Médiapiac
Fókuszban a tematikus tévénézők
A TV2 után az Atmedia televíziós sales house is azzal az üzenettel jelentkezett, hogy nem minden az óriási nézettség. A GfK-val készített kutatás keretében a tévézési motivációkkal, a tartalom vs. csatorna fontosságával, a tartalmakkal szembeni elköteleződéssel foglalkoztak. Emellett azt is megvizsgálták, hogy mely csatornák nézői költenek a legtöbbet FMCG termékekre, s hogyan élik meg a tévézők a reklámblokkokat.
Több néző, mint pénz
A GfK-val közös kutatással jelentkezett a nemrégiben arculatot váltott Atmedia televíziós sales house, melynek célja, hogy ráirányítsa a figyelmet a mennyiségi tényezőkön túl a minőségiekre is a tévépiacon. A verseny élesedik a legnagyobb médiatípusnál is, s ennek egyik dimenziója az országos és a tematikus tévék küzdelme.
Mostanra a tévés háztartások négyötöde sokcsatornás (az ő körükben készült a felmérés is). A tematikus adók együttesen 2007-ben még csak 33 százalékkal részesedtek a 18-49 évesek körében a nézettségi tortából, ez 2010-re 48 százalékra nőtt. Az Atmediának és a többi tematikus salesesnek az jelent “gondot”, hogy a reklámbevételekből viszont csak 24 százalékkal részesednek. Igaz, ez az arány 2007-ben még csak 15% volt.
Az általa képviselt csatornák összesített kereskedelmi közönségaránya alapján harmadik Atmedia szerint ez a két, egyelőre igen csak távolálló arány akkor közelíthető jobban, ha a médiatervezők, hirdetők figyelembe vesznek bizonyos minőségi jellemzőket is, egyfelől a nézőközönség, másfelől a néző-tartalom kapcsolat szempontjából.
Nem mindenki bambul a képernyő előtt
A GfK három csoportot eredményező szegmentálást végzett a megkérdezett sokcsatornás nézők körében. Eszerint a magyar nézők 43 százaléka hozza a passzív tévénéző sztereotípiáját, aki leül a képernyő elé, különösebb cél nélkül kapcsolgat, a tévé nem a hobbija, inkább csak egy jó időkitöltési eszköz.
Ennél egy fokkal érdekesebbek a szintén sokat tévéző tévérajongók (30%). Ők nemcsak, hogy sokat ülnek a képernyő előtt, de igazán szeretik is azt, amit látnak. Számukra a televízió nem puszta időelütési, menekülési vagy unaloműző eszköz, hanem hobbi, olyasmi, amire jobban figyelnek, mint a passzív csoport.
A hirdetők számára igazán érdekes csoport minőségi értelemben azonban a szelektív tévénézőké lehet. E célcsoport a megkérdezettek 27 százalékát teszi ki. A szelektív nézők sokkal kevesebbet ülnek a képernyő előtt, mint a másik két csoport, s ha már leülnek, azt okkal teszik. Számukra nem a csatorna, annak imázsa számít, hanem a konkrét tartalom, ami miatt nem más szórakozási/tanulási formával töltik az idejük, hanem éppen a tévével.
Az látható, hogy az egyes műsortípusokkal szembeni érdeklődést tekintve általában eléggé hasonló mintázat érvényesül az egyes szegmensekben, vannak ugyanakkor markáns eltérések a tematikus tévék közönségében felülreprezentált szelektív tévénézők esetében. Az átlagnál messze jobban érdeklik őket a hírműsorok, a tudományos és ismeretterjesztő programok, messze átlag alatt vannak viszont a szappanoperák és a valóságshow-k esetében.
NatGeo nyomulás
A megkérdezett sok csatornás nézők elköteleződési listája alapján az látható, hogy nem sok hely jut az országos tévéknek. A teljes megkérdezetti tábor legnagyobb kedvence az r-time értékesítette Discovery, melyet a National Geographic két csatornája követ. Az országosok közül az első tizenötbe itt csak az RTL Klub fért be.
A tévérajongók három kedvence csak sorrendileg tér el: a NatGeo az első, a Discovery a második, és a NatGeo Wild a harmadik. Az RTL Klub itt is egyedül szerepel országosként, s ezen a listán is a kilencedik.
A passzív tévénézők szintén a NaGeo-t tették az első, a NatGeo Wildot pedig a harmadik helyre, a második helyre viszont az Atmedia értékesítette Spektrum került. E listán már két országos tévé is toplistás: az RTL Klub a 6., míg a TV2 a 12.
A szelektív tévénézők a Discovery, Spektrum, NatGeo hármasra esküsznek. Viszont e célcsoport sajátosságából eredően a két országos kereskedelmi tévé a kanyarban sincs, az m1 viszont a 10. helyre tudott becsusszanni.
