Kövess minket!

Médiapiac

Forradalom újratöltve

Húsz évvel ezelőtt, a betárcsázós internet korában még senki sem gondolta, hogy az akkoriban vetített sci­fi, a Mátrix egyes trükkjei rövidesen valósággá válhatnak. Pedig a legóvatosabb becslések szerint is egy paraszthajszálnyira vagyunk attól, hogy a realitás és a virtuális valóság összeolvadjon radikálisan átalakítva a mindennapjainkat.

Különösen a nagy csinnadrattával beharangozott, de átütő sikert el nem ért Google-szemüveg feltűnése, majd a Magyarországot is megőrjítő Pokémon-vadászat óta egyre több szó esik egy olyan fejlesztésről, koncepcióról, amelytől már nem csak a jövőkutatók várják, hogy radikálisan átszabja a világunk.

A technológiához valamelyest értő, az új megoldásokat már kipróbált laikusok is azt gondolják ugyanis, hogy újabb fordulatot hoz a médiafogyasztási, szabadidő-eltöltési, vásárlási szokásainkban, mi több a munkavégzést is forradalmasíthatja.

Nem csak technológia

Ha a kiterjesztett valóság – illetve ennek újabb fejlődési lépcsőfoka, a kevert valóság – névvel illetett megoldások meghonosodnak, a hálózat erőssége és gyorsasága javul, a szükséges technológia fejlődik, a felhőalapú szolgáltatások elterjednek, akkor a piac várhatóan felrobban. Az egyes nemzetközi elemzők arra számítanak, hogy legalább olyan változás áll majd be a mindennapjainkban, mint ami a mobiltelefónia térhódításával bekövetkezett.

A kiterjesztett valóság nyújtotta lehetőségeket elsőként vizsgáló Rolf R. Hainich már egy 2006-ban megjelent könyvében úgy vélekedett, hogy az IT-forradalom következő szakaszában lazulni fog a hagyományos hardverhez való kötődésünk. Nem leszünk többé asztali géphez, mi több, tablethez, mobilhoz, okostévéhez kötve, hanem egyetlen eszköz fogja összekapcsolni számunka a valóságot a virtuális valósággal. Hainich már a kezdetek kezdetén egy olyan technológiában látta a megoldást, amely a fejünkre szerelhető – és leginkább egy okosszemüvegre emlékeztet. Hainich azért sem járt távol a valóságtól, mert – elsősorban – az amerikai hadsereg évtizedek óta olyan technológiát fejleszt, amely a pilóták sisakjának lehajtható szemvédőjére minden lényeges információt kivetít.

S mint köztudott, a mindennapjainkat megváltoztató technológiák jó részét – például a mikrohullámos sütőt vagy akár az internetet – a hadiipari fejlesztéseknek, kísérleteknek köszönhetjük. Ezt a logikát követte a Google Glass is, ami sok tekintetben nagy dobásnak ígérkezett, ám mégsem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Az eszközt 2012-ben mutatta be a cég: a szemüveg lencséje a látott tárgyakhoz illesztett pluszinformációkat, de túlzottan sokat „nem tudott”, ráadásul az ára (1500 dollár, hozzávetőlegesen 380 ezer forint) is borsos volt.

I’ll be back!

Lényeges, hogy a kiterjesztett vagy a kevert valóság nem pusztán technológia, hanem koncepció. A fejlett technológia a szükséges minimum, ám a szoftvergyártók, a fejlesztők lényegében már régen készen állnak arra, hogy minden területre bevezessék. Ha úgy tetszik, a dolog filozófiája már megvan

– mondta a Médiapiacnak a fejlesztésben élen járó, több országban is jelen lévő Fantastigo ügyvezetője.

Turányi-Vadnay Szabolcs szerint öt éve még akadályokat jelentett a technika: a tabletek, okostelefonok processzora még nem bírta a terhelést, de azóta évente 50 százalékkal fejlődött ezek kapacitása, így a várva várt robbanás rövidesen bekövetkezhet. A kiterjesztett és/vagy a kevert valóság sok mindent jelenthet. A valósághű 3D-s ábrázolásmódot, a videójátékok igazodását a játékos mozgásához, a kép-, illetve arcfelismerést és így tovább. A téma hazai kutatója, Szűts Zoltán a Médiakutató 2011-es őszi számában pedig így írt a kiterjesztett – az angolból vett szakkifejezéssel: augmentált – valóságról:

a tárgyi világ kontextusába a virtuális tárgyak valós időben épülnek be.

