Kövess minket!

Médiapiac

Business as usual

Vidus Gabriellával, az RTL Klub kereskedelmi igazgatójával, az R-Time ügyvezető igazgatójával a tévépiaci fragmentáció, a reklámadó és a jelentős műsor-invesztíció hatásairól beszélgettünk. Emellett azt is megtudhattuk, hogy milyen kereskedelmi újítással készülnek a 2015-ös évre.

Az interjú elsőként a Médiapiac szeptember-októberi számában jelent meg.

 

Fotó: Vidus Gabriella (R-Time ügyvezető igazgató; RTL Klub kereskedelmi igazgató)

Márciusban készítettünk veled rádióinterjút, és akkor azt mondtad, hogy már a 2015-ös év előkészítésén dolgoztok. Gondolom, nem pontosan arra a viharra számítottatok, ami jelenleg az RTL Magyarország körül kavarog. Mennyiben nehezíti mindez a kereskedelmi tervezést?

Az igaz, hogy már tavasszal tudtuk, milyen újdonságokkal készülünk 2015-re, aminek persze számos jogi, pénzügyi, szervezeti aspektusa van. Ilyenkor sok szimulációt kell végigfuttatni, elbizonytalanodsz, újra meggyőzöd magad. Egy kereskedelmi újítás előkészítése emiatt legalább fél évet vesz igénybe.

A körülmények ugyanakkor megtöbbszörözik a tervezési folyamatokat, az elmúlt tizenöt évben még soha nem kellett ennyit terveznünk. Természetes, hogy a tulajdonos minden lehetséges forgatókönyvre kíváncsi.

Év közben egyetlen hirdető sem hagyta el az RTL-t olyan okból, amely bármilyen összefüggésben lehet a reklámadóval vagy bármilyen egyéb olyan témával, amelyről mostanában sokat cikkezik a sajtó.

Érezhető-e, hogy a hirdetők elbizonytalanodtak, esetleg elfordultak volna az RTL-től a reklámadó körüli csatározásokkal összefüggésben?

Határozott nem a válaszom. Év közben egyetlen hirdető sem hagyta el az RTL-t olyan okból, amely bármilyen összefüggésben lehet a reklámadóval vagy bármilyen egyéb olyan témával, amelyről mostanában sokat cikkezik a sajtó. Azt mondhatom, hogy business as usual.

A tévé kereskedelmi terméke a nézettség. Hogyan teljesít ez a termék az ősz folyamán? Megfelel-e az előzetes várakozásaidnak?

A korábbi várakozásaimat messze felülmúltuk. Ebben az is szerepet játszik, hogy amikor elkezdtük az új értékesítési politika tervezését, még nem számoltunk ennyi műsorral az őszre. Ezek a kérdések csak tavasz végén, nyár elején dőltek el, amikor megkaptuk a tulajdonostól az engedélyt arra, hogy nézettségnövelő, magas költségű műsorokat indítsunk. A legnagyobb beruházást a Celeb vagyok, ments ki innen! jelenti. Ezenkívül ott A Konyhafőnök, a Dr. Tóth és a már megszokott X-Faktor is. A nézőket most tényleg nehézbombázókkal támadjuk az Éjjel-nappal Budapest, Barátok közt, Fókusz és Híradó alkotta szokásos kombó mellett. Ha a 18–49 éves kereskedelmi célcsoporton tekintjük a szeptemberi átlagot, az RTL Klub és a TV2 között közel 10 százalékpontos különbséget látunk főműsoridőben. Csoportszinten az RTL-csoport nézettsége ugyanezen időszakban és célcsoportot alapul véve több mint kétszer akkora volt, mint a TV2-csoporté.

A kábeladók előretörése valószínűleg felgyorsul, habár fontos elmondani, hogy már nincs olyan, hogy országos és kábelcsatorna. Ezek a régi kategóriák a digitális átállással elavulttá váltak.