Dr. Csontot és Gordon Ramsay-t is nagyon szeretjük
A sorozatok toplistáján Dr. Csont (RTL Klub, Cool TV) az első, melyet a Dr. House (TV2, Viasat3, AXN) és a CSI franchise (RTL Klub, AXN, CoolTV, Viasat3) követ. Ezek tehát jellemzően olyan műsorok, amelyeket mind országos, mind tematikus tévék vetítenek. Az első olyan sorozat, amely csak tematikus tévén ment a közelmúltban, a hetedik helyen szereplő Mr. Bean (Comedy Central).
Az életstílus műsorok dobogósaiból kettőt a TV Paprika foglal el: Gordon Ramsay-é az első, Nigelláé a harmadik hely. A második pozíciót szintén főzőműsor, méghozzá a Stahl konyhája szerezte meg.
A szórakozás látványosan a nagy országosok terepe. Az első két helyet az RTL két műsora, az X-Faktor és a Csillag születik hozza el, míg a harmadik helyre egy igazi nagy öreg, a mostanság a Comedy Centralon látható Hofi futott be.
Az sem csoda, hogy a tudományos, ismeretterjesztő és utazási műsorok terén viszont a tematikusok kaszálnak. Az első hely a Hogy készült? című műsoré, melyet A túlélés törvényei és az Állati rekordok követ. Érdekes, hogy a Spektrum magyar gyártású sorozata, a számos díjat elnyert On the Spot csak a tizennegyedik. Az is igaz ugyanakkor, hogy alig van magyar alkotás e listán.
Az országos tévéken lassabban telik a reklámblokk
A megkérdezetteket leginkább a reklámblokkok hosszúsága zavarta (88%), ezt a több blokkban való ismétlés (81%) követte. A szponzoráció a válaszadók számára kevésbé zavaró, mint a klasszikus blokk, ezt 78% állította. Érdekes, hogy 76 százalék érzékelte úgy, hogy a két országos kertévén hosszabbak a reklámblokkok, mint a tematikus csatornákon.
Persze a hossz megítélése leginkább percepciós kérdés, hiszen a két országos tévénél sem ugyanolyan hosszúak a blokkok, ahogy a tematikus tévék is eltérő stratégiákat követhetnek a törvény adta keretek között. A blokkok számával, hosszúságával a tévék időről-időre kísérleteznek, jelentős mértékben épp reklámhatékonysági okokból.
Akár országos, akár tematikus tévékről van szó, a hosszú reklámblokk alatt a válaszadók kb. háromnegyede elkapcsol. Ebben némi különbség van a tematikusok javára, ott “mindössze” 73% vált csatornát, szemben az országosok 73 százalékával. Sokat elmond a reklámok általános eléréséről, hogy még a tematikus tévéken is csak 16% nézi meg a reklámblokkot, ha az hosszú, az országosoknál még kisebb, mindössze 10% az arány.
A rövid blokkoknak jóval nagyobb az esélye, hogy a nézők ott maradjanak, ezt több korábbi kutatás is igazolta (pl. éppen az RTL Klubé). A Gfk friss adatai alapján itt húznak el igazán a tematikus adók: a reklámblokkot megtekintők aránya 51%, szemben az országosoknál mért 21 százalékkal. 38 százalék azonban így is elkapcsol a tematikus adókról, míg az országosoknál 59% e csoport aránya.
Kérdés, hogy azok, akik nem kapcsolnak el, egyáltalán mire emlékeznek. A GfK szerint a két országos kertévé közönsége 22 százalékban tudja beazonosítani a látott márkákat, míg a tematikusoknál ez 32,6%.
A hirdetőknek az is érdekes információ lehet, legalábbis az FMCG szektor márkái számára, hogy a tematikus adók nézői átlagosan többet költenek e termékcsoportokra, mint a piacvezető országos tévé követői, a TV2 ugyanakkor előrébb van, mint a tematikus átlag az elmúlt félév alapján. Igaz ugyanakkor, hogy a különbségek rendkívül kicsik.
További részletek a csatolt dokumentumban!
Médiapiac
Új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a szlovák kormány
A szlovák közmédia vezetésének megválasztási folyamatát érintő módosításokat, valamint névváltoztatást is tartalmazó új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a pozsonyi kormány szerdán.
A Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) jelenlegi formáját és nevét 2011-ben Iveta Radicová – később idő előtt távozó – liberális kormányának idején hozták létre a Szlovák Rádió (SR) és a Szlovák Televízió (STV) összevonásával. Az RTVS élére később a legnagyobb szlovák kereskedelmi televízió egyik korábbi vezetőjét nevezték ki, és számos vitatott változtatásra is sor került, amelyekkel kapcsolatban az intézményt nem egy bírálat érte, egyebek mellett hírszolgáltatásának kiegyensúlyozottságát megkérdőjelezve.
