Kövess minket!

Médiapiac

Digitális trezor a hackerek megfékezésére

A LogMeIn, a Prezi és a Ustream után a következő hazai techsikersztori az adattitkosítással foglalkozó Tresorit lehet. A cég már több mint tízezer fizető ügyféllel rendelkezik. A társaság működéséről, helyzetéről és terveiről Szilágyi György társalapítót kérdeztük.

„Örülünk neki, hogy egy olyan szakember segíti a munkánkat, aki a globális szoftverpiacon vezető vállalkozást épített fel.

Anka Márton társalapítóként és CTO-ként sikerre vitte a LogMeInt, amely ma az egyik legjelentősebb és leggyorsabban növekvő globális SaaS- (software-as-a-service) vállalat.

Márton az üzleti tapasztalata mellett technológiai szakértelme révén is értékes stratégiai támogatást nyújt. Befektetőként és tanácsadóként csatlakozott a Tresorithoz, ami azt jelenti, hogy részt vesz majd az igazgatósági üléseken, valamint tanácsaival és tapasztalatával támogatja a titkosítóplatformunk sikeres piaci bevezetését” – magyarázta lapunknak Szilágyi György alapító.

A szakember elmondta, az első perctől kezdve a globális piacra terveztek belépni, és komoly hangsúlyt helyeznek arra, hogy skálázható módon működjenek. Ez annyit jelent, hogy az erőforrásaikat felhasználva egyidejűleg tudnak egyre növekvő számú felhasználót kiszolgálni, azt az áldozatot is meg kellett ugyanakkor hozniuk, hogy nem fognak rövid távon komoly bevételi potenciállal rendelkező egyedi fejlesztéseket szállítani. A termékstratégiájuk mellett a marketing- és az értékesítési folyamataik is a skálázhatóságra épülnek, igyekeznek minél inkább automatizálni a folyamatokat. Azt szeretnék, ha a Tresoritot egyfajta „önkiszolgáló” módon vezethetnék be céges megoldásként az ügyfelek, de természetesen a nagyobb vállalatoknak vannak testre szabott szolgáltatásaik, tréningjeik.

A cég ugyanakkor tudatosan nagyvállalatokat céloz meg.

A Tresorit 2013-ban freemium üzleti modellben indult, elsősorban egyéni felhasználóknak szóló termékként: a szolgáltatás ingyenes volt, a plusztárhelyért és az egyéb funkciókért pedig fizetni kellett. Az indulás után másfél évvel azonban változtattak az üzleti modellen, és ma már az egyéni felhasználók helyett elsősorban a kis- és közepes, valamint a nagyvállalatokra fókuszálnak.

Az adatbiztonság a cégek számára sokszor a törvényi kötelezettség miatt is fontos, amellett, hogy olyan érzékeny adatokat, üzleti titkokat kezelnek, mint például szerződések, személyes adatok vagy akár szellemi tulajdont képező kutatási anyagok. Az irányváltás a termékfejlesztésben is megmutatkozik a mai napig, így elsősorban a vállalatok számára fontos funkciók fejlesztésére fektették a hangsúlyt. Ilyen például a céges adminisztrátorok számára elérhető irányítófelület, ahol kezelhetik a vállalati előfizetést, a felhasználóikat, beállíthatnak csoportokat vagy fájljogosultságokat. A biztonság mellett a fájlok feletti kontroll az, amire leginkább igény van a vállalati felhasználók körében – szögezte le Szilágyi György.

Kiemelt védelem

A Tresorit több mint tízezer fizető, céges felhasználóval rendelkezik. Ezen ügyfelek kétharmada európai, főként a német nyelvterületről (Németország, Svájc, Ausztria), ahol kiemelkedő az adatvédelmi tudatosság. Ezenkívül az észak-amerikai régióban is növekszik az ügyfélbázisuk.

Felhasználóik változó méretűek, az öt–tíz fős kisebb vállalkozásoktól kezdve a nagyobb, száz–pár száz alkalmazottal rendelkező cégeken át a nagyvállalati ügyfelekig nagyon változatos cégek veszik igénybe a fájlmegosztó szolgáltatásukat. Jellemzőek például a tanácsadó cégek, a pénzügyi szolgáltatók, az ügyvédi irodák, a kutatóközpontok, a nagyvállalatok marketingcsapatai és az oktatással foglalkozó intézmények. Különleges felhasználóik emellett a nonprofit szervezetek, amelyeknél az adatok védelme kiemelt jelentőségű: a háborús áldozatoknak segítséget nyújtó szervezetek vagy az emberi jogokat védő aktivisták esetében az adatok védelme akár élet-halál kérdése is lehet. Ennek elősegítése érdekében tavaly elindítottak egy nonprofit programot, hogy támogassák ezeket az értékes munkát végző csapatokat.

