az online sportcsatorna. Ezen felül a filmes tartalmak Netflixről történő kivonása az onnan érkező éves szinten 325 millió dolláros licencdíjak elvesztését jelenti, ahogy az egyéb Disney tartalmak felhasználásáért más streaming szolgáltatók által fizetett további 500 millió dollártól is várhatóan elköszönhet a cég az új szolgáltatás beindítása után.
Fontos kérdés, hogy a felmerülő költségeket és a kieső bevételeket a Disney képes lesz-e a havidíjakból fedezni. Nem véletlen, hogy ennek összege máig nem került meghatározásra. Várhatóan havi 5-9 dollár között mozog majd a filmes csatorna díja, ugyanakkor arra is figyelni kell, hogy a szolgáltatás ne kerüljön többe, mint a Netflix repertoárja, ellenkező esetben a Disney árképzése sokat árthatna az egyébként is túlzott profitéhségéről ismert cégnek. Ugyancsak megválaszolatlan eddig, hogy az új filmes streaming portál és a cég egyéb (hagyományos) értékesítési modelljei hogyan viszonyulnak egymáshoz. Más szóval hány hetet/hónapot kell majd várni a mozis vetítés és a stream megérkezése között. A tartalmakhoz való mielőbbi hozzáférés általános fogyasztói igény. Egyes elemzők szerint ugyanakkor a kábeles előfizetések száma jelentősen csökkenhet, ha a Disney-tartalmak gyorsan és korlátok nélkül elérhetők lesznek online.
Hasonlóan érdekes, de már iparági szintű kérdés, hogy csökkenti-e a Netflix értékét a Disney tartalmak kivonása a streaming úttörőjének a kínálatából. A válasz egyértelműen igenlő. Mégsem ez az igazán fontos, hanem az, hogy jó irány-e a streaming piac elaprózódása? Jelenleg nehéz volna ezt teljes megbízhatósággal megválaszolni. Egyértelmű előnye, hogy több gyártó is közvetlenebbül kínálhatná a tartalmát a végfelhasználókhoz, semmint egy „ömlesztett” Netflixen keresztül, és ezt sok rajongó pozitívan fogadhatja.
(Összességében pedig sokkal többet fizetnének ily módon, mintha csak a Netflixre kellene előfizetniük.) Végső soron nehezen képzelhető el, hogy a korlátlan à la carte modellek háttérbe szorulnának, ahogy egyelőre a vezetékes szolgáltatások sem tűnnek végzetesen meggyengültnek.
Vajon véget ért-e már a streaming boom? Nem, sőt, csak most kezdődik a java. |
Ami igazán meglepő, hogy a hagyományos gyártók mellett megfigyelhető a különböző technológiai óriások betörése a filmes piacra. A YouTube (Google), a Facebook, az Amazon és az Apple is konkrét terveket sző, ezen felül jelentős kínálattal rendelkezik az amerikai piacon az FX, az HBO Now, a CBS All Access, a Hulu, az AMC. A Disney lépése továbbá azt is eredményezheti, hogy az ugyancsak jelentős kábeles szolgáltató Viacom és Discovery is áttér a felhő alapú szolgáltatásokra.
A fentiekben leginkább az amerikai piacról esett szó, ám e folyamatok mindig csak az első lépcsőjét jelentik a globális terjeszkedésnek. A Disney már közölte, hogy nem kizárólag az Egyesült Államokra fókuszál majd. Ezért számunkra igazán az lehet érdekes, mikortól lesz elérhető a két csatorna az Európai Unió valamely tagállamában? (Addigra jó eséllyel az Egyesült Királyság már kilép az EU-ból, vagyis valószínűleg más angol ajkú, például ír, vagy más erős, például skandináv piacra kell elsődlegesen gondolni.) Ha ugyanis ez megtörténik, akkor a geoblokkolás tilalmának épp mostanában elfogadott uniós szabályozása révén a szolgáltatások egészében elérhetővé válhatnak valamennyi más tagállamban.