A Híradónak a megváltozott tartalommal tudvalevőleg sikerült új nézőket a képernyő elé ültetnie. Ezen túlmenően látszanak változások a nézői összetételben?

Az új műsorok mindig megmozgatnak niche-célcsoportokat is. A Konyhafőnök például a fiatal férfiak, sőt a tizenévesek körében is komoly nézőtábort tudhat magáénak. Az Éjjel-nappal Budapest pedig az elindulásakor behozott egy erős fiatal, nőies közönséget, amely azóta is kitart mellette.

A nézettség ezek szerint rendben, de mi a helyzet a hirdetéspiaci bevételekkel?

Az idei évünk az RTL Klub esetében picivel, a kábelportfólió egészét tekintve pedig sokkal jobban alakult, mint korábban gondoltuk.

A piac egészét a MEME-adatokból ismerhetjük meg a jövő év elején, de a megérzésem az, hogy idén elérkezett az a nyugvópont, amelyre régóta vártunk. Tehát elképzelhető, hogy a MEME számai növekedést mutatnak majd.

A kábeladók előretörése valószínűleg felgyorsul, habár fontos elmondani, hogy már nincs olyan, hogy országos és kábelcsatorna. Ezek a régi kategóriák a digitális átállással elavulttá váltak.

Egy valódi AFP létrehozásához valószínűleg az kell, hogy több ügyfél összeálljon, és ezáltal egy adott tematikából mindenki a számára legjobbat tudja kihozni.

Korábban említetted, hogy mindig vannak hirdetői divatok, felkapott megoldások. Idén mire figyeltek leginkább az ügyfelek?

Azt tapasztaljuk, hogy végre befutnak olyan igények, és ezekhez olyan büdzsék is társulnak, amelyek a jövőben lehetőséget teremthetnek valódi advertising funded programing (AFP) kialakítására. A jelenleg a csatornákon látható, AFP-nek nevezett műsorok még messze nem használják ki az eszközben rejlő lehetőségeket. Ez nem az ügyfelek hibája, inkább büdzsé és idő kérdése. Ahogyan beletanultunk abba, hogy milyen egy jól működő termékmegjelenés vagy miniprogram, amelyek az AFP előszobáját jelentik, úgy ebbe is bele fogunk tanulni. Egy valódi AFP létrehozásához valószínűleg az kell, hogy több ügyfél összeálljon, és ezáltal egy adott tematikából mindenki a számára legjobbat tudja kihozni.

Van ilyen a csőben?

Alakul, de nem merem azt kijelenteni, hogy létre is jön. Azt le kell szögezni: jelenleg Magyarországon nincs olyan ügyfél, aki egy összegben rá tud szánni éves szinten 50–100 milliót egy délutáni félórás műsorra, hogy ahhoz olyan módon kapcsolódjon üzeneteivel, ahogyan a már meglévő eszközökkel nem tudna. Nem arról van szó, hogy az AFP nagyon drága lenne, hanem arról, hogy nagyon rizikós. A termékelhelyezés egyik alapszabálya, hogy nem lehet nagyon homogén, az életszerűség miatt. Ha egy márka AFP-hez kapcsolódik, nehéz kikerülni az alternatív termékeket, szolgáltatásokat. Azt tartanám jónak, ha két-három, egymásra épülő terméket, szolgáltatást nyújtó ügyfél részvételével készülnének ilyen műsorok.

Az SAP+ azt jelenti, hogy a hirdető az RTL Klub és az RTL3 adásidejét egy termékként tudja megvásárolni. Ugyanolyan szabályrendszer alapján kialakítjuk e két csatorna közös csatornaátlagárát.

Tavaly RTL3 néven jelentkezett az RTL Magyarország kereskedelmi újítással. Idén mivel léptek piacra?

