Kövess minket!

Médiapiac

Fókuszban a digitális földfelszíni platform: kistévéből nagytévé?

A PwC a digitális földfelszíni platform üzleti értékét vizsgálta az Antenna Hungária és a Médiapiac közös rendezvényén. Sere Péter többek között felvázolta, hol húzódhat a határ kis- és nagytévé között, s milyen közönségarány mellett válik a hirdetők számára annyira vonzóvá egy csatorna, hogy az a reklámpiacon is jelentős játékos legyen. Utóbbi paramétereknek jelenleg két tévé felel meg, de néhány szereplőnek még gondolkodni valót adhat a képlet. Nem mindegy a terjesztési mix sem.

Az Antenna Hungária és a Mediapiac.com május 23-án közös rendezvényt tartott a digitális földfelszíni platform média- és reklámpiaci vonatkozásairól ügynökségi és televíziópiaci döntéshozók részvételével. Az ott elhangzott előadások – köztük Sere Péter prezentációja – elérhetőek a Konferencia menüpontban, ezen a linken.


Sere Péter

“Az elmúlt pár év tartós válságot hozott a magyar médiapiacon, ezen belül is a hirdetési árbevételek estek jelentősen. A hozzáférésért fizetett összegek viszont nem csökkentek olyan mértékben: a fogyasztók továbbra is fizetnek az internetért, a kábeltévéért, vagy az újságokért. Összességében viszont a hirdetők visszafogottsága miatt a magyar piac rendre alulteljesít más, hasonló adottságokkal rendelkező piacokhoz képest” – elemezte a helyzetet Sere Péter, a PwC távközlés és média ágazatokért felelős vezető menedzsere az Antenna Hungária és a Mediapiac.com közös rendezvényén.

Ennek következtében felerősödött az a gondolkodás, amely a csökkenő hirdetési bevételek helyett más forrásokra helyezné a hangsúlyt. “Az internetes, a nyomtatott és a televíziós piacon is fontossá vált az a gondolat, hogy a hozzáférésért közvetlenül a fogyasztóktól is pénzt kell kérni” – mondta el a szakember, aki szerint ez a gondolkodás alapvetően a rövidtávon kiesett hirdetési pénzek kompenzálását szolgálja. Hozzátette: hosszútávon nem tartanak a reklámpénzek eltűnésétől, és a prezentációjában hozott példák éppen azt támasztják alá, hogy “nagyszerű ingyenes üzleti modellek léteznek”. Erre Sere Péter szerint olyan médiamárkák jelentik a példát, mint a Metro, a Google, a Facebook, vagy a televíziós piac legsikeresebb szereplői. Mindez azt jelenti, hogy az ingyenes és fizetős üzleti modellek hosszú távon képesek együtt élni.

A PwC tanácsadóinak szavaiból kiderült, a televíziós piac e szempontból különösen érdekes, mivel az ingyenes modellen belül jelenleg technológiai váltás zajlik: az analóg televíziózás helyére a digitális műsorszórás lép. “Nagyon izgalmas kérdés, hogy az analóg földfelszíni tévénézők a jövőben a digitális földfelszíni platformot választják-e. Ugyancsak érdekes lehet, hogy marad-e akkora kritikus tömeg ezen a platformon, amely hirdetői szempontból fontos, és ezáltal a platform a jelenlévő műsorszolgáltatóknak vonzó. Az jelenleg jól számszerűsíthető erre a több mint 800 ezer, a földfelszíni platformot elsődlegesként használó háztartásra, hogy az RTL Klub és a TV2 számára milyen bevételi fölényt jelent a jelenlét. Az kérdés, hogy a digitális migráció nyomán hogyan változik ez az érték.”

Az, hogy a digitális földfelszíni platformra milyen módon és mértékben vándorolnak át az analóg földfelszíni tévénézők, és mennyiben változik e fogyasztók hirdetéspiaci értéke, a szakember szerint még nem eldöntött kérdés. Ahogyan az sem, hogy milyen jelentősége lehet a DVB-T platform növekedése szempontjából az egyéb digitális platformszolgáltatások átvándorlóinak, bár erről az Ipsos adatai már szolgálnak némi információval. “Minden esetre hosszú tanulási folyamatra számíthatunk. Ilyen volt az is, ahogyan a piac kialakította a sokcsatornás kínálatot az elmúlt 15-20 évben. Az Antenna Hungária által kínált MinDig TV mindössze 2009 óta van jelen, a fizetős MinDig TV Extra pedig még később lépett a piacra, tehát nyilvánvalóan időbe telik a márkaismertség és –elismertség felépítése. Sikeres digitális átállás esetén a földfelszíni platform elismertsége és népszerűsége mindenképpen erősödhet. Eközben egyébként egy másik, szintén hosszabb távon izgalmas trend is érezteti hatását: az online tévézés terjedése, amelyet a távközlési hálózatok fejlődése és az eszközök sokasodása is erősít. A küzdelem tehát még több szereplőssé válhat az ingyenes és a fizetős multi csatornás kínálat között.”

