Médiapiac
Dokusorozatban elevenedik meg az HBO-n amerika egyik legnagyobb csalássorozata
Február 4-től exkluzív dokumentumfilm sorozatérkezik az HBO GO-ra a McDonald´s Monopoly-játékával visszaélő, 24 millió dolláros csalás hihetetlen, ám igaz történetéről.
1989 és 2001 között egy „Jerry bácsi” néven emlegetett leleményes bűnöző sok millió dollárt lopott el a McDonald’s népszerű Monopoly-játékának nyereményösszegeiből. Jerry ellopta az értékes társasjáték-cédulákat a McDonald’stól, kiválasztotta a nyerteseket, félrevezette a hatóságokat és részesedést kapott a bűnös úton szerzett nyereményekből. A csalást családtagok és barátok segítségével kezdte, később maffiakapcsolatokkal rendelkező volt fegyenceket és mit sem sejtő tettestársakat is bevont.
A McMilliók című hatrészes dokumentumsorozat február 4-én, kedden indul az HBO GO-n és február 6-án és HBO-n, és azután minden kedden új résszel jelentkezik. A sorozat az elképesztő, de igaz történet mélyére ás, és megszólaltatja azokat az FBI-ügynököket, akik fáradhatatlanul dolgoztak Jerry bácsi valós személyazonosságának kiderítésén és a csalás részleteinek feltárásán, a McDonald’s vezetőit, akik maguk is a becsapás áldozatai voltak és idővel bekapcsolódtak a nyomozásba, a jövedelmező szerencsejátékba bevont alvilági figurákat, illetve a „nyerteseket”, akik arról álmodoztak, hogy egyik napról a másikra milliomosok lesznek. Ez a tipikusan amerikai történet, amely 2001. szeptember 10-én ért véget, hogy aztán a másnapi események elhomályosítsák a jelentőségét, megmutatja a kapzsiság és pénzsóvárság időtlen hatalmát, ami rávesz embereket arra, hogy döbbenetes dolgokat tegyenek meg. Azok, akik nem tudtak nemet mondani a könnyen jövő pénz ígéretére, sok esetben a saját kárukon tanulták meg, hogy a lehetőség túl jó volt ahhoz, hogy igaz legyen – és a negatív következmények a mai napig rányomják a bélyegüket az életükre.
A McMilliók a kulcsszereplőkkel készült meglepő interjúk és beszédes videofelvételek sokaságát vonultatja fel. Láthatjuk többek között Doug Mathewst, a lehengerlő személyiségű, kezdő FBI-ügynököt, Gennaro „Jerry” Colombót, a hírhedt New York-i Colombo maffiacsalád tagját, az ő özvegyét, Robin Colombót, illetve az öccsét és sógornőjét, Frank és Heather Colombót, valamint több milliódolláros „nyertest”, akik mind kitálalnak „a legnagyobb csalásról, amiről sosem hallottál”.
1987-től kezdve a McDonald’s és a Simon Marketing nevű cég együtt szervezte a Monopoly-játékot. A játékosok a McDonald’s-termékek csomagolásán és magazinokban találhatták meg a társasjáték-cédulákat, melyek közül a nyerteseket be lehetett cserélni különböző nyereményekre, az ingyen hamburgertől kezdve egészen az egymillió dolláros pénzdíjig.
2001-ben az FBI floridai Jacksonville-ben található irodája kapott egy anonim tippet, mely szerint az egymillió dolláros nyertesek közül többen rokonok, akik egy „Jerry bácsi” által irányított, nagyszabású csalás résztvevői. Ahogyan a „Végső válasz művelet” kódnevű nyomozás egyre szélesebb körű lett, a helyettes főügyész, Mark Devereaux beleegyezett, hogy elegendő bizonyíték birtokában megindítja a büntetőeljárást, hiszen annak az esélye, hogy több egymással rokonságban álló ember nyerjen a lottón, elképesztően kicsi. „Senki sem tudta az igazságot a nyereményjátékkal kapcsolatban. Senki.” – mondta Devereaux.
A McDonald’s vezetőségét is sokkolta a csalás híre. „Teljesen ledöbbentem. Hogyan történhetett ilyesmi, és főleg: vajon a McDonald’s-ból is részt vett valaki a csalásban?” – tette fel a kérdést Rob Holm, a McDonald’s biztonsági főnöke.
 |
Az FBI egyik különleges ügynöke, Doug Mathews fiatal, tettre kész kezdő volt, aki alig várta, hogy az íróasztal mögül kikerülve valamilyen izgalmas feladatot kapjon – és teljesült a kívánsága. Rendhagyó ötlettel állt elő, mégpedig azzal, hogy az FBI-osok tettessék magukat tévéstábnak, akik meginterjúvolják a „nyerteseket”, akik remélhetőleg beleesnek az önvád csapdájába. Mathews engedélyt kapott, hogy bevonja Amy Murray-t, a McDonald’s marketingvezetőjét, hogy segítséget nyújtson az FBI-nak az álfelvételek során. Nagyon ritkán fordul elő, hogy az FBI egy civilt is bevon egy titkos műveletbe, Murray részvételét mégis engedélyezték, és ahogyan ő maga mondta: „izgultam, de mindent beleadtam”.