Az újításunk munkaneve SAP+. Ahogyan korábban mondtad, a termékünk a nézettség, de olyan módon, hogy erre építve kampányokat szolgálunk ki az ügyfeleink felé. Az első lépést még 2013-ban tettük meg, ez az RTL3 elnevezésű virtuális kereskedelmi csatorna elindítása volt, amit a Cool TV, a Film+ és az RTLII tükörbreakekkel való összekapcsolásával hoztunk létre. Így született meg a második legnagyobb kereskedelmi csatorna, amely az RTL Klub számára is valós versenytárs. A heti reachépítés szempontjából az RTL3 az RTL Klubot is megveri. 2013 végéig élt a GVH felé az a vállalásunk, hogy bár megvásároltuk az RTL-kábelcsatornákat, az értékesítésüket nem kötöttük össze az RTL Klubéval. Tavasszal jött meg az utóvizsgálat eredménye, ezt követően kezdtünk el azon gondolkodni, mit kezdhetnénk azzal a ténnyel, hogy itt van az RTL Klub és hét másik saját csatorna. 2015-ben egy kreatív, újfajta árazással jelentkezünk, ami az SAP+: egy közös csatornaátlagár az RTL Klub és az RTL3-csatornákon, amellett hogy meghagyjuk a csatornák külön-külön értékesítését is.

Eszerint már nem olyan egyértelmű, hogy melyik csatorna a zászlóshajó.

Nem bizony. Az RTL Klub önmagában olyan nézői tömeget vonz, és olyan befolyásoló erővel bír, ami megkérdőjelezhetetlen pozíciót biztosít számára, kereskedelmi szempontból ugyanakkor két olyan erős termékünk van, amelyek egymással és a piaccal is versengenek. Ezért hozunk létre a kettőből egy „szuperterméket”, amelyet SAP+-nak nevezünk jelenleg.

A kábelpiac nagy gondja, hogy zuhannak az árak, és az állandó vita tárgya, hogy ebben a kisebb szereplők árképzése milyen szerepet játszik. Mi minden esetben igyekszünk elmozdulni a commodity buyingtól, és a nézettséget lehetőség szerint „csomagoljuk”, termékminőséget rakunk mellé.

Az SAP+ azt jelenti, hogy a hirdető az RTL Klub és az RTL3 adásidejét egy termékként tudja megvásárolni. Ugyanolyan szabályrendszer alapján kialakítjuk e két csatorna közös csatornaátlagárát. Fontos ugyanakkor, hogy nem hozunk létre tükörbreaket az RTL Klub és az RTL3 között, nem új kereskedelmi csatornáról van szó, hanem új árazási rendszerről.

A csatornák adásidejét továbbra is meg lehet vásárolni külön is, de csak listaár mínusz kedvezmény alapon. Na ezen szoktak megakadni az ügyfelek, pedig a listaár mínusz kedvezmény módszert nem kellene lenézni. Ez egyáltalán nem rossz dolog azon hirdetők számára, akik pontosan tudják, mit akarnak. Itt kap különös hangsúlyt a médiaügynökség szakmai munkája, mivel ki lehet válogatni azokat a szpothelyeket, amelyekre éppen nagy szükség van egy adott kampányban.

Egy számjegyű növekedést várok a televíziós piacon.

Miért került sor erre a lépésre?

Nem titok, hogy az év elején voltak a digitális átállás nem várt hatásaiból eredő nézettségi gödrök az RTL Klubnál. Nem csupán annyi történt ugyanis, hogy akik eddig ingyenes analóg adást néztek, azok ingyenes földfelszíni digitális adásra váltottak, hanem annyira erős volt a felvilágosító kampány, hogy az analóglekapcsolásban nem érintett fogyasztók közül is sokan váltottak. Ez elsősorban a nagyobb csomagra való átállásban és az IPTV penetrációjának a növekedésében nyilvánul meg. Emellett az RTL3 nevű kereskedelmi ajánlat – amelyet mi külön csatornaként figyelünk – felnőtt az RTL Klub és a TV2 nézettségi szintjére, sőt a teljes napot tekintve a második helyen van (2014. január–szeptember, teljes napi átlag, 18–49). Azaz két csatornánk árazását kellett harmonizálnunk a piaci igények alapján.