Sere Péter az előadás során egy érdekes összefüggést is felvázolt: Mivel a TV2 és az RTL jelenleg az ingyenes platformon is elérhető, ezért adott kampány során magasabb közönségarányt érhetnek el, így reklámpiaci részesedésük is magasabb nézettségi arányuknál. Általánosságban is elmondható, hogy nagyobb közönségarányú csatornák a reklámpiaci tortából jóval nagyobb szeletet tudnak kihasítani, azaz a két tényező közötti összefüggés nem lineáris. “Kritikus, hogy ezen a görbén hol található az az inflexiós pont, amelyet elérve a csatorna attraktivitása lényegesen megnő a hirdetők számára, s így kistévéből nagytévé lehet. A PwC becslése alapján a választóvonal valahol 10-15%-os közönségarány körül van. Ennek az átlépése után válhat egy tévé a reklámpiacon is jelentős játékossá, és e szempontból izgalmas, hogy mely platform adja hozzá az ehhez szükséges plusz 4-5 százalékot. Összeadható ez több platformról is, de ott van az Antenna Hungária a maga több mint 800 ezres platformjával, ami alkalmas a határ átlépésére. Ez egyben rávilágít arra is, hogy egy tévé sikeréhez nem elég a jó tartalom, hanem a terjesztés legalább ilyen fontos. Ahogyan egy-egy platform hozzáadása közelebb vihet a nagytévé pozíciójához, amely a hirdetési piacon is értelmezhető szereplő, úgy egy-egy platformról lejőve mérlegelni kell, hogy akkor esetleg az adott márka ismét kistévévé lesz, amely alapvetően a műsordíjakra alapozhat.”

Hol van az inflexiós pont?

Miközben a nézettségi versenyben kialakult egy egyértelmű középmezőny, azt nehezebb megállapítani, hogy hány szereplő számára lehet reális a “kistévé-nagytévé” váltás. Kérdésünkre ugyanakkor Sere Péter jelezte: a hazai reklámpiac mérete nem valószínűsíti, hogy sok piaci szereplő lehet erre alkalmas, valahol az előadásban – hipotetikus – példaként hozott Viasat3, Story TV nagyságrendje táján érdemes keresgélni ezeket a tévéket. “Egy német vagy francia FTA (free to air) piac jóval több erős szereplőt bír el, itthon lehet, hogy csupán néhány ilyen tévé élhet meg. Egyelőre tartósan kétszereplős a szegmens, és a képlet szempontjából nagyon izgalmas kérdés, hogy pontosan ez a két szereplő, azaz az RTL Klub és a TV2 milyen stratégia mentén képzeli el a jövőjét.”

A szakember szerint összességében a tévés piac akár még nőhet is, ezt támasztja alá a PwC évente publikálásra kerülő “Szórakoztatóipari és médiapiaci körkép” című tanulmánya. “Ha valaki ezt a piacot akarja támadni, és onnét a lehető legtöbb pénzt elhozni, akkor számára kritikus lesz, hogy mekkora nézettséget képes produkálni, hány háztartást ér el, és milyen terjesztési mixszel teszi ezt.”

 

A DVB-T platformmal foglalkozó cikksorozat támogatója a MinDig TV és a MinDig TV Extra szolgáltatások üzemeltetője, az Antenna Hungária.

Médiapiac

Megújul az M2 Petőfi TV

Friss arculattal, új műsorokkal jelentkezik a közmédia zenés ifjúsági csatornája.

Közzétéve:

A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) gyártóbázisának épületei és a főváros III. kerületében, Óbudán, a Kunigunda útja 64. alatt, előtérben az M2 Petőfi TV logója, fotó: MTVA/MTI/Zih Zsolt

Az M2 Petőfi TV a Petőfi Rádió műfajgazdag, magyar kínálatához igazodó, sokszínű tartalommal várja nézőit, a fiatalok igényeire szabott, aktuális témákkal – közölte a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) Sajtó és Marketing Irodája szerdán az MTI-vel.

A csatorna új, saját gyártásában készült egyedi tartalmakkal, élő közvetítésekkel, fesztiválok, koncertek, szórakoztató programok bemutatásával, filmes és ismeretterjesztő adásokkal, a fiatalok mindennapjait érintő témákkal várja a nézőket.

A megújulás szoros együttműködésben valósul meg a Petőfi Rádióval, láthatóvá téve a rádiós műsorvezetőket.

