Médiapiac
Forradalom újratöltve
Húsz évvel ezelőtt, a betárcsázós internet korában még senki sem gondolta, hogy az akkoriban vetített scifi, a Mátrix egyes trükkjei rövidesen valósággá válhatnak. Pedig a legóvatosabb becslések szerint is egy paraszthajszálnyira vagyunk attól, hogy a realitás és a virtuális valóság összeolvadjon radikálisan átalakítva a mindennapjainkat.
Különösen a nagy csinnadrattával beharangozott, de átütő sikert el nem ért Google-szemüveg feltűnése, majd a Magyarországot is megőrjítő Pokémon-vadászat óta egyre több szó esik egy olyan fejlesztésről, koncepcióról, amelytől már nem csak a jövőkutatók várják, hogy radikálisan átszabja a világunk.
A technológiához valamelyest értő, az új megoldásokat már kipróbált laikusok is azt gondolják ugyanis, hogy újabb fordulatot hoz a médiafogyasztási, szabadidő-eltöltési, vásárlási szokásainkban, mi több a munkavégzést is forradalmasíthatja.
Nem csak technológia
Ha a kiterjesztett valóság – illetve ennek újabb fejlődési lépcsőfoka, a kevert valóság – névvel illetett megoldások meghonosodnak, a hálózat erőssége és gyorsasága javul, a szükséges technológia fejlődik, a felhőalapú szolgáltatások elterjednek, akkor a piac várhatóan felrobban. Az egyes nemzetközi elemzők arra számítanak, hogy legalább olyan változás áll majd be a mindennapjainkban, mint ami a mobiltelefónia térhódításával bekövetkezett.
A kiterjesztett valóság nyújtotta lehetőségeket elsőként vizsgáló Rolf R. Hainich már egy 2006-ban megjelent könyvében úgy vélekedett, hogy az IT-forradalom következő szakaszában lazulni fog a hagyományos hardverhez való kötődésünk. Nem leszünk többé asztali géphez, mi több, tablethez, mobilhoz, okostévéhez kötve, hanem egyetlen eszköz fogja összekapcsolni számunka a valóságot a virtuális valósággal. Hainich már a kezdetek kezdetén egy olyan technológiában látta a megoldást, amely a fejünkre szerelhető – és leginkább egy okosszemüvegre emlékeztet. Hainich azért sem járt távol a valóságtól, mert – elsősorban – az amerikai hadsereg évtizedek óta olyan technológiát fejleszt, amely a pilóták sisakjának lehajtható szemvédőjére minden lényeges információt kivetít.
S mint köztudott, a mindennapjainkat megváltoztató technológiák jó részét – például a mikrohullámos sütőt vagy akár az internetet – a hadiipari fejlesztéseknek, kísérleteknek köszönhetjük. Ezt a logikát követte a Google Glass is, ami sok tekintetben nagy dobásnak ígérkezett, ám mégsem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Az eszközt 2012-ben mutatta be a cég: a szemüveg lencséje a látott tárgyakhoz illesztett pluszinformációkat, de túlzottan sokat „nem tudott”, ráadásul az ára (1500 dollár, hozzávetőlegesen 380 ezer forint) is borsos volt.
I’ll be back!
– mondta a Médiapiacnak a fejlesztésben élen járó, több országban is jelen lévő Fantastigo ügyvezetője.
Turányi-Vadnay Szabolcs szerint öt éve még akadályokat jelentett a technika: a tabletek, okostelefonok processzora még nem bírta a terhelést, de azóta évente 50 százalékkal fejlődött ezek kapacitása, így a várva várt robbanás rövidesen bekövetkezhet. A kiterjesztett és/vagy a kevert valóság sok mindent jelenthet. A valósághű 3D-s ábrázolásmódot, a videójátékok igazodását a játékos mozgásához, a kép-, illetve arcfelismerést és így tovább. A téma hazai kutatója, Szűts Zoltán a Médiakutató 2011-es őszi számában pedig így írt a kiterjesztett – az angolból vett szakkifejezéssel: augmentált – valóságról:
a tárgyi világ kontextusába a virtuális tárgyak valós időben épülnek be. |
Azt, hogy a koncepció mennyire régi, Szűts Zoltán szerint az 1984-es Terminátor című film is igazolja: a néző több jelenetet is az Arnold Schwarzenegger játszotta robot „szemén”, azaz kameráján keresztül látott.
 |
| A világ a T-800 szemszögéből |
A T-800-as pedig folyamatosan úgy értelmezte a valóságot, hogy a látott dolgokat az adatbázisából kinyert információk segítségével – azok látómezőbe történő kivetítésével – dolgozta fel. Bár a tuti megoldást jelentő okosszemüveg tömeges elterjedése még késik, az okostelefonok – az általuk nyújtott mobilitás révén – már képesek áthidalni a nehézségeket. Ezt igazolja két hazai példa is a közelmúltból.