Mindezekre együttesen reagálunk az új árrendszerrel. Az ügyfél egy kézből, egy megrendelő alapján kap egy RTL Klubot hatalmas nézettséggel, erős műsormárkákkal és egy nagyon jó reachépítési képességű RTL3-at.

Milyenek az első reakciók?

Néhány régóta velünk dolgozó ügynökségi kolléga megkérdezésén keresztül már megszondáztuk a piacot. Volt, aki azt mondta, hogy ők is pontosan ezt csinálnák. Volt, aki ennél is továbbment, és megkérdezte, miért nem lesz tükörbreak ebben a viszonylatban is, erre mi mondtuk, hogy ennyire nem eszik forrón a kását. (Nevet.) Egészében véve pozitív a fogadtatás, mert az ügynökségek számára ez egyszerűsítést jelent. Természetesen felmerült az a kérdés, hogy mi lesz azokkal az ügyfelekkel, akik nem akarják mindkét csatornát használni. Erre én ismét csak megismétlem: listaár mínusz kedvezmény alapon lehet vásárolni, ami egyáltalán nem rossz, már csak azért sem, mert aláhúzza az ügynökség szakmai szerepét.

Mit vársz 2015-re vonatkozóan?

Egy számjegyű növekedést várok a televíziós piacon.

Vidus Gabriella

 

Nézze meg Vidus Gabriella teljes profilját a Ki Kicsoda? oldalunkon.

Médiapiac

Az EU eljárást indított a TikTok ellen a TikTok Lite elindítása miatt

Az Európai Bizottság eljárást indított a TikTok ellen a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály (DSA) alapján, mert előzetes megállapítások szerint a TikTok Lite franciaországi és spanyolországi elindítását megelőzően az üzemeltető nem hozott kockázatcsökkentő intézkedéseket a gyermekek védelmére – tájékoztatott a brüsszeli testület.

Közzétéve:

Flickr

Az uniós bizottság közleménye szerint

az eljárás célja annak megállapítása, hogy a kínai ByteDance tulajdonában álló TikTok megsértette-e a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályt, amikor elindította a TikTok Lite-ot Franciaországban és Spanyolországban anélkül, hogy az online óriásplatformok esetében kötelező értékelési jelentést nyújtott volna a lehetséges kockázatok mérséklésére.

Az Európai Bizottság aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a TikTok Lite Task and Reward nevű programot, amely lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy az alkalmazáson belül bizonyos feladatok, így például videók megtekintése, tartalom kedvelése, barátok meghívása során pontokat szerezzenek, az üzemeltető anélkül indította el, hogy előzetesen értékelte volna az azzal járó kockázatokat, különösen a platform függőséget okozó hatásával kapcsolatosan.

Különös aggodalomra ad okot, hogy az üzemeltető nem hozott kockázatcsökkentő intézkedéseket a gyermekek védelmére, ugyanis a TikTokon nem állnak rendelkezésre hatékony életkor-ellenőrző mechanizmusok.

Amennyiben a felsorolt aggodalmak bizonyítást nyernek, a mulasztások a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály vonatkozó cikkeinek megsértését jelentenék – hívták fel a figyelmet.

A TikToknak április 23-ig kell benyújtania a kockázatértékelési jelentését az Európai Bizottság részére, és május 3-ig az összes kért információt a brüsszeli testület rendelkezésére kell bocsátania.
Abban az esetben, ha a TikTok a megadott határidőn belül nem válaszol, az uniós bizottság a szolgáltató teljes éves jövedelmének vagy világméretű forgalmának 1 százalékáig terjedő pénzbírságot, valamint a szolgáltató átlagos napi jövedelmének vagy világszintű éves árbevételének legfeljebb 5 százalékát kitevő kényszerítő bírságot szabhat ki – közölték.