Azt, hogy a koncepció mennyire régi, Szűts Zoltán szerint az 1984-es Terminátor című film is igazolja: a néző több jelenetet is az Arnold Schwarzenegger játszotta robot „szemén”, azaz kameráján keresztül látott.

A világ a T-800 szemszögéből

A T-800-as pedig folyamatosan úgy értelmezte a valóságot, hogy a látott dolgokat az adatbázisából kinyert információk segítségével – azok látómezőbe történő kivetítésével – dolgozta fel. Bár a tuti megoldást jelentő okosszemüveg tömeges elterjedése még késik, az okostelefonok – az általuk nyújtott mobilitás révén – már képesek áthidalni a nehézségeket. Ezt igazolja két hazai példa is a közelmúltból.

Tavaly decemberben az egyik áramszolgáltató, az E.ON rénszarvasokkal lepte meg a budapestieket a négyes-hatos villamos vonalán. Persze nem valódi állatokat hozatott északról, hanem kifejlesztett egy mobilos applikációt, amelyet letöltve és az okostelefont a jármű elejére irányítva azt láthattuk a képernyőn, hogy a járművet szarvasok húzzák.

Pár hete pedig a Jobbik dobott be egy ilyen megoldást: mivel az ellenzéki pártot zavarta, hogy a Fidesz csúsztat velük kapcsolatban a plakátokon, készíttetett egy ellenreklámot, amelyet az okostelefon akkor „dobott fel”, ha a felhasználó az adott kormánypárti hirdetésre irányította. (Egyébként Nyugaton a politikusok már előszeretettel használják kampányaikban az augmented reality – AR – megoldásokat.)

Trükkös megoldások

A várva várt forradalom lényege persze az, hogy a VR- (virtual reality) és az AR-megoldások az élet minden területén megjelennek, átalakítják szokásainkat.

A lehetőségek valóban határtalanok. Nézzünk néhány példát a kultúra területéről. Egy okostelefon segítségével egy vár- vagy templomrom mellett, egy kastély egyik szobájában állva szinte minden információt megkaphatunk, amivel egy muzeológus, történész vagy akár a Wikipédia szolgálhat. Ha ráirányítjuk, a telefonunk felismeri a markert, majd önti az információkat: 3D-s csatajeleneteket dob fel, minden oldalról bemutatja a katonák páncélzatát, fegyverzetét, rávetíti a tájképre a szemben álló hadsereg elhelyezkedését. Turányi-Vadnay Szabolcs az utóbbi időben ilyen, uniós támogatású fejlesztéseken dolgozik.

A Gutenberg-galaxis megmentését segítheti, hogy egyre több könyvkiadó él az AR-lehetőségekkel. Különösen a gyerekkönyveknél gyakori, hogy a telefonunk rajzfilmeket rendel hozzá a képekhez. A Guinness-rekordok könyvét is említhetjük példaként: van már olyan kiadása, amelynek segítségével egy kanapén ülhetünk a világ legmagasabb emberével, vagy megnézhetjük, milyen lenne, ha mellettünk lenne például a legnagyobb kutya. És ezek a megoldások forradalmasíthatják a reklámipart is. Közismert, hogy a fiatalabb generációk immunisak a hagyományos hirdetésekkel szemben, a felhasználók által készített (angol szakkifejezéssel: user generated content – UCG) tartalmak viszont virális módon terjednek, csak rá kell venni a fogyasztókat, hogy maguk csináljanak reklámot egy márkának.

Erre pedig az AR-megoldások tökéletesen alkalmasak: az E.ON rénszarvasairól készített „képeket” maguk a felhasználók töltötték fel, osztották meg. Ráadásul az ilyen típusú hirdetések – bár a fejlesztés árát ki kell fizetni – mindent összevetve olcsóbbak is. Egy reklám áráért ugyanis rengeteg lehetőséget kap az adott márka: a plakáton vagy a magazinban látható kép videós reklámokhoz, a cég honlapjához, webshopjához vezethet tovább. Ez megoldhatja a printmédia válságát, hiszen a hirdetők azért kezdtek átpártolni az online-hoz, mert az ottani hirdetések interaktívak és jól lehet célozni velük. Ezt az online és a print között húzódó szakadékot az AR viszont áthidalhatja. Mi több, átalakíthatja a vásárlási szokásainkat is. Az egyik legnagyobb bútoráruház iOS-re fejlesztett szoftvere a telefon kamerájának segítségével felméri, hogy a szobánkban mekkora a tér, milyen bútor fér be oda, majd fel is dobja a webshopjuk kínálta készletet, pakolhatjuk is a kosárba.