Tavaly decemberben az egyik áramszolgáltató, az E.ON rénszarvasokkal lepte meg a budapestieket a négyes-hatos villamos vonalán. Persze nem valódi állatokat hozatott északról, hanem kifejlesztett egy mobilos applikációt, amelyet letöltve és az okostelefont a jármű elejére irányítva azt láthattuk a képernyőn, hogy a járművet szarvasok húzzák.
 |
Pár hete pedig a Jobbik dobott be egy ilyen megoldást: mivel az ellenzéki pártot zavarta, hogy a Fidesz csúsztat velük kapcsolatban a plakátokon, készíttetett egy ellenreklámot, amelyet az okostelefon akkor „dobott fel”, ha a felhasználó az adott kormánypárti hirdetésre irányította. (Egyébként Nyugaton a politikusok már előszeretettel használják kampányaikban az augmented reality – AR – megoldásokat.)
Trükkös megoldások
A várva várt forradalom lényege persze az, hogy a VR- (virtual reality) és az AR-megoldások az élet minden területén megjelennek, átalakítják szokásainkat.
A lehetőségek valóban határtalanok. Nézzünk néhány példát a kultúra területéről. Egy okostelefon segítségével egy vár- vagy templomrom mellett, egy kastély egyik szobájában állva szinte minden információt megkaphatunk, amivel egy muzeológus, történész vagy akár a Wikipédia szolgálhat. Ha ráirányítjuk, a telefonunk felismeri a markert, majd önti az információkat: 3D-s csatajeleneteket dob fel, minden oldalról bemutatja a katonák páncélzatát, fegyverzetét, rávetíti a tájképre a szemben álló hadsereg elhelyezkedését. Turányi-Vadnay Szabolcs az utóbbi időben ilyen, uniós támogatású fejlesztéseken dolgozik.
A Gutenberg-galaxis megmentését segítheti, hogy egyre több könyvkiadó él az AR-lehetőségekkel. Különösen a gyerekkönyveknél gyakori, hogy a telefonunk rajzfilmeket rendel hozzá a képekhez. A Guinness-rekordok könyvét is említhetjük példaként: van már olyan kiadása, amelynek segítségével egy kanapén ülhetünk a világ legmagasabb emberével, vagy megnézhetjük, milyen lenne, ha mellettünk lenne például a legnagyobb kutya. És ezek a megoldások forradalmasíthatják a reklámipart is. Közismert, hogy a fiatalabb generációk immunisak a hagyományos hirdetésekkel szemben, a felhasználók által készített (angol szakkifejezéssel: user generated content – UCG) tartalmak viszont virális módon terjednek, csak rá kell venni a fogyasztókat, hogy maguk csináljanak reklámot egy márkának.
Erre pedig az AR-megoldások tökéletesen alkalmasak: az E.ON rénszarvasairól készített „képeket” maguk a felhasználók töltötték fel, osztották meg. Ráadásul az ilyen típusú hirdetések – bár a fejlesztés árát ki kell fizetni – mindent összevetve olcsóbbak is. Egy reklám áráért ugyanis rengeteg lehetőséget kap az adott márka: a plakáton vagy a magazinban látható kép videós reklámokhoz, a cég honlapjához, webshopjához vezethet tovább. Ez megoldhatja a printmédia válságát, hiszen a hirdetők azért kezdtek átpártolni az online-hoz, mert az ottani hirdetések interaktívak és jól lehet célozni velük. Ezt az online és a print között húzódó szakadékot az AR viszont áthidalhatja. Mi több, átalakíthatja a vásárlási szokásainkat is. Az egyik legnagyobb bútoráruház iOS-re fejlesztett szoftvere a telefon kamerájának segítségével felméri, hogy a szobánkban mekkora a tér, milyen bútor fér be oda, majd fel is dobja a webshopjuk kínálta készletet, pakolhatjuk is a kosárba.