A közlemény szerint a csatorna kiemelt célja, hogy napjaink magyar slágereinek, a fiatal feltörekvő, értékteremtő zenei teljesítményt nyújtó zenészeknek bemutatkozási lehetőséget biztosítson a Petőfi Rádió tehetségkutató törekvéseivel szoros együttműködésben.

A tavaly októberben megújult rádióadónak már több ezer felvételt küldtek az új, valamint a széles körben még nem ismert előadók.

Tehetségük kibontakoztatásában, dalaik terjesztésében vállal hangsúlyos szerepet – műfaji megkötés nélkül – a magyar zenei médiumok között egyedüliként a két csatorna – emlékeztetnek a közleményben.

Mint hozzáteszik, a tehetséggondozás mellett fontos törekvésük a múlt könnyűzenei örökségének gondozása, hogy a hazai könnyűzene legendás alakjait közelebb hozzák az ifjúsághoz. A nézők ennek részeként több évtizede készült, zenei ritkaságnak számító archív koncertfelvételeket, interjúrészleteket is láthatnak.

Íme az újdonságok

Az elmúlt évekhez hasonlóan minden hétköznap 21 órától élő műsor várja majd a nézőket. Az Esti Kornél című műsorban különböző zenei formációk aktualitásait mutatják be, de előtérbe kerül az előadók színpadon túli élete, például kedvenc sportjuk, hobbijuk vagy karitatív tevékenységeik.

Az adások továbbá rávilágítanak arra is, hogyan kapcsolódik össze a zene egyéb művészeti és más területekkel. A műsorvezetők között a már jól ismert csatornaarcok szerepelnek, így Csitári Gergely, Pató Márton, Csapó Dóra, Hernandez Vivien, Matthesz Flóra és Tótfalusi Fanni.

A tévéadó újdonságai közé tartozik az élő műsor után következő zenés kívánságműsor. A Mit kíván? című műsor adásaiban válogatást adnak a Petőfi Rádió kívánságműsorának legnépszerűbb dalaiból, valamint zenei témákban megszólaltatják az utca emberét.

Szombat esténként 20 órától a Petőfi Rádióból ismert műsorvezetők, Mák Kata, Fekete László, Habóczki Máté, Szani Roland és Szikora Tamás várják a nézőket a Házibuli című zenés műsorral. Minden adás egy hazánkban népszerű zenei stílust, illetve sokakat foglalkoztató, a dalokban gyakorta megjelenő emberi érzelmet jár körbe különböző rovatokban.

Az adások után szombaton 22 órától koncert- vagy zenés filmet ad a csatorna.

A csatorna népszerű koncertműsora, az Akusztik továbbra is jelentkezik vasárnaponként 20 órától, valamint folytatódik az A38 hajó színpadán és a Kulisszák mögött – az A38 hajón, az A38 Archív és az A38 BESZTOF a zenei szerkesztők válogatásában, a legjobb hazai produkciókkal, érdekességekkel – olvasható a közleményben.

Tovább olvasom

Médiapiac

Vizsgálat indult az EU-ban az Apple, a Google és a Meta ellen

Az Európai Bizottság vizsgálatot indított az Apple, a Google és a Meta vállalat ellen, hogy megfeleltek-e a digitális piacokról szóló szabályozásnak (DMA) – jelentette be Margrethe Vestager digitális korra felkészült Európáért felelős uniós biztos.

Közzétéve:

MTI/EPA/Caroline Brehman

Margrethe Vestager brüsszeli sajtótájékoztatóján közölte:

az előzetes vizsgálatok eredményei szerint feltételezhető, hogy az érintett vállatok nem kezdték meg a hónap elején életbe lépett, átjárhatósággal és versennyel kapcsolatos előírásokat tartalmazó szabályozás szerinti kötelezettségek betartását.

A szabályozás szerint az “alapvető platformszolgáltatásokat” nyújtó, kapuőrnek nyilvánított vállatoknak fel kell számolniuk azokat a zárt technológiai rendszereket, amelyek a fogyasztókat egyetlen vállalat, főként saját termékeinek vagy szolgáltatásainak használta felé terelik. Kiemelte, a szabályozás előírja, hogy a vállalatoknak lehetővé kell tenniük, hogy “ingyenesen tereljék” a felhasználókat alkalmazásboltjain kívüli ajánlatokhoz.

Az Európai Bizottság szeptemberben hat szolgáltatót minősített kapuőrnek, az Alphabet, az Amazon, az Apple, a ByteDance, a Meta és a Microsoft céget.