Röviden összegezve, a Disney lépése gazdaságilag érthető, nagy valószínűséggel eredményes is lesz. Ahogy azt Robert A. Iger is jelezte:
Ez persze egyelőre csak az elnök-vezérigazgató kincstári optimizmusa. A streaming piac sok problémával küzd, és ennek csak egyike a rentabilitás. A kábeles piacra gyakorolt hatásai kevésbé kiszámíthatók, a streaming alkalmazások elburjánzása pedig a fogyasztói attitűdök változását eredményezheti. A szerzői jog szemüvegén keresztül nézve érdemes egy további olvasatát adni a fejleményeknek. A jogellenes tartalomfogyasztás (elsősorban fájlcsere és engedély nélküli streamek) elleni leghatékonyabb orvosságot a reális (olcsó, könnyen elérhető, fogyasztóbarát és tartalmas) üzleti modellek jelenthetik. Ha a streaming világában jelenleg megfigyelhető robbanás ezen a téren is előrelépést hoz, akkor már megéri ez a konkurenciaharc.
Médiapiac
A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket
Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.
Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.
A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.
A sajátot könnyű…
Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.
… és másét?
De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy
többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti
– jegyezte meg Fáczán Gábor.
S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?
– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.
Sorozat indul!
A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.
Jakubász Tamás
Médiapiac
Az EU eljárást indított a TikTok ellen a TikTok Lite elindítása miatt
Az Európai Bizottság eljárást indított a TikTok ellen a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály (DSA) alapján, mert előzetes megállapítások szerint a TikTok Lite franciaországi és spanyolországi elindítását megelőzően az üzemeltető nem hozott kockázatcsökkentő intézkedéseket a gyermekek védelmére – tájékoztatott a brüsszeli testület.
Az uniós bizottság közleménye szerint
az eljárás célja annak megállapítása, hogy a kínai ByteDance tulajdonában álló TikTok megsértette-e a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályt, amikor elindította a TikTok Lite-ot Franciaországban és Spanyolországban anélkül, hogy az online óriásplatformok esetében kötelező értékelési jelentést nyújtott volna a lehetséges kockázatok mérséklésére.
Az Európai Bizottság aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a TikTok Lite Task and Reward nevű programot, amely lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy az alkalmazáson belül bizonyos feladatok, így például videók megtekintése, tartalom kedvelése, barátok meghívása során pontokat szerezzenek, az üzemeltető anélkül indította el, hogy előzetesen értékelte volna az azzal járó kockázatokat, különösen a platform függőséget okozó hatásával kapcsolatosan.
Különös aggodalomra ad okot, hogy az üzemeltető nem hozott kockázatcsökkentő intézkedéseket a gyermekek védelmére, ugyanis a TikTokon nem állnak rendelkezésre hatékony életkor-ellenőrző mechanizmusok.
Amennyiben a felsorolt aggodalmak bizonyítást nyernek, a mulasztások a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály vonatkozó cikkeinek megsértését jelentenék – hívták fel a figyelmet.
A TikToknak április 23-ig kell benyújtania a kockázatértékelési jelentését az Európai Bizottság részére, és május 3-ig az összes kért információt a brüsszeli testület rendelkezésére kell bocsátania.
Abban az esetben, ha a TikTok a megadott határidőn belül nem válaszol, az uniós bizottság a szolgáltató teljes éves jövedelmének vagy világméretű forgalmának 1 százalékáig terjedő pénzbírságot, valamint a szolgáltató átlagos napi jövedelmének vagy világszintű éves árbevételének legfeljebb 5 százalékát kitevő kényszerítő bírságot szabhat ki – közölték.
Mivel a brüsszeli testület szerint “fennáll a felhasználók mentális egészsége súlyos károsodásának kockázata”, arról tájékoztatta a TikTokot, hogy ideiglenes intézkedéseket kíván bevezetni a TikTok Lite érintett programjának felfüggesztésére az egész EU-ban a program biztonságosságának értékeléséig.
Az Európai Bizottság emlékeztetett, hogy ez a második eljárás a TikTokkal szemben a hatékony életkor-ellenőrzési mechanizmusok hiánya és a platform feltételezett függőséget okozó kialakítása miatt. A február 19-én kezdődött eljárást a brüsszeli testület azért indította, mert előzetes vizsgálatai alapján a TikTok “feltételezhetően nem tesz eleget a kiskorúakat érő negatív hatások kezelésére”.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
Politikusok, sportolók és hírességek szerepeltek a leggyakrabban tavaly az online médiában
Politikusok, sportolók, hazai és külföldi hírességek szerepelnek a leggyakrabban említett nevek között, amelyek megjelentek az online médiatérben 2023-ban. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 93 népszerű médiafelület – televíziós csatornák, újságok, rádiók honlapjai, valamint hírportálok, közösségimédia-felületek, fórumok és blogok – elemzésével azt vizsgálta, kik álltak a hírek és a közbeszéd fókuszában, valamint azt is, hogy Magyarország és a nagyvilág helyszínei közül melyek szerepeltek a legtöbbet.
Az NMHH kommunikációs igazgatósága kedden azt közölte az MTI-vel, hogy
az ezer legtöbbször említett ismert ember nevével összesen egymillió alkalommal lehetett találkozni a neten, köztük domináltak a hazai szereplők, illetve a férfiak.
A leggyakoribb száz név esetében az említések több mint felét politikából ismert emberek tették ki, csaknem harmaduk médiaszereplőhöz vagy hírességhez volt köthető, 14 százalékban pedig sportolókról lehetett olvasni az online felületeken.
Kiemelték, hogy
2023-ban a legtöbbször említett név az online médiatérben Orbán Viktor miniszterelnöké volt, 92 ezer alkalommal.
A kormányfő leginkább a Kossuth rádióban adott interjúi és bejelentései miatt került fókuszba. Neve egy átlagosnak nevezhető napon 250 alkalommal jelent meg, legtöbbet december 15-én és 21-én említették.
Magyarország miniszterelnökét a külügyminiszter, Szijjártó Péter követte, 27 ezres értékkel, harmadik helyen pedig Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerepelt, nevével 14 ezer alkalommal lehetett találkozni
– írták.
Az év során többször kiemelkedett egy-egy közszereplő a mindennapi közbeszédből: két kiváló magyar kutató is jelentős említést ért el, október 2-án Karikó Katalint (682 említés) tüntették ki orvostudományi Nobel-díjjal, másnap pedig Krausz Ferencet (330) díjazták a fizikában elért kiemelkedő munkásságáért.
Úgy folytatták, hogy akadtak lesújtó, tragikus események is, mint például Vágó István (312) volt televíziós műsorvezető, vagy épp a Mount Everest megmászására induló, majd eltűnő Suhajda Szilárd halálhíre (338), a hegymászó hollétéről utoljára május 25-én hallhatott a világ.
Tavaly a külföldiek toplistáján legtöbbet Vlagyimir Putyin (49 ezer) orosz, Volodimir Zelenszkij (25 ezer) ukrán elnök és Joe Biden (15 ezer) az Egyesült Államok vezetője szerepelt.
Európán kívüliként az első tíz ember között feltűnt még Donald Trump volt amerikai elnök, illetve Benjámín Netanjáhu jelenlegi izraeli miniszterelnök is.
A nemzetközi hírességek között olyan embereket gyászolt a média, mint a Jóbarátok sorozat szereplője, Matthew Perry (446), Tina Turner (228) énekesnő vagy Elvis lánya, Marie Presley (188)
– tették hozzá.
Az online médiatérben megjelent földrajzi helynevek esetében tízből négy magyar vonatkozású volt. Négy esetben az említés európai országgal vagy várossal, míg a fennmaradó részben a világ többi tájával volt kapcsolatos.
A kutatás szerint az év során Magyarországot 191 ezer alkalommal említették meg a vizsgált médiatermékek, Budapestet pedig 151 ezerszer. Magyarországot és fővárosát a sportrendezvények idején kifejezetten gyakran, legalább ezerszer emlegették.
A kulturális események is nagy visszhangot váltottak ki: kiemelkedett Ferenc pápa áprilisi látogatása, a magyar fővárost ekkor csaknem négyezerszer említették. A további magyar helyszíneket illetően háromezernél is több említést főleg a vármegyeszékhelyek, a nagyobb városok és a Balaton értek el – fűzték hozzá.
A külföldi földrajzi neveket elemezve kitűnik a kiemelt jelentőségű háborúk hírértéke (Ukrajna, Oroszország, Izrael), az Európai Unióhoz (Brüsszel, tagországok és azok fővárosai), illetve a fontosabb külpolitikai partnerekhez (Kína, USA, Törökország) fűződő történések bemutatása.
Egyes napok statisztikáit elemezve kiemelkedik többi között Liverpool (460) Szoboszlai Dominik, a magyar válogatott csapatkapitányának szerződésével kapcsolatban, továbbá néhány szomorú esemény helyszíne is, mint például Törökország (725), a februári tragikus földrengés idején vagy Prága (424) a Károly Egyetemnél meggyilkolt és megsebesített emberek miatt – áll a közleményben.
Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke beszédet mond a Fidesz-KDNP európai választási kampányindító rendezvényén a Millenárison 2024. április 19-én