A pápaszemre várva

Bár a Google három éve leállította a szemüvege honlapját, a cég jól érezte, hogy óriási lehetőségek vannak a projektben. Az amerikai óriás azóta elkészítette a Glass Enterprise Editiont, amellyel különféle munkafolyamatok során kísérletezhetnek mérnökök, orvosok, raktárosok, kétkezi munkások. A cél persze továbbra is a hétköznapi használat: rövidesen eljutunk oda, hogy a csapunk elromlásakor csak feltesszük az okosszemüvegünket, ami aztán „megmutatja”, mit hogyan kell megszerelnünk.

Érdemes itt felidézni egy másik popkulturális utalást: emlékeznek még arra, hogy a Mátrix Trinityje hogyan tanult meg percek alatt helikoptert vezetni? Betöltötték neki a programot. Még ha erre azért nem is számíthatunk a közeljövőben, abban biztosak lehetünk, hogy rövidesen új értelmet nyer „a betanított segédmunkás” fogalma.

Hogy miért késik mindezek ellenére a forradalom? Turányi-Vadnay szerint az egyik akadály csak átmeneti jellegű, rövidesen elhárul az útból. Köztudott, hogy a jövő a felhőalapú szolgáltatásoké, de a szükséges adatmennyiség miatt még a legtöbb AR-megoldás külön, nagy csomagú alkalmazások letöltését igényli. A felmérések pedig azt mutatják, hogy a fogyasztók csak a legszükségesebb applikációkat szeretik letölteni telefonjukra. A legnépszerűbb, felhőalapú AR-alkalmazás a Layar, ám ez csak 2D-s videókat képes kezelni, és ha nem elég erős a hálózat, akkor akadozik. A Fantastigo ügyvezetője szerint jelentős előrelépés, hogy mind az Apple, mind a Google létrehozta a maga fejlesztői környezetét (az ARKitot, illetve az AR-Code-ot) arra törekedve, hogy minél több szakembert vegyen rá: kísérletezzenek, gyártsanak minél több AR-tartalmat.

Ám szerinte továbbra is az a kérdés, hogy a közeljövőben előáll-e az IT-ipar egy olyan szemüveggel, amely elég profi és elég olcsó ahhoz, hogy évek alatt az egész Földön elterjedjen.

Médiapiac

Kamu folytán került ellenséges tűz alá a Megafon

Avagy a Média1 esete a szakmaisággal. Közleményt adott ki a Magyar Nemzeti Médiaszövetség.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

„Kínos és árulkodó hibába szaladt bele a baloldali Média1, amikor egy paródiaoldalon közzétett képernyőképből kreált valósnak tekintett, a jobboldali média működését lejáratni próbáló hírt” – mutat rá portálunkhoz eljuttatott csütörtöki közleményében a Magyar Nemzeti Médiaszövetség (MNMSZ).

Mi is történt?

Egy blog, amely főként a jobboldali sajtó lejáratására fókuszál, olyan fotót tett közzé, amely a Megafon egy állítólagos bakijára hívta fel az olvasói figyelmét. A mémben minden alap nélkül úgy állították be Kötter Tamást, mint a Magyar Péter-ügy kapcsán egy központi akaratot levezényelni próbáló médiaszemélyiséget.

Ezt tálalta valós hírként a „Véletlenül a központból jövő utasítást is kiposztolta a Megafon egyik tagja, amikor Magyar Pétert támadta” című cikkében a Média1. Az azóta helyesbített bejegyzésről végül a Telex rántotta le a leplet.

Fokozott felelősség az újmédia korában

Az eset kapcsán az MNMSZ közleménye arra figyelmeztet, hogy a politikai elfogultság nem írhatja felül a szakma alapvető szabályait, és hogy az újságírás etikai normáinak betartása mellett az újságírók feladata forrásaik alapos vizsgálata is. „Különösen fontosnak tartjuk ezt az újmédia korában, amelyben már szinte minden képet, hangot és állítást lehet manipulálni. Ezekben az időkben határozottan felértékelődik a szakmai normákra szigorúan hagyatkozó professzionális szerkesztőségek munkája” – teszi hozzá az újságírószervezet közleménye.