Az alapítók: Szebeni Szilveszter, Lám István, Szilágyi György

 

„Titkosított Dropbox”

Hogyan is működik a Tresorit?

„Nagy vonalakban egy olyan »titkosított Dropbox«, amit elsősorban vállalati felhasználóknak szánunk

– mondta Szilágyi György. – A Tresorit a funkcionalitás (eszközök és felhasználók közötti fájlszinkronizáció, -tárolás és -megosztás) és a könnyen kezelhetőség szempontjából is a Dropboxhoz hasonlít. Fontos számunkra, hogy a szolgáltatásunk felhasználóbarát legyen, és így a mindennapi munka részévé válhasson, anélkül hogy a felhasználónak bajlódnia kellene a titkosítás technikai részleteivel. A Dropboxszal ellentétben viszont a Tresorit felhasználóinak adataihoz a felhasználókon kívül senki nem fér hozzá. Ez cégünk szabadalmaztatott technológiájának köszönhető, amely a végpontok közötti titkosításra épül (angolul end-to-end encryption). Ez annyit jelent, hogy a felhasználók fájljait még a felhasználó eszközén, a kliensoldalon titkosítjuk, azelőtt, hogy azokat feltöltenénk a felhőbe. Így a titkosítókulcs és az olvasható adat csak a felhasználónál található meg.

A mi szolgáltatásunkhoz és a szervereinkhez soha nem jut el titkosítatlan adat, ellentétben a Dropboxszal és más szolgáltatók 99 százalékával, ahol a szervereken hozzáférhetőek titkosítatlan adatok és jelszavak is.

A mi titkosításunk révén a dokumentumokhoz csakis a felhasználó fér hozzá olvasható formában – azokat sem a mi fejlesztőink, sem a hackerek, sem az esetlegesen megfigyelést végző szolgálatok nem érik el. Ez a titkosítás garantálja leginkább a felhasználók biztonságát és az adatainak védelmét.”

A végpontok közötti titkosítás fontosságát 2016-ban olyan techóriások, mint a Facebook, a WhatsApp, a Viber vagy a Google, is felismerték, és beépítették a csevegőprogramjaikba. Így felhasználók milliárdjai veszik igénybe, sokszor anélkül, hogy tudnának róla – a Wired magazin például 2016-ot a végpontok közötti titkosítás évének nevezte. A Tresoritnál abban hisznek, hogy erre a technológiára nemcsak üzenetküldésnél, hanem az összes felhőszolgáltatásban óriási szükség van: a fájltárolás mellett például az egészségügyi rendszerekben, a pénzügyi alkalmazásokban vagy a vállalatirányítási, vásárlói adatokat kezelő szoftverekben. Ezért indították el ZeroKit nevű új terméküket.

„A hosszú távú célunk és küldetésünk az, hogy a felhőben digitális adatokat kezelő alkalmazások biztonságosan működjenek. Mivel értelemszerűen nincs erőforrásunk arra, hogy minden alkalmazást mi fejlesszünk ki, úgy döntöttünk, magát a titkosítási technológiát tesszük hozzáférhetővé más cégek számára.

Az új termékünk, a ZeroKit tulajdonképpen a Tresorit fájlmegosztó szolgáltatásban már bevált, több petabyte-nyi adatot kezelő titkosítást teszi elérhetővé a fejlesztők számára.

Egy olyan szoftverfejlesztői készlet (SDK), amelyet az alkalmazásfejlesztők könnyen beépíthetnek a saját rendszereikbe, és így nem nekik kell megírni a titkosításért és a felhasználók biztonságos hitelesítéséért felelős kódot is. Például egy vállalatirányítási rendszer vagy egy egészségügyi mobilalkalmazás – mondjuk egy diabétesznapló-applikáció – rengeteg bizalmas adatot kezel, a ZeroKit segít abban, hogy ez biztonságos legyen” – fejtette ki Szilágyi György.

Az Apple-lel januárban nyilvánosságra hozott együttműködési megállapodásuk után számos partnerrel kezdtek el dolgozni, köztük találhatók egészségügyi szolgáltatások, nagyvállalati alkalmazások is. Hamarosan élesben, felhasználók számára is elérhetőek lesznek azok a közösségimédia-alkalmazások, amelyekben az üzenetek titkosítását és a felhasználók kezelését a ZeroKit segítségével oldják meg. Az egyik ilyen alkalmazás a Caret, amelynek alapítója és ügyvezető igazgatója Anka Márton (a Caret a telefonhívásokat forradalmasítja egy intelligens telefonkönyvvel, emellett titkosított csevegést is kínál). Egy másik amerikai cég, az AYO pedig egy videostreamingalkalmazást és csevegést fejleszt a ZeroKittel. A Tresorit célja az, hogy minél több fejlesztőhöz és céghez eljusson, és segítsen nekik a felhasználói adatok biztonságos kezelésében.