A pápaszemre várva
Bár a Google három éve leállította a szemüvege honlapját, a cég jól érezte, hogy óriási lehetőségek vannak a projektben. Az amerikai óriás azóta elkészítette a Glass Enterprise Editiont, amellyel különféle munkafolyamatok során kísérletezhetnek mérnökök, orvosok, raktárosok, kétkezi munkások. A cél persze továbbra is a hétköznapi használat: rövidesen eljutunk oda, hogy a csapunk elromlásakor csak feltesszük az okosszemüvegünket, ami aztán „megmutatja”, mit hogyan kell megszerelnünk.
Érdemes itt felidézni egy másik popkulturális utalást: emlékeznek még arra, hogy a Mátrix Trinityje hogyan tanult meg percek alatt helikoptert vezetni? Betöltötték neki a programot. Még ha erre azért nem is számíthatunk a közeljövőben, abban biztosak lehetünk, hogy rövidesen új értelmet nyer „a betanított segédmunkás” fogalma.
 |
Hogy miért késik mindezek ellenére a forradalom? Turányi-Vadnay szerint az egyik akadály csak átmeneti jellegű, rövidesen elhárul az útból. Köztudott, hogy a jövő a felhőalapú szolgáltatásoké, de a szükséges adatmennyiség miatt még a legtöbb AR-megoldás külön, nagy csomagú alkalmazások letöltését igényli. A felmérések pedig azt mutatják, hogy a fogyasztók csak a legszükségesebb applikációkat szeretik letölteni telefonjukra. A legnépszerűbb, felhőalapú AR-alkalmazás a Layar, ám ez csak 2D-s videókat képes kezelni, és ha nem elég erős a hálózat, akkor akadozik. A Fantastigo ügyvezetője szerint jelentős előrelépés, hogy mind az Apple, mind a Google létrehozta a maga fejlesztői környezetét (az ARKitot, illetve az AR-Code-ot) arra törekedve, hogy minél több szakembert vegyen rá: kísérletezzenek, gyártsanak minél több AR-tartalmat.
Ám szerinte továbbra is az a kérdés, hogy a közeljövőben előáll-e az IT-ipar egy olyan szemüveggel, amely elég profi és elég olcsó ahhoz, hogy évek alatt az egész Földön elterjedjen.
Médiapiac
Szombat délutánig jelentkezhetnek a tévék, rádiók az NVB-nél
Szombat 16 óráig jelentkezhetnek a Nemzeti Választási Bizottságnál (NVB) azok az országos televíziók és rádiók, amelyek az Európai Parlament tagjainak, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásának kampányidőszakában politikai reklámot kívánnak közzétenni.
Az alaptörvény rögzíti, hogy a demokratikus közvélemény kialakulásához választási kampányidőszakban szükséges megfelelő tájékoztatásért politikai reklám kizárólag ellenérték nélkül, az esélyegyenlőséget biztosító feltételek mellett közölhető. A választási eljárásról szóló törvény különbséget tesz a politikai hirdetés és a politikai reklám között.
A jogszabály politikai hirdetésnek nevezi az ellenérték fejében, valamely jelölőszervezet vagy független jelölt népszerűsítését szolgáló és támogatásra ösztönző, sajtótermékben (illetve az interneten és moziban) közzétett tartalmat.
A politikai reklám – amelynek a célja ugyancsak a jelöltek, jelölőszervezetek népszerűsítése – televízióban, rádióban jelenhet meg.
A választási eljárásról szóló törvény szerint a nem közszolgálati médiaszolgáltató egyenlő feltételek mellett teheti közzé a jelöltet, illetve listát állító jelölőszervezetek és a független jelöltek politikai reklámjait, közös jelölt, illetve közös lista esetén a jelölőszervezetek együttesen jogosultak a politikai reklám megrendelésére.
A politikai reklámhoz véleményt, értékelő magyarázatot fűzni tilos, közzétételéért a médiaszolgáltató ellenszolgáltatást nem kérhet, és nem fogadhat el.
A jogszabály szerint
amennyiben a közszolgálatinak nem minősülő, országosan elérhető lineáris médiaszolgáltatást nyújtó szolgáltatók (televíziók és rádiók) biztosítani kívánják politikai reklám közzétételének lehetőségét, ezt legkésőbb a kampány hivatalos kezdetéig, április 20-án 16 óráig kötelesek közölni a NVB-vel.
Külön kell megtenni a politikai reklám közzétételére vonatkozó jognyilatkozatot az EP-választásra, az önkormányzati, valamint a nemzetisági választásra.