A Robert Fico kormánya által most elfogadott – a pozsonyi törvényhozás liberális ellenzéke által élesen bírált – törvényjavaslat a TASR közszolgálati hírügynökség közlése szerint egyebek mellett módosítja az intézmény nevét, amelyet a jövőben Szlovák Televízió és Rádiónak (STVR) hívnak majd, de megtartja annak összevont formáját.
A javasolt új törvény által bevezetett érdemi változtatások egyike az intézményvezető megválasztásának folyamatát, konkrétan a vezérigazgatót megválasztó kilenctagú közmédiatanács összetételét érinti. A közmédiatanács tagjait eddig a parlament választotta egy speciális forgószabály alapján. A jövőben a tagok közül négyet a kulturális miniszter jelöl majd. Az új közmédiatörvény hatálybalépésével a szlovák közmédia jelenlegi vezetésének megbízatása megszűnik majd.
Az új jogszabály változást hoz majd a szlovák köztelevízióban sugározható reklámok mennyiségével kapcsolatban is, a teljes adásidő eddig megengedett 0,5 százalékáról 5 százalékra emelve a reklámidő maximális hányadát.
A szlovák miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy reményei szerint a jogszabályt még nyáron elfogadja a parlament.
Borítókép: Robert Fico szlovák kormányfő
Médiapiac
Reklámriport miatt bírságolt a médiatanács
Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.
Megsértette a műsorszámok támogatására vonatkozó törvényi rendelkezést a TV2 a Trendmánia (9. évad 40. rész) című műsorszám december 16-án sugárzott adásával – mondta ki a médiatanács április 23-án meghozott határozata.
A műsorrészt egy szépségipari cég üzletében vették fel, amelynek polcain márkanévvel ellátott szépségápolási termékek voltak láthatóak, amelyek egy részét a riporter ki is próbálta, illetve jótékony hatásukról beszélgetett az üzletvezetővel – írták.
Mindezek miatt a testület a műsorszámot reklámriportnak tekintette, és 500 ezer forint bírsággal sújtotta a TV2-t, a jogsértés ismételtségére tekintettel pedig 25 000 forint megfizetésére kötelezte a csatorna vezető tisztségviselőjét.
A közlemény szerint nézői bejelentés alapján, a kiskorúak védelme szempontjából vizsgálta a médiatanács az M4 Sporton február 28-án 18 óra 46 perctől sugárzott MOL Magyar Kupa DVSC-Ferencvárosi TC-nyolcaddöntőt a műsorszámban hallható trágár nézői bekiabálások miatt.
A testület figyelembe vette, hogy az élőben közvetített sportműsorszám szerkesztésére a médiaszolgáltatónak éppúgy nem volt lehetősége, mint a sugárzás időpontjának megválasztására, ezért nem indult hatósági eljárás a médiaszolgáltatóval szemben.
Ugyanezen az ülésén két rádiós frekvenciára kiírt pályázati eljárást is eredményesnek nyilvánított a médiatanács: a Fonyód 101,3 MHz és a Siófok 92,6 MHz helyi vételkörzetű rádiós médiaszolgáltatási lehetőségek kereskedelmi jellegű használatára kiírt pályázatok nyertese a Radio Plus Kft. lett.
A közlemény szerint nézői észrevétel nyomán kereste meg a médiatanács a cseh társhatóságot Kőhalmi Zoltán – Történjen bármi című, a Comedy Centralon január 1-jén 15 óra 56 perckor sugárzott műsorszáma miatt.
A műsort a médiaszolgáltató korhatárjelölés nélkül sugározta, azonban az a magyar szabályozás alapján a III. korhatári kategóriába (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) tartozna.
Az RRTV megállapította, hogy a műsorszám ugyan nem sértette meg a rádiós és televíziós műsorszolgáltatásról szóló cseh rendelkezéseket, de a társhatóság a magyar jogszabályokra tekintettel felhívta a médiaszolgáltatót, a Viacom CBS Networks International Czech s.r.o.-t, hogy tegyen eleget a magyar törvényben meghatározott, az általános közérdeken alapuló szigorúbb szabályoknak a korhatárjelölés tekintetében, amelyet a műsorszám sugárzásakor elmulasztott feltüntetni.
A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket
Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.
Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.
A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.
A sajátot könnyű…
Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.
… és másét?
De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy
többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti
– jegyezte meg Fáczán Gábor.
S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?
– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.
Sorozat indul!
A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.
Jakubász Tamás