Van ok az aggodalomra

Szilágyi György hangsúlyozta, hogy az illetéktelen behatolásoktól való félelmeink valósak: „Mi 2011-ben, a Tresorit alapításakor abból indultunk ki, nem szeretnénk, hogy a felhőben tárolt adatainkhoz – kutatási eredményeinkhez, fotóinkhoz, személyes adatainkat tartalmazó dokumentumainkhoz – bárki hozzáférjen, és azokat továbbadja más cégeknek. Mivel nem találtunk olyan szolgáltatást, amely ezt garantálta volna, megalapítottuk a Tresoritot. 2013-ban aztán az Edward Snowden által kiszivárogtatott információk igazolták a félelmeinket a világ számára: a brit és az amerikai nemzetbiztonsági hatóságok szisztematikus megfigyelési tevékenységet folytattak. Emellett pedig az egyre gyakoribbá váló hackertámadások is veszélyeztetik az adatainkat.

A Breach Level Index friss jelentése szerint 2016-ban majdnem megduplázódott a hackertámadások során kiszivárgott adatok száma.

A végpontok közötti titkosítás azokban az esetekben segít, amikor egy hacker hozzáfér a szolgáltató szervereihez. Ilyen esetben ugyanis a fájlokat nem olvasható formában, hanem csak titkosítva találja meg. Ugyanakkor ha a fejlesztők oldaláról nézzük, természetesen önmagában a végpontok közötti titkosítás sem megoldás mindenre. Emellett szükség van a biztonságos felhasználókezelésre és -autentifikációra (például a jelszavak biztonságos kezelésére) is. A fejlesztés minden területén és fázisában már a kezdetektől szem előtt kell tartani az IT-biztonságot. Sokkal egyszerűbb és költséghatékonyabb egy rendszert az alapoktól kezdve biztonságosan megtervezni és felépíteni, mint később, utólag biztonságosabbá tenni.”

Messze még az exit

A nemzetközi médiafigyelem fontos elismerés a cég számára, mert azt mutatja, hogy a megoldásaikra globális szinten van kereslet és igény. Ugyanakkor a médiamegjelenésekre sohasem célként, hanem csatornaként tekintettek ahhoz, hogy elérjék azokat a felhasználókat – egyéneket és cégeket is –, akik biztonságosan szeretnék tárolni a legféltettebb digitális tartalmaikat. A Tresorit kockázati tőkéből finanszírozott vállalat, az exit ennek természetes velejárója. Ugyanakkor építkezni szeretnének, rövid távon nem tervezik, hogy megválnak a cégtől, mondta kérdésünkre Szilágyi György.

„A Tresorit üzleti fájlkezelő és kollaborációs szolgáltatásával tovább terjeszkedünk a globális piacon, a következő években elsősorban a nagyvállalati megoldásunkat szeretnénk erősíteni. A ZeroKittel pedig minél több SaaS-alkalmazást szeretnénk biztonságossá tenni – osztotta meg terveiket a szakember. – Mindezek mellett nem hagyunk fel a kísérletezéssel, rengeteg megvalósításra váró ötletünk van még a digitális biztonság területén.”

 

 

A cikk eredetileg a Médiapiac 2017/5-6. számában jelent meg.

Médiapiac

Új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a szlovák kormány

A szlovák közmédia vezetésének megválasztási folyamatát érintő módosításokat, valamint névváltoztatást is tartalmazó új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a pozsonyi kormány szerdán.

Közzétéve:

MTI/Koszticsák Szilárd

A Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) jelenlegi formáját és nevét 2011-ben Iveta Radicová – később idő előtt távozó – liberális kormányának idején hozták létre a Szlovák Rádió (SR) és a Szlovák Televízió (STV) összevonásával. Az RTVS élére később a legnagyobb szlovák kereskedelmi televízió egyik korábbi vezetőjét nevezték ki, és számos vitatott változtatásra is sor került, amelyekkel kapcsolatban az intézményt nem egy bírálat érte, egyebek mellett hírszolgáltatásának kiegyensúlyozottságát megkérdőjelezve.