Az európai parlamenti képviselők, valamint a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásával kapcsolatban a bejelentésnek tartalmaznia kell a politikai reklám közlésére szolgáló országos lineáris, illetve a kizárólag interneten elérhető lineáris médiaszolgáltatásnak vagy médiaszolgáltatásoknak a megjelölését és a politikai reklámok közzétételére szánt időtartamot, amely összesen nem lehet kevesebb 150 percnél.
A nemzetiségi választással kapcsolatban a bejelentésnek csak a közlésre szolgáló médiaszolgáltatás megjelölését kell tartalmaznia.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
Újabb bírság az RTL-nek: erőszakos Sztárbox-jelenetek a Kanapéhuszárokban
A testület adásonként 4 millió forint, azaz összesen 8 millió forint bírságot rótt ki a csatornára.
Összesen 8 millió forint bírságot rótt ki az RTL-re a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa a Kanapéhuszárok című műsorszám két epizódja miatt, miután állampolgári bejelentésre, hatósági ellenőrzést követően hivatalból indított közigazgatási hatósági eljárást a médiaszolgáltatóval szemben.
A Kanapéhuszárok vizsgált epizódjaiban a Sztárbox olyan erőszakos jelenetei is láthatók voltak, amelyek alkalmasak lehettek a tizenhat éven aluli gyermekek személyiségfejlődésének kedvezőtlen befolyásolására
– közölte a hatóság kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.
A közlemény szerint a Kanapéhuszárok két vizsgált epizódjában nem az eredeti, élőben sugárzott Sztárbox-jeleneteket játszották le, hanem azok szerkesztett változatát.
A műsorszám azt mutatta be, hogy a „kanapéhuszárok”, akik között egy család is volt négy kiskorú gyermekkel, hogyan reagálnak a látottakra.
A médiaszolgáltató a Kanapéhuszárokat a III. korhatári kategóriába sorolta (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott), az epizódokat ugyanakkor tizenhat éven aluliak számára nem ajánlottként (IV. korhatári kategória) kellett volna klasszifikálni, figyelemmel arra, hogy a tizenhat évesnél fiatalabb kiskorúak személyiségfejlődését a műsorszámban halmozottan előforduló erőszakos jelenetek és azok következményeinek közvetlen ábrázolása, valamint az erőszakos jelenetekre és a sérülésekre reflektáló, intenzív félelmi reakciók bemutatása negatívan befolyásolhatta – írták, hozzátéve, hogy ezért
a testület adásonként 4 millió forint, azaz összesen 8 millió forint bírságot rótt ki az RTL-re.
Úgy folytatták, hogy mivel a klasszifikációs rendelkezések megsértése súlyos jogsértés, indokolt a nyilvánosságot erről minél szélesebb körben tájékoztatni, ezért a médiatanács az RTL-t a jogsértés tényéről szóló közlemény közzétételére is kötelezte, a jogsértés ismételtsége miatt pedig 50 ezer forint bírságot szabott ki a médiaszolgáltató vezető tisztségviselőjére.
Pályázati beszámoló
Közölték azt is, hogy ugyanezen az ülésén a testület elfogadta az MTVA Támogatási Irodájának a Médiatanács Támogatási Program keretében meghirdetett, médiaszolgáltatások támogatását célzó pályázati eljárásokra vonatkozó negyedéves beszámolóját.
A testület döntései nyomán az MTVA az idei év első negyedévében négy, a médiatanács által meghirdetett pályázati eljárásban (Rádióállandó2023, TVállandó2023, KMUSZ2023, Rezsi2024) nyolcvankét támogatási szerződést kötött, melyeknek köszönhetően összesen 473 694 208 forintot oszt szét a nyertes pályázók között.
Bírságot kapott a Rádió 1 Sirius
A közleményből kiderült az is, hogy a médiatanács elmarasztalta a Radio Plus Kft.-t, mert a 91,1 Rádió 1 Sirius január 19. és 25. között megsértette a szerződéses vállalásait, mivel nem tett közzé elegendő közszolgálati, továbbá a helyi közélettel foglalkozó, illetve a mindennapi életet segítő műsorszámot, műsorelemet, valamint szöveges tartalmat, a zenei művek körében irányadó vállalását pedig túllépte.
Mindezek miatt a testület 130 ezer forint bírsággal sújtotta a médiaszolgáltatót, illetve a jogsértés tényéről szóló közlemény közzétételére is kötelezte.
