Az unalomig ismételgetett digitális átalakulás nem csak a számtalan jóléti előnyt hordozza magában, hanem lehetőséget nyújt arra, hogy egyes fontos és kevésbé fontos minket érő információk illetéktelen kezekbe kerüljenek. A kanadai gyártású Black Code betekintést enged a manipuláció, a megfigyelés és a cenzúra újabb korába és a kibertér uralásáért folyó harcba.

Egy jól elkészített dokumentumfilm húsbavágóbb képet tud adni az aktuálisan taglalt problémáról, mintha csak a híreket olvasnánk, legyen szó környezetvédelemről, háborús helyzetről vagy épp kiugrott szcientológusok által elmesélt történetekről.

Nincs ez másképp a Black Code (Fekete kód) esetében sem, amely egyes dolgok elrejtéséről, egyes dolgok felszínre hozásáról szól. Azt már tudjuk, hogy az e-mailjeinket könnyen fel lehet törni, a webkameráinkon keresztül figyelhetnek minket, de vajon meddig mennek el az illetéktelen behatolók?

Senki sincs biztonságban

„Egyik létesítmény sem kijátszhatatlan, mindig megvan az útja, hogy információkat találjanak és kivegyenek. Sokan erre azt mondják, hogy »nincs titkolni valóm, elolvashatják az e-mailjeim, nincs bennük semmi«. A probléma nem itt kezdődik. Ha nincs titkosság, akkor nincs demokrácia. Ha nincs titkosság, akkor nincs piacgazdaság”

– hangzik el az állítás a Jon Karlungtól, a svéd internetszolgáltató vállalat, a Bahnhof elnök-vezérigazgatójától.

A Black Code képsorai szerint márpedig nem nagyon van titkosság egyes helyeken. A produkció elsősorban a szegényebb, zavargások sújtotta régiók országait veszi górcső alá, teszi mindezt úgy, hogy a Citizen Lab munkatársainak szakkommentárjait élvezhetik a nézők.

Fotó: Citizen Lab meeting - Black Code

 

Tibet, a béke szigete?

A film ugyanakkor nemcsak a felsoroltakról, hanem a kiszolgáltatottságról, félelemről és erőszakról is szól. Az első megrázó jelenet a tibeti Golog Jigme-hez fűződik, akit 2008-ban tartóztattak le, mert filmet készített a kínai megszállásról. Elmondása szerint 300 rendőr tört rájuk, majd feldúlták a házukat. Elfogta a félelem, ezért kikapcsolta a telefonját, mert tudta, hogy majd megpróbálják felhívni. A rendőrök fegyvert szorítottak a fejükhöz, majd utasítottak, hogy mindenki vegye elő a telefonját. Golog ekkor bekapcsolta a mobilját, amely hangosan megcsörrent. Ennek következtében a rendőrök gumibotokkal és a puskatussal elverték. Golognak később sikerült Indiába elmenekülnie.

 

Fotó: Golog Jigme mesél - Black Code


Facebook-háború

Hasonló Wjd Dhnie szíriai újságíró története, akinek az egyetlen bűne a Facebook-használat volt. Mivel azzal, hogy kifejezte a rezsimről alkotott negatív véleményét, nem követett el semmilyen törvénybeütközőt, nem tudták letartóztatni. Ugyanakkor kapott egy megkeresést, amelyben azt kérték tőle, hogy „menjen be hozzájuk, szeretnének feltenni pár kérdést”. Elment a kért helyszínre, ahol bekötötték a szemét, majd tovább utaztatták. Ezt követően bemutatták egy „nyomozónak”, aki szembesítette a Facebook-bejegyzéseivel. A későbbiekben egy „repülő szőnyeg” nevet viselő faszerkezetre kifeszítették és megkínozták.

Szerencsés találkozás

A Black Code, amellett, hogy bemutat több az imént leírtakhoz hasonló sztorit, teret enged az aktivisták erőfeszítéseinek is. Brazíliában történt egy szerencsés eset, amely Bruno Teles nevéhez fűződik, aki révén egy komoly rendőri manipuláció lepleződött le. Bruno egy zavargás alkalmával menekülni kényszerült, a hatóság emberei azonban utolérték és sokkolóval a földre kényszerítették. A későbbiekben ezt azzal magyarázták, hogy az aktivista egy molotov-koktélt dobott közéjük. A rendőri fogva tartás során Bruno egy helyre került a Mídia Ninja egyik újságírójával (aki a hasonló eseményeken a telefonján keresztül élő közvetítést biztosít), így felkerült róla az internetre egy videó, amelyben elmondja a valóságot. A sok megosztásnak, rákeresésnek köszönhetően kiderült, hogy az igazi elkövető egy civilruhás rendőr volt, aki a molotov-koktéllal akarta legitimizálni a hatósági beavatkozást.

 

Fotó: A Mídia Ninja újságírója - Black Code

 

Az érdeklődők a produkciót megtekinthetik a holnap elstartoló Verzió fesztiválon, illetve november 16-én a Corvinus Egyetemen 5 órakor, ahol a témával kapcsolódóan a Tresorit ügyvezetője, Lám István tart előadást. A film előzetese itt tekinthető meg.

A cikk szerzője Béres Máté

Nézze meg Béres Máté teljes profilját a Ki Kicsoda? oldalunkon.