A Robert Fico kormánya által most elfogadott – a pozsonyi törvényhozás liberális ellenzéke által élesen bírált – törvényjavaslat a TASR közszolgálati hírügynökség közlése szerint egyebek mellett módosítja az intézmény nevét, amelyet a jövőben Szlovák Televízió és Rádiónak (STVR) hívnak majd, de megtartja annak összevont formáját.

A javasolt új törvény által bevezetett érdemi változtatások egyike az intézményvezető megválasztásának folyamatát, konkrétan a vezérigazgatót megválasztó kilenctagú közmédiatanács összetételét érinti. A közmédiatanács tagjait eddig a parlament választotta egy speciális forgószabály alapján. A jövőben a tagok közül négyet a kulturális miniszter jelöl majd. Az új közmédiatörvény hatálybalépésével a szlovák közmédia jelenlegi vezetésének megbízatása megszűnik majd.

Az új jogszabály változást hoz majd a szlovák köztelevízióban sugározható reklámok mennyiségével kapcsolatban is, a teljes adásidő eddig megengedett 0,5 százalékáról 5 százalékra emelve a reklámidő maximális hányadát.

A szlovák miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy reményei szerint a jogszabályt még nyáron elfogadja a parlament.

Borítókép: Robert Fico szlovák kormányfő

Tovább olvasom

Médiapiac

Reklámriport miatt bírságolt a médiatanács

Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.

Közzétéve:

Pixabay

Megsértette a műsorszámok támogatására vonatkozó törvényi rendelkezést a TV2 a Trendmánia (9. évad 40. rész) című műsorszám december 16-án sugárzott adásával – mondta ki a médiatanács április 23-án meghozott határozata.

A műsorrészt egy szépségipari cég üzletében vették fel, amelynek polcain márkanévvel ellátott szépségápolási termékek voltak láthatóak, amelyek egy részét a riporter ki is próbálta, illetve jótékony hatásukról beszélgetett az üzletvezetővel – írták.

Mindezek miatt a testület a műsorszámot reklámriportnak tekintette, és 500 ezer forint bírsággal sújtotta a TV2-t, a jogsértés ismételtségére tekintettel pedig 25 000 forint megfizetésére kötelezte a csatorna vezető tisztségviselőjét.

A közlemény szerint nézői bejelentés alapján, a kiskorúak védelme szempontjából vizsgálta a médiatanács az M4 Sporton február 28-án 18 óra 46 perctől sugárzott MOL Magyar Kupa DVSC-Ferencvárosi TC-nyolcaddöntőt a műsorszámban hallható trágár nézői bekiabálások miatt.

A testület figyelembe vette, hogy az élőben közvetített sportműsorszám szerkesztésére a médiaszolgáltatónak éppúgy nem volt lehetősége, mint a sugárzás időpontjának megválasztására, ezért nem indult hatósági eljárás a médiaszolgáltatóval szemben.

Ugyanezen az ülésén két rádiós frekvenciára kiírt pályázati eljárást is eredményesnek nyilvánított a médiatanács: a Fonyód 101,3 MHz és a Siófok 92,6 MHz helyi vételkörzetű rádiós médiaszolgáltatási lehetőségek kereskedelmi jellegű használatára kiírt pályázatok nyertese a Radio Plus Kft. lett.
A közlemény szerint nézői észrevétel nyomán kereste meg a médiatanács a cseh társhatóságot Kőhalmi Zoltán – Történjen bármi című, a Comedy Centralon január 1-jén 15 óra 56 perckor sugárzott műsorszáma miatt.

A műsort a médiaszolgáltató korhatárjelölés nélkül sugározta, azonban az a magyar szabályozás alapján a III. korhatári kategóriába (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) tartozna.

Az RRTV megállapította, hogy a műsorszám ugyan nem sértette meg a rádiós és televíziós műsorszolgáltatásról szóló cseh rendelkezéseket, de a társhatóság a magyar jogszabályokra tekintettel felhívta a médiaszolgáltatót, a Viacom CBS Networks International Czech s.r.o.-t, hogy tegyen eleget a magyar törvényben meghatározott, az általános közérdeken alapuló szigorúbb szabályoknak a korhatárjelölés tekintetében, amelyet a műsorszám sugárzásakor elmulasztott feltüntetni.

A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Médiapiac

A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket

Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.

Közzétéve:

A TikTok kínai videomegosztó applikáció ikonja egy okostelefonon, fotó: MTI/EPA/Hayoung Jeon

Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.

A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.

A sajátot könnyű…

Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.

… és másét?

De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy

többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti

– jegyezte meg Fáczán Gábor.

S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?

– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.

Sorozat indul!

A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.

Jakubász Tamás

Tovább olvasom