Ahogyan a nyomozás haladt, egyre több „nyertesről” derült ki, hogy a csalás résztvevője. Akadtak közülük, akiknek korábban is meggyűlt a bajuk a törvénnyel, például Andrew Glomb, aki kábítószer-kereskedő és szökevény volt, míg mások gyanútlanul keveredtek bele a bűncselekményekbe, ilyen volt George Chandler is, akit a saját, köztiszteletben álló nevelőapja húzott csőbe. És kettejük közt valahol félúton találjuk Gloria Brownt, a nehéz körülmények közt élő, egyedülálló anyukát, aki tudta, hogy ez az egész túl jól hangzik ahhoz, hogy igaz legyen, de meggyőzte magát arról, hogy „a szerencse kopogtatott be” az ajtaján.
Médiapiac
Új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a szlovák kormány
A szlovák közmédia vezetésének megválasztási folyamatát érintő módosításokat, valamint névváltoztatást is tartalmazó új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a pozsonyi kormány szerdán.
A Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) jelenlegi formáját és nevét 2011-ben Iveta Radicová – később idő előtt távozó – liberális kormányának idején hozták létre a Szlovák Rádió (SR) és a Szlovák Televízió (STV) összevonásával. Az RTVS élére később a legnagyobb szlovák kereskedelmi televízió egyik korábbi vezetőjét nevezték ki, és számos vitatott változtatásra is sor került, amelyekkel kapcsolatban az intézményt nem egy bírálat érte, egyebek mellett hírszolgáltatásának kiegyensúlyozottságát megkérdőjelezve.
A Robert Fico kormánya által most elfogadott – a pozsonyi törvényhozás liberális ellenzéke által élesen bírált – törvényjavaslat a TASR közszolgálati hírügynökség közlése szerint egyebek mellett módosítja az intézmény nevét, amelyet a jövőben Szlovák Televízió és Rádiónak (STVR) hívnak majd, de megtartja annak összevont formáját.
A javasolt új törvény által bevezetett érdemi változtatások egyike az intézményvezető megválasztásának folyamatát, konkrétan a vezérigazgatót megválasztó kilenctagú közmédiatanács összetételét érinti. A közmédiatanács tagjait eddig a parlament választotta egy speciális forgószabály alapján. A jövőben a tagok közül négyet a kulturális miniszter jelöl majd. Az új közmédiatörvény hatálybalépésével a szlovák közmédia jelenlegi vezetésének megbízatása megszűnik majd.
Az új jogszabály változást hoz majd a szlovák köztelevízióban sugározható reklámok mennyiségével kapcsolatban is, a teljes adásidő eddig megengedett 0,5 százalékáról 5 százalékra emelve a reklámidő maximális hányadát.
A szlovák miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy reményei szerint a jogszabályt még nyáron elfogadja a parlament.
Borítókép: Robert Fico szlovák kormányfő
Médiapiac
Reklámriport miatt bírságolt a médiatanács
Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.
Megsértette a műsorszámok támogatására vonatkozó törvényi rendelkezést a TV2 a Trendmánia (9. évad 40. rész) című műsorszám december 16-án sugárzott adásával – mondta ki a médiatanács április 23-án meghozott határozata.
A műsorrészt egy szépségipari cég üzletében vették fel, amelynek polcain márkanévvel ellátott szépségápolási termékek voltak láthatóak, amelyek egy részét a riporter ki is próbálta, illetve jótékony hatásukról beszélgetett az üzletvezetővel – írták.
Mindezek miatt a testület a műsorszámot reklámriportnak tekintette, és 500 ezer forint bírsággal sújtotta a TV2-t, a jogsértés ismételtségére tekintettel pedig 25 000 forint megfizetésére kötelezte a csatorna vezető tisztségviselőjét.
A közlemény szerint nézői bejelentés alapján, a kiskorúak védelme szempontjából vizsgálta a médiatanács az M4 Sporton február 28-án 18 óra 46 perctől sugárzott MOL Magyar Kupa DVSC-Ferencvárosi TC-nyolcaddöntőt a műsorszámban hallható trágár nézői bekiabálások miatt.
A testület figyelembe vette, hogy az élőben közvetített sportműsorszám szerkesztésére a médiaszolgáltatónak éppúgy nem volt lehetősége, mint a sugárzás időpontjának megválasztására, ezért nem indult hatósági eljárás a médiaszolgáltatóval szemben.
Ugyanezen az ülésén két rádiós frekvenciára kiírt pályázati eljárást is eredményesnek nyilvánított a médiatanács: a Fonyód 101,3 MHz és a Siófok 92,6 MHz helyi vételkörzetű rádiós médiaszolgáltatási lehetőségek kereskedelmi jellegű használatára kiírt pályázatok nyertese a Radio Plus Kft. lett.
A közlemény szerint nézői észrevétel nyomán kereste meg a médiatanács a cseh társhatóságot Kőhalmi Zoltán – Történjen bármi című, a Comedy Centralon január 1-jén 15 óra 56 perckor sugárzott műsorszáma miatt.
A műsort a médiaszolgáltató korhatárjelölés nélkül sugározta, azonban az a magyar szabályozás alapján a III. korhatári kategóriába (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) tartozna.
Az RRTV megállapította, hogy a műsorszám ugyan nem sértette meg a rádiós és televíziós műsorszolgáltatásról szóló cseh rendelkezéseket, de a társhatóság a magyar jogszabályokra tekintettel felhívta a médiaszolgáltatót, a Viacom CBS Networks International Czech s.r.o.-t, hogy tegyen eleget a magyar törvényben meghatározott, az általános közérdeken alapuló szigorúbb szabályoknak a korhatárjelölés tekintetében, amelyet a műsorszám sugárzásakor elmulasztott feltüntetni.
A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket
Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.
Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.
A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.
A sajátot könnyű…
Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.
… és másét?
De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy
többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti
– jegyezte meg Fáczán Gábor.
S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?
– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.
Sorozat indul!
A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.
Jakubász Tamás