Mivel a brüsszeli testület szerint “fennáll a felhasználók mentális egészsége súlyos károsodásának kockázata”, arról tájékoztatta a TikTokot, hogy ideiglenes intézkedéseket kíván bevezetni a TikTok Lite érintett programjának felfüggesztésére az egész EU-ban a program biztonságosságának értékeléséig.
Az Európai Bizottság emlékeztetett, hogy ez a második eljárás a TikTokkal szemben a hatékony életkor-ellenőrzési mechanizmusok hiánya és a platform feltételezett függőséget okozó kialakítása miatt. A február 19-én kezdődött eljárást a brüsszeli testület azért indította, mert előzetes vizsgálatai alapján a TikTok “feltételezhetően nem tesz eleget a kiskorúakat érő negatív hatások kezelésére”.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Médiapiac

Politikusok, sportolók és hírességek szerepeltek a leggyakrabban tavaly az online médiában

Politikusok, sportolók, hazai és külföldi hírességek szerepelnek a leggyakrabban említett nevek között, amelyek megjelentek az online médiatérben 2023-ban. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 93 népszerű médiafelület – televíziós csatornák, újságok, rádiók honlapjai, valamint hírportálok, közösségimédia-felületek, fórumok és blogok – elemzésével azt vizsgálta, kik álltak a hírek és a közbeszéd fókuszában, valamint azt is, hogy Magyarország és a nagyvilág helyszínei közül melyek szerepeltek a legtöbbet.

Közzétéve:

MTI/Koszticsák Szilárd

Az NMHH kommunikációs igazgatósága kedden azt közölte az MTI-vel, hogy

az ezer legtöbbször említett ismert ember nevével összesen egymillió alkalommal lehetett találkozni a neten, köztük domináltak a hazai szereplők, illetve a férfiak.

A leggyakoribb száz név esetében az említések több mint felét politikából ismert emberek tették ki, csaknem harmaduk médiaszereplőhöz vagy hírességhez volt köthető, 14 százalékban pedig sportolókról lehetett olvasni az online felületeken.

Kiemelték, hogy

2023-ban a legtöbbször említett név az online médiatérben Orbán Viktor miniszterelnöké volt, 92 ezer alkalommal.

A kormányfő leginkább a Kossuth rádióban adott interjúi és bejelentései miatt került fókuszba. Neve egy átlagosnak nevezhető napon 250 alkalommal jelent meg, legtöbbet december 15-én és 21-én említették.

Magyarország miniszterelnökét a külügyminiszter, Szijjártó Péter követte, 27 ezres értékkel, harmadik helyen pedig Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerepelt, nevével 14 ezer alkalommal lehetett találkozni

– írták.

Az év során többször kiemelkedett egy-egy közszereplő a mindennapi közbeszédből: két kiváló magyar kutató is jelentős említést ért el, október 2-án Karikó Katalint (682 említés) tüntették ki orvostudományi Nobel-díjjal, másnap pedig Krausz Ferencet (330) díjazták a fizikában elért kiemelkedő munkásságáért.

Úgy folytatták, hogy akadtak lesújtó, tragikus események is, mint például Vágó István (312) volt televíziós műsorvezető, vagy épp a Mount Everest megmászására induló, majd eltűnő Suhajda Szilárd halálhíre (338), a hegymászó hollétéről utoljára május 25-én hallhatott a világ.

Tavaly a külföldiek toplistáján legtöbbet Vlagyimir Putyin (49 ezer) orosz, Volodimir Zelenszkij (25 ezer) ukrán elnök és Joe Biden (15 ezer) az Egyesült Államok vezetője szerepelt.

Európán kívüliként az első tíz ember között feltűnt még Donald Trump volt amerikai elnök, illetve Benjámín Netanjáhu jelenlegi izraeli miniszterelnök is.

A nemzetközi hírességek között olyan embereket gyászolt a média, mint a Jóbarátok sorozat szereplője, Matthew Perry (446), Tina Turner (228) énekesnő vagy Elvis lánya, Marie Presley (188)

– tették hozzá.