Az uniós biztos szerint az Európai Bizottság “gyanítja”, hogy az érintett vállatok által bevezetett intézkedések nem tesznek eleget a DMA szerinti kötelezettségeiknek. Az uniós bizottság mélyreható vizsgálata során arra keres választ, hogy a Google és az Apple teljes mértékben betartja-e a DMA szabályait, amelyek megkövetelik a technológiai cégektől, hogy lehetővé tegyék, hogy az alkalmazásboltjaikon kívül elérhető ajánlatokhoz irányítsák a felhasználókat. Az uniós bizottság aggodalma szerint a két vállalat saját ajánlataikon kívüli választás esetén “különféle korlátozásokat” alkalmaz, beleértve egyebek mellett díjak felszámolását.

A gyanú szerint a Google nem tartja be azokat az előírásokat, amelyek megakadályoznák, hogy a technológiai óriáscégek előnyben részesítsék saját szolgáltatásaikat a riválisokkal szemben.

“Az Európai Bizottság aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a Google és az Alphabet keresőfelületeiken előnyben részesítik saját szolgáltatásaikat” – mondta.

Közölte továbbá: az előzetes vizsgálatok szerint az Apple alternatív alkalmazásboltokra vonatkozó új díjstruktúrája és az Amazon keresési találatokra vonatkozó rangsorolási gyakorlata szintén aggályokat vet fel. Az Apple intézkedései, beleértve a webböngésző keresési képernyőjének kialakítását, megakadályozhatják a felhasználókat abban, hogy gyakorolják a szabad szolgáltatásválasztás jogát saját rendszerén belül. Az uniós bizottság a Meta esetében a felhasználók adatainak kezelése és a díjköteles szolgáltatások fizetési feltételeivel kapcsolatosan vizsgálódik majd – tájékozatott.

Az Európai Bizottság közölte: vizsgálata során bizonyítékokat és információkat gyűjt a felvetődött gyanúk tisztázására, az eljárást 12 hónapon belül le kívánja zárni.

Jogsértés esetén a brüsszeli testület az érintett vállalat teljes, globális forgalmának 10 százalékáig terjedő bírságot szabhat ki. A bírságok ismételt jogsértés esetén akár 20 százalékot is elérhetnek.

Folyatódó jogsértések esetén az Európai Bizottság további lépéseket is tehet, például kötelezheti a vállalatot egy üzletág vagy annak egy részének eladására, vagy megtilthatja a rendszerszintű meg nem feleléshez kapcsolódó szolgáltatások nyújtását.

Borítókép: a Google amerikai informatikai óriáscég logója a Nemzetközi Szórakoztatóelektronikai Kiállításnak (CES) otthont adó épületen Las Vegasban 2023. január 10-én

Tovább olvasom

Médiapiac

Komoly karriert futott be a közmédia Országjáró című műsora

Eddig is több díjjal jutalmazták a hat éve futó műsort – mondta Siklósi Beatrix, a Kossuth rádió csatornaigazgatója az M1 műsorában hétfőn.

Közzétéve:

Róka Ildikó szerkesztő, gyártásszervező (b) és Móczár István rendező, operatőr (k) átveszi a Duna Televízió és a Duna World csatornán futó Ízőrzők című műsornak járó Hungarikum Liget Média-díjat Lezsák Sándortól, a Magyar Országgyûlés alelnökétõl (j2), Lezsák Sándorné Sütõ Gabriellától a Hungarikum Liget alapítójától (j) és Balogh Lászlótól, a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriumának elnökétől (b) a veszprémi díjátadó gálán 2024. március 21-én, fotó: MTI/Vasvári Tamás

Siklósi Beatrix annak kapcsán beszélt erről, hogy a közmédia két műsora, a Kossuth rádión hallható Országjáró és a Duna csatornán látható Ízőrzők sorozat múlt héten elnyerte a Hungarikum Liget Média-díjat.

A csatornaigazgató elmondta, büszke a műsort készítő csapatra, amelynek tagjait mindenhol nagy szeretettel várják.

A munkatársak óriási munkát végeznek, hétről hétre egy ötórás műsort állítanak össze

– mutatott rá.

Domokos István, az Országjáró felelős szerkesztője, műsorvezető arról beszélt, hogy

a műsor fennállása óta eddig 457 településen jártak és 13 500 riportalanyt szólaltattak meg. Mint mondta, a műsor kaput nyit a világra, megmutatja a helyben élők mindennapjait, az emberi értékeket, kincseket, amire az ott élők büszkék, a műsor készítőinek pedig fontos, hogy ezeket bemutathatják.

A díj megtiszteltetés számukra, és öröm volt a díjátadón újra találkozni azokkal az emberekkel, akiket a műsorban már bemutattak – mondta Domokos István.

Siklósi Beatrix közölte, hogy a díjjal járó 1,5 millió forintot az Országjáró stábja a Jónak lenni jó! jótékonysági kampány legutóbbi kedvezményezettjének, a koraszülött gyermekek fejlesztését segítő Semmelweis Fejlődéstámogató Központnak ajánlotta fel.

Tovább olvasom