Médiapiac
Big and hot: robbanás előtt a streaming piac?
Több mint tíz éve kezdték meg világhódító útjukat a fizetős, ám teljes mértékben jogszerű streamingszolgáltatások. Az audiovizuális szektorban az áttörést az amerikai Netflix, a zenepiacon pedig a svéd Spotify hozta el, ma már azonban se szeri, se száma a hasonló platformoknak. Ráadásul a Disney hatalmas dobásra készül, ami a geoblokkolás uniós feloldásával felforgathatja a piacot.
A cikk rövidebb változata a Médiapiac 2017/11-12. számában jelent meg. A lapot itt rendelheti meg.
Bár az elmúlt több mint egy évtized nem igazolta maradéktalanul a streaming szolgáltatások rentabilitását, tagadhatatlan, hogy a 21. század legfontosabb tartalomfogyasztási változását globális szinten a streaming hozta el. Jól mutatja mindezt, hogy napjainkban az Apple és az FX éves szinten egy, a Netflix pedig hatmilliárd dolláros költségvetésből készít audiovizuális tartalmakat; a Google/YouTube és a Facebook által tervezett sorozatok epizódonkénti átlagára pedig eléri a három millió dollárt. Jelenleg több mint 500 televíziós sorozat érhető el az Egyesült Államokban. Ebbe a környezetbe kíván belépni a Disney 2018-2019 során indítandó két új internetes csatornájával.
A Disney még 2006-ban vette először fontolóra, hogy be kellene törni a streaming piacra, ám akkor még ellene szavazott a cég vezetősége (keresve a sokkal alkalmasabb időpontot). Ez 2010-ben, majd 2014-ben is elérkezettnek látszott, a TV Everywhere és a DisneyLife azonban csak moderált eredményeket ért. Az előbbi révén mobileszközökön lehetett a televíziós programokat megtekinteni, utóbbi pedig régi Disney filmeket, gyermekkönyveket, játékokat és zenéket kínált. A 13 dollár körüli havidíjas modellt a Disney csak Angliában vezette be, és ott is csak 437.000 előfizetővel büszkélkedhet. Szakértők szerint a modell átütő erejének elmaradása azzal is magyarázható, hogy a DisneyLife nem kínált új tartalmakat.
Idén nyáron a cég az internetes tartalomfogyasztás meghódítására tett újabb kísérletről döntött. Júniusban a Disney igazgatótanácsa a floridai Walt Disney World élményparkban két napon keresztül tárgyalt arról, hogy a digitális technológiák miként befolyásolták (alapvetően hátrányára) a cég hagyományos mozis, televíziós és élményparki szolgáltatásait, és hogy erre milyen választ kellene adni. A cég már 2016-ban egy milliárd dollárért megvásárolta a streaming technológiát kínáló, 850 főt foglalkoztató manhattani BamTech részvényeinek 33 százalékát, opciót tartva fenn további részvények vásárlására. Erre hivatkozással javasolta júniusban Robert A. Iger elnök-vezérigazgató, hogy további 1.58 milliárd dolláros befektetéssel a BamTech részvényeinek további 42%-át szerezze meg a Disney. A stabil és nagyon tapasztalt BamTech által nyújtott technológiai háttér lehetőséget teremthet arra, hogy a Disney, Iger szavaival élve, „nagyot és forrót robbantson” a televíziós üzletágában. (Ez az üzletág tavaly 24 milliárd dolláros forgalmat bonyolított.)
A Disney két új csatornát tervez indítani. Az egyik a sportok szerelmeseit célozza: „valamikor 2018 tavaszától” évi 10.000 olyan sportesemény (többek között jégkorong, baseball, tenisz és egyetemi sportok) internetes közvetítése kezdődne, amelyek egyébként nem érhetők el az ESPN sportcsatornán. A másik csatorna a hagyományos audiovizuális tartalmakat, a Disney több mint 400 egész estés filmből és rajzfilmből, illetve televíziós sorozatok több ezer epizódjából álló kollekcióját, valamint Pixar, Marvel és Lucasfilm/Star Wars filmeket kínálna 2019-től.