Az online médiatérben megjelent földrajzi helynevek esetében tízből négy magyar vonatkozású volt. Négy esetben az említés európai országgal vagy várossal, míg a fennmaradó részben a világ többi tájával volt kapcsolatos.

A kutatás szerint az év során Magyarországot 191 ezer alkalommal említették meg a vizsgált médiatermékek, Budapestet pedig 151 ezerszer. Magyarországot és fővárosát a sportrendezvények idején kifejezetten gyakran, legalább ezerszer emlegették.

A kulturális események is nagy visszhangot váltottak ki: kiemelkedett Ferenc pápa áprilisi látogatása, a magyar fővárost ekkor csaknem négyezerszer említették. A további magyar helyszíneket illetően háromezernél is több említést főleg a vármegyeszékhelyek, a nagyobb városok és a Balaton értek el – fűzték hozzá.

A külföldi földrajzi neveket elemezve kitűnik a kiemelt jelentőségű háborúk hírértéke (Ukrajna, Oroszország, Izrael), az Európai Unióhoz (Brüsszel, tagországok és azok fővárosai), illetve a fontosabb külpolitikai partnerekhez (Kína, USA, Törökország) fűződő történések bemutatása.
Egyes napok statisztikáit elemezve kiemelkedik többi között Liverpool (460) Szoboszlai Dominik, a magyar válogatott csapatkapitányának szerződésével kapcsolatban, továbbá néhány szomorú esemény helyszíne is, mint például Törökország (725), a februári tragikus földrengés idején vagy Prága (424) a Károly Egyetemnél meggyilkolt és megsebesített emberek miatt – áll a közleményben.

Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke beszédet mond a Fidesz-KDNP európai választási kampányindító rendezvényén a Millenárison 2024. április 19-én

Tovább olvasom

Médiapiac

Csak egy kereskedelmi médiaszolgáltató tenne közzé politikai reklámokat

Csak egy kereskedelmi médiaszolgáltató jelentkezett a Nemzeti Választási Bizottságnál (NVB), hogy a szombaton indult választási kampányban politikai reklámot kíván közzétenni – közölte a Nemzeti Választási Iroda (NVI) az MTI-vel.

Közzétéve:

Pixabay

A választási kampányban a jelöltek, jelölőszervezetek népszerűsítését célzó politikai reklám televízióban, rádióban jelenik meg.

A törvény szerint a nem közszolgálati médiaszolgáltatók (rádiók, televíziók) nem kötelesek ilyen jellegű politikai reklámot sugározni, de vállalhatják azt.

A jogszabály szerint amennyiben a közszolgálatinak nem minősülő, országosan elérhető lineáris médiaszolgáltatást nyújtó szolgáltatók biztosítani kívánják politikai reklám közzétételének lehetőségét, ezt kötelesek közölni a NVB-vel. A politikai reklám közzétételére vonatkozó jognyilatkozatokat külön kell megtenniük az európai parlamenti választásra, az önkormányzati, valamint a nemzetiségi választásra.

A nem közszolgálati médiaszolgáltatóknak szombat 16 óráig volt lehetőségük ilyen bejelentést tenni.

Az NVI tájékoztatása szerint határidőig mindössze egy kereskedelmi médiaszolgáltató jelentkezett be: a Magyar RTL Televízió Zrt., amely a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán, valamint az Európai Parlament tagjainak választásán is 150-150 percben jelölte meg a közzététel összes időtartamát.

A választási eljárásról szóló törvény szerint a nem közszolgálati médiaszolgáltató egyenlő feltételek mellett teheti közzé a jelöltet, illetve listát állító jelölőszervezetek és a független jelöltek politikai reklámjait, közös jelölt, illetve közös lista esetén a jelölőszervezetek együttesen jogosultak a politikai reklám megrendelésére.

A politikai reklámhoz véleményt, értékelő magyarázatot fűzni tilos, közzétételéért a médiaszolgáltató ellenszolgáltatást nem kérhet, nem fogadhat el.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom