A New York Post nevű, fősodrú médiában megjelent tényfeltáró anyag megosztását tiltotta le a Twitter, amely ráadásul a saját felhasználóit is félrevezette a cenzúrázási eljáráshoz fűzött hamis magyarázattal. Az ügy nagy felháborodást keltett Amerikában, hiszen mivel a szóban forgó cikk a Demokrata elnökjelölt Joe Biden fiának a korrupciógyanús ügyeiről szolgáltatott bizonyítékot, s széles tömegekhez eljutva akár a novemberi választást is befolyásolhatja.

A Twitter eddig nem tapasztalt mértékű, heves indulatokat gerjesztő moderálási eljárásával adott újabb tápot a közösségi média belső cenzúrázási gyakorlatával kapcsolatos vitáknak és kételyeknek. A botrány előzménye, hogy a New York Post egy dokumentumokkal alátámasztott anyagban számolt be Hunter Bidennek, az Obama-adminisztráció egykori alelnöke, Joe Biden fiának a korrupció lehetőségét is felvető levelezéséről. A lap az e-mailekről készült képekből azt a következtetést vonta le, hogy az alelnök fia azért mutathatta be apját a Burisma nevű ukrán energetikai cég vezetőinek, hogy Joe Biden alelnökként nyomást gyakoroljon az ukrán kormányzati tisztségviselőkre annak érdekében, hogy rúgják ki a Burisma esetleges korrupciós ügyeit vizsgáló főügyészt. A cikkben elsősorban egy 2015-ből származó e-mailre fókuszált, amelyben a Bursima egyik tanácsadója megköszönte Hunter Bidennek - aki 2014 és 2019 között volt a vállalat igazgatóságának a tagja -, hogy meghívta őt Washingtonba találkozni az alelnökkel.

 

Az amerikai elnökválasztás hajrájában napvilágot látott cikk érthetően nagy port kavart, még a jelöltek esélyeit is befolyásolta valamelyest a fogadóirodák oddsai alapján.

Ám a Twitter megakadályozta a hírről szóló link megosztását, ami azért figyelemre méltó a BBC beszámolója szerint, mert a fősodrú médiában megjelenő anyagokat eddig nem cenzúrázta a vállalat.



Ráadásul az olvasókat félrevezető módon a linkre kattintva nem az jelent meg, hogy a Twitternek kétségei volnának a közölt tartalom tényszerűségét illetően, hanem a "lehetséges, hogy nem biztonságos" kiírással inkább azt sejtették, hogy vírusveszélyt hordozhat a tartalom. Később azt a magyarázatot fűzték a tiltáshoz, hogy a cikk szerintük "hekkeléssel" szerzett anyagokat tartalmaz, ugyanis állítólag abban a szervizben készültek a mentések a levelezésről, ahova Hunter Biden leadta a készülékét javíttatni. Ezt alátámasztandó a New York Post néhány, a notebookról származó - egyébként semleges - privát képet is közölt az ifjabb Bidenről. A Twitter később még azt a magyarázatot is adta, hogy kérdéses valóságtartalmú anyagoknál a sztenderd eljárás része a tényellenőrző szolgáltatóknak megfelelő időt biztosítani a megosztások engedélyezése előtt.

 

Jack Dorsey, a Twitter vezérigazgatója azonban később elismerte, hogy hamarabb kellett volna tájékoztatniuk a felhasználóikat a megosztások blokkolásának valós okáról.

Ennyivel azonban várhatóan nem ússza meg Dorsey, hiszen az amerikai szenátus bírói bizottsága jövő kedden szavaz majd arról, hogy a vezérigazgatót beidézzék-e meghallgatásra az ügyben, és több republikánus honatya jelezte is már, hogy az igen gombot fogja megnyomni.

 

A BBC által megkérdezett médiaszakértő azt hangsúlyozta, hogy az álhírek terjedése elleni harc miatt - különösen választási kampányok idején - nagyobb nyomás nehezedik a közösségi médiára, ám ez számos kérdést vet fel azzal kapcsolatban, hogy mi a moderálás elfogadható szintje. Míg a Facebook esetében korábban is számos megosztó moderálási eljárásról lehetett hallani, a Twitter esetében precedensnek minősül a jelenlegi eset. A szakértő megjegyezte: a republikánusok - és a világ más részein a jobboldal képviselői - többször sérelmezték, hogy negatív módon érzik elfogultnak a közösségi média tartalomkorlátozási gyakorlatát az általuk vallott ideológiával szemben. Mások mellett Donald Trump amerikai elnök azt sürgette, hogy a jelenlegi jogszabályok átalakításával tegyék felelőssé a platformokat a felületükön megjelenő tartalmakért, hasonlóan, a kiadókhoz.

Borítókép: Pixabay

Tovább szólhat az Érd FM 101,3

2020. október 22.

Hét évvel meghosszabbította az Érd FM 101,3 rádiós jogosultságát a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa. A testület további döntéseket is hozott e heti ülésén.