Az MNMSZ hangsúlyozza, hogy az írott szónak teremtőereje van, és kifejezi reményét, hogy „ennek felelősségét még a baloldali médiazsoldosok is érzik”. Hozzáteszik, hogy szövetségük eltökélt szándéka érvényt szerezni a szakmai normáknak a változó médiavilágban is, ezért „erre szólít fel minden, magát újságírószervezetnek tituláló alakulatot”.

Az újságíró-szövetség egyúttal szolidaritását fejezi a hamisan hírbe hozott Megafon egész csapatával.

Tovább olvasom

Médiapiac

Megújul az M2 Petőfi TV

Friss arculattal, új műsorokkal jelentkezik a közmédia zenés ifjúsági csatornája.

Közzétéve:

A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) gyártóbázisának épületei és a főváros III. kerületében, Óbudán, a Kunigunda útja 64. alatt, előtérben az M2 Petőfi TV logója, fotó: MTVA/MTI/Zih Zsolt

Az M2 Petőfi TV a Petőfi Rádió műfajgazdag, magyar kínálatához igazodó, sokszínű tartalommal várja nézőit, a fiatalok igényeire szabott, aktuális témákkal – közölte a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) Sajtó és Marketing Irodája szerdán az MTI-vel.

A csatorna új, saját gyártásában készült egyedi tartalmakkal, élő közvetítésekkel, fesztiválok, koncertek, szórakoztató programok bemutatásával, filmes és ismeretterjesztő adásokkal, a fiatalok mindennapjait érintő témákkal várja a nézőket.

A megújulás szoros együttműködésben valósul meg a Petőfi Rádióval, láthatóvá téve a rádiós műsorvezetőket.

A közlemény szerint a csatorna kiemelt célja, hogy napjaink magyar slágereinek, a fiatal feltörekvő, értékteremtő zenei teljesítményt nyújtó zenészeknek bemutatkozási lehetőséget biztosítson a Petőfi Rádió tehetségkutató törekvéseivel szoros együttműködésben.

A tavaly októberben megújult rádióadónak már több ezer felvételt küldtek az új, valamint a széles körben még nem ismert előadók.

Tehetségük kibontakoztatásában, dalaik terjesztésében vállal hangsúlyos szerepet – műfaji megkötés nélkül – a magyar zenei médiumok között egyedüliként a két csatorna – emlékeztetnek a közleményben.

Mint hozzáteszik, a tehetséggondozás mellett fontos törekvésük a múlt könnyűzenei örökségének gondozása, hogy a hazai könnyűzene legendás alakjait közelebb hozzák az ifjúsághoz. A nézők ennek részeként több évtizede készült, zenei ritkaságnak számító archív koncertfelvételeket, interjúrészleteket is láthatnak.

Íme az újdonságok

Az elmúlt évekhez hasonlóan minden hétköznap 21 órától élő műsor várja majd a nézőket. Az Esti Kornél című műsorban különböző zenei formációk aktualitásait mutatják be, de előtérbe kerül az előadók színpadon túli élete, például kedvenc sportjuk, hobbijuk vagy karitatív tevékenységeik.

Az adások továbbá rávilágítanak arra is, hogyan kapcsolódik össze a zene egyéb művészeti és más területekkel. A műsorvezetők között a már jól ismert csatornaarcok szerepelnek, így Csitári Gergely, Pató Márton, Csapó Dóra, Hernandez Vivien, Matthesz Flóra és Tótfalusi Fanni.

A tévéadó újdonságai közé tartozik az élő műsor után következő zenés kívánságműsor. A Mit kíván? című műsor adásaiban válogatást adnak a Petőfi Rádió kívánságműsorának legnépszerűbb dalaiból, valamint zenei témákban megszólaltatják az utca emberét.

Szombat esténként 20 órától a Petőfi Rádióból ismert műsorvezetők, Mák Kata, Fekete László, Habóczki Máté, Szani Roland és Szikora Tamás várják a nézőket a Házibuli című zenés műsorral. Minden adás egy hazánkban népszerű zenei stílust, illetve sokakat foglalkoztató, a dalokban gyakorta megjelenő emberi érzelmet jár körbe különböző rovatokban.

Az adások után szombaton 22 órától koncert- vagy zenés filmet ad a csatorna.

A csatorna népszerű koncertműsora, az Akusztik továbbra is jelentkezik vasárnaponként 20 órától, valamint folytatódik az A38 hajó színpadán és a Kulisszák mögött – az A38 hajón, az A38 Archív és az A38 BESZTOF a zenei szerkesztők válogatásában, a legjobb hazai produkciókkal, érdekességekkel – olvasható a közleményben.

Tovább olvasom

Médiapiac

Vizsgálat indult az EU-ban az Apple, a Google és a Meta ellen

Az Európai Bizottság vizsgálatot indított az Apple, a Google és a Meta vállalat ellen, hogy megfeleltek-e a digitális piacokról szóló szabályozásnak (DMA) – jelentette be Margrethe Vestager digitális korra felkészült Európáért felelős uniós biztos.

Közzétéve:

MTI/EPA/Caroline Brehman

Margrethe Vestager brüsszeli sajtótájékoztatóján közölte:

az előzetes vizsgálatok eredményei szerint feltételezhető, hogy az érintett vállatok nem kezdték meg a hónap elején életbe lépett, átjárhatósággal és versennyel kapcsolatos előírásokat tartalmazó szabályozás szerinti kötelezettségek betartását.

A szabályozás szerint az “alapvető platformszolgáltatásokat” nyújtó, kapuőrnek nyilvánított vállatoknak fel kell számolniuk azokat a zárt technológiai rendszereket, amelyek a fogyasztókat egyetlen vállalat, főként saját termékeinek vagy szolgáltatásainak használta felé terelik. Kiemelte, a szabályozás előírja, hogy a vállalatoknak lehetővé kell tenniük, hogy “ingyenesen tereljék” a felhasználókat alkalmazásboltjain kívüli ajánlatokhoz.

Az Európai Bizottság szeptemberben hat szolgáltatót minősített kapuőrnek, az Alphabet, az Amazon, az Apple, a ByteDance, a Meta és a Microsoft céget.

Az uniós biztos szerint az Európai Bizottság “gyanítja”, hogy az érintett vállatok által bevezetett intézkedések nem tesznek eleget a DMA szerinti kötelezettségeiknek. Az uniós bizottság mélyreható vizsgálata során arra keres választ, hogy a Google és az Apple teljes mértékben betartja-e a DMA szabályait, amelyek megkövetelik a technológiai cégektől, hogy lehetővé tegyék, hogy az alkalmazásboltjaikon kívül elérhető ajánlatokhoz irányítsák a felhasználókat. Az uniós bizottság aggodalma szerint a két vállalat saját ajánlataikon kívüli választás esetén “különféle korlátozásokat” alkalmaz, beleértve egyebek mellett díjak felszámolását.

A gyanú szerint a Google nem tartja be azokat az előírásokat, amelyek megakadályoznák, hogy a technológiai óriáscégek előnyben részesítsék saját szolgáltatásaikat a riválisokkal szemben.

“Az Európai Bizottság aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a Google és az Alphabet keresőfelületeiken előnyben részesítik saját szolgáltatásaikat” – mondta.

Közölte továbbá: az előzetes vizsgálatok szerint az Apple alternatív alkalmazásboltokra vonatkozó új díjstruktúrája és az Amazon keresési találatokra vonatkozó rangsorolási gyakorlata szintén aggályokat vet fel. Az Apple intézkedései, beleértve a webböngésző keresési képernyőjének kialakítását, megakadályozhatják a felhasználókat abban, hogy gyakorolják a szabad szolgáltatásválasztás jogát saját rendszerén belül. Az uniós bizottság a Meta esetében a felhasználók adatainak kezelése és a díjköteles szolgáltatások fizetési feltételeivel kapcsolatosan vizsgálódik majd – tájékozatott.

Az Európai Bizottság közölte: vizsgálata során bizonyítékokat és információkat gyűjt a felvetődött gyanúk tisztázására, az eljárást 12 hónapon belül le kívánja zárni.

Jogsértés esetén a brüsszeli testület az érintett vállalat teljes, globális forgalmának 10 százalékáig terjedő bírságot szabhat ki. A bírságok ismételt jogsértés esetén akár 20 százalékot is elérhetnek.

Folyatódó jogsértések esetén az Európai Bizottság további lépéseket is tehet, például kötelezheti a vállalatot egy üzletág vagy annak egy részének eladására, vagy megtilthatja a rendszerszintű meg nem feleléshez kapcsolódó szolgáltatások nyújtását.

Borítókép: a Google amerikai informatikai óriáscég logója a Nemzetközi Szórakoztatóelektronikai Kiállításnak (CES) otthont adó épületen Las Vegasban 2023. január 10-én

Tovább olvasom