(Ez a döntés nem érinti az olyan műveket, amelyeknek a Netflix részben a producere. Ilyen például a 2017-es The Defenders.) A 2019-es időzítés sem véletlen. Abban az évben érkezik majd a Toy Story 4, egy élő szereplős Oroszlánkirály, valamint a Jégvarázs folytatása, ahogy a Star Wars sorozat második előzménytörténete (2018 végén) és a Csillagok háborúja harmadik folytatása (2019 végén) is nagyon jelentős szerepet kaphat majd az első időszakban.
Hiába hangoznak ezek a tervek izgalmasan, nagyon sok kérdést felvetnek azzal kapcsolatosan, hogy vajon jó befektetés-e a Disney számára a streaming piacra való berobbanás. Abban, hogy az új csatornák most érkeznek, nincs semmi meglepő. A cég profitja az elmúlt harmadik pénzügyi negyedévben „csupán” 2,37 milliárd dollár volt a tavalyi ugyanezen időpontban elért 2.6 milliárd dollár helyett. Elemzők szerint a csökkenés elsődleges oka, hogy több film (így a Verdák 3, a Karib-tenger kalózai: Salazar bosszúja vagy a Galaxis őrzői 2) sem hozta az elvárt bevételeket. Hasonlóan fontos, hogy folyamatosan csökken a vezetékes szolgáltatások előfizetőinek a száma is. Az amerikai piacon megkerülhetetlen ESPN előfizetőinek a száma az elmúlt egy évben két százalékkal, az utóbbi negyedévben viszont három és fél százalékkal csökkent.
A szolgáltatás beindítása és üzemeltetése komoly költségeket emésztett fel eddig is, és ez a jövőben sem fog megváltozni. Már említésre került a BamTech részvények 75 százalékának a felvásárlására fordított 2,58 milliárd dollár. Becslések szerint a marketing és a sportrendezvények közvetítésével kapcsolatos műsorok előállítása éves szinten egyaránt 150 millió dollárt emészt majd fel. Egyelőre bizonytalan, hogy milyen licencdíj ellenében közvetítheti majd az újonnan kiválasztott sporteseményeket az online sportcsatorna. Ezen felül a filmes tartalmak Netflixről történő kivonása az onnan érkező éves szinten 325 millió dolláros licencdíjak elvesztését jelenti, ahogy az egyéb Disney tartalmak felhasználásáért más streaming szolgáltatók által fizetett további 500 millió dollártól is várhatóan elköszönhet a cég az új szolgáltatás beindítása után.
Fontos kérdés, hogy a felmerülő költségeket és a kieső bevételeket a Disney képes lesz-e a havidíjakból fedezni. Nem véletlen, hogy ennek összege máig nem került meghatározásra. Várhatóan havi 5-9 dollár között mozog majd a filmes csatorna díja, ugyanakkor arra is figyelni kell, hogy a szolgáltatás ne kerüljön többe, mint a Netflix repertoárja, ellenkező esetben a Disney árképzése sokat árthatna az egyébként is túlzott profitéhségéről ismert cégnek. Ugyancsak megválaszolatlan eddig, hogy az új filmes streaming portál és a cég egyéb (hagyományos) értékesítési modelljei hogyan viszonyulnak egymáshoz. Más szóval hány hetet/hónapot kell majd várni a mozis vetítés és a stream megérkezése között. A tartalmakhoz való mielőbbi hozzáférés általános fogyasztói igény. Egyes elemzők szerint ugyanakkor a kábeles előfizetések száma jelentősen csökkenhet, ha a Disney-tartalmak gyorsan és korlátok nélkül elérhetők lesznek online.
Hasonlóan érdekes, de már iparági szintű kérdés, hogy csökkenti-e a Netflix értékét a Disney tartalmak kivonása a streaming úttörőjének a kínálatából. A válasz egyértelműen igenlő. Mégsem ez az igazán fontos, hanem az, hogy jó irány-e a streaming piac elaprózódása? Jelenleg nehéz volna ezt teljes megbízhatósággal megválaszolni. Egyértelmű előnye, hogy több gyártó is közvetlenebbül kínálhatná a tartalmát a végfelhasználókhoz, semmint egy „ömlesztett” Netflixen keresztül, és ezt sok rajongó pozitívan fogadhatja.