Elmarasztalták a Forrás Rádiót
Az ugyancsak elmarasztalt Forrás Rádió pedig azzal sértette meg a szerződéses vállalásait, hogy január 9. és 15. között nem tett közzé sem megfelelő mennyiségű hírműsorszámot, sem közszolgálati és helyi közélettel foglalkozó, illetve a mindennapi életet segítő műsorszámot, ezért a médiatanács a médiaszolgáltatót, a Turul Média Kft.-t 70 000 forint bírsággal sújtotta, és közlemény közzétételére is kötelezte – tették hozzá.
A TV2 Comedy is hibázott
Azt írták, hogy a hatóság a román társhatósághoz fordult a TV2 Comedy csatornán március 11-én reggel 9 óra 25 perctől vetített Amerikai fater című műsorszám Smikulás című epizódja miatt, mert az a magyar szabályozás alapján – tekintettel a szexualitás megjelenítésére, a trágár nyelvezetre, az erőszak-ábrázolásra, a vallást érintő kijelentésekre, a zoofíliára utalásra, valamint az alkohol- és drogfogyasztásra – alkalmas volt a tizenhat éven aluliak személyiségfejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, miközben a médiaszolgáltató azt „A következő műsorszám csak szülői engedéllyel ajánlott” felhívással, valamint „AP” korhatári jelöléssel sugározta, ami a hazai szabályozás szerint a III. korhatári kategóriának (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) feleltethető meg.
A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is – a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.
Médiapiac
Szoboszlai Dominik – Az interjú a Spíler TV-n! (videó)
Szombat este 20:25-kor tűzi műsorára a Spíler 1 a legsikeresebb magyar focista, a Liverpoolban játszó Szoboszlai Dominikkal készült exkluzív interjúját.
A Manchester City-Chelsea FA-kupa elődöntőt követően a Spíler 1-en szombat este 20:25-től érkezik a Szoboszlai Dominik – Az interjú. Az exkluzív filmnek fontos része a sztárjátékossal készített interjú, nem csupán a magyar válogatott csapatkapitányáról tudhatnak meg sokat a nézők, ha szombat este a Splíer 1 programját választják. Baumstark Tibor végigjárta azokat a helyszíneket, amelyek a legszorosabban kötődnek a Liverpool FC-hez. A világklasszis középpályás gondolatain és érzésein túl pedig betekintést nyerhetünk a labdarúgással mélységesen átitatott városnak, a Liverpool-nak a mindennapjaiba is.
„Szoboszlai Dominik részletesen mesél arról, hogy mi történt a Liverpoolnál, miután minden idők egyik legeredményesebb futballedzője, Jürgen Klopp néhány hónappal ezelőtt meghökkentő időzítéssel bejelentette az évvégi távozását. Benézhettünk a kulisszák mögé, így megmutatjuk a topfutball egyik legmodernebb, leginkább felszerelt edzőközpontját, meglátogatjuk a legendás Anfield stadion történelemmel és legendákkal átitatott környékét, és a Spíler TV kameráin keresztül a focirajongók azt is láthatják, amit a világon nagyon kevesen, hogy hogyan fest a mérkőzés előtti percekben a Liverpool öltözője” – árulta el Baumstark Tibor. – „A Dominikkal készült interjún túl a Premier League történetének legjobb játékosai közül is megmutatjuk néhány egykori sztár véleményét az angol bajnokság kihívásairól, és persze Szoboszlai Dominik teljesítményéről” – tette hozzá.
Vasárnap a Spíler 2 közvetítésében Szoboszlai Dominik és a Liverpool a Fulham otthonában lép pályára, majd közvetlenül utána a La Liga és az egyetemes futballvilág csúcsrangadója, az El Clásico kerül képernyőre.
Ezúttal is különleges fel- és levezető műsorral készül a Spíler stábja a rangos küzdelemre. Elismert szakértők, elvakult drukkerek és a futballszakma képviselői lesznek a La Liga műsorvezetőinek vendégei a több helyszínes, kiterjesztett valóságot is felvonultató stúdiókban, valamint helyszíni kollégáik is bejelentkeznek a műsorba, így a spanyol futball rajongóinak vasárnap érdemes a Spíler közvetítésére kapcsolniuk – ismerteti a TV2 közleménye.
Borítókép: Szoboszlai Dominik, a Liverpool játékosa az angol első osztályú labdarúgó-bajnokság Liverpool-Crystal Palace mérkőzésén a liverpooli Anfield Road-i Stadionban 2024. április 14-én