(Összességében pedig sokkal többet fizetnének ily módon, mintha csak a Netflixre kellene előfizetniük.) Végső soron nehezen képzelhető el, hogy a korlátlan à la carte modellek háttérbe szorulnának, ahogy egyelőre a vezetékes szolgáltatások sem tűnnek végzetesen meggyengültnek.
Vajon véget ért-e már a streaming boom? Nem, sőt, csak most kezdődik a java. |
Ami igazán meglepő, hogy a hagyományos gyártók mellett megfigyelhető a különböző technológiai óriások betörése a filmes piacra. A YouTube (Google), a Facebook, az Amazon és az Apple is konkrét terveket sző, ezen felül jelentős kínálattal rendelkezik az amerikai piacon az FX, az HBO Now, a CBS All Access, a Hulu, az AMC. A Disney lépése továbbá azt is eredményezheti, hogy az ugyancsak jelentős kábeles szolgáltató Viacom és Discovery is áttér a felhő alapú szolgáltatásokra.
A fentiekben leginkább az amerikai piacról esett szó, ám e folyamatok mindig csak az első lépcsőjét jelentik a globális terjeszkedésnek. A Disney már közölte, hogy nem kizárólag az Egyesült Államokra fókuszál majd. Ezért számunkra igazán az lehet érdekes, mikortól lesz elérhető a két csatorna az Európai Unió valamely tagállamában? (Addigra jó eséllyel az Egyesült Királyság már kilép az EU-ból, vagyis valószínűleg más angol ajkú, például ír, vagy más erős, például skandináv piacra kell elsődlegesen gondolni.) Ha ugyanis ez megtörténik, akkor a geoblokkolás tilalmának épp mostanában elfogadott uniós szabályozása révén a szolgáltatások egészében elérhetővé válhatnak valamennyi más tagállamban.
Röviden összegezve, a Disney lépése gazdaságilag érthető, nagy valószínűséggel eredményes is lesz. Ahogy azt Robert A. Iger is jelezte:
Ez persze egyelőre csak az elnök-vezérigazgató kincstári optimizmusa. A streaming piac sok problémával küzd, és ennek csak egyike a rentabilitás. A kábeles piacra gyakorolt hatásai kevésbé kiszámíthatók, a streaming alkalmazások elburjánzása pedig a fogyasztói attitűdök változását eredményezheti. A szerzői jog szemüvegén keresztül nézve érdemes egy további olvasatát adni a fejleményeknek. A jogellenes tartalomfogyasztás (elsősorban fájlcsere és engedély nélküli streamek) elleni leghatékonyabb orvosságot a reális (olcsó, könnyen elérhető, fogyasztóbarát és tartalmas) üzleti modellek jelenthetik. Ha a streaming világában jelenleg megfigyelhető robbanás ezen a téren is előrelépést hoz, akkor már megéri ez a konkurenciaharc.
Médiapiac
Új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a szlovák kormány
A szlovák közmédia vezetésének megválasztási folyamatát érintő módosításokat, valamint névváltoztatást is tartalmazó új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a pozsonyi kormány szerdán.
A Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) jelenlegi formáját és nevét 2011-ben Iveta Radicová – később idő előtt távozó – liberális kormányának idején hozták létre a Szlovák Rádió (SR) és a Szlovák Televízió (STV) összevonásával. Az RTVS élére később a legnagyobb szlovák kereskedelmi televízió egyik korábbi vezetőjét nevezték ki, és számos vitatott változtatásra is sor került, amelyekkel kapcsolatban az intézményt nem egy bírálat érte, egyebek mellett hírszolgáltatásának kiegyensúlyozottságát megkérdőjelezve.
A Robert Fico kormánya által most elfogadott – a pozsonyi törvényhozás liberális ellenzéke által élesen bírált – törvényjavaslat a TASR közszolgálati hírügynökség közlése szerint egyebek mellett módosítja az intézmény nevét, amelyet a jövőben Szlovák Televízió és Rádiónak (STVR) hívnak majd, de megtartja annak összevont formáját.
A javasolt új törvény által bevezetett érdemi változtatások egyike az intézményvezető megválasztásának folyamatát, konkrétan a vezérigazgatót megválasztó kilenctagú közmédiatanács összetételét érinti. A közmédiatanács tagjait eddig a parlament választotta egy speciális forgószabály alapján. A jövőben a tagok közül négyet a kulturális miniszter jelöl majd. Az új közmédiatörvény hatálybalépésével a szlovák közmédia jelenlegi vezetésének megbízatása megszűnik majd.
Az új jogszabály változást hoz majd a szlovák köztelevízióban sugározható reklámok mennyiségével kapcsolatban is, a teljes adásidő eddig megengedett 0,5 százalékáról 5 százalékra emelve a reklámidő maximális hányadát.
A szlovák miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy reményei szerint a jogszabályt még nyáron elfogadja a parlament.
Borítókép: Robert Fico szlovák kormányfő
Médiapiac
Reklámriport miatt bírságolt a médiatanács
Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.
Megsértette a műsorszámok támogatására vonatkozó törvényi rendelkezést a TV2 a Trendmánia (9. évad 40. rész) című műsorszám december 16-án sugárzott adásával – mondta ki a médiatanács április 23-án meghozott határozata.
A műsorrészt egy szépségipari cég üzletében vették fel, amelynek polcain márkanévvel ellátott szépségápolási termékek voltak láthatóak, amelyek egy részét a riporter ki is próbálta, illetve jótékony hatásukról beszélgetett az üzletvezetővel – írták.
Mindezek miatt a testület a műsorszámot reklámriportnak tekintette, és 500 ezer forint bírsággal sújtotta a TV2-t, a jogsértés ismételtségére tekintettel pedig 25 000 forint megfizetésére kötelezte a csatorna vezető tisztségviselőjét.
A közlemény szerint nézői bejelentés alapján, a kiskorúak védelme szempontjából vizsgálta a médiatanács az M4 Sporton február 28-án 18 óra 46 perctől sugárzott MOL Magyar Kupa DVSC-Ferencvárosi TC-nyolcaddöntőt a műsorszámban hallható trágár nézői bekiabálások miatt.
A testület figyelembe vette, hogy az élőben közvetített sportműsorszám szerkesztésére a médiaszolgáltatónak éppúgy nem volt lehetősége, mint a sugárzás időpontjának megválasztására, ezért nem indult hatósági eljárás a médiaszolgáltatóval szemben.
Ugyanezen az ülésén két rádiós frekvenciára kiírt pályázati eljárást is eredményesnek nyilvánított a médiatanács: a Fonyód 101,3 MHz és a Siófok 92,6 MHz helyi vételkörzetű rádiós médiaszolgáltatási lehetőségek kereskedelmi jellegű használatára kiírt pályázatok nyertese a Radio Plus Kft. lett.
A közlemény szerint nézői észrevétel nyomán kereste meg a médiatanács a cseh társhatóságot Kőhalmi Zoltán – Történjen bármi című, a Comedy Centralon január 1-jén 15 óra 56 perckor sugárzott műsorszáma miatt.
A műsort a médiaszolgáltató korhatárjelölés nélkül sugározta, azonban az a magyar szabályozás alapján a III. korhatári kategóriába (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) tartozna.
Az RRTV megállapította, hogy a műsorszám ugyan nem sértette meg a rádiós és televíziós műsorszolgáltatásról szóló cseh rendelkezéseket, de a társhatóság a magyar jogszabályokra tekintettel felhívta a médiaszolgáltatót, a Viacom CBS Networks International Czech s.r.o.-t, hogy tegyen eleget a magyar törvényben meghatározott, az általános közérdeken alapuló szigorúbb szabályoknak a korhatárjelölés tekintetében, amelyet a műsorszám sugárzásakor elmulasztott feltüntetni.
A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket
Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.
Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.
A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.
A sajátot könnyű…
Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.
… és másét?
De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy
többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti
– jegyezte meg Fáczán Gábor.
S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?
– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.
Sorozat indul!
A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.
Jakubász Tamás